Készült: 2024.05.16.07:20:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

152. ülésnap (2011.12.12.), 306. felszólalás
Felszólaló Dr. Lenhardt Balázs (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:43


Felszólalások:  Előző  306  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik): Hát én is el kell mondjam, hogy ez a vita nemcsak azért méltatlan, mert fél 12-kor zajlik éjszaka, hanem a részvevők hozzáállása meg viselkedése miatt is. Az LMP-s képviselők egymásnak felelgetve nyomják a két percet, majd megérkezik Jávor Benedek, és a Costa Rica-i biodiverzitásról kezd el a magyar nemzeti vagyon kapcsán egy kiselőadást tartani. (Babák Mihály: Mindig így csinálják!) Ezek fontos dolgok, csak valahogy egy kicsit nevetséges, amikor a magyar nemzeti vagyonról kellene beszélgetnünk. Fónagy János legalább másfél percben válaszolt az eddigi vitára, de az az igazság, eddig ahhoz szoktunk hozzá, hogy téphetjük mi itt rutinszerűen a szánkat, ez igazából nem jelent érdemi vitát, és nem azt jelenti, hogy bármilyen szándékolt hatást ki tudnánk váltani az ott leírtakra, ami az előttünk fekvő törvényjavaslatban van.

Amikor ma Vona Gábor arról beszélt, hogy érdemi vitát hozzon, akkor - ahogy ezt Orbán Viktor megígérte a különböző EU-s változásoknak a fiskális politika központba vonását illetően - pontosan erre gondolt. Csak emlékeztetem önöket, ne az legyen, hogy itt megadják a lehetőséget időkeretben, hogy álljunk fel és mondjuk el, hanem végre érdemben beszélgessünk valamiről, önök reagáljanak, és olyan vita zajoljon. Hát sajnos ez nem az. A nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslat egy olyan fércmunka, hogy önök is röhögnének, ha ezt kívülről kellene nézniük és nem a kormányzati padsorokból, és azonosuljanak vele, mert ez tényleg vicc.

Tizenöt paragrafusba van beleszerkesztve az egész törvénytervezet érdeme, és gyakorlatilag nem is érdemel többet. Nem lehet pontosan tudni - nyilván mert nincs teljesen őszinte beszéd -, minek köszönhető az, hogy egy kisebb huzavona után végül ezt a tervezetet terjesztették be, de valószínűleg igazán jó javaslatot és igazán teljes körűt most nem fognak tudni beterjeszteni, valószínűleg nem olyan időket élünk. A nemzetközi helyzet úgy fokozódik - ezt az elbukott gazdasági szabadságharcunk mutatja -, hogy ezt nem fogják tudni megtenni.

(23.40)

De ez a törvény abszolút nem alkalmas a szándékolt célra, és nem fogja tudni a nemzeti vagyont még érdemben definiálni sem, nemhogy azokat a garanciákat beépíteni a tervezetbe, hogy hogyan védjék meg a jövőre nézve.

Államtitkár asszonnyal a bizottsági ülésen beszélgetve ő is elismerte, hogy igen csekélyke és szerényke az a mérleg, amit itt fel tudunk sorolni. A 4. §-ban szerepel az a nagyjából 10 cím, aminek részletei később a mellékletben kerülnek kifejtésre. Hát rendkívül szomorú, igen, hogy a nemzeti vagyonba csak ezt tudják felhozni, és az, amit képviselőtársaim is elmondtak, hogy mi minden nem szerepel benne. Az is jelzésértékű, hogy a magyar földet a magyarázó rendelkezésben mint dolog tartják nyilván, ami minden birtokba vehető dolog, de ugye, az alkotmányvitában már megláttuk, hogy az alaptörvényben, amit végül annak neveztek, a magyar föld valódi megvédése csak marketing szintjén került elő a Fidesz-kormányban, és utána, amikor érdemben lehetett volna deklarálni is, hogy ezt komolyan gondolják, akkor ez elmaradt. De sajnos itt is elmarad, és tényleg vicces, hogy ezt a felsorolást komolyan is gondolják, hogy ez a nemzeti vagyon.

Elhangzott itt Nyikos képviselőtársamtól is, a bizottsági ülésen is beszéltünk róla, de valóban ordító hiányossága az egész elmúlt 20 évnek, hogy a privatizáció, ami megtörténhetett, és aminek révén kifosztották az országot, leépítették a nemzeti vagyont, annak a feltárására érdemi kísérletet nem tettek. Megígérték már a '98-as választási kampányban, sőt, ez volt a Fidesz egyik fő ígérete, hogy majd most felülvizsgálják a privatizációt, aztán utána úgy tűnt, és Orbán Viktor tett is ilyen gesztust, hogy hát most fontosabb, hogy mi történik a jelenben, tekintsünk előre, építsük a jövőt, ne foglalkozzunk már a múlttal. És így maradt az egész szépen írott malaszt, és azok, akik kifosztották ezt az országot, akik meggazdagodtak, és új báróként és földesúrként vagy ipari mágnásként uralkodhatnak azóta is, azok ezt teljesen háborítatlanul teszik, és tehetik a mai napig is.

Elfogadtak ugyan egy Papcsák Ferenc-javaslatot, hogy egyes privatizációs szerződések környezetvédelmi szempontú felülvizsgálatára sor kerülhet. Erre megindult egy vizsgálat, de hát nyilvánvalóan sokkal szélesebb körben kellene ezeknek utánanézni, és egy olyan bizottságot felállítani, hogy ne csak a minisztérium egy osztálya foglalkozna vele, tételesen végigmenve az elejétől az összes szerződésen, hogy értékarányosan történt-e, hogy mit vállalt a vevő, betartja-e a vevő, megszüntette-e azt a céget, vagy pedig jogtalan volt az egész szerződés. Erre a Ptk. is lehetőséget ad a semmisség és az érvénytelenség megállapításával is. Csak csinálni kellene, de hát úgy tűnik, hogy erre nincs szándék.

A nemzeti vagyonról való döntés is akkor nyerne valódi értelmet, és akkor beszélhetnénk bármilyen törvényről, ha mellette párban ott lenne egy másik törvény, amely az összes privatizációs szerződés felülvizsgálatát elrendelné visszamenőlegesen, nem hivatkozva az elévülésre, hanem vennék a bátorságot, és tételesen, szembemenve a nagyvállalkozói, a multinacionális érdekekkel, végig mernék ezt csinálni. Sajnos erre úgy tűnik, nincs szándék, és ezért van az, hogy egy ilyen nevetséges kis listával próbálnak most előállni.

A konkrét szabályozási elvekben árulkodó a 7. § (1) bekezdése, amikor azt írják, hogy a nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. Ez a teljesen tipikus "nesze semmi, fogd meg jól" esete. Tehát hogy ebbe ki mit ért bele, annyira szubjektív és számon kérhetetlen, hogy nem lehet sajnos a bírói jogalkalmazás során sem kikényszeríteni, és pontosan ez mutatja, hogy az egész törvénytervezet gumiparagrafusokkal van tele, amit aztán érdemben utána nem lehet számon kérni.

Úgyhogy ennek köszönhető, hogy amit az egyik főelőnyként aposztrofáltak, és jönnek vele, hogy most aztán az off-shore cégek ki lesznek zárva a nemzeti vagyon megszerzésének lehetőségéből vagy az azzal való gazdálkodásból, arra is adnak kiskaput, mert itt az átlátható szervezet, amit a törvény 3. §-a határoz meg a bb) pontban, felmentést ad például az Európai Unió tagállamában létező cégeknek. Hát egy ciprusi off-shore cég vajon minek minősül? Hát ne nézzenek már ennyire hülyének mindenkit! Hát látszik, hogy ezek is csupán írott malasztok, és nem gondolják önök sem komolyan.

A 12. §-ban felsorolják, hogy melyek az állam vagy helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei, például szerepel, hogy a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység. Hát ébredjenek föl! Ez önök szerint a magyar állam kizárólagos gazdasági tevékenységébe tartozik jelenleg? Akkor ettől, hogy ide beleírják, ez így lesz? Vagy a menetrend szerinti helyközi, közúti személyszállítás? Valahogy nem nagyon így működik ez az ország, ahogy itt írják.

Jellemző szintén a 12. § (3) bekezdésében, hogy az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeinek gyakorlását kizárólag koncesszió útján engedheti át - tehát nyilván ezeket a tevékenységeket is próbálják ily módon legalizálni -, de lehetőséget ad emellett az ez alól való felmentésnek. Hát hogy mekkorára nyitjuk már ezt a kiskaput, az utána teljesen esetleges és számon kérhetetlen lesz a jövőben.

Úgyhogy összességében elfogadhatatlannak és teljesen alkalmatlannak érezzük ezt a törvényt, és mondom, hogyha önök most nem ebben a pozícióban ülnének, amiben ülnek, akkor őszintén bevallanák és szégyellnék magukat e törvény miatt.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  306  Következő    Ülésnap adatai