Felszólalás adatai
81. ülésnap (2011.04.01.), 160. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Varga László (KDNP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 5:54 |
Felszólalások: Előző 160 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
VARGA LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Négy pontot szeretnék hangsúlyossá tenni a megjelent módosító javaslatok közül; először is Ivády képviselőtársamnak a javaslatát, amelyik már Szili Katalin javaslatában is megjelent a zászló és a címer vonatkozásában. Feltétlen szükségesnek tartom magam is, hogy megkülönböztessük az állami zászlót és a nemzeti zászlónkat. Az állami zászló valóban az, amit itt fölhúzunk, fölhúznak állami ünnepeken, ami az államot képviseli bárhol, vidéken vagy a fővárosban, de nyilván határainkon kívül már csak akkor használatos, ha a magyar államot kell valahol képviselni. De a magyar nemzethez, a nemzethez való tartozást a címer nélküli piros-fehér-zöld zászlónk tudja valóban megmutatni.
(14.50)
És nem támadható az a magyar ember, magyar nemzetiségű bárhol a világon - a világban nem is bántják, csak legfeljebb a környező országban -, aki a nemzeti zászlót használja, de ha már a címerest, abba jobban bele lehet kötni. Én ezért feltétlenül jónak tartom a kettő megkülönböztetését, az állami zászlónak és a nemzetinek, az államit a címerrel. Így is indultunk, valahol ez elmaradt.
A második. Harrach Péter frakcióvezetőnk javaslatára szeretném felhívni a figyelmet, amikor a tanítás szabadságához hozzáteszi, hogy a törvényes keretek között van a tanításnak szabadsága. Annyi zöldséget tanítanak, már bocsánat a kifejezésért, Magyarországon, mindenféle eszmét és rögeszmét, nyugatról, keletről beérkező minden filozófiához tartozó badarságokat, hogy most ennek nyissunk szabad teret? Azt hiszem, hogy a szabadság sohasem lehet szabadosság. A tanításban is a szabadság nem szabadosságot jelent. Tehát nagyon fontos, hogy a tanítás szabadságához kapcsolódjon a "törvényes keretek közötti" kifejezés, úgy, ahogy Harrach Péter javaslatában az megfogalmazódik.
A harmadik dolog. Mint képviselőtársam az imént említette, a szövetkezést valóban szükséges hangsúlyossá tenni az alkotmányunkban. Mondjuk meg őszintén, kedves magyar paraszt honfitársainknak allergiájuk van a "szövetkezet" szótól, a szocialista rendszerből átjött allergiájuk, amiből ki kellene gyógyulni. A "szocialistából" igen, de magából a szövetkezésnek a hasznából, az összefogás hasznából nem, hanem arra újból hangsúlyt kellene tenni, mert az összefogásnak ma már, a nagy gépek használata, a nagyobb raktárak, a nagyobb hűtők, nem sorolom, de nagyon sok lehetősége van. Feltétlen támogatnia is kell a mindenkori kormányzatnak, éppen ezért lényeges, hogy az alkotmányban is megjelenjen.
Végül negyedikként mondom, hogy hangsúlyozni kell az alkotmányunkban - nagyon örültem miniszterelnök úr bejelentésének is - az ön- és a tulajdonvédelem dolgát. A keresztyén etikában is, a keresztyén értékrendben is ott volt mindig az önvédelem jogossága, a tulajdonvédelem jogossága. Nem tudom, mostanában valóban úgy van, hogy azt büntetjük, aki a jogos tulajdonát vagy éppen az életét védi. Tehát fontos hangsúlyos joggá kell hogy legyen Magyarországon - természetesen behatárolt keretek között - a tulajdon- és az önvédelem, amire szintén érvényes, amit az előbb mondtam, hogy a szabadság nem szabadosság, a tulajdon- és önvédelemre is érvényesen.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Felszólalások: Előző 160 Következő Ülésnap adatai