Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportja a házszabály rendelkezései alapján kérte, hogy az Országgyűlés döntsön az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által elutasított, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a közéleti szereplők visszaélésmentes hatalomgyakorlásának biztosítása érdekében szükséges módosításáról szóló T/13694. számú törvényjavaslat tárgysorozatba-vételi kérelmének tárgyalásáról.

Kérdezem az előterjesztőket, kívánják-e a tárgysorozatba-vételi kérelmet indokolni ötperces időkeretben. (Jelzésre:) Megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy nagyon régóta meglévő problémára egy valós választ kívánunk adni, és ez nem más, mint a vagyonnyilatkozatok kérdése, illetve a valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatok beadása. Jól láthattuk, hogy az elmúlt időszak eseményei kapcsán az embereket ez mennyire bosszantja, és hogy az elmúlt lassan már negyed évszázadban mennyi olyan eltitkolt vagyon lehet, amit még fel kellene tárni. Sok esetben annak semmiféle következménye nem volt, hogy ha valaki annak ellenére, hogy ezt meg kellett tennie, valótlan tartalmú adatokat közölt, vagy olyan eljárásokat láthattunk, akár a mentelmi bizottság részéről, amelynek a részletei a nyilvánosság számára nem voltak elérhetők, csak azt közölték, hogy valaki tisztára tudta mosni magát.

Úgy gondoljuk, a valódi megoldás egy Btk.-tényállás megalkotása lenne, ami a valótlan tartalmú vagyonnyilatkozat tételére vonatkozna. Ez kimondaná, hogy aki nyilvános vagyonnyilatkozat tételére köteles, és ezt oly mértékben sérti meg, hogy a tényleges vagyoni jövedelmi érdekeltségi helyzetét eltitkolja, akkor ő ebben az esetben egy súlyos, 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetendő. Emlékeztetnék arra, itt nemcsak arról van szó, hogy milyen rubrikát hogyan tölt ki egy képviselő vagy egyéb olyan személy, aki vagyonnyilatkozat-tételre köteles, hanem ezekkel a botrányokkal az egész magyar közélet és az egész magyar politikai garnitúra hitelét lehet aláásni, és nemcsak a számszerűsített vagy valótlanul megjelölt összeg, hanem az egész közélet sérelme is bekövetkezik.

Emlékeztetnék arra is, hogy amit önök itt tesznek, hogy az adott ügyben, az adott MSZP-s képviselő ügyében most majd a mentelmi bizottság tovább folytatja a vizsgálatot - ez természetesen jó -, de olyan szabályokat kell alkotni, amelyek mindenkire igazak, és abban az esetben is élnek, ha esetleg egy kormánypárti képviselőt érint az ügy. Emlékeztetnék arra, hogy akár Schmitt Pál esetében a Gaudi képviselőtársam által említett ügyben, amelyben a Blikk megkeresésére fordult a bizottsághoz, a bizottság azt mondta, hogy nem kíván foglalkozni ezzel az üggyel. Tehát megteheti a bizottság, akármelyik bizottságról is legyen szó, hogy egyik esetben foglalkozik az üggyel, a másik esetben nem. Egy Btk.-tényállás esetében ez már a bűnüldöző szervek hatáskörébe tartozna, és ilyen formában a politikai manipulációkon kívül eshetne. Tudom, hogy önök sok esetben úgy szavaztak, hogy amikor egy MSZP-s képviselő volt érintett, nagyon helyesen végigvittek egy eljárást, de amikor ez az önök padsoraiból érintett valakit, akkor mindig megtalálták azokat a megoldásokat, hogy el tudják tussolni ezeket az ügyeket. S ez is legalább ugyanannyira felháborító, mint az, amit az MSZP, az ő kettő plusz azt megelőző kormányzati ciklusaiban meg tudott tenni.

Ez ugyanolyan, mint amit akár a vizsgálóbizottságok előtti meg nem jelenéssel kapcsolatosan tettek, mismásoltak, és ott se voltak hajlandók elfogadni a Jobbiknak azt a véleményét, hogy oda is egy büntető tényállást kellett volna alkotni, vagy valamilyen más módon hatékonyan szankcionálni kellene azt, hogy ha valaki egy vizsgálóbizottság vagy egy parlamenti bizottság előtt nem jelenik meg. Akár Gyurcsány Ferenc is megtehette, hogy üzengetett az interneten keresztül.

Nagyon fontos azt is megemlíteni, hogy a törvényjavaslat, amit beterjesztettünk, egyfajta büntethetőséget kizáró okként jelölné meg azt, hogy ha valaki hét napon belül a törvény elfogadásához képest bevallja, hogy esetleg milyen jövedelmei vannak, illetőleg ha a tévedés vagy a be nem írt összeg a 2 millió forintot meghaladja. Erre azért van szükség, hiszen ha valaki a vagyonát rosszul becsüli meg, és ez a becslésbeli eltérés 2 millió forinton belül van, akkor természetesen nem az a cél, hogy valakit fillérre pontosan elszámoltassunk, arra viszont szükség van, hogy mindenki beírja minden vagyonát, és ha ezt nem teszi meg, akkor a törvény legszigorúbb rendelkezései alapján el lehessen járni, és ne csak az egyedi ügyekben kerüljön sor valamiféle mismásolásra, hanem mindenkire, minden képviselőre vonatkozóan hatékonyan fel lehessen lépni, és igaz ez ugyanúgy a kormánypártiakra, mint az ellenzékiekre. Ezért kérjük, hogy támogassák a javaslatunkat.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. Megadom a szót Dúró Dóra képviselő asszonynak, kétperces időkeretben.

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik megalakulása óta küzd a politikusbűnözés ellen, és ez a javaslat ennek egyik ékes példája, ennek a harcnak az egyik lenyomata. Vannak ugyanis olyan lehetőségei egy országgyűlési képviselőnek - ezt Simon Gábor esetében is látjuk -, hogy még segítségére is lehet például a bűncselekmény bizonyítékainak eltüntetésében, gondoljunk csak a mentelmi jogra.

(12.20)

Simon Gábor álszent módon egy héttel a lebukását követően mondott csak le mandátumáról, addig még ugye védte ez a jogintézmény, hogy akár, ahogy említettem, a bizonyítékok eltüntetésén munkálkodjon. Vagy hát ki tudja, mit csinált ezen idő alatt? Mert érdemi magyarázattal nem szolgált arra, hogy honnan van ez a pénze, esetlegesen más, akár MSZP-s képviselők érintettek-e ebben, vagy rendelkezik-e még valaki a pártjában ilyen összegű eltitkolt vagyonnal.

A pénz nagysága, az eltitkolás ténye és a lebukás körülményei szinte egyértelművé teszik azt, hogy itt bűnszervezetben történő elkövetésről van szó, tehát nem valószínű az, hogy Simon Gábor magánvagyonáról lenne szó. Hiszen emlékezhetünk például Gyurcsány Ferencnek, volt miniszterelnöknek, az MSZP volt elnökének azon kijelentésére, hogy hát sok helyről vándorolt az MSZP-hez pénz, és jobb is, ha nem tudjuk, honnan. Például azt is ki kellene a Jobbik feljelentése alapján nyomozni, hogy összefüggésben lehetnek-e ezekkel az odavándorolt titokzatos összegekkel a Simon Gábor bankszámláján megtalált hatalmas pénzek, illetve hogy milyen pénzeket kezel az az ember, aki az MSZP elnökhelyettese és Gyurcsány Ferenc államtitkára volt. Éppen ezért is, ha például a mentelmi joga nem védte volna Simon Gábort, már megindulhatott volna a nyomozás, megtudhatnánk, hogy ebben a bűnszervezetben ki érintett még, honnan vannak ezek a pénzek. Éppen ezért fontos, hogy a Jobbiknak ezt a javaslatát is támogassák.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Megkérdezem Staudt Gábor képviselő urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Megadom a szót, 2 perces időkeretben.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, nagyon sajnálatos, hogy nem volt több hozzászóló, és a kormánypártok sem erősítették meg véleményüket, vagy nem mondták el, hogy mit gondolnak erről az esetről. Most persze, a választási kampányban fel lehet ezt használni, és az MSZP-t lehet ezzel támadni, valószínűleg ezek a támadások nem is ok nélküliek. Viszont az embereknek azt az igényét, amit a politikai garnitúra felé éreznek, és amilyen hiteltelen folyamatokat éreznek a politika felől, azt nem lehet meggátolni. Azt mondom, hogy ezeket a folyamatokat csak úgy lehetne valamilyen formában visszafordítani, ha nemcsak az Országgyűlés lenne kompetens ezekben az ügyekben, hanem egyéb bűnüldöző szervek is. Erre egy jó eszköz egy külön Btk.-tényállás megalkotása.

Az emberek azt látják, hogy az Országgyűlés és annak bizottságai mindig arrafelé hajlanak, akik éppen többségben vannak. És az emberek ezt nagyon jól látják, mert a bizottsági és parlamenti munkánk során mi is ugyanezt tapasztaltuk. A legabszurdabb javaslatokat is nyugodtan lehetett házszabályszerűnek nyilvánítani, ha egy vezér, megmondó ember az önök soraiból azt mondta, hogy kezet kell emelni a bizottságban a szavazásnál, akkor önök fel fogják emelni a kezüket, és úgy fognak szavazni. Tehát semmi köze nincs ehhez sokszor annak, ami esetleg a jogszabályokban le van írva. Tehát ezt sokkal inkább a bűnüldöző szerveknél és a Btk. jogszabályai között kellene elhelyezni. Ebben az esetben objektív mérce alapján megállapítható lenne, hogy valaki elkövette a bűncselekményt vagy nem.

Ráadásul ez a javaslatunk alapján már az eddig benyújtott vagyonnyilatkozatokra is alkalmazandó lenne, lévén, hogy a jelenlegi, már benyújtott vagyonnyilatkozatokat sem szeretnénk ez alól mentesíteni. Úgyhogy nagyon kérem újra önöket, bár hozzá nem szóltak, hogy legalább támogassák majd a szavazásnál ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Felszólalások:   117-126   127-132   133-138      Ülésnap adatai