Felszólalás adatai

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Frakcióvezető Úr! Én meg szeretném köszönni önnek, hogy behozták ide ezt a javaslatot, és meg szeretném köszönni a Reformszövetségnek, hogy legalább van egy olyan javaslat, amiről most lehet tárgyalni, gyenge öt hónappal a válság után. (Dr. Kóka János: Ebben egyetértünk!)

A szégyen az, hogy ennek a javaslatnak a kormány által beadott válságkezelő javaslat módosításaként kellett volna megjelennie, és akként kellett volna érvelniük önöknek, amellett nekünk, rendes ellenzéki képviselőknek azt kellene támadnunk.

Amit mondott a neoliberalizmusról és konzervativizmusról, valójában a neoliberális gazdaságpolitikát Amerikában neokonzervatívnak hívják. Én magam az ő társadalompolitikájukkal egyet tudok érteni, a gazdaságpolitikájukkal nem.

Még egy gondolat: az állami tulajdonnal kapcsolatban, amit mondott, elnézést, de kinyitott egy ilyen filozofikus tartalmú ideológiai vitát az állami tulajdonnal kapcsolatban. Nem az a gond, amikor azt mondják, hogy az állam rossz tulajdonos, hanem az a gond, amikor kormányon vannak, ezt igyekeznek be is bizonyítani. Két példát mondok: a Posta eladásakor annak a legértékesebb, tehát a nyereséges üzletágával kezdték, a pénzforgalommal; a MÁV-nál a cargóval, tehát a teherszállítással. Tehát nem a veszteséges részeket igyekeztek privatizálás útján értékesíteni, hogy azok majd fellendülnek, hanem éppen a fejős tehenet adták el először.

A másikkal, a családi pótlékkal kapcsolatban csak egy gondolatot még. Ezt megértem, hogy azt mondja, a családi pótlék a szegényeknek járjon, a gazdagoknak nem, de azt sem tartom igazságosnak, hogy a gyermektelen, hasonló keresetű barátom ugyanannyi adót fizet, mint jómagam, akinek három gyereke van. Tehát azért ezt is kellene mérlegelni, ha a kettőt együtt nézzük.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)