Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönjük szépen. Közben hadd kérjem azt, hogy aki hallja, hogy honnan csörög ez a telefon folyamatosan, az jelezze a teremszolgáknak, mert egy rendetlen telefon elhagyta a rendes gazdáját, ha jól halljuk. Ötpercenként megszólal valahol, és nincs gazdája.

Menjünk tovább! Tisztelt Országgyűlés! Baráth Zsolt, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a közigazgatási és igazságügyi miniszternek: "Kinek engedélyezett Magyarországon az anyakönyvi nyilvántartások kutatása, különös tekintettel a mormon egyház ez irányú tevékenysége tükrében?" Miniszter úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Rétvári Bence államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkár úr válaszát majdan.

BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Elfogadom, igen, elnök úr.

ELNÖK: Elfogadja a válaszadó személyét.

Öné a szó.

BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Kétperces időkeretben több kérdést is megfogalmaztam a témával kapcsolatban, de megelégszem, ha egyre konkrét választ ad.

A jelenleg hatályos jogszabályok rendelkezései értelmében az anyakönyvi nyilvántartások nem kutathatók, mint arra az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői egy megbeszélésen felhívták a levéltárak figyelmét. Áttekintve a jogszabályi környezetet, megállapítható, hogy a hatályos törvényi rendelkezés valóban kizárja az anyakönyvi másodpéldányok kutatásának a lehetőségét. Ez egy kis hír volt nem olyan régről.

Az úgynevezett mormon egyház Magyarország összes megyéjében megkereste a levéltárakat, és ők bizonyos támogatásért cserébe mindenütt a rendelkezésükre álltak, vállalva, hogy a nem kis időt és fáradságot igénylő munka mellett csak csekély mértékben lesz lehetőségük saját levéltári anyaguk digitalizálására, azaz a saját munkájuk végzésére, amit az adózó magyar emberek fizetnek.

(17.40)

Mindebből az alábbi kérdések következnek:

Hogyan és miért kaphatott a hatályos jogi szabályozás ellenére az úgynevezett Mormon Egyház digitalizált másolatokat magyar állampolgárok millióinak születési, házassági és halotti anyakönyveiről az 1910 és 1980 közötti időszakból? Hogyan és miért nem tűnt fel senkinek sem, hogy az némi nemzetbiztonsági kockázattal is járhat, ha egy külföldi székhelyű szervezet kerek száz évre visszamenőleg ennyire precízen érdeklődik a magyarság személyes adatai után? Vajon miért ilyen fontos egy Európában történelmi gyökerekkel nem rendelkező, többé-kevésbé ismeretlen egyháznak, hogy pénzt, időt, fáradságot nem kímélve egy ilyen adatgyűjtésbe kezdjen? Vajon mire fogják felhasználni a birtokukba jutott adatbázist? Kik is irányítják egyáltalán ezt az úgynevezett Mormon Egyházat? Végezetül, miért jelent meg az összes levéltári weboldalon hirtelen a következő hírszöveg: január 1-jétől új törvény lép hatályba, amelyben megtiltják a kutatásokat?

Köszönöm, és várom válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úré a válaszadás lehetősége.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban nem történelmi előzmény nélküli az a kérdéskör, amit ön felvetett, illetőleg érdemes átnéznünk a jelenleg hatályos szabályozást is.

Mint arra ön is utalt, a jelenleg hatályos törvény szerint sem az anyakönyvekbe, sem a levéltárakban másolatként vagy archívumként őrzött anyakönyvekbe nem lehet beletekinteni, egészen az érintett halálát követő 30 év után, hogyha ez nem állapítható meg, akkor a születéstől számított 90 évig. Tehát itt elég hosszú védelmi időt biztosít a jelenleg hatályos törvény, a 1995. évi LXVI. törvény, de ön is mondta, hogy ennek idén módosítása történt. Ez nagyon fontos, hiszen nagyon szenzitív adatok vannak benne. Egy régebbi anyakönyv - ön is utalt rá -, akár egyházi, akár állami anyakönyv olyan dolgokat tartalmaz, amelyeket egy mostani nem: az illető vallásával, foglalkozásával, betegségeivel, halálának körülményeivel kapcsolatban, ami semmiképpen nem jó - mondjuk, hogy öngyilkos lett vagy mentális betegségben szenvedett -, ha nyilvánosságra kerülnek. Ezért vannak ezek az adatok fokozott védelem alatt, állami intézménynél.

Ugyanakkor a Mormon Egyház már az előző rendszerben is, tehát a negyven év kommunizmus alatt is megkereste az akkori magyar hatóságokat, és akkor is egy technológiával jelentkezett, hogy mikrofilmre veszi a teljes magyarországi anyakönyvállományt, mert nekik a családkutató központjuk számára ez fontos adat, ők vallási okokból gyűjtik ezeket a különböző születési, halálozási és egyéb anyakönyvi adatokat, hogy egyfajta világcsaládfát vagy rokonfát állítsanak össze. Éppen ezért akkor, az 50-es évek végén engedélyezték ezt a kutatást - nagyon meglepő módon, hiszen hogyhogy akkor pont egy egyházzal működtek együtt -, és akkor megkaparintotta lényegében a Mormon Egyház nagyon sok ezer, tízezer, százezer vagy akár milliónyi magyar állampolgárnak a korábbi adatait is. De ez most természetesen állami védelem alatt áll, és ha bármifajta ilyesfajta duplikálás történt, akkor az teljes mértékben törvényellenes.

ELNÖK: Képviselő úré az egyperces viszontválaszra a lehetőség.

BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót. Információim szerint pontosabban 1959 óta digitalizálják, illetve mikrofilmezik a magyar adatokat. Eddig tilos volt kutatni, de a mormonok kutathattak, rájuk nem vonatkozott a tiltás. Most, hogy őket már kiszolgálták az adatainkkal, hoznak egy törvényt, hogy senki másnak ne lehessenek meg ugyanezek az adatok; a kapuk bezáródnak. Van ebben valamilyen koncepció?

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Egy percben megtudjuk az államtitkár úrtól.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Én elsősorban arról tudok beszámolni, hogy jelen pillanatban minden állami adatvagyont fokozottan védeni kíván a kormányzat. Nemsokára az önök asztalán, pontosabban a parlamenti képviselők asztalán is lesz egy erre vonatkozó igen komoly törvényjavaslat, amelyet nyilván végrehajtási kormányrendelet is fog követni, pontosan azért, hogy az ilyesfajta állami adatvagyonok semmiképpen ne szolgáljanak magánérdeket, még ha az a magánérdek esetleg nemzetközi közérdeknek is tekinti magát. Ezeket az adatbázisokat védeni kell, legyen az bármilyen, az állam számára fontos adatbázis. Ezek ma már ugyanolyan értékek, mint bármilyen más gazdasági erőforrás vagy egyéb olyan hasznot hajtó dolog, amelyből az államnak vagy az állampolgároknak előnyük származhat.

Ha ön pedig bármilyen olyan tényt, adatot ismer, amelyik ellentmond ennek az 1995. évi LXVI. törvény 24. § (1) bekezdésének, nyilvánvalóan tegyen erről bejelentést. Mi ilyenről tömegesen nem hallottunk, de ha önnek tudomása van róla, kérem, hozza a hatóságok tudomására, hogyha jogsértések történtek tömegesen.

Köszönöm szépen.