Felszólalás adatai

Az 1. pontban szereplő módosító javaslatunk azért született, mert a törvényjavaslat eljárási szabályai az előterjesztett formában megítélésünk szerint ellentétesek a közigazgatási törvénnyel. A Ket. alapján a közigazgatási hatósági eljárásokban a hivatalbóli eljárás érvényesül. A törvényjavaslat, az eljárás kezdeményezésére jogosultak megjelölésével, láthatóan ezt az elvet érvényesíti. Ez így rendben is van. A törvényjavaslat viszont olyan bonyolult, helyenként zavaros megfogalmazást alkalmaz, amely miatt ellentétbe kerül az említett törvény előírásaival.

A törvényjavaslat olyan rendelkezésektől túlterhelt, amelyeknek a kormányrendelet a megfelelő szabályozási szintje, ilyen például az érintett ágazatoknak a törvényjavaslat mellékletében található meghatározása. Ezeket nem tartjuk szükségesnek ebben a törvényjavaslatban szerepeltetni.

Minderre tekintettel a módosító javaslat a kijelölésre vonatkozó rendelkezések megnyitásával egy tisztább felelősségi viszonyokat megteremtő, egyszerűbb eljárásnak a törvényi szabályozási szinten még elfogadható alapjait igyekszik megfogalmazni. A 2080/2008. kormányhatározat melléklete, erről az általános vitában is szóltam, a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó nemzeti programról szóló Zöld könyv. E Zöld könyvnek egyik alapelve az ágazati megközelítés. A módosító javaslat ennek szellemében a létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre vonatkozó döntésekért való felelősséget az ágazati kijelölő hatóságra igyekszik telepíteni.

Megítélésünk szerint túlságosan tág mozgásteret ad az ágazati kijelölő hatóságok számára a törvényjavaslat 2. pont (3) bekezdésében meghatározott feltételek előírásának lehetősége. Álláspontunk szerint a hatósági beavatkozásnak ennél konkrétabb, jogszabályban rögzített kritériumokon kell alapulnia. Ennek az objektív kritériumrendszernek az üzemeltetői biztonsági tervvel szemben kormányrendeletben meghatározott tartalmi követelményeken kell alapulnia. Tehát az ágazati kijelölő hatóságnak a jogszabályban meghatározott kritériumoknak megfelelő üzemeltetői biztonsági terv elkészítését és végrehajtását kell megkövetelnie az üzemeltetőktől. Ezen túlmenően jogszabályban közelebbről meg nem határozott feltételek előírása megítélésünk szerint nem jogállami megoldás.

Az ajánlás 4. pontjában szereplő módosító javaslatunk szintén a 2080/2008. Zöld könyv elveiből indul ki, amely az üzemeltetők és a hatóságok közötti együttműködést fogalmazza meg nagyon fontos alapelvként. Kiemelt feladatként határozza meg a legjobb gyakorlatok elterjedésének elősegítését. Ezért fontos, hogy a hatóságok ne csak ellenőrző és bírságoló szervként, hanem az üzemeltetőket segítő partnerként vegyenek részt a kritikus infrastruktúra védelmében. Ennek elősegítése érdekében javasoljuk, hogy a törvényjavaslat az ágazati kijelölő szerv feladataként határozza meg a legjobb gyakorlatok figyelembevételével az üzemeltetői biztonsági tervek elkészítését megkönnyítő ajánlások közzétételét.

A 8. ajánlási pontban szereplő módosító javaslatunk abból a meggyőződésünkből indul ki, miszerint a mostani javaslatnak a létfontosságú rendszerelemek ellenőrzésére vonatkozó szabályozása elmossa a felelősségi viszonyokat. Szükségtelennek tartjuk külön ellenőrzést koordináló szerv és helyi ellenőrzést végző szerv megkülönböztetését. Ezért javasoljuk, hogy az ellenőrzéssel kapcsolatos hatásköröket a helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv gyakorolja, illetve viselje az ezzel járó felelősséget.

Ismét a Zöld könyvre szeretnék hivatkozni, és ismét arra, hogy az egyik fontos alapelv az üzemeltetők és a hatóságok közötti együttműködés, ezért indokolt, hogy az ellenőrzések során feltárt hiányosságok először csak a hatóság figyelmeztetését vonják maguk után, és bírság kiszabására csak akkor kerüljön sor, ha az üzemeltető e figyelmeztetés ellenére sem tesz eleget kötelezettségeinek.

Köszönöm szépen, elnök úr, a szót, még egyszer. Ennyiben kívántam megindokolni a módosító javaslatainkat.

(14.10)