Felszólalás adatai

Igazából arra, hogy új törvény kell, talán vannak ésszerű magyarázatok, de azért azt szeretném jelezni, hogy a hegyközségi rendszer működik, tehát ha ez a törvényjavaslat most nem lenne, akkor lehet, hogy kevesebb zavar lenne itt az új feladat átvételével, mint ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása után.

(16.50)

Ezt azért mondom, mert azért gondoljon bele mindenki, most jön egy teljes tisztújítás, és mindenkinek újra kell majd pályáznia a hegybírói helyét, ja, és persze, akik nyugdíjasok, azok eleve kiestek, mert már nyugdíj mellett dolgoznak, és vannak azért szép számmal, ugyanis a közalkalmazottakra vonatkozó szabályokat írja elő rájuk is a törvény. Közben folyik majd itt egy tanfolyam kora tavasszal vagy januárban, hogy hogyan tudják majd átvenni az MVH feladatait, ami persze kidobott pénz lesz azoknál az embereknél, akik később nem maradnak hegybírók. De ez a legkisebb probléma, szerintem ezt lehet majd valahogy kezelni.

A másik. Ehhez viszont pénz kellene, sőt ez alapján a törvény alapján is több pénz kellene, hacsak nem a drasztikus tagdíjnövelés a cél, amellyel aztán el lehet majd látni ezt a rendszert megfelelő forrásokkal, ugyanis a jelenlegi forrás nem elegendő a hegyközségek igazgatási feladatainak az ellátására, ezt világosan elmondtuk a költségvetési vitánál, de egyelőre nem látjuk ennek az eredményét. Én is csak arra tudnék utalni, Tiffán képviselőtársam jelezte, hogy az előkészítő ötlet a borászok színe-javától volt. Ennek biztos örül az a 60 ezer egyéb szereplő, akiket nem kérdeztek meg erről a történetről, hogy nagyjából száz ember el tudja dönteni a teljes magyar borászat és szőlészet jövőjét. Nagyon tanulságos beszélgetésen voltam pénteken este, amikor ezt az új változatot még nem láttam - reméltem, hogy addigra meglesz, de elég soká került benyújtásra -, Badacsonytomajon egy termelőkkel folytatott megbeszélésen egy öreg gazda, egy hektár szőlővel rendelkező szőlőtermelő, klasszikusan szőlőtermelő, tehát nem borász panaszolta el, hogy ő nem is érti, minek ez az egész, amikor soha nem kellett színházterem, hogy a 600 fős hegyközségi szervezet közgyűlését megtartsák, magyarul, húsz év alatt nem sikerült a határozatképes közgyűlést összehozni, mindig a B-verzió lépett hatályba, amikor aztán ahányan voltak, már teljesen mindegy, eldönthették a kérdést, de legalább valamilyen illúziójuk volt, hogy nekik is nagyjából hasonló befolyásuk vagy ugyanolyan befolyásuk van.

Képviselőtársaim, nem érzik ellentmondásosnak, hogy miközben az Agrárkamaránál egy tag-egy szavazat elv van, ami ugyanolyan köztestület, mint a Hegyközségi Nemzeti Tanács, itt pedig területalapú szavazás? Akkor vagy ott is területalapú szavazás kellene, hogyha az a döntő, hogy milyen hatékonysággal lehet, ki a hatékonyabb termelő, és annak az érdekeit kell alapvetően figyelembe venni. Itt teljes, totális ellentmondásban vannak! Tehát úgy tűnik, a borászatoknál az a cél, hogy minél nagyobb, minél jobb és minél versenyképesebb termelés legyen, az ágazat másik szereplői körében pedig, mondjam azt, hogy a nemkívánatos személyek a nagyobb termelők. Azért ezt a kérdést legalább magukban le kellene rendezni, mert én ebben óriási ellentmondást látok, és nem tudom, ezt az ellentmondást hogyan lehet majd feloldani.

Ugye, azt is mondta nekem ez az idős szőlőtermelő - nem tudom szó szerint visszaidézni, mert nem nagyon bírná el a jegyzőkönyv -, hogy ő kiváló szőlőt állít elő, extra minőségűt, amit minden évben, megvan egy hely, ahová el tud adni, és mondjuk, két évvel ezelőtt ezt eladta 90 forintért, majd lement a badacsonyi bornapokra, és a saját szőlőjéből készült borért, egy deciért 350 forintot kellett volna fizetnie. Elég furcsa véleménye lett utána a rendszerről, és én azt gondolom, hogy ez tényleg nem normális. De az sem normális, képviselőtársaim, amivel folyamatosan bombáznak bennünket a szőlőtermelők - még egyszer mondom, tehát itt nem a borászatokról van szó, itt a szőlőtermelőkről van szó, ami sokkal több szereplő, mint a borász -, amikor azt mondják, hogy már réges-régen eladták azt a bort, nyilván eredetigazolással, amelynek a szőlője még nincs kifizetve. Én azt gondolom, valahol azért ezt is rendezni kellene, hogy akkor most valóban ezek a nagy sztárborászatok mindenben olyan korrekten viselkednek-e, ahogyan itt most hallottuk, hogy ez a jövő, meg az a csillogás.

Egy biztos: a pálinkafőzdék és a borászatok kapták fajlagosan a legnagyobb uniós támogatást az elmúlt években, a legsikeresebb pályázataikkal minden túlpályáztak. Ebből látszik, hogy elég erős tőkeellátottságuk van, sokkal nagyobb, mint a mezőgazdaság bármelyik egyéb szereplőjének. Az is érdekes, hogy nem kell sietni, meg kapkodás van, ezért mondtuk, hogy lenne azért még itt idő. Ami viszont szerintem a cinizmus teteje volt, hogy hétfőn a bizottsági ülésen már tisztán látszott, hogy csütörtökön lesz parlament. A HNT főtitkára elmondta a véleményét, amelyben hozzátette, hogy neki a 10 százalékkal van baja, amiben nincs egyetértés, nem a 90 százalékkal, amiben van, és ő nagyjából egyet kér: szerdán lesz a HNT testületi ülése, mert ő most inkább csak ilyen vezetői állásfoglalást tudna ehhez mondani, várjuk már meg vele, mert lehet, hogy a módosító javaslatok kapcsán erre szükség lett volna. Erre az volt a válasz, hogy nem. Na most, nem igazán értjük, hogy miért volt erre szükség, ráadásul csütörtökön lesz agrártárgyú törvény, tehát még a szereplők is nagyjából ugyanazok lesznek, hiszen azért túl sokan nem vagyunk, akik ezekhez a témákhoz hozzá szoktunk szólni. Tehát ezért nem értjük, most ezt miért kellett, hozzátéve, tudom, hogy hosszú egyeztetés után, meg abban is igaza van Font Sándor képviselőtársamnak, hogy olyat nem lehet majd csinálni, amivel biztosan mindenki egyetért, de azért szerintem az a 10 százalékos történet sincs a helyén. Igaz, nem annyira életszerű, hogy öt ember döntsön el mindent egy borvidéken, mert azért akkora szőlőterületek nálunk nincsenek, de azért összejöhet egy olyan szűk team, amelyik mondjuk, több száz emberrel szemben, mondjuk, egy badacsonyi borvidéken a 600 emberrel szemben egy 25-30 ember biztos, hogy bármikor át tudja vinni az akaratát. Biztos! Tehát ebben semmi kétségem nincs. Hozzáteszem, eddig is nagyjából át tudta, mert a kistermelők, a szőlőtermelők általában, miután úgyis tudták, hogy nincs semmi szavuk, nem nagyon jártak ezekre a megbeszélésekre. Tehát én azt gondolom, hogy ezzel a törvénnyel azért vannak problémák.

Beadtunk mi is nagyon sok módosító javaslatot, ezeket majd a részletes vitában megvédem, nem beszélgetek róla, különösebben erre nem szeretnék kitérni, de azért azt mondanám, hogy vannak ennek itt még alkotmányossági problémái is. Csak egy dolgot mondok: a felvásárlók kizárhatók-e alkotmányosan a képviseletből, és egyáltalán korlátozható-e a taggyűlésen való részvételük? Én úgy gondolom, hogy nem, de ezt, ugye, majd tisztázni lehet vagy tisztázni kell, hogy ez így helyes-e vagy nem.

A másik, amit elmondtam a bizottsági ülésen is az előterjesztőnek, hogy szíve joga minden képviselőnek törvényjavaslatot benyújtani önálló indítványként, de idéznem kell a hegyközségeket szabályozó jelenlegi törvény 51. § (2) bekezdését, ami nemcsak a kormányra vonatkozik, hanem az önálló indítványtevőre is, ugyanis ez nem mondja meg, hogy a jogalkotás milyen formájában, de szeretném szó szerint idézni, hogy értsék. "A hegyközséget érintő jogi szabályozás, illetve más kormányzati döntés vagy települési önkormányzati rendelet meghozatalát megelőzően kellő időben ki kell kérni az illetékes hegyközségi szervezet véleményét, és észrevételeire érdemi választ kell adni." Na, most itt az van, hogy jogi szabályozás, tehát az önálló képviselői indítvánnyal elfogadott törvény is egy jogi szabályozás, tehát magyarul, nem teheti meg az országgyűlési képviselő, hogy törvénysértő módon jár el, ahogyan a kormány sem teheti meg, és itt nincs olyan indok, pontosabban tudjuk, hogy mi az oka ennek a sok önálló indítványnak, de itt kifejezetten törvény írja elő, mert vannak olyan helyzetek...

ELNÖK: Képviselő úr, kis türelmét kérem. Én figyelem az előterjesztőt, Tiffán Zsolt képviselő urat, hogy mikor távozik, mikor ér vissza, de most, úgy tűnik, hosszabb időre eltűnt, és a Házszabály értelmében az énáltalam jelöltnél ő van egyedüli előterjesztőként az új változatban megjelölve. Kérem a munkatársakat, akkor nézzék meg a hálózaton, van-e csatlakozó előterjesztő.

Még egyszer mondom: az énáltalam... (Demeter Ervin: Én helyettesítem, volt már ilyen...) Tisztelt Képviselő Úr! Ön régi képviselő. Hadd ne mondjam már el önnek azt, hogy amikor egyetlen képviselő a beterjesztő, akkor nincs mód más képviselőnek átvenni a beterjesztő szerepét. Amennyiben nem ért egyet, forduljon az ügyrendi bizottsághoz ebben a kérdésben. Szívesen átadnám, hogy menjen tovább az ülés, de nem tehetem meg, amikor egy képviselő az előterjesztő. Csak jelzem, hogy alkalmanként ezért szoktak csatlakozni képviselők, hogy a beterjesztőhöz képest más is el tudja látni az ülésteremben, a plenáris ülésen az előterjesztő szerepét.

Öt perc szünetet rendelek el. Kérem türelmüket, és kérem az időt eszerint megállítani.

(Szünet: 16.59 - 17.03

Elnök: Balczó Zoltán

Jegyző: Z. Kárpát Dániel)

ELNÖK: Tájékoztatásul elmondom, hogy képviselőtársak csatlakozó előterjesztőként tudják képviselni majd, amint az okmány leadását követően a rendszerben hivatalosan megjelenik, hogy ők valóban csatlakoztak ehhez az előterjesztéshez. (Rövid szünet. - Tiffán Zsolt visszatér az ülésterembe.)

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkánkat, méghozzá - ahogy Balczó alelnök úr meghagyta itt nekem - Gőgös Zoltán képviselő úr, az MSZP képviselője folytathatja a hozzászólását a technikai szünetet követően. Ha minden igaz, akkor tíz perc áll még a rendelkezésére.

GŐGÖS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr, a szót. Ott hagytam abba, hogy cinizmust emlegettem az ütemezés kapcsán, hogy nem bírtuk ki, hogy szerdán az a szervezet egyébként, amiből a szakmaközi szervezetet akarjuk csinálni, érdemben meg tudja vitatni ezt a változatot, és jeleztem, hogy a benyújtása törvénytelen, hiszen előtte nem történt meg az egyeztetés, és teljesen mindegy, hogy valaki önálló indítványként adja be vagy pedig kormány-előterjesztés, mert azt nem szabályozza ez a törvény. Tehát itt szó szerint az van, hogy ha jogi szabályozás a hegyközséget érinti, akkor időt kell adni az érintetteknek ennek a megvitatására, és a jogi szabályozásba beletartozik a képviselői önálló indítvánnyal benyújtott törvényjavaslat is.

Itt elhangzott az előterjesztő részéről, sőt Pista részéről is, hogy a minőség irányába kell menni. Én ezzel egyetértek, de azért nem kellene lemondani arról a kategóriáról, amivel most itt senki nem akar foglalkozni, úgy látom. Márpedig ez az a tömegkategória, amit meg az átlag magyar ember meg tud fizetni. Ugyanis azért azt tisztán látni kell, képviselőtársaim, hogy a 3 ezer meg az 5 ezer forint fölötti borokat nem fogja tudni megfizetni az átlag magyar ember, és ha csak ez a fajta csúcsminőségű borászati szemlélet érvényesül Magyarországon, és ez lesz a domináns, akkor el fogjuk veszíteni a kétmillió hektoliternyi asztali bor kategóriát. És ez egy óriási hiba lenne. Így is nagyon komoly bajunk van.

Tehát amikor valami szabályzást csinálunk, akkor én nem írnám le azt a szereplői kört sem, akik adottságaik miatt mondjuk, arra a kategóriára, amiről itt szó volt, azaz csak arról volt szó eddig, senki másról, és a borászatok színe-java is erről szól, mert a színe-java alatt nem az asztali kategóriájú borokat értjük, ami egy óriási hiba szerintem. A csúcsborászatoknak meg nyilván hagyni kell teret, meg adni lehetőséget - hiszen azok az árak kibírják a nagyobb szállítási költségeket is -, hogy ők az exportpiacokon is tudjanak érvényesülni, mert elsősorban ott tudják ezeket a kategóriákat megfizetni. Tehát ettől nagyon óvnám magunkat.

Vissza kell térnem arra a témára vagy arra a történetre, hogy nagyon-nagyon nehéz helyzetbe vagy kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a szőlőtermelők ennek a törvénynek a kapcsán, főleg a kicsik. Ismételten nem tudok mást mondani: teljesen ellentmondás van a kamarai törvény meg e között a törvény között. El kellene dönteni a kormányzati szereplőknek, hogy akkor egyik szakágazatban kit szeretnek meg a másikban. Azt szeretném, ha ugyanaz lenne legalább. Hogy egyetértenék-e vele, az nem biztos, de ne legyen ellentmondás ebben a történetben, hogy itt a területi elv van, akkor legyen a kamaránál is szavazati arányuknál majd a területi elv. Egyetértenének ezzel? A területi elv ott is hozza a kapacitást, a fejlettséget meg sok mindent. Nem tudom, hogy akkor ez most hogy magyarázható, hogy ez csak itt érvényesülhet - máshol nem? Egyébként nem értek egyet köztestületnél semmilyen formában a területi elvvel. Az pontosan azért köztestület, hogy ott mindenkinek a szavazásnál azonos akarata legyen. Mondom, eddig sem érvényesült, teljesen mindegy, tehát ilyen szempontból lehet ezen változtatni, ugyanis ezt mondják el a kistermelők, hogy őket soha senki meg nem kérdezte, és semmilyen védelmük nem volt eddig sem, ezek után meg még annyira sem lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon figyelmébe ajánlom mindenkinek azokat a módosítókat, amelyeket írtunk, valószínűleg sok mindent javíthat ezen a törvényen, de jó lenne, ha kijönne ez az elitszemlélet ebből a törvényből, és a sok tízezer szereplő érdekét képviselné az országgyűlési képviselő is, ne csak egy szűk, mondjuk százfős csoport érdekét, mert körülbelül ebből a törvényjavaslatból ez derül ki, ami nyilvánvalóan gazdaságilag érthető, meg talán fejlettségi szinten is érthető, csak nem elegáns és nem etikus.

Köszönöm szépen a figyelmüket.