Felszólalás adatai

Felgyorsult az egészségügyi dolgozók elvándorlása. A szakdolgozók esetében ez egyáltalán nem lassult le, nem állt meg, és nem látjuk, hogy milyen erőfeszítést tesz a kormány annak érdekében, hogy itthon tartsuk a legfontosabb munkaerőt számunkra. Pótolhatatlan vérveszteség éri az ágazatot évről évre, és lenne az a pénz, de ebben a költségvetésben nincs benne, amivel itthon lehetne ezeket az embereket tartani, ezzel szemben a betegek itthon maradnak, és a várólistán várakoznak. Ahogy az elmúlt büdzséből is láttuk, most is fájóan hiányzik a várólisták lerövidítésének forrása, nekünk erre lesz javaslatunk, módosító indítványunk, kérjük, hogy támogassák; nem tudok erről most részletesen beszélni.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az összevont egészségügyi szakellátás, a laboratóriumi ellátás, az otthoni szakápolás sorokon alig-alig látunk valami egészen kicsi növekedést, ami természetesen reálértékben csökkenés lesz, hiszen még ezt az alacsony inflációt is alulmúlja ezeknek a soroknak az emelkedése. Úgyhogy egészen biztos, hogy megmaradnak az egészségügyben a strukturális problémák, és egyáltalán nincs arra kilátás, hogy a végletekig eladósodott fekvőbeteg-intézetek valamilyen módon kikerüljenek ebből az adósságprésből. A tavalyi, durván lecsökkentett bázishoz képest is lesz egy reálérték-csökkentés, és hiába látunk a többi soron némi emelkedést, igazából nem látjuk azt, hogy az egészségügy kikerülhetne ebből a rettenetes helyzetből. Nominálisan is csökkennek a rokkantsági és rehabilitációs ellátások, ami, én azt gondolom, hogy embertársainkra nézve meglehetősen dehonesztáló, hiszen nap mint nap hallunk olyan történeteket, amelyeknek nem lenne szabad elhangozni ebben az országban.

Amit továbbra is hiányolunk, hogy a népegészségügyi fordulat immár biztosan elmarad ebben a parlamenti ciklusban. Nem látunk erre semmiféle erőfeszítést és költségvetési sort, ami azt mutatná, hogy itt a népegészségügyre szánna ez a kormány forrást. Nem szán, sőt még az adózók által a parlagfű-mentesítésre felajánlott 1 százaléknak is mintha nyoma veszne, és nagyon fontos lenne, hogy abban az országban, ahol a trafikmutyik hatására sokkal rosszabb minőségű és mezítlábas cigarettát szívnak az emberek, és a csempészet iszonyatosan megemelkedett, ott látnánk ezzel szemben népegészségügyi törekvéseket is. (L. Simon László és Szászfalvi László közbeszól.) Nem látjuk a háziorvosok prevenciós tevékenységének az emelését, bár a háziorvosi sor örvendetesen emelkedik, és talán arra is fog jutni ebből a sorból, hogy a betöltetlen háziorvosi és védőnői praxisok számát végre valamilyen módon csökkentsük.

Összességében én azt gondolom, hogy ez a költségvetés nem menti meg az egészségügyet, és nem tudja kivezetni a válságból. Bár 2010-ben azt ígérték, hogy megmentik az ágazatot, ebből négy év alatt nem láttunk semmit, továbbmélyültek a problémák.

A környezetvédelemre rátérve, ez az első olyan büdzsé - a negyediket tárgyaljuk, az Orbán-kormány negyedik költségvetését -, ahol nem csökken kézzelfoghatóan a környezetvédelemre és természetvédelemre fordítható összeg, csökken tovább, de nem olyan drasztikus mértékben, mint az elmúlt három évben. Úgy látjuk, hogy az egyik legnagyobb vesztese a környezetvédelmi ágazat az Orbán-kormány tevékenységének, dacára annak, hogy nettó befizetője a költségvetésnek a mindenféle környezetvédelmi elvonás miatt. Ez az ágazat elvesztette az önálló minisztériumát, elvesztette a parlamenti biztosát, elvesztette a vízügyi ágazatot, a forrásait közel felére csökkentették, és a kormányzati súlya gyakorlatilag nulla a környezet-, természetvédelemnek.

Valamennyire mégiscsak érdekli a kormánytöbbséget a természetvédelem és a Natura 2000-es területek, hiszen a kormányváltás előtt még jó néhány talicskányit haza szeretnének vinni belőle. Ha megnézzük a nemzeti parki földek elosztását, ha megnézzük a Normafa esetét, itt mindenféle aggasztó jelenségekkel lehet számolni. Többszörös megnyílt zárolásokkal, továbbapasztott ágazattal nézünk szembe, és többszörösen bebizonyosodott, hogy ez a kormány nem tekint az ágazatra úgy, hogy ezt meg kellene menteni, és nem alkalmas a környezet- és természetvédelmi értékeket őrző hatóságok és intézmények működtetésére.

Beszélhetnék itt a természetvédelmi kártalanítások elmaradásáról, hogy a hulladékgazdálkodás külön megérne egy komolyabb felszólalást, remélem, szerdán lesz is rá alkalmam. Itt rengeteg anomáliát látunk már költségvetési szinten is. Csökken a nemzeti környezetvédelmi program költségvetése, és meg kell barátkoznunk ezzel a nagyszerű terminus technicussal, hogy a zárolás bázisba építése, tehát amit az előző években beütemeztek, aztán zároltak, azt most végleg elvonják ettől az ágazattól. Ugyanez igaz az országos környezetvédelmi kármentesítési programra, a szállópor-mentesítésre és a tanyaprogramra. Itt hallottunk már annyi mindent a tanyaprogramról az elmúlt években, és most tovább csökken ezeknek a költségvetése, és egyáltalán nem látjuk, hogy ez a kormány hogyan fogja ezt a 300 ezer magyar embert valamilyen módon megsegíteni. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a függetlenek sorában.)

(18.40)