Felszólalás adatai

(13.40)

Önök beszélnek nyílt kormányzásról. Önök például a sajtószabadságot is elég érdekesen értelmezték a nyári szünet folyamán, hiszen például az önök értelmiségének találkozóhelyén, a balatonszárszói sátorban egyes médiumokat kirekesztenek, nem engedik, hogy onnan tudósítsanak, nem engedik, hogy részt vegyenek. Ez önök számára a szabadság, ez önök számára a sajtószabadság, hogy az önök által kiválasztott újságírók szabadon működhetnek, más újságíróknak pedig semmi közük nincs az ott elhangzottakhoz.

Azt hallhattuk önöktől éveken keresztül itt az elmúlt három évben a parlamentben, hogy éjszakába nyúló viták vannak, hogy a parlament még hajnalban is vitatkozik; most pedig ön azt mondja, hogy nincsenek érdemi parlamenti ülések, nincsenek érdemi viták, nem lehet érdemben hozzászólni a parlament asztalán fekvő törvényjavaslatokhoz. Hogyan lehet, hogy önök egyszerre mondják azt, hogy túl sok mindenről tárgyal a parlament, és hajnalig itt kell lenni, akár egyik ülés a másikba ér, másodszor pedig azt mondják utána, hogy nincs is érdemi vita a parlamentben? Ha nem lenne érdemi vita, akkor az lenne, tisztelt képviselő úr, mint ami a Gyurcsány- és Bajnai-kormány idején volt, hogy a képviselők már délután 4-5 óra felé valóban elmehettek a parlamentből, hiszen nem volt törvényhozási munka érdemben.

Ami a rendeleti kormányzást illeti, önök tényleg nagyon nagy erőfeszítéseket tesznek, mind ez idáig sikertelenül, hogy a Fidesz-KDNP politikusaira ezt a fajta autoriter vádat megpróbálják megfogalmazni és rájuk húzni. Miközben önöknek nem sikerült fellépni az utcákon menetelő gárdistákkal szemben, önöknek nem sikerült megállítani az egyenruhás bűnözést, önöknek nem sikerült sem büntető törvénykönyvi, sem alaptörvényi szinten rögzíteni például a gyűlöletbeszéd elleni fellépést (Dr. Bárándy Gergely: Sosem szavaztátok meg.) vagy a közösségek méltóságát. Ennek a kormányzatnak viszont alaptörvényben sikerült rögzíteni azt, amit akár a Tett és Védelem Alapítvány, akár az EMIH saját közleményében támogatott (Novák Előd közbeszól.), és nemzetközi szinten is példamutatónak tartott, hogy hogyan kell fellépni a kisebbségek védelme érdekében.

Ami pedig a jogalkotás technikáját illeti, amit ön itt elmondott, azt lehet, hogy ha a spanyol Cortesben elmondta volna, tisztelt képviselő úr, akkor sokkal inkább helyénvaló lett volna. Hiszen ott kellett volna, a spanyol képviselőházban elmondani ezt. Viszont valóban vannak olyan, sürgősséggel tárgyalt kormányrendeletek, amelyek törvényi erővel bírnak. És van még egy-két európai ország, ahol bevezették alaptörvényi, jogalkotási szinten a kormánynak azt a jogosítványát, hogy a parlament nélkül hozhat egy jogszabályt, amely törvénynek minősül, és a parlamentnek elég utólagosan véleményt nyilvánítania róla. Lehet, hogy ezt utólag jóváhagyja, lehet, hogy nem hagyja jóvá, különböző eljárásmódok vannak.

A magyar parlamentben ilyen lehetőség nincs. (Dr. Bárándy Gergely: Ne is legyen.) Új alaptörvényt fogadtunk el, jogalkotási törvényünk is új, de egyértelművé teszi, hogy alapjogok tekintetében, a legfontosabb kérdések tekintetében csak a parlament hozhat törvényeket. És azt szeretném duplán aláhúzni képviselő úr, hogy más országokban sokkal inkább a végrehajtó hatalomnak van széles lehetősége arra, hogy törvényi szintű szabályozásokat is, néhol ideiglenesen, néhol hosszabb távon, de meghozzon. Magyarországon azonban itt, a parlamentben tudunk ezekről a javaslatokról dönteni. Ezeknek a kontrollját az Alkotmánybíróság ellátja. Ön is tudja, hány döntése volt az Alkotmánybíróságnak, amivel akár a regisztráció kérdésében vagy más kérdésekben végső pontot tett egy-egy vita végére, és ezáltal mindenki láthatta, hogy Magyarországon a jogállamiság különböző intézményrendszerei jól működnek.

Másrészről azonban minden országban tendencia és fontos, hogy a túlszabályozottságot csökkentsük. Ezt úgy hívjuk technikai szóval, ön is tudja, hogy dereguláció. Ennek pontosan az a lényege, hogy azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek fölöslegesen szerepelnek egy-egy törvényben, mert részletkérdést szabályoznak, kerüljenek alsóbb szintű normákba. Ez a tartalmi dereguláció, amikor a szöveg tartalmát megvizsgáljuk, hogy kormányrendeletben kell szabályozni, mert rövidebb távú részletszabály, vagy pedig törvényben kell szabályozni, mert hosszabb távú szabály. Ezt ön is ugyanolyan jól tudja, tisztelt képviselő úr, mint én, ugyanazon az egyetemen tanultuk ezeket a tárgyakat, úgyhogy ugyanazt a tudást ön is magába szívhatta. Tehát nagyon jól tudja, hogy Európában mindenhol máshol is tendencia, deregulációnak hívjuk, és ennek keretében valóban ezres nagyságrendben országgyűlési határozatokat és törvényeket helyeztünk hatályon kívül, de ez a túlszabályozottság csökkentése. (Az elnök csenget.)

Kérem, hogy a továbbiakban tartózkodjon az ilyesfajta vádaktól a kormánnyal szemben, mert nem állják meg a helyüket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)