Felszólalás adatai

A 3. pontban azért tettünk módosító javaslatot, mert helyeseljük azt a jelenleg hatályos gyakorlatot, ami arról szól, hogy ha az illetékes bizottságokba jelölt képviselővel kapcsolatban kockázati tényező fogalmazódik meg, akkor ez megnyugtatóan és mindenki számára világosan, nyilvánvalóan mérlegelésre kerülhessen; minden illetékes számára, úgy értem a mindenkit.

Ezzel szemben a mostani javaslat az Országgyűlés elnökének adna egyszemélyi hatáskört ebben az ügyben, amit mi ellenzünk, éppen ezért javasoltuk a jelenleg hatályos szabályozás fönntartását.

(19.20)

Volt egy egyeztetés is nemrégiben, többpárti egyeztetés a Belügyminisztériumban, ahol felvetődött az előterjesztők részéről egy olyan lehetséges kompromisszumos javaslat, ami nem is a mi javaslatunknak megfelelő, de nem is a korábbi előterjesztésnek megfelelő megoldás lett volna, hanem egy háromtagú grémiumnak a kijelölése, amire mi azt mondtuk, hogy ezt megfontolandó, esetleg elfogadható kompromisszumnak véljük. Azonban mióta tart a vita, kezembe kaptam kapcsolódó módosító javaslatot, amelyből kiderül, hogy az előterjesztők közben meggondolták magukat, és továbbra is az elnök egyszemélyi döntése mellett tesznek hitet, ami számunkra továbbra is elfogadhatatlan. Kérjük, mérlegeljék azokat az érveket, amelyeket már a korábbi viták során ez ügyben elmondtunk.

A 11. pontot nagyon gyorsan, röviden el tudom intézni. Hiszen itt arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a jelenleg hatályban lévő törvény fogalomhasználata szerint a bizottság és a honvédelmi bizottság megjelölés jelöli a nemzetbiztonsági bizottságot és a honvédelmi és rendészeti bizottságot, ezért ez utóbbinak a hangsúlyozása azért fontos, hogy világos legyen az a törvényalkotói szándék, ami kiderült, hogy világosan erre vonatkozik, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság tagjaira se vonatkozzon a folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés. Örömünkre ezt mindkét bizottság és az előterjesztők is támogatják. Reméljük, a szavazásnál is így fog történni.

A 12. pontban azt fejtegetjük, arra teszünk javaslatot, hogy a jogorvoslat mindenképpen meglegyen a kockázattal kapcsolatban. Itt többféle megoldás is felvetődött, megfelelő ellenőrzött személyekből álló bíróság közreműködése is szóba került. Úgy tűnik nekem, hogy ez továbbra sem nyerte el a támogatást sem a bizottságokban, sem az előterjesztő ezt a javaslatunkat nem támogatta. Kérjük, hogy mérlegeljék a javaslatunkat továbbra is.

Szintén a kapcsolódó módosító javaslatok között szerepel egy olyan, amely azonban megold egy olyan problémát, amire a vita során mi is felhívtuk a figyelmet, ami pontosítja a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személlyel fenntartott kapcsolatot. Az a megfogalmazás, amely most szerepel, úgy szól, hogy olyan személlyel, az erről való tudomásszerzést követően fenntartott kapcsolatára, akinek szándékos bűncselekmény miatt a bíróság büntetőjogi felelősségét megállapította. Azt hiszem, ez már egy olyan konkrét kategória, ami kimerít minden olyan feltételt, amit mi hiányoltunk a korábbi szövegből. Úgyhogy ezt támogatni fogjuk.

Végül a 15. pontról, ami nem a mi javaslatunk. Németh Szilárd és Demeter Ervin képviselő urak kiegészítik a kérdőívet az eredeti javaslatuk szerint oly módon, hogy állt-e kapcsolatban 1990 előtt működő, a kommunista - zárójelben: szocialista - ideológia kiszolgálására létrehozott szervezettel, ha igen, fejtse ki részletesen. A most kézbe kapott kapcsolódó módosító javaslatban már úgy áll, hogy áll, illetőleg állt-e kapcsolatban a demokratikus jogállam törvényes elveit tagadó vagy ilyen jellegű tevékenységet kifejtő - zárójelben, ez most ki lett bővítve: fasiszta, nyilas-, kommunista - szervezettel, mozgalommal, csoporttal s a többi, ha igen, akkor fejtse ki részletesen.

A javaslattal kapcsolatban jó volna, ha itt a vita során akár ma, akár még a szavazásig bármilyen fórumon vagy a nyilvánosság előtt kiderülne, hogy ez mit jelent, hogy mit értenek alatta, hogy mi a célja ennek a pontnak, kik ellen irányul, és milyen eszközöket kíván a mindenkori felelős döntéshozók kezébe adni a későbbiekben, milyen célokra lehet ezt felhasználni. Nyilvánvaló, politikai célokra. Itt felvetődhet az is, hogy a korábbi kormányok volt MSZMP-s, volt KISZ-es tisztségviselőiről van szó, vagy a jelenlegi kormány volt MSZMP-tag miniszterei, államtitkárai és egyéb tisztségviselői a célszemélyek vagy netán mind a két kategória. Nyilvánvalóan itt egy olyan politikailag érzékeny kérdésről van szó, amely, hogyha ilyen sunyin, csendben elmegyünk mellette, akkor egyszer csak majd később szembesülnek vele a döntéshozók, hogy lehet, hogy egy olyan eszköz került valakiknek a kezébe, amit nem is szándékoztak nekik adni. Tehát jó volna ezt világosan, pontosan ismerni és tudni.

Nagyon szépen köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)