Készült: 2024.04.30.00:25:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

144. ülésnap (2011.11.30.), 64-66. felszólalás
Felszólaló Dr. Harangozó Tamás (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:02


Felszólalások:  Előző  64 - 66  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hogy mennyire is fontos a magát nemzeti ügyek kormányának nevező politikai csoportosulás számára a hivatásos rendvédelmi állomány, azt az is mutatja, hogy itt ezt a törvény ma - ugyan nem nagy dolog, de mégis gesztusértékű - nem vezérszónoki felszólalási körben tárgyalja az Országgyűlés, pontosan annyit szánunk neki, mintha egy háromsoros módosító törvényjavaslat lenne. A hivatásos állományúakkal szemben a katonák jogállási törvényét a tegnapi napon a Honvédelmi Minisztérium valamiért fontosnak tartotta, hogy ilyen vezérszónoki körben és a megfelelő tisztességben tárgyalja a parlament. Persze nem lóg ki a sorból, hiszen a bizottsági vitában is a Belügyminisztérium helyettes államtitkári szinten képviseltette magát, amikor a teljes Belügyminisztérium hatálya alá tartozó állománynak, sok tízezer embernek az életét és munkakörülményeit alapvetően befolyásoló törvény megvitatásáról volt szó.

Nagy jelentőségű és szimbolikus jelentőségű törvényjavaslat fekszik előttünk, Orbán Viktor két nagy küzdelmének is jelentős, alá nem becsülhető állomása e törvényjavaslat benyújtása. A két nagy küzdelem, amiben döntő és jelentős csapás készül a rendvédelmi állománnyal szemben, másfél éve zajló hadjárat és a munkavállalók érdekképviseletei ellen fordított szakadatlan harc. Nem véletlen, hogy a szakszervezetek működését ellehetetlenítő szabályokat nem az új munka törvénykönyvében, hanem a Hszt. módosításával akarja bevezetni a kormány, hiszen a törvényjavaslat nemcsak a rendvédelmi szervek állományát tömörítő szakszervezetekre sújt le, hanem a jogfosztó rendelkezéseket a köztisztviselői törvény és a munka törvénykönyvén is átvezeti.

Ennek nyilvánvalóan szimbolikus üzenete is van: az elmúlt másfél évben a rendvédelmi dolgozókat tömörítő szakszervezetek álltak ki leghatározottabban tagságuk érdekeiért, emelték fel szavukat leghatározottabban a kormány munkavállalók jogait lábbal tipró politikájával szemben. Ezért külön elégtételt jelenthet Orbán Viktor számára, hogy e két küzdelem e ponton összeér, és látványosan, példát statuálva teheti tönkre leghangosabb kritikusait.

Ez a törvény messze többről szól, mint a rendvédelmi dolgozók szakszervezetének sorsáról, sőt messze többről szól, mint a szakszervezeti mozgalom jövőjéről. Ez a törvényjavaslat nem pusztán a rendőrökkel szembeni kicsinyes bosszú, akik iránt láthatóan izzó gyűlöletet táplál a Fidesz; nem a harag vagy a gyűlölet vezette azt, aki tollba mondta az előttünk fekvő szöveget, hanem a tiszta, hideg, racionális számítás. A bérből és fizetésből élőket, kisvállalkozókat megnyomorító adórendszer, a nyugellátások megnyirbálása, az érdekegyeztetés rendszerének szétverése, az új munkatörvénye világosan kijelöli, milyen irányba kívánja a Fidesz kormányozni ezt az országot.

Ami ma Magyarországon zajlik, az nem más, mint nyílt, leplezetlen ellenforradalom, aminek keretében a társadalom nagy részének megsarcolása, kiszolgáltatottá tétele révén egy nemzetinek gondolt, vagyonos felső réteg kialakítása, megerősítése folyik. Orbán Viktor és csapata eltökélten, módszeresen, irgalmat nem kímélve teljesíti be saját ellenforradalmi vízióját: nemcsak az elmúlt húsz évben kialakított demokratikus intézményrendszer, hanem az elmúlt évszázadban elért szociális vívmányok ellen intéztek frontális támadást.

A munkavállalók millióinak megnyomorítására épülő társadalmi rend kiépítésének legnagyobb akadályát ma még az ellenzéki pártok hangos tiltakozása, a túlélésért küzdő független média maradéka és a szakszervezeti mozgalom jelenti; ez utóbbira készül most a kormány döntőnek szánt csapást mérni. Bár igényük volna rá, betiltásuk kezdeményezéséig még a legelvakultabb kormánypárti politikusok sem merészkednek, ehelyett működési feltételeiket lehetetlenítik el olyan mértékben, aminek következtében szép lassan elsorvadnak.

Ami a kormány szakszervezetek elleni harcát illeti, korántsem mondható, hogy innovatív lenne az eszköztár, ami persze nem jelenti, hogy a tervezett módszer ne lenne elég hatékony: egy klasszikus recepthez nyúlnak vissza, a Mussolini-féle fasiszta rendszerben kialakított korporatív államszervezési elvhez. Ennek lényege a szakszervezetek felszámolása, és az egyes szakmák egyetlen testületben tömörítése, ami egyedüliként hivatott tagjai képviseletére és érdekvédelmére. Gyakorlatilag persze a testületek inkább szolgáltak a központi hatalom akaratának végrehajtójaként, mintsem érdekképviseletként.

A törvényjavaslat ilyen testületként hozza létre a magyar rendvédelmi kart, ami lényegében átveszi a szakszervezetek érdek-képviseleti jogosítványait. A létrejövő ágazati érdekvédelmi tanácsban a szakszervezetek nem, csak a rendvédelmi kar fogja képviselni az állomány érdekeit. A rendvédelmi kar nem az önkéntesség, hanem a kötelező tagság elve alapján fog szerveződni, és a kar különböző testületei összetételének semmi köze nem lesz a tényleges létszámarányokhoz. Az MRK megalakítása felett a belügyminiszter fog bábáskodni, a szakszervezeteknek ebben még statisztaszerep sem jut. A történelmi tapasztalatok alapján általában is megkérdőjelezhető, hogy egy kötelező tagság elvén nyugvó, állam által felügyelt szerv mennyiben lehet alkalmas érdekvédelmi funkciók ellátásra, azonban a szigorú alá-fölé rendeltségi viszonyban szolgálatot teljesítő hivatásos állomány esetében e kételyek érthetően sokkal erősebbek.

A Fidesz rendvédelmi szervek állománya ellen viselt bosszúhadjáratát látva egyértelmű, hogy az érdekképviselet erősítése nyilvánvalóan nem cél. Alappal feltételezhetjük, hogy a magyar rendészeti kar törvényjavaslat szerinti másik fő funkciója lesz meghatározó, nevezetesen az etikai eljárások lefolytatása. Ma még nem tudni pontosan, mik lesznek azok az etikai szabályok, amelyek megszegése esetén eljárhat majd az állomány tagjaival szemben.

(14.20)

Azonban egy néhány héttel ezelőtti belügyminisztériumi tervezetből lehet némi fogalmunk arról, mire számíthatnak majd a hivatásosok. A korábbi törvénytervezet többek között a következő etikai normákat írta volna elő, idézem: "A hivatásos állomány tagja tartózkodik minden olyan magatartástól, amely alkalmas a kormány programjának, illetve politikájának, a fegyveres szerv döntéseinek vagy tevékenységének bírálatára. A hivatásos állomány tagja cselekedeteivel erősíti a rendvédelmi hivatásrend egységét." Tisztelt Képviselőtársaim! Mit gondolnak maguk? Az ötvenes éveket szeretnék visszahozni, vagy a negyvenes évek elejét?

"A hivatásos állomány tagja szolgálati feladatainak ellátásán kívüli tevékenysége nem veszélyeztetheti a fegyveres szerv működésének pártpolitikai semlegességébe vetett közbizalmat." Szeretném kérdezni: akkor a hivatásos állomány szóvivői, amennyiben a kormány vagy a hivatásos szerv pozitív intézkedéseit méltatja, akkor is etikaiszabály-vétséget fog elkövetni? Szerintem nem gondolták át ezeket a szabályozásokat, finoman szólva sem.

"Szolgálaton kívüli életmódjával, életvezetésével közvetetten sem károsítja a fegyveres szerv és tagjai iránti közbizalmat. A hivatásos állomány tagja szolgálatban és szolgálaton kívül kulturált megjelenésével erősíti szolgálati helye és a fegyveres szerv elismertségét, ezzel is kifejezi tiszteletét az állampolgárok és munkatársai iránt. Rendben és tisztán tartja környezetét."

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a kiváló szabályt még néhány héttel ezelőtt még a törvény részeként akarták megfogalmazni. Azt gondolom, szükség lenne egy végrehajtási rendeletre, amely például szabályozná, hogy a "rendben és tisztán tartja környezetét" pontosan mit jelent: például hogy akkor a vécé ülőkéjét a rendvédelmi állománynak fel vagy le kell-e hajtania azért, hogy etikai vétséget el ne kövessen?

"A vezető általános műveltségének állandó fejlesztéséről is gondoskodik" - ez is remek szabály így. Ugye, önök sem csodálkoznak, tisztelt képviselőtársaim, ha a rendvédelmi kar a pár héttel ezelőtt megismert törvénytervezetre kísértetiesen hasonló etikai szabályzatot fogadna majd el a jövőben?

Tehát a magyar rendvédelmi kar fő funkciója a szakszervezetek megfojtása mellett az etikai szabályok és eljárások révén a hivatásos állomány megregulázása lesz. A rendvédelmi kar fogja vasszigorral érvényesíteni azokat a követelményeket, amiket már a Fidesz politikusainak sincs mersze törvénybe foglalni. Ez önmagában is elkeserítő és felháborító.

Ami még ennél is megdöbbentőbb, hogy a kormány nemcsak a rendészeti állomány megfenyítésére fordít ekkora energiát. A parlament előtt van az a törvényjavaslat is, ami hasonló elvek mentén a kormány-tisztviselői kar felállításáról rendelkezik, vagyis a Fidesz az egész közszférát korporativista elvek mentén kívánja újraszervezni.

A legijesztőbb az a lehetőség, hogy a Fidesz beleszeret ezen újra felfedezett szervezési elvbe. Emlékezzünk vissza, mi történt a korhatár előtti nyugdíjakkal. A fideszes politikusok, köztük sok jelenlévő, hónapokig szították a hangulatot a szolgálati nyugdíjasokkal szemben, nyíltan hirdetve a szolgálati nyugdíjrendszer megszüntetésének szükségességét. E gyűlöletkeltő propagandának aztán sokan bedőltek, és mire felocsúdtak volna, már nemcsak a szolgálati nyugdíjrendszert, hanem kevés kivételtől eltekintve az összes korhatár előtti nyugdíjat megszüntették.

Ma úgy tűnik, csak a közszféra alkalmazottainak főzik a keserűlevest, de könnyen úgy alakulhat, hogy végül az egész ország torkán megpróbálják legyömöszölni főztjüket. Ha ez megtörténik, tisztelt képviselőtársaim, akkor a Fidesz a szó elméleti államszervezési megközelítése szerint is egy fasiszta állam megteremtésének útján indul el, ami a múlt legsötétebb árnyait idézi. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból. - Dr. Vadai Ágnes: Jól beszél! - Közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból, többek között: Orvost! - Ékes József: Szégyelld magad!)

Végezetül szeretném felhívni minden munkavállaló és a szakszervezeti vezetők figyelmét... (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Képviselő úr, nyugodtan várja meg, amíg lehiggadnak a képviselőtársai. Beszámítjuk az ön idejébe.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen. Kiszáradt a szám, így egy kicsit tudtam inni - nagyon kedvesek, képviselőtársaim. (Talabér Márta közbeszólása. - Dr. Vadai Ágnes Talabér Márta felé: ...ott van a sötétség!)

Végezetül szeretném felhívni minden munkavállaló és a szakszervezeti vezetők figyelmét, hogy ez az utolsó pillanat, amikor még lehetőség van hangos és határozott tiltakozásra, amikor még lehetőség van küzdelemre. Ha most nem állnak ki magukért, akkor a szakszervezeti mozgalmaknak itt és most vége lesz.

Zárószavazásra vár a munkavállalókat bérrabszolgává alacsonyító új munka törvénykönyve, és éppen most tárgyaljuk a szakszervezetek működését ellehetetlenítő törvényjavaslatot. Mi kell még ahhoz, hogy a szakszervezetek összefogjanak, és együtt, teljes erővel kiálljanak tagságukért, a munkavállalókért? Maradt-e még valami a munkavállalói szolidaritásból? Az ezernyi kis megmozdulás hangja még a média munkatársáig sem jut el, nemhogy a miniszterelnök dolgozószobájáig. Most utoljára még van lehetőség határozott fellépéssel eredményt elérni, vagy legalább kemény küzdelemben hősiesen elbukni. Ellenkező esetben a szakszervezeti mozgalomra gyors, de katarzis nélküli pusztulás vár.

Végezetül, tisztelt képviselőtársaim: ebből a törvényből a kormány ígéretei ellenére semmiféle kiszámítható, az állomány érdekében lévő életpályamodell nem olvasható ki. A képzési rendszer kaotikus; a kormány néhány heti képzés után, néhány heti kiképzéssel rendelkező újoncok százait, ezreit löki ki az utcára intézkedni; az előmeneteli rendszert ez a törvény nem változtatja meg kellőképpen; a szolgálati nyugdíjrendszert pedig már megszüntették, szétverték. Ezt a törvényjavaslatot a Magyar Szocialista Párt a leghatározottabban elutasítja.

A politikai célunk és a politikai programunk, mint azt már sokszor elmondtam: a szakszervezetekkel és az érintettekkel együtt, egy átfogó életpályamodell részeként, a szolgálati nyugdíj visszaállításával egy megbecsülhető életpályamodellt adni az érintetteknek.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  64 - 66  Következő    Ülésnap adatai