Készült: 2024.04.26.10:33:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

216. ülésnap (2009.06.09.), 60. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 19:05


Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Természetesen rendhagyó módon először engedjék meg nekem, hogy Kovács Tibor Fideszt érintő megjegyzéseire reagáljak először is. (Babák Mihály: Nem mondott igazat.) Ha jól emlékszem, Kovács Tibor azt mondta, hogy a Fidesz programjában ez és az van. Ez már egy beismerés, képviselő úr, mert eddig az volt a baj, hogy a Fidesznek nincs programja. Tehát most már, ha jól értem, akkor a Fidesznek legalább van programja. (Kovács Tibor: Van, de mi van benne? - Babák Mihály: Rosszul olvasod.)

A másik: amikor a vagyonról beszélünk, nagyon sajnálom, hogy a szocialista képviselőknek a vagyonról a kisemberek lakása jut eszébe. Higgyék el, hogy vagyonelem még nagyon-nagyon sokféle van a vidéken élő nyugdíjas és kisemberek lakásán kívül, és mikor a Fidesz "Cselekvés" című iratáról beszélünk, akkor az egyéb vagyonelemekre gondolunk, és nem másra. (Kovács Tibor közbeszól.)

A harmadik megjegyzés pedig: köszönöm szépen Kovács Tibor tanácsait a Fidesznek, azonban szívesebben hallgatnánk egy közgazdász véleményét, mert köztudott, hogy Kovács Tibor Ploeştiben végzett olajmérnök, és nem biztos, hogy az ország gazdasági és adóügyeihez ő ért éppen a legjobban. (Babák Mihály: Nem ért hozzá.) De ez legyen az MSZP dolga! (Dr. Szabó Zoltán közbeszól.)

Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom kezdetén politikai helyzetértékelést szeretnék tenni, mert végül is az országot mégiscsak az érdekli legjobban, hogy mi történt vasárnap, és higgyék el nekem, nem az, amit most az Országgyűlés csinál, hanem az, hogy mi lesz majd annak a következménye, ami vasárnap a választáson történt. (Dr. Szabó Zoltán közbeszól.) Az jól látható, hogy az MSZP-frakció nem fogta fel a választás eredményét. Mindent ugyanúgy csinál, mintha ezt az országot továbbra is nagy többséggel, támogatottsággal, az SZDSZ-szel karöltve irányítanák, és nem veszik figyelembe azt, hogy az emberek teljes egészében elfordultak az MSZP-től, a győztes pártból egy középpárt lett, amit majdnem utolért a Jobbik - néhány százalék híján -, egyébként több megyében a Jobbik le is győzött, és azt gondolom, ez elgondolkodtató lehetne mindenki számára a Szocialista Pártban. Az SZDSZ-t nem akarom minősíteni, mert van nekik elég bajuk; ők legalább beismerték, hogy van nekik elég bajuk.

De hogy jön ez ide? Úgy jön ide, tisztelt képviselők, hogy ennek a kormánynak nincs politikai támogatottsága. (Domokos László: Úgy van.) Nincs politikai támogatottsága onnantól kezdve, amikor kilépünk ebből a teremből, és mégiscsak az ebben a teremben lévő embereket azok az emberek választották meg, akik a termen kívül vannak, több mint 8 millió állampolgár. Ha lenne önöknek önkritikájuk, akkor most azt mondták volna hétfőn délután, hogy ezt az adótörvényt visszavonják, és jöjjön egy olyan politikai erő, amelynek jelentős társadalmi támogatottsága van, és az intézze tovább az ország politikai, gazdasági, adó- és költségvetési ügyeit. Önök ezt nem tették, most itt vagyunk, vitázunk - lehet, hogy a semmin. Mert ennek az adótörvénynek a politikai támogatottsága kétséges. Nem lehet tudni, hogy az SZDSZ támogatottsága megmarad-e, az SZDSZ elnöke lemondott, a hét végén fognak tanácskozni például arról, hogy támogatják-e az előrehozott választást. Akkor most mondják meg nekem, hogy mi értelme ennek az egész vitának! (Babák Mihály: Menjünk haza! - Dr. Szabó Zoltán: Menjetek!)

Ami az adótörvényt illeti, más szempontból azt gondolom, más tekintetben is elhibázott. Egyrészt egy szempontból túlságosan későiek ezek a lépések. Minden más országban tudta a kormányzat azt, hogy már az elmúlt évben meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek kezelni tudják a válságot. Magyarországon - tudjuk - nem születtek meg sajnos ezek a döntések, tehát egy politikai válsággal is szembe kellett nézni, aminek a következményeit ma is viselnie kell az országnak.

Más szempontból viszont túlságosan korai. Hiszen gondoljuk csak el, hogy a törvény hatálybalépése jövő január 1-je. Akkor miért kapkodunk azzal, hogy júniusban el kell fogadni, hiszen maga az MNB elnöke mondta, hogy felmérhetetlen, hogy Magyarországra a válság a következő hónapokban milyen hatással lesz. Tehát ő figyelmeztette az országot arra, hogy bizony még nem biztos, hogy a válságnak a mélyén vagyunk, kiszámíthatatlan dolgok történhetnek. Tehát arra is kellene hogy választ adjon majd a jövő évi költségvetés, illetve az adótörvény.

Nagyon fontos hiányosság az, hogy nincs, nem látható mögötte a költségvetési megalapozottság. Ez az adótörvény a levegőben fog lógni, ha netán az Országgyűlés el fogja majd fogadni. Nincs mögötte költségvetési megalapozás, és igazából az embernek úgy tűnik, mintha ez inkább csak kommunikáció lenne a kormánypártok részéről, hogy el tudjuk azt mondani, hogy csökkentettük az adókat, ami még ráadásul nem is igaz; ami ráadásul nem is igaz, hogy valójában csökkennek az adók, de egyébként ebben semmi új nincs. Ugyanez történt 2005-ben, amikor az ötéves adótörvénycsomagot elfogadtatták az Országgyűléssel, majd 2006 júliusában azt vissza is vonták. A teljes, totális hiteltelenség jellemzi a mai kormánypártokat, az MSZP-t és az SZDSZ-t, legalábbis ami az adótörvényeket illeti. (Babák Mihály: Adósság az életünk.)

Egy pillanatra tekintsünk azért vissza, hogy mi is történt valóban az elmúlt hét évben - míg önök kormányoztak - az adótörvények kapcsán! Azt - gondolom - mindannyian tudják és sejtik, hogy ez az utolsó adótörvény, amit önök fognak megalkotni. Tehát azért ebben a pillanatban illő kicsit értékelni azokat az adótörvényeket, amelyeket önök fogadtak el. A jövedelemcentralizáció 2002-től mind a mai napig 4 százalékkal növekedett. (Dr. Szabó Zoltán közbeszól.), azaz az emberektől a pénzelvonás mértéke. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy évente több mint 1300 milliárd forintot von el a jelenlegi kormányzat az emberektől, csak azért, mert önök úgy változtatták meg az adótörvényeket, és nem azért, mert többet termelnek.

Az új adónemek bevezetésében és az adók emelésében egyszerűen hihetetlenül ötletesek és bátrak voltak. Most felsorolnék néhány olyan adónemet, amelyeket önök vezettek be az elmúlt hét évben, véleményem szerint ezzel bizonyosan világcsúcstartó ez a kormányzat, hiszen 17 adónemet számoltam össze. Néhányat az Alkotmánybíróság is már sokallt; a társadalom nem tudta azt mondani önöknek, hogy na, most már ebből elég, de legalább az Alkotmánybíróság mondta.

Nézzük tehát: levegőterhelési díj, vízterhelési díj, talajterhelési díj, energiaadó, innovációs járulék, regisztrációs díj, vállalkozói járulék, úgynevezett telefonadó, pénzintézetek kamatkülönbözeti adója, vállalkozások különadója, hitelintézetek különadója, magánszemélyek különadója, házipénztáradó, elvárt adó, eva, ekho, luxusadó. Ez 17, és most jön a 18., a vagyonadó. Gratulálok! (Babák Mihály: Skandalum!)

Mindemellett felemelték az áfakulcsot 12 százalékról 25 százalékra, a társasági adó kulcsát 16 százalékról 20-ra - a plusz 4 százalékkal -, majd most be fogják vezetni 19-cel. Többször emelték a jövedéki adó mértékét, nem csökkentették a járulékok mértékét egyetlen százalékkal sem, beígérték a helyi iparűzési adó eltörlését, nem lett belőle semmi, és a már említett ötéves adócsökkentési programból sem lett semmi. Ha az az adócsökkentési program ma hatályban van, ma Magyarország Európában versenyképes ország lenne, és nem ezek lennének a mutatói. (Babák Mihály: Úgy van.)

Ennek az adópolitikának mi lett a következménye? Az lett a következménye, hogy ma teljes egészében versenyképtelen Magyarország az Európai Unióban. Amikor átvették a kormányzást, akkor a csatlakozni kívánó országok közül Magyarországnak voltak a legjobb mutatói, a középmezőnybe tartoztunk volna egész Európában, ma egyértelműen kullogunk a mezőny végén.

(12.30)

Magyarországon a legbonyolultabb az adórendszer, legnagyobb a bürokrácia, legmagasabb az élőmunkateher, legmagasabb az adóteher, legkisebb a foglalkoztatás mértéke, és itt nő legjobban a munkanélküliség. De ami döbbenetes: itt a legkisebb az állami tulajdon, legnagyobb az államadósság mértéke, és az egyik legnagyobb inflációjú ország ma Magyarország. Nem lehet tudni, hogy Magyarországon mikor történik meg az euró bevezetése; ez az egyetlen ilyen európai uniós ország. Közben IMF-hitelt vett fel Magyarország, és teljesen megdöbbentő módon Magyarországon - egyedül itt - kirobbant az úgynevezett off-shore botrány, amelynek az a lényege, hogy Magyarország miniszterelnökének, az MNB elnökének és a pénzügyminiszternek off-shore cégei vannak külföldön. Ez azt jelzi, hogy ők is elégedetlenek a magyar adórendszerrel, ezért jobbnak látják a befektetéseiket, a jövedelmüket kint off-shore cégekben leadóztatni. Ez elképesztő! Ezek után tárgyaljuk ma a szocialista-szabad demokrata kormányzat utolsó adótörvényét.

Uraim! Hiába szólalt meg a lelkiismeretük, egy adótörvénnyel nem lehet már a dolgokat rendbe tenni. Önök hét év alatt az adózási szabályaikkal teljesen tönkretették az országot, az embereket kifosztották, a vállalkozások tartalékait elvonták, perspektívát nem adtak a vállalkozásoknak, és ma itt állunk a gazdasági válság kellős közepén egy olyan országban, ahol az embereknek - hogy úgy mondjam - nincs kedvük dolgozni, hiszen azt látják, hogy ami többletenergiát, többletmunkát tesznek a családjukért vagy önmagukért, azt a kormány a következő pillanatban lenyúlja és elveszi tőlük. Úgy lehet egy országot adópolitikai szempontból tönkretenni, mint ahogy azt önök tették az elmúlt hét évben.

Világos, hogy változásokra van szükség, világos, hogy ezt a lejtmenetet meg kell próbálni megállítani, de ahhoz, hogy ez megtörténjen, egy erős, hiteles, biztos politikai támogatottsággal, de legalább társadalmi lojalitással rendelkező kormányra van szüksége az országnak. Jelenleg a Bajnai-kormány egyikkel sem rendelkezik. A Bajnai-kormány teljes egészében hiteltelen adóügyben. Aki nem Magyarországon adózza le a jövedelmét, az ne álljon a parlament elé, és ne mondja azt, hogy uraim, ilyen és ilyen adótörvényt szeretnénk, s azt szeretném, ha a jövőben így és így adóznának, mert ez teljes egészében hiteltelen.

Tisztelt Országgyűlés! Ebben az évben már a második adótörvényt tárgyaljuk. Az első adótörvény lényege a költségvetési egyensúlynak még lehetőleg ebben az évben történő helyreállítása volt. Annak a legfontosabb eleme az áfaemelés, amely az embereknek éves szinten 300-400 milliárd forint többletkiadást fog jelenteni. Jött az ötlet, hogy a 2010-re vonatkozó változásokat egy önálló adótörvénybe teszi bele az új pénzügyminiszter.

Nézzük meg, hogy valójában mi is ennek a tartalma! A személyi jövedelemadó átrendezése terén halljuk a kommunikációt, hogy a jövőben a jövedelemszerzők 90 százaléka fog az alacsonyabb kulccsal adózni. Azt viszont elfelejtik hozzátenni, hogy a jövőben a társadalombiztosítási járulék a bruttó bérhez lesz hozzácsatolva, s a társadalombiztosítási járulék után is adót kell fizetni. Ezzel automatikusan megemelkedik az adóztatás szintje, és könnyedén lehet sávot emelni, mert az egyének bruttó jövedelme a társadalombiztosítási járulék mértékével növekszik, és az adózni fog. Jól hangzik az, amit önök mondanak, de valójában nem igaz, mert a szuperbruttósítás - ahogy elnevezték - lényege nem más, mint az, hogy megszűnik a munkáltatói társadalombiztosítási járulék. A jövőben a munkáltató nem tudja azt mondani, hogy magasabbak a járulékok, mert nem lesz munkáltatói teher, hanem csak a jövedelmet szerzőnek lesz terhe, ami a bruttó bér része lesz. Ne feledjük el, hogy amikor ezt kommunikálják, akkor valójában egy kicsit mellébeszélnek, és az igazság másik oldalát - azt, hogy teljes egészében átrendeződik a személyi jövedelemadó rendszere - elfelejtik hozzátenni. Való igaz, hogy a számítások alapján egy bizonyos rétegnek, a 200-240 ezer forint bruttó keresetűeknek - tehát már a járulékkal megemelt jövedelem esetén - több fog maradni a borítékban.

Ezzel szemben én azt kérdezem, mi lesz azzal a 3 millió emberrel, akinek elvonták a 13. havi nyugdíját, mi lesz azzal a közszférában dolgozó több mint 700 ezer emberrel, akinek elvonták a 13. havi keresetét, mi lesz azzal a több mint 1 millió emberrel, akik minimálbért keresnek, nekik ugyanis nem csökken az adóterhelésük, mi lesz az 568 ezer munkanélkülivel, akinek nincs jövedelme és így adója sincs, s mi lesz a több mint 300 ezer szociális segélyen, támogatáson élővel. Az ő adójukkal mi lesz? S mi lesz azokkal a családokkal, amelyek gyermeket nevelnek, hiszen a gyermekeknek adandó juttatások nem növekednek?

Uraim, önök azt mondják, hogy a Magyarországon élő tízmillió ember 90 százaléka az alsó kulccsal fog adózni, én meg azt mondom, hogy a társadalom 90 százaléka biztosan rosszabbul fog élni, még úgy is, hogy a személyi jövedelemadó-rendszer változtatása a társadalom egy részének nominálértéken bizonyosan kedvező lesz, de ha benzint vagy élelmiszert vásárolnak, akkor ezt a többletet a jövedéki adó meg az áfa emelkedése miatt azonnal vissza kell adniuk. Aki ma arról beszél, hogy a személyi jövedelemadó-változás érdemben kedvezőbb életet hoz, az nem mond Magyarországon igazat. Senkinek nem lesz jobb! Ha összerakjuk az önök által már elfogadott és ezután elfogadandó törvényeket, és azt egy családra, egy emberre tekintve vizsgáljuk meg, akkor azt látjuk, hogy az országban senkinek nem lesz könnyebb, mindenkinek nehezebb lesz, mert vagy a jövedelme csökken, vagy az árak emelkedése miatt többet fog majd kiadni.

Valóban kedvező változás az 5 százalékos járulékcsökkentés - ez igaz -, de még így is az utolsók között leszünk Európában a járulékok mértékét illetően. Az eho mértéke 11 százalékról 27 százalékra emelkedik, a rehabilitációs járulék pedig több mint az ötszörösére. Nincs áttörés a járulékok tekintetében sem. A versenyképességünk legfeljebb minimálisan fog javulni, emiatt a befektetők nem fognak olyan döntést hozni, hogy Magyarországra telepítik a vállalkozásaikat, tehát az alapvető célt nem tudjuk elérni.

Összességében: ez az adótörvény átláthatatlan, bonyolult, tele van ellentmondásokkal, nehezíti a vállalkozások és a családok helyzetét és életét, nem keresi a kiutat a válságból, nem növeli a vállalkozások versenyképességét, a munkahely-megtartásban nem jelent érdemi segítséget, a munkahelynövelésben egyáltalán nem fog hatást gyakorolni, az áfaemelés miatt az infláció lényegesen növekedni fog, tehát magasabbak lesznek az árak, és ami a legfájdalmasabb, hogy ez az adótörvény növeli a kiszolgáltatottságunkat a Nemzetközi Valutaalapnak, hiszen az adótörvényeket és minden gazdasági törvényt, még a költségvetési törvényt is csak a Nemzetközi Valutaalap jóváhagyásával lehet elfogadni. Több olyan elemet is tartalmaz még ez az adótörvény, amely nem támogatható, ezeket a bizottsági véleményekben, illetve a már elhangzott vezérszónoklatokban érzékeltette a Fidesz frakciója, és a következő felszólalók is részletesen el fogják mondani, hogy melyek azok az elemek, amelyek a frakció részéről nem támogathatók.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm, hogy meghallgatták a Fidesz-frakció véleményét. Tisztelettel kérjük, hogy az elhangzottakat szívleljék meg. (Taps a Fidesz soraiban.)

(12.40)




Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai