Felszólalás adatai

Legyen szíves, nézze meg azokat az adatokat, amelyek a múltban jellemezték Magyarországon a rokkantsági rendszert! Két-két és félszerese volt Magyarországon azoknak az embereknek a száma, akik rokkantsági ellátásban, rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági nyugdíjszerű ellátásban részesültek. Ön szerint ez normális? Ön szerint ez elfogadható volt? Fenntartható egy ilyen rendszer? Mindenki belátta, hogy ez képtelenség. Éppen ezért az átalakítás egy hosszú folyamat eredménye, aminek igenis eredményei is mutatkoznak már. Ha ön a nemzetközi tapasztalatokat mindig is figyelembe akarja venni, mint liberális párt képviselője, akkor legyen szíves komolyan venni a betegségek nemzetközi osztályozásának azt a lehetőségét, ami alapján az orvosok dolgoznak. Ne vonja kétségbe azoknak az orvosoknak a munkáját, akik ezt az úgynevezett BNO-kódot használják, és ne vonja kétségbe azoknak a különböző szakmai kollégiumoknak a javaslatát, amelyek felállították azt a rendszert, amit nem a politika kívánt meg tőlük, nem a politika rendelt meg tőlük, hanem egy teljesen jogos, orvosi-egészségügyi szempontrendszer felállítását szolgálják. Egyébként azok a számok, amelyek egy év alatt megjelentek, a rendszer átalakításának a jogosságát és szükségességét is bizonyítják.

Az, hogy 195 ezer embert rendeltek vissza, nem igaz. Ezeknek az embereknek amúgy is vissza kellett volna jönniük, felülvizsgálatra amúgy is újra kellett volna jelentkezniük, hiszen nem volt véglegesítve az ő egészségi állapotuk, a rokkantságuk. Éppen ezért annak a 195 ezer embernek, akikről beszélt, újra kellett jelentkezniük, és őket ütemesen hívja be a Nemzeti Rehabilitációs Szociális Hivatal. Tisztelt Képviselő Asszony! Ön azt minek minősíti, amikor 195 ezer emberből 5 ezer nem jelentkezik vissza? Minek minősíti, mondja meg? Nem tud erre válaszolni, képviselő asszony, s nemcsak azért, mert most nincs lehetősége, hanem máskor sem tud válaszolni erre. Ötezer ember úgy gondolta, hogy az ő eddigi ellátása egyszerűen jogtalan volt. Ötezer ember nem jött vissza!

De mondok más számot is, tisztelt képviselő asszony. Azon változtatás eredményeképpen, hogy felálltak azok a komplex rehabilitációs csoportok, amelyek egy-egy fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű ember életét vizsgálják, három szempontot vesznek figyelembe, az egészségügyit, a munkaügyit és a szociális helyzetét. Ennek a hírére sokan úgy gondolták, hogy hoppá, itt már komolyabb vizsgálat van, és évente több mint 10 ezerrel kevesebben jelentkeznek új vizsgálatra. Új vizsgálatra 2010-ben még 70 ezren jelentkeztek, 2011-ben már csak 60 ezren, ebben az évben meg 50 ezernél is kevesebben fognak jelentkezni. Ez nem eredmény, kedves képviselő asszony? Nem azt mutatja, hogy azok az emberek jelentkeznek, akiknek valóban rászorultsági alapon és egészségügyi szempontból kell jelentkezniük?

Hozzáteszem, a cél nyilván az, tisztelt képviselő asszony, hogy hosszú távon lehetőség szerint mindazoknak, akiknek a megmaradt munkaképessége lehetővé teszi, a rehabilitációs ellátást kapják, azon keresztül pedig részben vagy egészben a munkába való visszatérést. Ezért támogatjuk minden évben közel 22 milliárd forinttal az Új Széchenyi-terven keresztül a költségvetési támogatáson felül is a foglalkoztatásukat, és ezért fogunk ma arról szavazni, hogy a rehabilitációs ellátottak napi négy órában mindenképp foglalkoztathatók legyenek.

Köszönöm szépen a felvetését, képviselő asszony. (Taps a kormánypártok soraiban.)