Felszólalás adatai

Ugye önök is emlékeznek arra, hogy egykulcsos, családi jövedelemadót ígért? Ebből igaz lett az egy kulcs, meg igaz lett az, hogy van családi kedvezmény, de nem családi adó van. Majd vissza fogok térni ennek a hatásaira.

1,3 millió embert bevonunk az adórendszerbe. Jelentem, sikerült. A minimálbérből élők adót fizetnek ma már Magyarországon. Azt hiszem, ehhez gratulálni kell a kormánynak, hogy a legelesettebbek, a legnehezebb körülmények között élők, munkaviszonyból jövedelmet szerzők, gyereket nevelő családok ma már valóban adót fizetnek.

A kis- és középvállalkozások terheit csökkentendő kivezetnek tíz kisadót.

Itt hadd ugorjak egy nagyot. Talán emlékeznek rá, néhány héttel ezelőtt azt mondta, jelen nemzetközi és gazdasági helyzetben nem tekinthet el az évközi adóváltozásoktól.

Tisztelt Képviselőtársaim! A következő idézetem Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úrtól való: "Minden adórendszer és így minden költségvetés és gazdaságpolitika, de most maradjunk szűken az adórendszernél, alapvető forrása egy gazdaság sikerének vagy kudarcának. A siker és a kudarc mögött időnként rejtett módon az adórendszer működése húzódik meg."

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a kisebbségi véleményben és a többségi véleményben azt mondják, hogy bizottságokban egyetértünk némely kérdésekben, szeretném azt mondani, hogy önöknél alapvető probléma van a szó és a tett egységével, egészen mást mondanak és egészen mást csinálnak. Azzal, amit időnként elmondanak, egyet lehetne érteni, el lehetne fogadni, és egyet lehetne érteni azzal, amikor Matolcsy úr azt mondta, hogy az adórendszertől elvárják, hogy javuljon a versenyképesség, induljon meg a növekedés, a foglalkoztatás növekedjen, és stabil legyen az államháztartás. Ha most ezeket külön-külön végigvesszük... Ja, és bocsánat, beszélt a stabil adórendszerről is.

De hát gondolják végig, hogyan lehet azt a rendszert stabilnak nevezni, amikor egy év alatt több mint hússzor változik, vagy most elénk kerül egy törvényjavaslat, amelynek legfőbb erényeként az államtitkár úr is azt hozza ki, hogy bizonyos korrekciókat hajt végre, bizonyos jogharmonizációkat hajt végre, és közben rejtve marad, hogy újabb adók jelennek meg, mert azok majd külön napirendként már szerepeltek és még szerepelni fognak. Tehát van egy csodálatos reklám, és mögötte, miközben elterelik a figyelmet, két kézzel vesznek el, lehetőség szerint mindenkitől és mindent, magánembertől és vállalkozástól egyaránt.

Amiért idéztem ezt a sikert vagy kudarcot. Képviselőtársaim, hiszem, hogy önök is olvasnak újságot, és akkor önök is tudják, hogy az, amit mi matolcsyzmusnak nevezünk, mérhetetlen és beláthatatlan károkat okoz az országnak, a magyar embereknek. Gondolják végig, az infláció közelíti a 6 százalékot. Szeretném hozzátenni, Matolcsy úr az elmúlt évben az adótörvények vitájánál azt mondta, hogy ebben a rendszerben bizony benne van, hogy az élelmiszerárak és alapvető fogyasztási cikkek ára 20 százalék körüli mértékben növekszik. Gondolják végig! Tehát amikor azt mondjuk, hogy átlagban 6 százalék, ez hogyan érinti megint csak azokat a kisjövedelmű családokat, akik a jövedelmüket szinte teljes egészében napi fogyasztási cikkekre kell hogy fordítsák?

Azt is szeretném mondani, önök sokszor hivatkoznak az Unióra, az Európai Unióban ez a magas infláció, ami ma Magyarországon van, a legrosszabb, tehát utolsók vagyunk ebben a kérdésben.

A reálkereset-csökkenés meghaladja az 5 százalékot. Tehát egyértelműen kimondhatjuk, hogy az alacsonykeresetűek vesztesei az önök rendszerének.

A munkahelyek száma, az állások száma folyamatosan csökken, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma csökken. A munkanélküliségi ráta, ha nem nő, akkor stagnál, de félelmetesen magas, 11 százalék fölött van. Tehát ez a kérdés is kudarcos.

Vegyük a következő címszót Matolcsy úrtól, a növekedést. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugye önök is emlékeznek rá, hogy az idei költségvetés növekedési adatait hányszor módosította a kormány, és mindig-mindig lefelé. Most az első negyedév adatait megismerve ebben is sereghajtók lettünk. Tisztelt Képviselőtársaim! 21. Magyarország a GDP alakulását illetően. Sajnos növekedésről nem beszélhetek.

Tehát ez egy kalandorpolitika, mindenkitől egyre többet és többet szed be, csak nagyon ügyesen vannak a tételek betakarva és becsomagolva.

Beszélnünk kell a kis- és közepes vállalkozásokról. Gondolják végig, ahogy hivatkoztam, miniszterelnök úr azt mondta, hogy megszüntetik a kisadókat. De mi történt mögötte? Gondolják végig, tehát a reklám csodálatos volt megint - hanem ami ezután jött! Járuléknövekedés, egy elhibázott adópolitikából a hátrányok, emiatt hihetetlen erős bérnyomás nehezedik minden kis- és középvállalkozóra, mert a munkavállaló hol szeretné kompenzáltatni a keresetcsökkenését, amit önök idéztek elő, ha nem a munkáltatójánál? Tehát az, ami korábban már nem volt jellemző, megfordult, és most újra nyomás van a munkáltatókon, mert valakinek ezt az 5 százalékot meghaladó reálkereset-csökkenést kompenzálni kellene.

De hozzávehetem a kamarai regisztrációs díjat, ami megint nem más, mint egy pluszteher-növekedés. Különösen súlyos ez a kis- és közepes vállalkozásoknál, az egyéni vállalkozásoknál, és ezért cserébe nem kapnak semmit. Egy szűk kiválasztott réteg, a kamarai elit fürdik tejben-vajban. Tessék végiggondolni! Én más számot nem mondok, mint azt, hogy 5000 forint vállalkozásonként, és tessék megszorozni, mert ide beletartoznak a hivatásrendi kamarai tagok, orvosok, ügyvédek és építészek ugyanúgy, mint bárki más, tehát ezeknek a száma az egyre romló és egyre inkább megszűnő vállalkozási számok ellenére is 900 ezer körül van. Tehát gondolják el: mekkora összeg fölött rendelkezhet a kamara, anélkül, hogy ennek a 900 ezer vállalkozásnak a legkisebb esélyt megadnák arra, hogy beletekintsenek ezekbe a számokba, hogy ellenőrizhessék ennek a feltételeit.

Az adók növekedtek, most már több mint ötven adónk van. Államtitkár úr, én azt hiszem, nem véletlenül mondják azt a családok, hogy ma már nemcsak a klubban, hanem a családi asztalnál sem lehet viccelődni adóval, mert legfeljebb két hét, és az új adó megjelenik. Vagy fordítsuk meg: vagy a söralátét lesz akkora, hogy már nem fér el az adóbevallás az asztalon, vagy az adóbevallás akkora, hogy a legkisebb söralátét sem fér el az asztalon.

(10.40)

Tehát komoly probléma van, az adórendszer nem lett egyszerűbb, hanem bonyolultabb lett, és több lett. Tehát nem valósult meg a nagyarányú adócsökkentés sem, mert anélkül, hogy egészen konkrét számokat mondanék, hogy ne számháborún és ne tizedeseken vitatkozzunk, ma az adóterhelés nagyobb, mint a kormányváltást megelőző időszakban.

Az elhibázott gazdaságpolitika másik eleme más aspektusból, visszatérek a több mint egymillió, adót fizető, kis keresetű, vagy mondjuk azt, hogy 200 ezer forint bruttó körül vagy az alatt kereső emberekre, akik nagyon sokan vannak. Tisztelt Képviselőtársaim! Ők fizetnek 16 százalék adót, elvették az adójóváírásukat, ugyan kapnak valamennyi családi adókedvezményt, de legtöbbjük nem tudja igénybe venni a második gyerek utáni kedvezményt már, és eközben a kormány a növekedést a belföldi kereslet növekedésétől is várta, sőt, dominánsan onnan. Kérem, gondolják végig, megint pesszimistán fogalmazok, hogy megint ne arról vitatkozzunk, hogy 3, 4 vagy 5 ezerrel került kevesebb havonta a borítékba. Vegyük a legkisebbet! Ha csak havi 2 ezer forinttal számolunk, ezt tessék az egymillió családdal megszorozni - mennyi pénz ez? És ezt ők havonta költenék alapvető fogyasztási cikkekre, és itt még belehozhatnám a 27 százalékos általános forgalmi adót is. Ez egyértelműen lett volna belföldön kereslet élelmiszerben, ruházatban és sok minden másban, és a gyerekek nevelésére fordították volna, miközben a mögöttünk lévő év bizonyítja, hogy az a réteg, akinél ott maradt a több száz milliárd forint, az bizony abszolút nem élénkítette a magyar gazdaságot.

Gondolják végig, mennyire hamis volt az az állítás, amikor azt mondták, hogy nem lesz megszorítás, senki nem jár rosszabbul. Idézhetném a tegnapi Magyar Nemzetben államtitkár úr nyilatkozatát, aki azt mondta, hogy már nem lesznek új adók. Jelentem, ha már a holnap, holnaputánit is bele tetszett gondolni, akkor lehet, hogy nem, de még az itt nem volt az asztalunkon. Tehát azt gondolom, hogy van, főleg, ha arra gondolok, hogy a miniszterelnök úr azt mondta, hogy nem tud garanciát vállalni. Én azt hiszem, hogy nem vennék erre mérget, különös tekintettel azért nem, mert azt lehet látni, és az elemzők is ezt állítják, hogy Magyarországon a Széll Kálmán-terv és ami körülötte kialakult, az ebből való megtakarítás legfeljebb egyharmada a mostani változtatásoknak, a kétharmad az megszorítás. Tehát kétharmad-egyharmad, tehát nem hiszem, hogy a munkavállalók örülnének, kis- és közepes vállalkozók örülnének és tapsolnának annak az adórendszernek, amelyről önök beszéltek.

Azt hiszem, hogy a jogbiztonság kérdése, mert erről is beszélt miniszter úr korábban - gondolják végig, ebben a salátatörvényben több mint húsz törvény van -, és megint nagyon ügyesen. Azért nem beszélek arról, amiben egyetértünk, hogy a devizaadósok kérdését rendezik, én ezt inkább úgy fogalmaznám, államtitkár úr, hogy az a tempó, amit önök csinálnak, az a felelőtlen magatartás, annak ez a következménye, hogy minden törvényből saláta lesz, és szeretném mondani, elmondtam néhány nappal ezelőtt az egészségügyi törvény vitáján, hogy van olyan törvény, amelyik egyszerre három törvényben van nyitva. Tehát még arra sem figyelnek, hogy például a gyógyszerellátással kapcsolatos kérdések valóban az egészségügyi salátába kerüljenek bele; nem, ebben a törvényben is van, aztán a szakképzési hozzájárulás, tehát a sort lehetne hosszan folytatni. Miközben nagy hangsúlyt kap a jogharmonizáció, eközben kevesebb szó esik arról, hogy bizony megjelennek új adók, és ezek az új adók többletterhet jelentenek.

A törvényjavaslat egy másik része: szeretném önöket emlékeztetni, kedves kormánypárti képviselőtársaim, hogy a szocialista kormány már tett kísérletet, tehát ebben megint csak azonos volt az álláspontunk, hogy ki kell fehéríteni a magyar gazdaságot. A készpénzfizetési limit megállapításakor önök kézzel-lábbal tiltakoztak az indítvány ellen, most pedig megint egy olyan összeg szerepel, ami ötmillió forint. Gondolják végig! Az önök által kezdeményezett közbeszerzések, a közbeszerzést kikerülő lehetőségek zöme mind ötmillió forint alatt tehető. Tehát tovább-tovább nyitják és tágítják azt a kaput, amelyen keresztül a feketegazdaság és a pénzek elfolyhatnak anélkül, hogy ellenőrzötten, vagy egyáltalán hozzájárulnának a gazdaság növekedéséhez. Viszont nem feledkeztek el arról, hogy az adminisztrációs teher... Kérem, gondolják csak végig, 500 ezer forintnál, és az időm ahhoz kevés, hogy most tételesen felolvassam a törvényjavaslatból, hogy mi mindent kell egy adott vállalkozásnak szolgáltatnia az adóbevallása mellett az általános forgalmi adó esetén, ha 500 ezer forintot meghaladó szerződést vagy üzletet köt akár a beszerzései, akár az értékesítései során.

A távhőszolgáltatás versenyképessége: nem került hatályon kívül, és ami új, nem olyan egyszerű, és azt mondják, azt mondta Dancsó képviselő úr is, hogy nem hárítják át. Persze! Én azt kérem, tisztelt adófizető magyar állampolgárok, hogy nézzék meg a két évvel ezelőtti számláikat, akár banki költségeket, bármely mást, és akkor lehet arról beszélni, hogy nem történt áthárítás. Most a rendszerben igaz, hogy van némi csökkenés a mértékben, de a kört kiszélesítették. A villamos energia-, a földgázellátás, egyetemes szolgáltatók bekerülnek a rendszerbe, a földgázelosztók, villamosenergia-elosztók, közüzemi vízszolgáltatók, települési hulladékkezelők. Kik fogják ezt megfizetni? (Ékes József: István! Hatósági áras lett.) Köszönöm szépen.

Csak attól, hogy hatósági áras, itt megállapítanak hozzá egy... - és én azt gondolom, hogy a hatóságoknál és ezek a vállalkozások is mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a költségeiket más téren érvényesítsék. De meg is fordíthatom, Ékes képviselő úr közbeszólására. Tisztelt Képviselő Úr! Gondolja végig, ezeket a cégeket terheljük, és kereszténydemokrata képviselőtársaim közül nem tudom, hogy ki volt - nem akarom elhibázni a nevet -, aki azt feszegette, hogy hol vannak azok a korszerű mérők, hol vannak azok a fejlesztések, amire szükség lenne. Ki fogja ezt finanszírozni? Képviselő úr, ezek milliárdok. Inkább ezt a pénzt arra kellene fordítani, a járulékos haszon sokkal nagyobb lenne, mint az, ami kárt ez a javaslat így okoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amit mi tudnánk támogatni, vagy ami a mi álláspontunk, az továbbra is az, hogy fizessenek több adót, és nem fogadható el, hogy arányos közteherviselés az, amikor 16 százalékos adókulccsal adózik az is, akinek 80 ezer forint, és az is, akinek több millió forintos havi jövedelme van. Tehát enyhíteni kell az alacsony jövedelműek terheit akár az adójóváírás egy újra vitatott mértékének bevezetésével, tehát csökkenteni a bérből, fizetésből élő és gyereket nevelő családok terheit, és progresszivitást kell bevezetni a személyi jövedelemadóban és az egyéb jövedelmek között is. Ahhoz, hogy végre a foglalkoztatás növekedjen, ahhoz csökkenteni kell a járulékokat. Mi azt javasoljuk, és ezt vállaltuk korábban is, hogy 3 százalékkal csökkenteni, és majd fokozatosan 2-2 százalékkal ez tovább csökkenthető.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miközben, mielőtt esetleg valaki bekiabálna, én elfogadom, elismerem, és Dancsó képviselő úr is beszélt arról, csak, tisztelt képviselő úr, amikor Magyarországon gazdasági növekedés volt, az önök nyolcévezése, igen, elfogadható, hogy egy túlköltekezés volt, de beruházások voltak, út, vasút, óvoda, iskola és a sor rendkívül hosszú, és növekedett a gazdaság. Most pedig a gazdaság zsugorodik, a gazdaság csökken, ezért számunkra ez az adórendszer, ami ráadásul még az adminisztrációs terheket is növeli, teljes mértékben elfogadhatatlan. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

(10.50)