Felszólalás adatai

(20.50)

Az MSZP álláspontjával szemben azonban mi nem látunk visszamenőleges törvényhozást, egyszerűen arról van szó, hogy egy új eljárás kerül majd kiírásra, és a felmerült eljárásjogi pontosításokat tartalmazza jelen törvényjavaslat. Tulajdonképpen mondjuk ki, azért, hogy minél egyszerűbben nyerhesse meg az állam a saját maga által kiírt pályázatot - talán, ha őszintén beszélünk, akkor így fogalmazhatunk. A Jobbik Magyarországért Mozgalom az erős állam modellje alapján támogatja azt, hogy legyen egy állami mobilszolgáltató. Persze, jelen gazdasági helyzetben lehet, hogy el kellene inkább gondolkozni azon, hogy egyszerűbb lenne szabályozásokkal kikényszeríteni a már meglévő mobilszolgáltatóktól azokat a lépéseket, amelyek egyébként egy állami szolgáltatótól is elvárhatóak lennének, például a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét továbbgörgetve a valódi, tisztességes információhoz jutás érdekében.

A szélessávú internetelérhetőségekre gondolok. Hiszen a profitorientált mobilszolgáltatók láthatóan nem terjeszkednek azokon az eldugottabb tanyavidékeken, vagy akár vannak olyan településrészek, falvak, kisvárosok is, ahol bizony nem lehet ma sem szélessávú internethez, mobilinternethez sem jutni. Ezért indokolt lehet, hogy legyen egy olyan állami mobilszolgáltató, legalábbis örülnénk, ha kapnánk arra valamiféle garanciát, hogy itt nemcsak a profit fog számítani, hanem szerephez juthatnak egyéb szempontok is, például, hogy ahol nem kifizetődő, ott is terjeszkedjenek ezek a mobilhálózatok. Na de, ha csak más antennarendszerére rátelepedve kívánja megvetni a lábát, egyfajta üzleti vállalkozásként, és félő, hogy itt az oligarchákat gazdagítva a Simicska-holdingba fog ez is sodródni, akkor természetesen nem tudjuk ezt a javaslatot támogatni. De ha abban bízunk, hogy mégis egy tisztességes állami mobilszolgáltató jön létre, akkor a nemzeti ellenzék támogatására számíthatnak.

Az, hogy azért mennyire összecsapott a javaslat, azt jól mutatja az a 35. § is például, amit a 10. oldalon láthatunk, ami kimondja, hogy a digitális átállásról szóló törvény egy bizonyos paragrafusát módosítja, csak azt elfelejtették beleírni, hogy melyik paragrafusát módosítja. Csak az van benne, hogy a következő új (8)-(11) bekezdéssel egészül ki a digitális átállás szabályairól szóló törvény. De hogy melyik paragrafusa, azt nem lehet tudni. Tehát tulajdonképpen mindenki oda képzeli, ahová akarja. Azért azt gondolom, elég hevenyészett a javaslat, ami még számos módosításra szorul. De mivel a digitális átálláshoz szükséges dekóderek támogatását is tartalmazza, ez rendkívül pozitív, ezért a Jobbik támogatni fogja; annál is inkább, mert a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi előírásának legdurvább megsértése, ami az egész parlamentáris demokráciát megkérdőjelezi akkor, amikor nem lehet tisztességes információkhoz jutni. Az ellen bizony a digitális átállástól várhatunk bizonyos előrelépést, ha már a csak fideszes tagokból álló Médiatanács a füle botját sem mozdítja, ahogy ma is fogalmaztak a szakbizottságban, az erre megfogalmazott kritikánkra válaszul, a szerkesztői szabadságra hivatkozva. Szerintük bármit meg lehet tenni, még azt is, amit egyébként a törvény tilt, hogy olyan szintű kiegyensúlyozatlan tájékoztatást nyújtsanak, amire egyébként mondhatnék egy-két kirívó példát, de mondhatjuk, hogy az egész médiára jellemző sajnos.

Hiszen ha a Médiatanács összesített adatait nézem, a kumulált statisztikát erre az évre, amit eddig összesítettek 2012-ben, akkor azt láthatjuk, ha az élőszóbeli szerepléseket nézzük a főbb hírműsorokban, tehát a közszolgálati médiumokon túl a főbb kereskedelmi televíziókat is, az Echo TV-vel bezárólag, hogy az még nem meglepő, hogy a Fidesz politikusai 50 százalék fölötti szereplési arányhoz jutnak, választási eredményüket is meghaladva. Hiszen emellett még a KDNP is 7 százalék körüli lehetőséghez jut. Ami meglepő, hogy ugyanebbe a kategóriába van besorolva, ugyanilyen médiabeli megjelenéshez jut a KDNP-hez hasonlóan a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Az LMP pedig a jobbikos 7,4 százalékot is meghaladóan 8,3 százalékhoz jut. (Dr. Schiffer András: Nagyon helyes.) Miközben nagyon jól tudjuk, hogy a társadalmi támogatottsága nem említhető finoman szólva egy lapon. Sokkal inkább a Jobbik választási eredményei, társadalmi támogatottsága az MSZP-vel kezelendő jelenleg egy szinten.

Ehhez képest azt látjuk, hogy a Jobbik 7,4 százalékával szemben az MSZP 16,9 százalék - nem egy kiragadott hét, nem kiragadott műsor, nem jobbikos számlálás, hanem a hatósági adatokról beszélek. És ha ehhez még hozzávesszük az úgynevezett Demokratikus Koalíció számát is, akkor azt látjuk, hogy 20 százalék fölött van a baloldal. És akkor még az LMP-t nem is vettem bele nagyon udvariasan. Tehát csak az MSZP és a szakadárjaik 20 százalék fölötti médiabeli megszólalási lehetőséghez jutnak, miközben a vele hasonló társadalmi támogatottságú Jobbik harmadannyihoz. Ez azért jól mutatja, hogy őfelsége ellenzéke az MSZP, amelyik egyébként még az úgynevezett jobboldali Hír Televízióban is jóval nagyobb lehetőséghez jut, tulajdonképpen kétszer akkora lehetőséghez még a Hír Televízióban is.

Tehát ezek a számadatok, amiket egyébként hosszasan részletezhetnénk, azt mutatják, hogy durván sérül a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi előírása Magyarországon. Ezzel senki nem foglalkozik, sőt, minden alkalommal igyekeznek kigyomlálni az eljárási kötelezettségét is a Médiatanácsnak, és a panaszok kapcsán is leggyakrabban a szerkesztői szabadságra hivatkozva mindent megengedhetnek maguknak.

No hát, ezért lenne szükséges a digitális átállás, hogy több csatornát fogva az emberek válogathassanak maguknak kedvükre, nemcsak úgy, mint eddig, amit a kéz kezet mos politikája alapján működtetett törvénysértően a Hír Televízió meg mondjuk az ATV, meg a két nagy kereskedelmi rádió, hogy mondjuk a Klubrádióról, Lánchíd Rádióról ne is beszéljünk, ahol tulajdonképpen nullához közelít, ha nem kereken nulla a Jobbik éves élőszóbeli megjelenési aránya. Tehát nem az összevágott műsorokról beszélünk, hanem amikor mondjuk, élőben, cenzúrázatlanul elmondhatnánk a magunkét.

Hát ennyit a statisztikákról. Mindenesetre ezért is lenne szükség a digitális átállásra, és ezért lenne szükség arra, hogy miként már az előző napirendi pontban is fogalmaztam, ne szabotálják el évről évre a megszabott költségvetési keretet. Hiszen amit digitális átállásra különítenek el egy költségvetésben, az azt a célt kellene hogy szolgálja. Tehát nem tudunk örülni annak, hogy önök megspóroltak valamiféle pénzt, hiszen ennek meg lett volna a helye, hogy ezt előkészítsék, és ne tolják ezt ki minden alkalommal. Hiszen láttunk már arra példát, hogy akár egy évvel kitolták a digitális átállást egyfajta zárószavazás előtti módosító javaslatként. No, akkor legalább még hozzászólhattunk.

A jövőben ugye, mint az a holnapi nap vitája is tartalmazni fogja, a záróvitákat is megszüntetnék gyakorlatilag az Országgyűlésben. Tehát ha efféle sunyi módszerrel operálnának megint, mondjuk egy súlyos, komoly társadalmi kérdésben, hogy a digitális átállást egy újabb egy évvel kitolják, mondjuk, egy zárószavazás előtti módosító javaslat keretében, a jövőben hozzá sem szólhatunk. Ezért szeretnénk már most megfogalmazni, hogy ami pénzkeret ennek előkészítésére meg van szabva, azt bizony erre kellene fordítani is. Mi örülünk mindenesetre, hogy a dekóderek terén az emberek jelenlegi nyomorúságos helyzetében, ha a megszorításokra gondolunk, akkor egyfajta támogatást kaphatnak majd ahhoz, hogy olcsóbban jussanak hozzá ezekhez az eszközökhöz, amivel a digitális átállás során talán valóban kiegyensúlyozott médiatájékoztatáshoz is juthatnak; akár amellett is, hogy az interneten már megjelent többoldalú, kiegyensúlyozottabb tájékoztatáshoz is hozzájuthatnak egy esetleges negyedik állami tulajdonú mobilszolgáltató segítségével, amely reményeink szerint tehát fog terjeszkedni olyan területeken is, vidéki helyeken, ahol eddig esetleg nem volt kifizetődő. Tehát reméljük, hogy nem csak a profit fog diktálni ennél az állami szolgáltatónál.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)