Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Államtitkár asszony arról beszélt, hogy a tisztviselői állomány nagyfokú fluktuációja a középfokú végzettségű tisztségviselőknél mennyire megfigyelhető és mennyire jellemző a bírósági, ügyészségi szférában.

Handó Tünde, az OBH elnök asszonya is beszélt erről a médiának, és azt mondta, hogy miközben a privát és az állami szféra egyes területein jelentősen emelkedtek a bérek, az igazságszolgáltatásban olyan mértékűvé vált az elmaradás, ami esetenként a dolgozók megtartását, a működőképességet veszélyezteti. Az egyik törvényszéken például ‑ emelte ki elnök asszony ‑ a jegyzőkönyvvezetők egyszerre álltak fel, hogy a helyi hipermarketbe menjenek árufeltöltőnek, mert ott 10-15 ezer forinttal magasabb jövedelmet kaptak ‑ jegyezte meg az OBH elnöke, írja a média. Tehát a legalapvetőbb probléma az, hogy alacsony a bérezés, nincsenek megbecsülve, nagyon komoly munkateher van, és nagy felelősség hárul ezekre a dolgozókra.

Már korábban az OBH elnök asszonyának a beszámolójakor is kiemeltem az igazságügyi alkalmazottak bérezésének a problémáját is, többek között a bírák, ügyészek bérezésének a problémájával egyetemben, és elmondtam azt, hogy mennyire felelősségteljes munkát végeznek az igazságügyi alkalmazottak; hogy nem mindegy az, hogy kiadnak egy elfogatóparancsot, mikor adnak ki, ne adj isten, szabadlábra helyezik azt a bűnelkövetőt, nem helyezik szabadlábra, ez mind az ő kezükön megy keresztül, az ő hibájuk miatt adott esetben egy bűnöző, egy nagyon komoly bűnöző kikerülhet, szabadlábra kerülhet, ha hibázik. Nagy a megterhelésük, rengeteg a munkájuk, rengeteg a feladatuk, nagy a felelősségük, előfordulhat, hibáznak. Tehát nagy a munkateher, nagy a felelősség, ehhez képest nincsenek megbecsülve. És ez azt jelenti, hogy ha 10-15 ezer forint pluszbérért elmennek máshová dolgozni, akkor maguk a munkakörülmények sem olyanok, ami miatt úgy meg lennének becsülve, hogy ők ott akarnának maradni.

(14.30)

És hogy miért nincsenek megbecsülve, elsősorban azért nincsenek megbecsülve, mert maguk a bírák sincsenek megbecsülve, maguk az ügyészek sincsenek megbecsülve megfelelően, mint ahogy arra már számtalanszor felhívtuk itt, ellenzéki képviselők a kormánynak a figyelmét, amit elmondtunk már százszor, hogy sajnos Magyarország az Európai Unió sereghajtója az igazságügyi területen a bérezésben. A bírák és az ügyészek az utolsó helyen kullognak, függetlenül attól a kétszer 5 százalékos béremeléstől, ami most novemberben, illetve január 1-jével megvalósult, ettől függetlenül még mindig az utolsó helyen kullognak. Mivel államtitkár asszony elmondta, hogy össze van kötve, itt hivatkozott Bárándy képviselőtársam felszólalásával kapcsolatban, hogy vajon összefügg‑e a bérük az igazságügyi alkalmazottaknak a bírák fizetésével, igen, összefügg, hiszen a bírói illetményalap a besorolásuk alapja, tehát az alapján kapnak egy szorzószámot. Ami jó is lenne adott esetben, tehát maga ez a forma nagyon jó szerintem, maga az elképzelés, de hogy ebben az esetben ez miért nem jó, arról szeretnék néhány gondolatot beszélni.

Még amikor Répássy Róbert úr volt az igazságügyi parlamenti államtitkár, akkor volt egy vitánk ezzel kapcsolatban, amikor szó volt arról, hogy a bírósági fogalmazók, titkárok fizetését is emelni kell, sőt volt is emelés, amely elég csekély mértékű volt. A Jobbik Magyarországért Mozgalom itt egy jóval nagyobb, emlékeim szerint egy 30 százalékos bérfejlesztést szeretett volna megvalósítani, amire államtitkár úr válasza az volt, hogy ezt nem lehet megoldani, mert bérfeszültséget fog okozni.

Miért fog bérfeszültséget okozni? Kifejtette, hogy azért, mert ebben az esetben a titkároknak a fizetése már magasabb lesz, mint a kezdő bírói fizetés, és hogy néz az ki, hogy az elméletileg alacsonyabb beosztású bírósági titkár többet keres, mint a kezdő bíró; tehát egy ilyenfajta bérfeszültség. És most jön be az a probléma, amiről Bárándy képviselőtársam is beszélt, hogy azért, mert a kormány vagy a miniszterelnök számára a bíróság nemkívánatosnak minősül ebben az országban, ezért, amikor Fidesz-kormány van hatalmon Magyarországon, akkor sajnos a bírákra, ügyészekre rossz világ jár, hiszen ilyenkor számukra fizetésemelés nincsen, legalábbis ezt mutatta az a 11 év, ami alatt beszéltünk az Orbán-kormányzásról. Valóban megvalósult kétszer 5 százalék, amikor már hatalmas volt a bérfeszültség.

Tehát amíg a bíráknak nem lehet emelni a fizetését, ez kényszerűen lejjebb tartja az igazságügyi alkalmazottaknak a fizetését is, hiszen a bírói alapilletményhez van kötve, ha a bírói alapilletmény nem emelkedik, akkor az igazságügyi alkalmazottak bére sem tud megfelelően emelkedni. És itt jutunk el annak a folyamatnak az eredményéhez, hogy elmennek a Tescóba és más helyekre dolgozni, mert annyira nincsenek megbecsülve.

És ha már itt tartunk, máshol is probléma ez. Amikor a mai felszólalásomra készültem fel, és olvasgattam az ezzel kapcsolatos témákat a sajtóban, akkor találtam egy hírt arról, hogy két évvel ezelőtt bizony Szlovákiában sztrájkba léptek az igazságügyi alkalmazottak a bíróságon, mert annyira kevésnek találták a fizetésüket. Akkor, amikor elolvasgattam ezt a cikket, akkor azért érdekes volt, hogy ők bizony ezért sztrájkba mertek lépni, beszüntették, bár igaz, hogy több évig sztrájkkészültségben voltak előtte, komoly szakszervezeti tárgyalások voltak, és végül is sztrájkba is léptek.

Milyen fizetések voltak ott akkor, amiért nekik sztrájkolni kellett? Valóban nem volt magas a fizetésük, hiszen a végzettség nélküli vagy középfokú végzettséggel rendelkező írnokok esetében például 130-140 ezer forinttól voltak a fizetések, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkező tisztviselők esetében pedig 200 ezer forintnyi bruttó pénzről beszélhettünk. Amit ők nagyon ellentmondásosnak tartottak, ami miatt ők még kiálltak és sztrájkba léptek, az az, hogy szerintük ők munkában hasonló felelősségteljes munkát végeznek, mint a bírák, és míg a bírák közül sokan 5 ezer eurót keresnek, ők csak 500-600 eurót keresnek.

Tehát azért döbbenetes, amikor azt mondjuk, hogy a bíró Szlovákiában 5 ezer eurót keres, ha átszámoljuk, ez 1 millió 500 ezer forint. Tehát akkor ez egy nagyon-nagyon komoly összeg, és akkor mondhatjuk, hogy valóban Magyarországon a bírák nagyon le vannak maradva, nem véletlen, hogy a sereghajtók az ügyészek és a bírák az Európai Unióban, és ha ehhez van kötve a bérük, akkor valóban nem tudnak megélni az igazságügyi alkalmazottak azokból a leszorított bérekből, amelyek akkor így náluk vannak.

Ha most megnézzük ezt az új bértáblát, akkor azt mondjuk, hogy sok minden előremutató dolog van benne, mert valóban vannak lépések, amelyek arra engednek következtetni, hogy van pozitív változás.

Államtitkár asszony rögtön kiemelte az igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában a legkevesebb iskolai végzettséggel rendelkezőknek a bértábláját, amely a középfokú végzettségű dolgozók bérét tartalmazza. Ebben valóban komoly változás van, akár szinte jelentős változás is, ha jól számolom, majdnem duplájára is emelkedhet ezen a szinten a bér.

De azt is meg kell nézni, és államtitkár asszony azt emelte ki, ahol a legnagyobb a különbség, de ha megnézzük a többiekét, akkor azt látjuk, hogy egyáltalán nincs minden csoportban hasonlatos emelkedés. Így a legjellemzőbb a bírósági titkárok esetében, ahol gyakorlatilag szinte nincs is előrelépés, hiszen a bértáblájukban az abszolút kezdő bírósági titkár, akinek eddig 0,7-es szorzója volt, az 0,84, tehát itt azért van némi különbség, de aki már például 4-7 éve bírósági titkár, 0,9 volt eddig a szorzója, 0,9 ezután is a szorzója. Hozzáteszem: valóban ez a minimumszorzó, tehát ettől kevesebb nem lehet, több lehet, vagy ha megnézem, a 8-11 éves jogviszonnyal rendelkező bírósági titkárok esetén a régi szabály szerint 1,0 volt a szorzó, most 0,98 lesz a szorzó, tehát ott még 0,02-es visszalépés is van. Jóllehet azt el kell ismernem, hogy a jogszabály tartalmazza azt, hogy kevesebb nem lehet a fizetése, de ha figyelembe veszem viszont azt, hogy gyakorlatilag a cafetéria eltörlésre kerül az ő esetükben is, akkor bizony előfordulhat, hogy a cafetériát is figyelembe véve kevesebb juttatása lesz egy dolgozónak, mint amennyi eddig volt.

Tehát én azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy a legkevesebb iskolai végzettséggel rendelkező dolgozók esetében biztos, hogy meg fog valósulni viszonylag jelentős béremelés, ami, azt gondolom, hogy náluk is nagyon fontos, viszont minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, annál kisebb lesz ez a lehetőség a béremelésre, ami viszont egy olyan irányba viszi el az eseményeket, hogy kvázi megbecsültebbnek fog számítani bérezés szempontjából a kisebb iskolai végzettségű bírósági tisztviselő, mint a magasabb iskolai végzettségű, és ez nyilván már középtávon, hosszú távon, sőt rövid távon is az állomány ‑ hogy mondjam ‑ végzettségében, a tudásában romlást idézhet elő. Tehát ebből a szempontból, én úgy gondolom, hogy nincsenek megfelelően megbecsülve azok, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek.

Azt gondolom, az, hogy elő van írva, hogy bizonyos esetekben tanfolyamokon, képzéseken kell részt venniük, sőt vezető esetén kötelező az évenkénti képzés, ami nem biztos, hogy fontos lenne, akkor azt mondom, hogy a képzés fontos, de még sincsenek megfelelően megbecsülve. Tehát itt én látok néminemű ellentmondást, és itt nem ártana a koncepción valamilyen szinten változtatni.

Ami nekem nagyon nem tetszett ebben a törvényben, és kaptunk magyarázatot, és mindenki bele is vette eddig a kormánypárt, a kormányzó pártok részéről a felszólalásába, és államtitkár asszony is kitért rá, ez pedig az, amikor valakit rendkívüli besorolásban lehet részesíteni, illetve nem is hogy rendkívüli besorolásban, hanem nem fog rá vonatkozni az a bértábla, amely egyébként mindenki másra vonatkozik, hanem ez alól kiveszi a dolgozót, illetve a munkaterületét, és azt mondja, hogy rendkívülivel a munka törvénykönyve hatálya alá tartozónak tekinti bérbesorolás szempontjából, rá a munka törvénykönyve fog vonatkozni, és ebben az esetben rendkívüli fizetést kaphat.

Hogy mennyi ez a rendkívüli fizetés, itt ért engem a meglepetés, amikor elkezdtem ezt kiszámolni, és megnéztem, hogy mennyi az az átlagkereset, amiről itt a jogszabály beszél, ami azt mondja, hogy a kiemelt munkakörré minősített munkakörben dolgozók részére a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét lehet fizetni. Ezt elkezdtem számolni, megnéztem gyorsan a KSH-ban, hogy mennyi ez az összeg, kijött, hogy 2016-ban, tehát január-december vonatkozásában 263 200 forintról beszéltünk, ennek a tízszerese pedig éppen 2 millió 632 ezer forint, tehát valamivel több mint 2,5 millió forint ez az összeg, ami ebben az esetben adható. Tehát gyorsan előkerestem ennek az indokolását, hogy miért van erre szükség, és ott olvasom, hogy hát, van olyan munkakör, amit piaci alapon szeretnénk megfizetni ‑ nem pontosan így szól, de a piaci alap van benne ‑, és akkor azt kérdezem, hogy miért nem mindenkit piaci alapon próbálunk megfizetni, miért nem fizetjük meg a bírákat is piaci alapon, és hogy néz az ki, hogy egy tisztviselő fog 2 millió 630 ezer forintot keresni, a bíró pedig fog 530 ezer forintot keresni, tehát éppen az egynegyedét vagy az egyötödét fogja keresni egy bíró, mint egy tisztségviselő.

(14.40)

Tehát ez egy akkora ellentmondás, és akkora feszültséget fog okozni a bíróságokon, de ugyanígy az ügyészségeken is, mert ott is, az ügyészségi rendszerben is ugyanígy létrehozza ezt a kiemelt munkakört. Ezzel még akár vissza is lehet élni, és erre is szeretném felhívni a figyelmet. Ha adott esetben egy igazgatási vezető valakit kiemelt munkakörbe tesz be, akkor akár kevesebb fizetést is lehet adni, mert csak a plafon van ebben az esetben megadva, hogy tízszeres lehet, az nincs, hogy akár a minimálbért is megadhatja neki; jó, nyilván nem erre van kitalálva.

Milyen rendszert fog ez kialakítani, amikor a vezető, a munkáltatói jogkör gyakorlója 10 százalékát kiválaszthatja az embereinek, akikre azt mondja, hogy gyerekek, ti 2 millió és 2 millió 500 ezer forint között fogtok keresni? Sőt, ha megnézem azt, hogy 2017 márciusában 298 300 forint volt a havi átlagkereset, akkor ez azt jelenti, hogy január 1-jétől már majd havi 3 millió forinttal lehet besorolni a kiemelt munkakörben dolgozókat; ez egy döbbenetes szám. Lehet mondani, hogy szükség van informatikusokra, eddig ezt vállalkozókkal váltottuk ki, és vállalkozói díjat fizettünk nekik, de ez hatalmas bérfeszültséget fog okozni, ahol ott lesz egy tisztviselő, aki 2 millió 500 ezret, jövőre 3 millió forintot keres, a bíró pedig 530 ezer forintot keres. Szerintem ezen mindenféleképpen illene változtatni, vagy ezt megszüntetni, vagy csökkenteni, de ezek akkora számok, amelyekről beszéltünk.

Éppen az Orbán-kormány volt az, amelyik 2010-ben meghirdette, és maga a miniszterelnök úr beszélt (A pulpitus felé mutatva:) onnan arról, hogy amíg ő miniszterelnök, addig itt nem lesznek 2 millió forint fölötti jövedelmek Magyarországon, az állami szférában legalábbis nem lesznek, aztán persze tudjuk jól, Matolcsy úr és egyebek, hogy amikor meg kellett fizetnie a pártkatonákat megfelelően, akkor ezen változtattak, nem vették figyelembe, és nem tartották be a saját elveiket sem. Nyilván a bírósági rendszerben is erről van szó; de úgy látom, az időm lejárt, és majd külön felszólalásban folytatom. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szilágyi György tapsol.)