Felszólalás adatai

Valóban, 2013. január 1-jével a vidékfejlesztési miniszter hozta létre ezt a tájvédelmi körzetet. Közel 2200 hektár nagyságú ez a terület, amely természetvédelmi terület Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Ásotthalom, Mórahalom, Öttömös közigazgatási területén található, és magában foglalja az ásotthalmi láprét természetvédelmi terület 90 hektáros területét is. E tájvédelmi körzet létrehozásának az egyik legfontosabb feladata, illetve célja volt a Körös-ér mentén, illetőleg a dorozsma-majsai homokhát déli részén található táji értékek, természetes és természet közeli állapotú növénytársulások és állatfajok védelme. Ugyancsak magában foglalja ez a tájvédelmi terület, illetve átfedésben van a Déli-Homokhátság elnevezésű Natura 2000-es területtel. A tájvédelmi körzet néhány különleges növényfajnak ad otthont, mint például a tartós szekfű, a homoki kikerics, a tarka sáfrány, és az állatvilág is igen sokszínű; a nagy tűzlepkétől a vöröshasú unkáig nagyon sokfajta állatfaj található ezen a területen. Itt van például a tartós szekfű, amely esetében fontos megemlíteni, hogy a faj megőrzésére 2006-ban indult LIFE-Nature pályázat 2012-ben sikeresen zárult, és sikerült ezt a fajt megmenteni, illetőleg azóta ötszörösére növekedett az állomány.

A Körös-ér tájvédelmi körzet létesítésével egy nagyon fontos állatfaj, a délvidéki földikutya élőhelyének megtartása is sikeresen záródott le. Védetté nyilvánításának pontos oka, hogy a 2005 óta tartó magyarországi földikutya-kutatások bebizonyították, hogy a Kárpát-medencében egymástól függetlenül öt, genetikailag eltérő kutyafaj található, és ezek a fajok csak itt a Kárpát-medencében találhatók meg. (Zaj az MSZP oldalán.) Az öt faj közül a Természetvédelmi Világszövetség besorolása szerint a kritikus veszélyhelyzet a délvidéki földikutya vonatkozásában került megállapításra. Ugyancsak jelentős szerepet játszott a tájvédelmi körzetté nyilvánításában a minisztérium által delegált földikutya-védelmi szakértői csoport véleménye. A terület védetté nyilvánítását ugyan ezek a körülmények indokolták, ugyanakkor nagyon fontos, hogy ezáltal a Szerbiával történő természetvédelmi együttműködésünk jelentősen megnőhet, és így nemcsak a határnak ezen az oldalán, hanem a túloldalán is jelentős erőfeszítéseket tudunk tenni a délvidéki földikutyafaj megvédésére. Mindenképpen szükségessé vált tehát, hogy a két ország természetvédelmi szerveinek határon átnyúló együttműködése tekintetében előrelépés történt a tájvédelmi körzet megjelölésével.

Tisztelt Képviselő Úr! A Körös-ér tájvédelmi körzet kihirdetését hosszú éveken tartó előkészítő munka és folyamat előzte meg. Kormányzati egyeztetés, az önkormányzatok, magán-ingatlantulajdonosok és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának bevonásával történt ez a sok éven át tartó egyeztetés. Magyarországon a Körös-ér tájvédelmi körzet létesítését megelőzően csak 2009-ben létesült tájvédelmi körzet a Mecsek nyugati részén, ezért az, hogy 2013. január 1-jétől egy új tájvédelmi körzet jött létre, egy valóban nagyon fontos mérföldkő volt ebben a dologban. (Folyamatos zaj.)

Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők, a vízkészlet, a biológiai sokféleség, ezen belül a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, és úgy gondolom, hogy védelmük és megóvásuk mindannyiunk közös feladata.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)