Felszólalás adatai

A kormány az otthonok védelmében egy olyan védelmi rendszert épített ki, amely a hitelválság okozta minden reális élethelyzetet lefed. Az egyösszegű végtörlesztésen, az árfolyamrögzítésen és a kamattámogatási programon túl ez a védelmi rendszer tartalmazza a Nemzeti Eszközkezelő programját is. Itt szeretném hozzátenni, Varga képviselőtársam felszólalásánál, hogy míg az egyösszegű végtörlesztésnél, illetve a kamattámogatásnál, valamint az árfolyamrögzítésnél egy ilyen egyszeri intézkedésről van szó, nyilvánvaló, hogy az eszközkezelő egy hosszabb időtartamot ölel fel, hiszen ezeknek az ingatlanoknak az államhoz kerülésével az állam átvállalja, illetve megveszi ezeket az ingatlanokat. Ez egy hosszabb időt fog majd felölelni, és abból kifolyólag, azt gondolom, alaposabb előkészítést is igényel.

A kormány és a Bankszövetség 2011. május 30-án hozta nyilvánosságra az otthonvédelmi akciótervet, amely átfogó megoldást kívánt nyújtani a bajba került devizahitelesek számára. Az akcióterv tartalmazza a Nemzeti Eszközkezelő létrehozását is. A Nemzeti Eszközkezelő célja, hogy a hitelüket törleszteni nem tudó adósok ne kerüljenek az utcára. A fizetni nem képes adósok ingatlanát a Nemzeti Eszközkezelő megvásárolja, így az adós kedvező albérleti díj mellett maradhat a korábbi ingatlanában.

A parlament 2011. december 13-án fogadta el a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvényt, amely a Nemzeti Eszközkezelő működési kereteit határozza meg. A kormány 2011. december 15-én megállapodást kötött a Bankszövetséggel, amelynek egyik eleme a Nemzeti Eszközkezelő kereteinek átalakítása, amelyet törvénymódosítással lehet kezelni. A jelen törvényjavaslat ezért született. A kérdéssel kapcsolatos előterjesztést a kormány 2012. május 9-én tárgyalta, és május 11-én került az Országgyűlés elé.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Bankszövetséggel kötött megállapodás szerint a korábbi 5 ezer ingatlan helyett a Nemzeti Eszközkezelő 25 ezer ingatlant vásárol meg 2014-ig, továbbá megegyeztek a felek abban, hogy a kényszerértékesítési kvótába nem számítanak bele a társaság által megvásárolt ingatlanok. A Nemzeti Eszközkezelő a jogosult jelzáloghitel-adósok ingatlanát abban az esetben is megvásárolja, ha a háztartásban csak egy gyermeket nevelnek, akire tekintettel a hiteladós, a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosult. A Nemzeti Eszközkezelő a tervezett 5 ezer ingatlan helyett 25 ezer ingatlant vásárol, amint már mondtam, 2014-ig. A felosztása: 2012-ben 8 ezer ingatlant, 2013-ban 7 ezer ingatlant, 2014-ben pedig 10 ezer ingatlant szeretne megvásárolni. A megállapodás értelmében a Nemzeti Eszközkezelő a lakásokat a kényszerértékesítési kvótára jelöléstől függetlenül is megvásárolhatja.

A törvényjavaslat szerint a hitelező írásban értesíti az adóst, hogy valószínűsíthető, hogy az adós megfelel a Nemzeti Eszközkezelő feltételeinek, és a hitelező elvi hozzájárulását adja az ingatlan Nemzeti Eszközkezelő számára történő eladásának. Ettől függetlenül az adósok a hitelezőtől kapott értesítés nélkül is kezdeményezhetik a Nemzeti Eszközkezelő általi vásárlást. Azon szociális szempontok, amelyek a programba való belépéshez szükségesek, a rugalmas változtathatóságuk érdekében kikerülnek a törvényből, és külön kormányrendeletben kerülnek szabályozásra.

Tisztelt Ház! A 2011. évi CLXX. törvény további módosításaira is szükség van, amelyek egyszerűsítik a jogszabályt, továbbá az állami vagyon megőrzését szolgálják. A törvény olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt lakások korábbi tulajdonosainak nyújtanak nagyobb létbiztonságot, így például a bérlő halála után az életében még vele együtt élő gyermekek is maradhatnak az ingatlanban. Korábban csak a házastársak, a családi pótlékra jogosító gyermek és az élettársak tehették ezt meg. A törvényjavaslat szerint az önkormányzatok beleegyezésével tulajdonukba kerülhetnek az igazgatási területükön lévő ingatlanok, de nem lesz kötelességük azok átvétele. Amennyiben a területileg illetékes önkormányzat nem veszi át az ingatlanokat, akkor az ingatlanok ingyenes átvételét más önkormányzat is kérheti, de csak abban az esetben, ha a saját közigazgatási területén és az érintett önkormányzat közigazgatási területén is él azzal a lehetőségével az összes lakóingatlan tekintetében.

(19.00)

A bérlő jogainak védelme érdekében a törvény előírja, hogy az önkormányzatok az ingatlanokat elsősorban bérbeadással hasznosíthatják. A törvényjavaslat megteremti a lehetőséget arra, hogy az eszközkezelő mint ügyfél fordulhasson még az adásvételi szerződés megkötését megelőzően az építésügyi hatósághoz, így elkerülhetővé teszi, hogy állami tulajdonba kerüljenek olyan lakóingatlanok, amelyek olyan rossz fizikai állapotban vannak, hogy a rendeltetésszerű és biztonságos használatuk kizárt, illetve amelyeket az ott lakók vagy építtetők rosszhiszeműen elbontottak, megrongáltak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat eltérést ír elő a lakástörvénytől: a Nemzeti Eszközkezelő általi bérbeadáskor nem a bérbeadó, hanem a bérlő szavatol azért, hogy a lakás rendeltetésszerű hasznosításra alkalmas. Továbbá rögzíti a javaslat azt is, hogy a bérlőt terheli a közüzemi költség és társasházi lakás esetén a közös költség fizetése, valamint ezek nem teljesítése esetén a bérbeadó felmondhatja a bérleti szerződést. A javaslat szerint a bérbeadó évente legalább egyszer ellenőrzi az ingatlan állapotát, amit a bérlő tűrni köteles. A törvény megszabja, hogy a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérlő hozzájárul ahhoz, hogy a bérbeadó a közüzemi díjhátralékról információt kérjen a szolgáltatótól A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. nem nyereségorientált, költségvetési támogatással működő állami vállalatként a lehető legkisebb veszteséggel kell hogy a tevékenységét végezze, ezért a törvény alapján a társasági adó hatálya alól kikerül.

A törvényjavaslat összesen hat témában ad a kormánynak jogosultságot rendeletalkotásra. Az első, amelyben jogosultságot adnak, a szociálisan rászorult személyek körét illeti, a második a Nemzeti Eszközkezelő és a bérlő között létrejött lakásbérleti szerződésben a bérlő szociális helyzetére tekintettel érvényesíthető lakbér mértéke esetén, harmadsorban a hiteladósnak a Nemzeti Eszközkezelő felé keletkezett tartozásai megfizetésének elhalasztására, illetve a nem végrehajtható tartozások leírására vonatkozóan a hiteladós szociális helyzete alapján figyelembe veendő feltételeket, továbbá a bérleti szerződés bérbeadó általi felmondások részletes feltételeit és szabályait tartalmazhatja. Az e törvény hatálya alá tartozó lakóingatlanok bérlők közötti cseréjéhez való hozzájárulás feltételeit szabályozhatja negyedik esetben kormányrendelettel, ötödik esetben pedig a Nemzeti Eszközkezelő által havonta megvásárolandó lakóingatlanok maximálás számát, az ezen lakóingatlanok kiválasztásának módját, ha a megvételre felajánlott lakóingatlanok száma a kormányrendelet alapján havonta megvásárolható lakóingatlanok számát az adott hónapban meghaladja; hatodsorban pedig a Nemzeti Eszközkezelő feladatainak ellátását kizárólagos jog alapján végző költségvetési szervek és gazdasági társaságok körét, valamint e feladat ellátásával összefüggő kötelezettségeit szabályozó kormányrendeletben.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott T/7034. számú törvényjavaslatot, amely a Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szól, támogatni szíveskedjenek, és amennyiben módosító javaslatuk vagy kapcsolódó módosító javaslatuk van, kérem, hogy azokat terjesszék be, és meg tudom ígérni, hogy azokat figyelembe fogjuk venni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)