Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

PÁNCZÉL KÁROLY, a Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Vendégek! Az Országgyűlés a 2010. évi CLXXXII. törvénnyel hozta létre a Szülőföld Alap jogutódjaként a Bethlen Gábor Alapot azzal a céllal, hogy támogassa a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulását, előmozdítsa az anyaországgal való kapcsolataik ápolását. Az elkülönített állami pénzalapként működő Bethlen Gábor Alap támogatások nyújtásával segíti a határon túli magyarság anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését.

A törvény kimondja, hogy a nemzetpolitikáért felelős miniszter, jelen esetben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr minden év május 31-ig tájékoztatót készít a kormány számára, és ez alapján a kormány nyújt be előterjesztést az Országgyűlés részére az alap működéséről. A 2013. évről készült beszámoló határidőre elkészült. Ezt azért kell kiemelnem, hiszen most már 2015 márciusát írjuk. Ez a beszámoló 2014-ben határidőre elkészült, de választási év lévén késő ősszel került a Ház elé, és a Házbizottság javaslata alapján az Országgyűlés döntött arról, hogy konkrétan ez a beszámoló nem áll meg a Nemzeti összetartozás bizottságánál, hanem annak vitája itt a parlamentben folytatódik. Ez az indoka ennek a csúszásnak.

Tisztelt Ház! Az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága mint feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság 2015. február 25-én kihelyezett bizottsági ülésen a Magyarság Házában tárgyalta a B/802. számú beszámolót, megvitatta és támogatta annak elfogadását. Mint a bizottság elnökének természetesen kötelességem megemlíteni azt is, hogy a bizottsági vitában elhangzottak ellenzéki kritikák is, amelyek fő gerince leginkább az államtitkár úr által is említett oktatási és nevelési támogatások ügye és annak összege volt, hiszen 2013 májusában született egy kormányhatározat a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében, ezért innen az alaptól is 500 millió forint került zárolásra; ennyi egyenlegjavulást írt elő ez a kormányhatározat. Ezért lett csökkentve 22 400 forintról 17 200 forintra ez a támogatás.

Elhangzott még, hogy vizsgálni kellene az oktatási-nevelési támogatások hosszú távú hatását, felméréseket kellene készíteni és különböző hatásvizsgálatokat, illetve a Határtalanul!-program, amely egy nagyon sikeres program, 2013-ban arra adott lehetőséget, hogy egy teljes évfolyam diákjainak mintegy egynegyed része vehessen részt a Határtalanul!-programban. Mára ez a létszám már legalább a duplájára bővült, és a támogató összeg is a duplájára bővült. A cél az, hogy ez egy teljes évfolyamra bővüljön fel a ciklus végére.

Elhangzott az is, hogy lehet-e a nemzeti jelentőségű intézmények listáját bővíteni. Ugyanakkor örvendetesnek tartjuk, hogy a BGA költségvetése a 2013-as költségvetés elfogadásához képest 11,5 milliárd forintról megközelítőleg 16 milliárd forintra nőtt 2013 végére, köszönhetően a rendkívüli kormányzati intézkedések terhére megkapott összegeknek, amelyek többek között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vagy éppen a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola támogatására, infrastruktúra-fejlesztésére kerültek.

Magyarország számára a külhoni magyarság érték, ezért áldoz energiát és anyagi forrásokat arra, hogy a külhoni magyar közösségek fennmaradjanak. Úgy gondoljuk, hogy a Bethlen Gábor Alap megfelelően szolgálta ezt a célt.

A bizottság a H/3523. számú, a Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatot 6 igen és 2 nem szavazat mellett támogatta, és magam is javaslom majd ennek a határozatnak az elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)