Felszólalás adatai

DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezek szerint az ajánlás 2. pontja van külön, a 4., 7., 10., 11. és 14. pontjához kívánok e körben hozzászólni.

Már az ajánlási pontok nagy száma és a módosító javaslatok száma is jelzi, hogy ez a törvényjavaslat ebben a formában a mi számunkra semmiképpen sem elfogadható. Rossznak is tartjuk, feleslegesnek is tartjuk, több szakaszát károsnak is tartjuk, de azért azt gondoltuk, hogy a magunk részéről talán mégsem teljesen reménytelen, és módosító javaslatokkal tudjuk korrigálni. Akkor talán lesz egy olyan koherens törvényjavaslat, ami számunkra is elfogadható. És különösen igaz ez az egyik módosítási javaslatunkra, ami az alkotmánybírósági döntéssel függ össze, hiszen ha elfogadná azt a módosító javaslatot az Országgyűlés, önmagában elég ok lenne, hogy mi elfogadjuk a teljes törvényjavaslatot.

Nézzük a részleteket! A törvényjavaslat - a címhez kapcsolódik ugyan, de talán itt is el lehet mondani két mondatban - jó pár törvény módosítását eszközli, nem csak a címben szereplőét, és igaz ez a nők 40 éves jogosultsági viszonnyal rendelkező nyugdíjba vonulására is, ami szintén nem szerepel a címben, ezért egy fél szakaszban tudjuk csak megtalálni a törvényjavaslaton belül, amit mi mindenképpen inkorrektnek tartunk ebben a formában, hiszen nem elég az, hogy már eleve a 40 éves szolgálati viszony utáni nyugdíjba vonulás sem abban a formában valósult meg, amit a kormány ígért, hiszen sokkal kevesebben váltak jogosulttá, mint akik az elején az ígéretek szerint jogosultak lettek volna. Itt most további szigorításokat kell hogy elszenvedjenek. Tulajdonképpen megvonják tőlük a jubileumi jutalmat, és ugyanez igaz az előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló nőkre is.

Nem ezt ígérte a kormány. Mi azt szeretnénk, hogy ha már egyszer ez a törvényjavaslat, ami még alapjaiban akkor is pozitív, ha kisebb a jogosultsági kör és bevezetésre került, akkor már legalább a jogosultak kapják meg a jubileumi jutalmat is, erről szól az egyik módosító javaslatunk.

(15.00)

A másik módosító javaslatunk az, hogy a törvénymódosítás szerint a kormány külön rendeletben és később kívánja meghatározni a közigazgatási alapvizsga alóli mentesség feltételeit. Mi ezzel semmiképpen sem értünk egyet. Azt gondoljuk, hogy a kormánynak e törvény keretein belül a lehető legszűkebbre kellene vonni, hogy milyen mentesítéseket eszközöl, és a törvény keretein belül kell megmondani, hogy mik azok a lehetőségek, amiken később egy kormány egy kormányrendeletben változtatni tud. Ezeket a lehetőségeket pedig - mi úgy gondoljuk - legszűkebbre akkor tudjuk vonni, ha nem általában határozzuk meg a mentességek körét, hanem megmondjuk azt, hogy melyik felsőfokú iskolai végzettségek azok, amelyek megszerzése mentesít a közigazgatási alapvizsga alól. Végső soron ez is a jogbiztonság követelményének felel meg, ez a mi 2. számú módosító javaslatunk.

A 3. módosítás a hatálybalépést egységesíti. A mostani kormány által benyújtott törvénymódosító javaslat szerint az alap- és szakvizsgarendszer módosítása 2011. szeptember 1-jén lépne hatályba. Ugyanakkor a kihirdetést követő nyolcadik napon egy külön szakasz hatályba lépne, miszerint az OKV elnöke különösen indokolt esetben engedélyezheti a közigazgatási szakvizsga teljesítését kétéves gyakorlat hiányában is. Miért szerepel ez a javaslat a törvénymódosításban? Miért nem lehet egységesen bevezetni itt is? Hiszen annyiszor előfordult már, hogy emberekre szabtak törvényjavaslatot, ne akarjanak ebben a törvényben is így járni. Ezért aztán mi azt mondjuk, hogy egységesen, ezt kérjük, egységesen 2011. szeptember 1-je legyen a hatálybalépés időpontja, és ez mindenképpen többeket meg tudna nyugtatni.

És végül ebben a vitaszakaszban ejtenék szót az Alkotmánybíróság február 15-ei döntéséről is, ami szintén idekapcsolható. E szerint a döntés szerint az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki azt a rendelkezést, amely lehetővé tette, hogy a munkáltató a kormánytisztviselőket szabadon, mindenféle ok és indokolás nélkül felmenthesse. Tette ezt azért, mert több alapjogot is sértett a korábbi törvény. Egészen pontosan sértette a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát és végső soron az emberi méltósághoz való jogot is.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Az Alkotmánybíróság 2011. május 31-éig biztosít határidőt a jogalkotónak arra, hogy a hiányzó szabályokat pótolja. Törvényben kell tehát rögzítenie az Országgyűlésnek azokat az okokat vagy körülményeket, amelyek fennállása esetén sor kerülhet egy kormánytisztviselő felmentésére. Ha a munkáltató talál is okot az elbocsátásra, a döntését indokolnia kell, és a bíróság előtt meg kell védeni ezt a döntést. Álláspontunk szerint az alkotmányellenesség orvoslásával nem szabad május 31-éig várni. Ha már ez a törvényhely felnyílt, ez pontosan arra alkalmas, hogy most és itt hozzuk meg azokat a módosításokat, amelyek ehhez szükségesek, és szabályozzuk a felmondást, és szabályozzuk a köztisztviselő általi lemondás eseteit is. Erre teszünk javaslatot egy módosításban. Talán az általános vitában elmondtam, hogy itt a lehetőség, és csak szándék kérdése, hogy ezt megvalósítsák. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Úgy látszik, hogy ez a szándék nem áll fenn, hiszen a bizottságokban nem támogatták. Ezt nagyon sajnáljuk. A lehetőség megvolt az önök részére, és a vita végéig még meg is lesz.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)