Felszólalás adatai

DR. KINCSES GYULA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenképpen köszönettel kell kezdenem a hozzászólásomat, miután a törvényjavaslat minden oldalról nagyarányú támogatást élvezett, és a bizottsági viták is konstruktívak voltak, és nagyon pozitív hatásokkal találkoztunk. Azt gondolom, hogy ez a törvény üdítő kivétel volt a magyar törvényhozás mostani fázisában, hiszen arra ad reményt, hogy szakmai kérdésekben lehet politika nélkül szakmai konszenzusra jutni, és lehet olyan törvényt alkotni, ami a szakmáról szól, előremutató és egyetértés övezi.

Ismeretes, hogy a törvényjavaslat benyújtását hosszú előkészítő munka előzte meg, természetesen ez a szakma széles körének bevonásával történt. Természetesen azt is tudják a képviselő hölgyek és urak, hogy hosszú előkészítés, egy cikluson átívelő előkészítés volt, és vélhetően ez is hasznára vált a törvénynek.

Mind tudományos, mind társadalmi szempontból igen jelentős előrelépés lesz ennek a törvénynek a megalkotása, mivel ezáltal válik lehetővé a humángenetika területén e körben a biobankok működésének jogi szabályozása. Azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslat példaértékűnek tekinthető, hiszen Európa legtöbb országában még nem rendelkeznek ezen a szakterületen jogi szabályozással. Számos országban kezdeti fázisban van a biológiai minták és genetikai adatok tárolásának szabályozása, emellett jelentős eltérések mutatkoznak az egyes anyaggyűjtések típusától, illetve a jelentős laboratóriumok jellegétől függően is. Tehát egy nagyon heterogén gyakorlattal találkozunk, Európában nincs e tekintetben általánosan elfogadott vagy iránymutatónak nevezhető szabályozás. Azt hiszem, büszkék lehetünk arra, hogy viszonylag korán, az elsők között lépünk ezen a területen.

Általában egyébként a legtöbb országban többnyire az egyén beleegyező nyilatkozata nélkül történt a mintavétel, és általában nem szabályozott az adatok felhasználásának rendje, illetve az információk cseréje sem. A genetikai kutatások fellendülésével egyre szélesebb alkalmazási igény jelentkezik e tudományterületen, így ezen adatok gyűjtésének, kezelésének és általában a biobankok működésének jogi szabályozása elkerülhetetlenné válik.

Az Európa Tanács 1997. április 4-én fogadta el az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológiai és orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló úgynevezett oviedói egyezményt. Ezt az egyezményt, valamint az emberi lények klónozásának tilalmáról szóló kiegészítést a magyar parlament a 2002. évi VI. törvénnyel fogadta el, tehát Magyarország is csatlakozott ehhez. Ebben Magyarország vállalta azt, hogy részint folyamatosan figyelemmel kíséri a bioetika, az orvostudományi és orvosbiológiai kutatások szabályozási körét, illetve hogy e tárgyban jogszabályt alkot. E követelmény fog többek között ezzel a törvénnyel teljesülni.

A törvényjavaslat általános vitáját a bizottsági üléseken is általában nagyon konstruktív légkör jellemezte, és azt hiszem, az is példaértékűnek mondható, hogy a módosító javaslatok jelentős része befogadásra került, és a módosító indítványok támogatása vagy elvetése tekintetében nem lehet kimutatni azt, hogy kormányoldalról vagy ellenzéki oldalról érkeztek. A módosító javaslatok közül kiemelném például Csáky András képviselő úr több javaslatát; egyrészt a genetikai adat meghatározásában pontosított, a másikban pedig a beleegyezésnél hangsúlyozta a célok előre meghatározottságának kötelmét. Képviselő úr harmadik javaslata a közeli hozzátartozók körét kívánja módosítani.

Itt azonban, figyelemmel arra, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményét törvényileg szabályoztuk, és ez 2009. január 1-jével hatályosul, ezért azt gondoljuk, hangsúlyozni kell, hogy a humángenetikai vizsgálat és kutatás tekintetében mind a bejegyzett élettárs, mind az élettárs egyaránt közeli hozzátartozónak kell hogy minősüljön. Hiszen ez tudja részint a humángenetikai vizsgálatok kutatását egészségügyi érdekből biztosítani, másrészt pedig az utódokra vonatkozó betegségkockázatok megismerése is ezáltal válik teljes körűvé.

Gusztos képviselő úr szintén több pontosító, illetve szerkezeti koncepciót is tartalmazó módosító indítványt terjesztett elő, ezek többségét a kormány támogatja. Többek között a 13. § (1) bekezdésében a humángenetikai vizsgálatokkal kapcsolatban a rögzített célok kiegészítését javasolja a "kizárólag egészségügyi érdekből végzett" fordulattal. Hasonló vélemény fogalmazódik meg a 16. § (2) bekezdésében. Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy a humángenetikai kutatás és vizsgálat ne történhessen öncélúan, hanem megalapozott egészségügyi célok tekintetében történhessen. Mind a törvényjavaslat szerkezete, mind a koherencia szempontjából jelentősek azok a javaslatai, amelyek a biobankokra vonatkozó szabályok fejezete alatt átrendezést javasol, és ezáltal egységesebb szerkezet jön létre.

A törvényjavaslat tárgyalása során többször merült fel, hogy a humángenetikai kutatások szükségszerűen átlépik az országhatárokat, ezért biztosítani kell, hogy a genetikai minták és adatok csak olyan harmadik országba kerülhessenek továbbításra, ahol az adatvédelem szintje egyenértékűen szabályozott a hazai adatvédelmi rendelkezésekkel.

(18.20)

E tárgyban Gusztos képviselő úr az említett adattovábbításban is élt módosító javaslattal, amelyet tartalmilag pontosítva javasolunk elfogadni. A genetikai minták külföldre történő továbbításának feltételei kiemelt jelentőséggel bírnak, a módosítás alapvetően a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi törvénnyel koherensen, annak alkalmazásával kerül szabályozásra.

Mikola István képviselő úr és képviselőtársai szintén e területen is nyújtottak be módosító indítványt, itt azt az aggályt kell jelezni, hogy a javasolt szöveg jelentősen leszűkítené a továbbítható minták és adatok csoportját, valamint túlzott és nem feltétlenül szükséges adminisztrációs korlátozást ír elő.

Nem tartjuk indokoltnak az előzetes engedélyezést előírni, már csak azért sem, mert az EU Bizottsága folyamatosan monitorozza a harmadik országok adatvédelmi gyakorlatát, és e körben a bejelentést elégségesnek tartjuk. Már csak azért is, mert - mint ahogy azt Mikola István és képviselőtársai szintén javasolták - az egészségügyi miniszter éves beszámolási kötelezettséggel tartozik, és e beszámolási kötelezettség teljesítése kapcsán felül lehet vizsgálni, illetve értékelni lehet a törvény alapján kialakuló gyakorlatot, és szükség esetén életszerűen, a majdani törvény működésének megfelelően lehet a parlament által a tényhelyzetet lereagálni.

Mikola István és képviselőtársai a cím tekintetében is érdemi javaslatot tettek, hiszen a törvény címe az eredeti előterjesztés szerint valóban nem tesz említést a biobankokról, annak ellenére, hogy a törvény egyik leglényegibb eleme. Ezeket a javaslatokat némileg módosított formában, de elfogadandónak tartjuk, tehát mind a miniszter beszámolásával, mind a címmódosítással kapcsolatban.

Ezenkívül Bíró Ildikó és Szászfalvi László képviselők is nyújtottak be javaslatokat, amelyek szintén egyébként megfontolandók, de a mi álláspontunk szerint a foglalkozási és biztosítási jogviszonyra vonatkozó szabályokat más jogszabályok állapítják meg, ezért e törvényben ezekre kitérni nem szükséges.

Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer szeretném kiemelni azt, hogy egy rendkívül korszerű, Európában előremutató törvényjavaslatról van szó, és szeretném szintén kiemelni azt, hogy szakmai kérdésekben sikerült nagyon széles szakmai egyetértést kialakítani úgy a parlamenten kívül a szakértők között, mint a parlamenten belül a különböző pártok között.

Köszönöm szépen a figyelmüket.