Felszólalás adatai

DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyi rendszer stabilizációjáról szóló törvényjavaslat általános vitájában elég sok észrevétel született a tekintetben, hogy a törvényjavaslat alkotmányosságát és a közérdekkel arányos jellegét a törvény szövege vissza kellene hogy tükrözze, mert a politikai oldalak akkor tudják ezt megfelelő módon támogatni. Abban egyetértés mutatkozott, hogy szükség van egy ilyen törvényjavaslatra. Már abban a vitában is említettem, hogy a Szocialista Párt, illetve a szocialista frakció is úgy gondolja, hogy ezt a törvényjavaslatot szükséges és valóban ezekben az irányokban szükséges javítani.

A benyújtott módosító indítványok közül néhánnyal szeretném a képviselőtársaimat megismertetni, elsősorban természetesen azokkal, amelyek markánsan mutatják ezt az irányt, tehát lehetővé teszik, hogy akár egy szélesebb körű egyetértésben elfogadást nyerjen a törvényjavaslat.

A 11. ajánlási szám alatti indítvány azt célozza, hogy a garancia alapjául szolgáló, a törvényjavaslatban 1500 milliárdos nagyságrendre tervezett keretösszeget megosszuk, részben a garancia futamidejének megfelelően, részben természetesen bizonyos szektorok irányában ez tovább finomítható. Az indítvány erősen hasonlít a Dancsó és Hargitai képviselő urak által hasonló tárgyban benyújtott indítványhoz, igaz, nem olyan mélységig, de még arányaiban is nagyjából követi az ott megfogalmazott mértéket, tehát mintegy 1050 milliárdos nagyságrendet a 3 hónaptól 3 évig terjedő, és 450 milliárdos nagyságrendet irányoz elő a 3 hónap és 5 év közötti garanciavállalások tekintetében.

A 13. indítvány egy garanciális elemet kíván megvalósítani, ahol is ezeknek a nyújtott garanciakereteknek a lejárta esetén határidőt szab, tehát nem kell külön eljárást folytatni, hanem a visszafizetéssel, a késedelmi kamattal növelt összeg rendezésével tulajdonképpen automatikus mentesülés áll be.

A 17. és a hozzá kapcsolódó indítványok megváltoztatják azoknak a részvényeknek a minősítését, ami nem szerencsés módon egy átalakítható, tehát később törzsrészvénnyé is átváltható osztalékelsőbbségi részvényosztályt hozott volna létre. Itt most csak különleges, tehát majd bizonyos tulajdonosi jogokkal kiegészülő vagy kiegészíthető részvényosztály jön létre, az átalakításra, tehát a bank működése fölötti irányítási jog megszerzésére nem válik lehetőség ennek az átalakíthatóságnak a megszüntetésével.

A 25. indítvány olyan garanciális elemeket csoportosít, amik korábban vagy nagyon szűk körben, vagy nagyon rövid idő alatt próbálták meg érvényesíteni az állami beavatkozás lehetőségét. A három munkanapos beavatkozás húsz munkanapra növekszik, a szavatolótőke 75 százalékos mértékének való megfelelést 50 százalékra szállítja le a javaslat, és itt is a tulajdonképpeni határ nélküli garanciavállalás esetén határ nélküli beavatkozási lehetőséget egy 30 napon túlisághoz köti az indítvány, tehát itt is megjelennek a szükséges mértékű garanciák.

A 32. szám alatt Szabó Lajos indítványa szintén a kilépési feltételeken javít, a 150 százalékos szavatolótőke helyett csak 125 százalékot ír elő. Itt azonban én magam szerencsésebbnek tartanám, ha a bevonásra kerülő osztalékelsőbbségi részvények nélküli, a szavatolótőkének megfelelő összeg kerülne meghatározásra kilépési feltételként. Így mindig csak találgatunk, hogy vajon mekkora az a mérték, ami az osztalékelsőbbségi részvények bevonása után még megfelelő szavatolótőkét eredményez a működéshez.

A 35. indítványban kerül rögzítésre az, hogy nemcsak a hitelintézet, hanem a hitelintézet részvényese is kezdeményezheti az adott eljárásokat, ezzel bővítve a lehetőséget.

A 39., Szabó Lajos-féle indítványban pedig megszűnik a 24 hónapon keresztül tartó bizonytalanság, tehát lényegében azonnal, egy adott határidőn belül, de azonnal a részvényesek fordulhatnak az államhoz a részvényük adott értéken történő visszaváltásához.

Kérem a módosító indítványok támogatását a képviselőktől és természetesen a frakcióktól.

Elnök úr, köszönöm a szót.