Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A 2020. évi központi költségvetés törvényjavaslatának megtárgyalására idén is a tavaszi időszakban, a tavaszi ülésszakon került sor. A Költségvetési bizottságon kívül a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága is megtárgyalta, valamint lefolytatta a részletes vitát. Ezúton szeretném ismertetni a valamennyi bizottságban elhangzott többségi véleményt. A tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, és illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.

Először a Költségvetési bizottságban megfogalmazott többségi véleményt mondom el, utána pedig a tárgyaló bizottságokat említem.

A Költségvetési bizottság véleménye. A kormány által előterjesztett 2020-as költségvetés a fenntartható növekedés és a családok költségvetése. Kiemelt cél, hogy Magyarország családbarát hely legyen, ugyanis számunkra a gyermek az első. Ennek érdekében a jövő esztendőben 2200 milliárd forintnál is több forrás áll rendelkezésre a magyar családok támogatására. 2020-ban 300 milliárd forint áll rendelkezésre otthonteremtésre. Jövőre indul a négygyermekes édesanyák személyijövedelemadó-mentessége is. Annak érdekében, hogy a munka világába történő visszatérést segítsük, bölcsődefejlesztési célokra 40 milliárd forint áll majd rendelkezésre a költségvetésben.

Fontosnak tartjuk kiemelni azt a tényt, hogy amíg 2010-ben a családtámogatások 76 százaléka alanyi jogon járt, és csak 24 százaléka volt munkához kötve, addig most a munkaalapú támogatások vannak túlsúlyban. Ez is jól mutatja, hogy a jelenlegi kormányzat és a baloldali családpolitika között nagy különbség volt és van, szerencsére.

Örvendetes, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az állam működése tekintetében jövőre is megvalósul a nullás egyenleg, vagyis a hiányt nem a működési költségek, hanem csak a beruházások és a fejlesztési kiadások jelentik.

A költségvetés fenntarthatóságát erősíti, hogy az előre nem látható kockázatok kezelésére, illetve az év közben felmerülő kormányzati intézkedések forrására a tartalékok rendszere szolgál. Az Országvédelmi Alap és a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatainak megemelésével összesen 488 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben, ami a nemzeti össztermék 1 százalékának felel meg. A fentiek alapján a bizottság úgy látja, hogy a gazdaság stabil fundamentumokkal bír, a költségvetési tervezet megalapozott és fenntartható növekedési trendet vetít előre.

A Külügyi bizottság véleménye. A Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetése az elmúlt években megszokotthoz hasonlóan 2020-ban is dinamikusan nő. A minisztérium központi szervezetének és a külképviseleti hálózatnak a működtetésére a 2019. évinél több forrás áll rendelkezésre.

A tárca gazdaságfejlesztési céljait szolgáló beruházásösztönzési célelőirányzat 50 milliárd forintról 80 milliárd forintra emelkedik, ami hozzájárul ahhoz, hogy jövőre is megdőljön a Magyarországra érkező nagyberuházások száma és a befektetések volumene.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium exportfejlesztési tevékenysége a beruházásösztönzéshez hasonlóan sikeres, az elmúlt években a magyar kivitel értéke meghaladta a 100 milliárd forintot, vagyis az egy főre eső 10 ezer eurót. Ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság az egész Európai Unióban.

(12.40)

A Fenntartható fejlődés bizottságának véleménye. Jelen javaslat kiemelt fontosságú, hiszen a kormány által előterjesztett 2020-as költségvetés központjában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll. Európában a nemzeti össztermékhez képest Magyarországon a legmagasabb a családtámogatások aránya, de további lépések szükségesek. Éppen ezért a következő évben közel 224 milliárd forinttal magasabb összegű támogatás áll majd a magyar családok rendelkezésre.

A javaslat szerint több mint 288 milliárd forintot biztosít a kormány kimondottan környezetvédelmi célokra. A falusi CSOK nyújtotta támogatás és kedvező hitellehetőség mellett adó-visszatérítési támogatást biztosít a kistelepüléseken az új lakóingatlant építők, valamint a használt lakóingatlant felújítók és bővítők esetében 5 millió forint összegig.

A Gazdasági bizottság véleménye. A Gazdasági bizottság részéről üdvözlendő, hogy a 2020-as költségvetés középpontjában a családvédelmi akcióterv, valamint a gazdaságvédelmi akcióterv áll, melyekkel a kormány a családok, illetve a magyar vállalkozások támogatására fekteti a hangsúlyt. A cél továbbra is a munkát terhelő adók, valamint a vállalkozások és családok adóterheinek csökkentése. Éppen ezért jövőre minden eddiginél nagyobb összeg, 380 milliárd forint jut a családi adó- és járulékkedvezményre, az első házasok kedvezményére és a négygyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességére.

Közel 40 ezer vállalkozás számára fontos változás, hogy a kisvállalati adó, a kiva kulcsa 2020. január 1-jétől 12 százalékra fog csökkenni. A kormány intézkedéseinek és a piaci folyamatoknak köszönhetően a foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,5 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig 3,5 százalékra csökkent. Az erőteljes munkaerő-kereslet eredményeként az elkövetkező időszakban is kedvező folyamatok érvényesülhetnek, folytatódhat a foglalkoztatás bővülése, a munkanélküliségi ráta csökkenése és a bérek dinamikus emelkedése, amelynek eredményeként a reálkeresetek 2018-ban 2010-hez képest már 41 százalékkal magasabb szinten álltak, így a háztartások jövedelmi helyzete tovább javulhat.

2010 óta Magyarország visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, stabilizálta pénzügyi helyzetét, felelős költségvetési gazdálkodást folytat, tartósan alacsonyan tartja az államháztartás hiányát, valamint csökkenő pályára állította az államadósságot. A kormány következetes gazdaságpolitikája tartós növekedési pályára állította a magyar gazdaságot, és megteremtette az európai uniós átlagot érdemben meghaladó gazdasági teljesítmény alapjait.

A Nemzetbiztonsági bizottság véleménye. A bizottság megállapította, hogy a kormány tudatos gazdaságtervezésének és költségvetési politikájának köszönhetően a jövő évi költségvetés is hazánk gazdaságának stabil és kiszámítható növekedését, a családok kiemelt mértékű támogatását tartalmazza. Ugyanakkor hiábavaló minden gazdasági növekedés, ha egy ország lakossága nem érzi magát biztonságban. A magyar költségvetésről azonban bátran elmondhatjuk, hogy a jövő évi büdzsé is a biztonság és a növekedés költségvetése, hiszen a minél jobb gazdasági mutatók elérése mellett a kormány kiemelt figyelmet szentel a mindennapi biztonságunk megteremtésének is. Ehhez pedig kemény és áldozatos munkára van szükség nemcsak a kistelepüléseken, hanem a teljes déli határszakaszon is, hogy szavatolni lehessen a magyar emberek biztonságát.

A 2020. évi költségvetésben a rendőrség működésére közel 7,2 milliárd forinttal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság működésére pedig 3,6 milliárd forinttal jut majd több. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat is közel 1,1 milliárd forinttal több forrásból gazdálkodhat. Magyarország Kormánya elkötelezett az európai keresztény kultúra megvédése iránt, így a Nemzetbiztonsági bizottság is kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a rendvédelmi-honvédelmi szervek működésére a mindenkori költségvetés megfelelő összegű forrást különítsen el.

Összességében megállapítjuk tehát, hogy a 2020. évi költségvetésitörvény-javaslat nemcsak a családok támogatásához, hanem a polgári és katonai szolgálatokra vonatkozó előirányzatai is biztosítják a titkosszolgálatok törvényben meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását. (Sic!) Így az ország képes lesz megvédeni határait az illegális migráció elleni küzdelemben, és időben fog tudni reagálni az Európában meglévő biztonsági kockázati tényezőkre is.

A Honvédelmi és rendészeti bizottság megvizsgálta a törvényjavaslatot, és megállapította, hogy az megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.

A Népjóléti bizottság is hasonló véleményt nyújtott be a költségvetéshez.

A Kulturális bizottság is erről tájékoztatott bennünket, valamint a Magyarországi nemzetiségek bizottsága és az Igazságügyi bizottság is.

A Mezőgazdasági bizottság emellett arról számol be, hogy az elmúlt években a mezőgazdasági költségvetés megfelelő, folyamatos stabilitást mutatott, remélhetőleg ez 2020-ban is folytatódik. Ennek a stabilitásnak a következménye, hogy a mezőgazdaság az ország gazdasági teljesítményének a gerincét adja.

A nemzeti agrártámogatásokra a 2020. évi költségvetésben 77 milliárd 220 millió forint került betervezésre. A nemzeti agrártámogatások mellett és számos egyéb más támogatással együtt a nemzeti támogatások értéke a 2020. évi költségvetési tervezetben összesen 90,5 milliárd forint.

Külön kiemelendő, hogy új előirányzat is jött létre az agrárvállalkozások hitelgarancia-rendszerének erősítésére, 5 milliárd forintos kerettel.

A támogatásokon kívül fontos, hogy az agrár-célelőirányzatok költségvetési háttere a korábbi évekhez hasonlóan képes lesz biztosítani a különböző kutatási, védelmi és érdekképviseleti feladatok hátterét, az agrár-célelőirányzatokra fordítható összeg 3 milliárd 149,5 millió forinttal fog emelkedni. Az agrár-célelőirányzatoknál is jött létre új előirányzat, az öntözésfejlesztési feladatok támogatása 5 milliárd 530 millió forintos, valamint a Nemzeti Öntözési Központ támogatása 300 millió forintos kerettel. Szeretném itt kiemelni a tanyafejlesztési program támogatását is, amely közel 500 millió forinttal emelkedik.

Láthatjuk, a 2020. évi költségvetési tervezet az elmúlt évekhez képest, de leginkább a 2010 előtti költségvetésekhez viszonyítva jelentős többletforrásokat biztosít a magyar mezőgazdaság szereplői részére, és várhatóan továbbra is stabilitást tud nyújtani az ágazat számára. Megállapíthatjuk, hogy költségvetési oldalról a további növekedéshez a szükséges források rendelkezésre állnak.

A Nemzeti összetartozás bizottságának véleménye. A jövő évi költségvetésitörvény-javaslat támogatja a 2018-2022 közötti kormányzati célkitűzéseket. Fő szempontok: az identitáserősítés, a családok támogatása, a munkaalapú társadalom megteremtése. Ezen célkitűzések erősítése a határon túli magyarság számára is biztosított a 2020. évi költségvetés által.

Magyarország immáron évek óta költségvetésében szavatolja a külhoni magyar intézmények és szervezetek állandó működését és fejlesztését. Magyarország Kormányának évek óta egyik legfontosabb célja és szívügye a magyar családok támogatása, erősítése. Határainkon túl a magyarság fennmaradásának kulcsa egyértelműen az, ha biztos családi környezetben minél több magyar gyermek születik. A teljesség igénye nélkül szeretnék kiemelni néhány nemzetpolitikát támogató tételt a következő évi költségvetésből.

(12.50)

Elsőként említeném a Bethlen Gábor Alap támogatását, amely támogatja a határon túli magyaroknak a szülőföldjén való boldogulását, anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését és az anyaországgal történő sokoldalú kapcsolattartását. A 2020. évi költségvetési tervezetben a Bethlen Gábor Alap forrásai az idei évhez képest 26,6 milliárd forintról jövőre 38,9 milliárd forintra emelkednek. A növekedés azért is kiemelendő, mert a Bethlen Gábor Alap fejezetéhez került a nemzetpolitikai célú támogatások mellett a Rákóczi Szövetség támogatására elkülönített összeg is.

Évről évre megfigyelhető, hogy több szakterületen találhatunk olyan programot, amely a nemzetpolitika érdekeit szolgálja. Számos tárca visz olyan célterületet, amely az egységes nemzetben való gondolkodást segíti. Az agrártárca költségvetése továbbra is biztosít keretet a határon átnyúló agrár- és vidékfejlesztési feladatok támogatására. Az EMMI az előző évivel megegyező mértékben különített el forrást a határon túli kulturális és köznevelési feladatok támogatására, összesen 334 millió forintot, kiemelt figyelmet fordít a határon túli felsőoktatási feladatok finanszírozására. Idén tavasszal a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került a csángó ügyek kezelése, a csángó-magyar együttműködési program. Az elmúlt évek támogatását jelentősen megnövelve 2020-ban 532 millió forintos összeget különítettek el a moldvai csángó gyerekek oktatási programjára.

Összességében a 2020. évi költségvetésitörvény-javaslatról elmondhatjuk, hogy nemzetpolitikai szempontból egy mértékletes, minden szakterületre kiterjedő, jól átgondolt tervezetet tartunk a kezünkben.

A Vállalkozásfejlesztési bizottság véleménye. 2010 óta Magyarország visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, felelős költségvetési gazdálkodást folytat, tartósan alacsonyan tartja az államháztartási hiányt, csökkenő pályára állította az államadósságot, és tartós gazdasági növekedést ért el. Ezt az utat folytatva készült el Magyarország 2020. évi költségvetésitörvény-javaslata. Mint 2010 óta minden évben, ezúttal is kiemelt célja a kormánynak a foglalkoztatás bővítése, valamint a magyar vállalkozások versenyképességének javítása. A magyar gazdaság növekedési potenciálját erősíti a kormány kezdeményezésére 2016 végén megkötött béremelési és adócsökkentési megállapodás. Ez a munkaalapú társadalom létrehozására irányuló törekvésnek egyik legjelentősebb eszköze; nemcsak bérfelzárkóztatást jelent, hanem a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseinek ösztönzését is.

A kormány céltudatos és határozott gazdaságpolitikájának eredményeként a magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság egész Európában. Ennek fenntartása érdekében a kormány gazdaságvédelmi akciótervvel ösztönzi a hazai versenyképesség és termelékenység fokozását. Összességében tehát megállapítható, hogy a kormány által beterjesztett 2020. évi költségvetés egy stabil és egyre erősödő gazdaságot vetít elénk, megfelel a jogszabályi előírásoknak, jól szolgálja a nemzetgazdaság növekedését.

Az Európai ügyek bizottságának véleménye. A részletes vita során az Európai ügyek bizottsága az alábbi véleményt fogalmazta meg. A törvényjavaslat által vázolt fegyelmezett fiskális politika, különösen a nemzeti össztermék 1 százalékára tervezett államháztartási hiánnyal, az úgynevezett maastrichti kritériumoknak is megfelel. Továbbá kiemelte, hogy a nemzetiössztermék-arányos államadósság jövőre tovább csökken, a nemzeti össztermék 66 százaléka alá. Az uniós források tekintetében összességében mintegy 1929 milliárd forint jut Magyarországra jövőre, mind a beruházási és a strukturális alapok, mind pedig a közvetlen agrártámogatások révén.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)