Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. A technikaiakat nem érintve, a következő lényegesebb módosító javaslatunk az, amely a 33. pontban található, és a lényege az, hogy a hatóság másolatot és kivonatot ad ki, és az ügyfél kérelmére ezt hitelesíti. Nagyon gyakran felmerül, hogy különböző más hatóságok más helyen felhasználható dokumentumaira van szüksége az állampolgároknak, így a közigazgatási hatósági eljárás során keletkezett iratokra vonatkozóan is. Ha az ügyfél az érdekeltségét tudja igazolni, akkor egy ilyen másolat hitelesítése nagymértékben megkönnyíti, hogy máshol az eljárást megfelelően kezdeményezni vagy folytatni tudja az állampolgár.

Kettő ponttal később, a 35. pontban található az a módosítás, amelynek a lényege nagyjából az, hogy azokban az ügyekben, ahol az eljárás során nincs ellenérdekű fél, hanem csak egyoldalúan az állampolgár vagy a vállalkozó - teljesen mindegy, ki - kérelmez valamit, és ez a kérelem az ügy jellegéből, típusából egyértelműen vélelmezhető, hogy minden bizonnyal, ha a törvényes feltételeknek a kérelem megfelel, akkor a hatóság ezt engedélyezni fogja, akkor mi a hatóság oldaláról is és az állampolgár oldaláról is azt a könnyebbséget szeretnénk bevezetni - és véleményem szerint ez is igen nagy változásokat fog eredményezi a közigazgatási eljárásban -, nem engedély iránti kérelemre, hanem egy bejelentésre lesz majd csak szükség.

A bejelentés természetesen az elnevezésében is annyiban különbözik az engedélytől, hogy a hatóságnak nincs szüksége reagálásra, nincs szüksége egy aktus meghozatalára, mert megvizsgálja, hogy a kérelem vagy a bejelentés a törvényes kellékeknek megfelel-e, formálisan és a tartalmát tekintve is, és ha ezt így találja, akkor igazából további lépések nélkül az ügyfél feljogosítottá válik arra, hogy a bejelentésben foglaltaknak megfelelően eljárhasson. Ez időt, költséget, határozathozatalokat, papírt, sok-sok mindent, munkaigényt és egyebeket spórol meg, és sokkal egyszerűbbé teszi az eljárást.

A módosító javaslat nagy előnyének gondoljuk azt, hogy növeli a kölcsönös bizalmat a hatóság és az állampolgár között. Nyilvánvalóan tekintjük annyira felnőttnek a magyar állampolgárokat, hogy az egyszerűbb ügyekben képesek felmérni azt, hogy mire van szükségük, és ez a bejelentés önmagában elegendő lesz ahhoz, hogy az ügy ezzel tulajdonképpen le is záruljon, mert a hatóság megvizsgálja, és látja azt, hogy minden tekintetben megfelelő a kérelem, és ennek megfelelően további aktusra szükség nincsen.

A 38. pontban található egy olyan pont, amely talán nagyon nagy jelentőséggel nem bír, de mégis szintén az eljárás gyorsítását szolgálja, és úgy gondolom, alkalmas is rá, bizonyos esetekben lehetővé teszi azt, hogy telefax útján, amennyiben ezt az ügyfél kéri, és ennek egyéb feltételei is fennállnak, telefax útján közöljék a szükséges döntésre és egyéb dolgokra vonatkozó iratokat az ügyféllel.

(18.00)

A 41. pontban egy szintén fontos pont található. Gyakran találkozunk azzal a problémával, hogy miután a hatóságnak jogában áll az a lehetőség, hogy az általa hozott határozatot az eljárás bármely szakában, bármikor visszavonhatja, az élet azt igazolta, hogy bizony ezzel nem csak akkor él a hatóság, amikor nyilvánvalóan a törvényhozó szándékának megfelelően észleli a hatóság az általa elkövetett kisebb vagy nagyobb hibát, a helytelen jogértelmezést, és látja azt, hogy az eljárás egy adott szakaszában kiderül, hogy ez így van, akkor az a legegyszerűbb, ha visszavonja a határozatát, és a megfelelő jogszerű döntést vagy formálisan megfelelő döntést meghozza. Ez a rendeltetésszerű használata ennek a szakasznak.

Gyakran előfordul az, hogy a hatóságok részéről bizony visszaélnek ezzel a lehetőséggel, és olyan módon történik az eljárás ilyen esetekben, hogy a hatóság úgy gondolja, hogy különösebb kockázatot részéről nem jelent az, ha szigorúbban, az állampolgár számára sokkal kedvezőtlenebbül értelmez bármilyen szabályt, mondjuk, valamilyen hátránnyal sújtja az érintett ügyfelet, aki egyébként az esetek igen nagy részében, ha nincs túl nagy veszteség a saját oldalán, nem is szokott feltétlenül jogorvoslati lehetőséggel élni, vagy ha ezt megteszi, akkor bármikor lehetősége van a hatóságnak arra, hogy visszavonja a határozatot. Gyakran taktikai célból próbálgatja azt, hogy mikor milyen bizonyítékkal vagy adattal áll elő esetleg az állampolgár.

Szóval, ebből nagyon sokszor adódtak problémák. A módosító javaslat, amelyet benyújtottunk, azt a célt szolgálja, hogy az érdemi ellenkérelem előterjesztésének időpontjáig váljon csak lehetővé a hatóság részéről ez a bizonyos visszavonás, mert úgy gondoljuk, hogy ez sokkal inkább szolgálja az állampolgárok érdekét, mint az, hogy bármikor velük szemben ilyen módon lehessen élni ezzel.

És most őszintén, nem találom - és elnézést kérek érte - "a hallgatás beleegyezés" szabályának gyökerét a módosító javaslatok közül, a számát hirtelen most nem jegyeztem fel, és ezért nem tudom, de nagyon röviden a következő felszólalásban majd talán érinthetem. (Dr. Avarkeszi Dezső közbeszól.) Köszönöm a segítséget.