Készült: 2024.05.21.01:32:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

193. ülésnap (2012.05.22.), 208. felszólalás
Felszólaló Kovács Tibor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:29


Felszólalások:  Előző  208  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon immár a harmadik adócsomagot tárgyalja a Ház, és ha nem haragszanak, akkor néhány megfigyelést tennék, és ezt önök előtt is elmondanám. Mégpedig azt, hogy az az érdekesség, hogy három adócsomag kapcsán az itt ülő kormánypárti képviselők részéről még véletlenül sem hangzott el egyetlenegy kritikai megjegyzés sem a benyújtott javaslatokkal kapcsolatban, tehát ők úgy gondolják, hogy ezek így tökéletesek, ahogy be vannak nyújtva. Nyilván csak támogató jellegű hozzászólások hangzottak el, ez azért az előző ciklusokban nem igazán volt jellemző, tisztelt képviselőtársaim, azért a kormánypártok részéről is megfogalmazódtak adott esetben kritikai megjegyzések a kormány előterjesztéseivel kapcsolatban. Különösen érthetetlen ez, mert hát azért itt az ellenzéki képviselők részéről számos fenntartás a törvényjavaslatokkal kapcsolatban megfogalmazódott, és az nem egészen valós dolog, hogy erre csak az ellenzéki képviselők jöttek rá, a kormánypárti képviselők ezt nem vették észre.

A másik momentum, ami megfigyelhető, az az, hogy a kormánypárti képviselők szerint, és különösen igaz ez azokra a képviselőtársaimra, akik az előző ciklusban vagy ciklusokban is itt ültek, a 2008-as gazdasági válság idején az akkori ellenzéki pártok részéről egyetlenegy vélemény fogalmazódott meg, hogy minden, ami történik, az a kormány tevékenységének köszönhető, természetszerűleg a gazdasági világválságnak semmiféle hatása nincs e tekintetben, mindent a kormány rontott el. Most, amit hallhattunk a kormánypárti képviselők részéről, az az, hogy minden, ami történik, az a gazdasági válság miatt van, holott a helyzet azért alapvetően és radikálisan megváltozott a korábbi időszakhoz képest. Míg 2008-ban és 2009-ben egész Európa gazdasága megroggyant, és pánikolt, hogy milyen következményei lesznek az akkori válságnak, most azért számos országban - és különösen a legfőbb partnerünknél, Németországban - nem gazdasági visszaesés, hanem gazdasági növekedés van, számos országban pedig ez jelentős gazdasági növekedést eredményez. Tehát ez azért mégiscsak furcsa állítás az önök részéről, a kormánypárti képviselők részéről, hogy most, a mostani kormány természetesen semmiről a világon nem tehet, mindenről a gazdasági válság tehet.

És hát itt ennek megfelelően mindhárom törvényjavaslat esetén az az indoklás, hogy azért van szükség ezekre a javaslatokra, hogy egyrészt a költségvetési hiányt csökkenteni, illetve 3 százalék alá szorítani a GDP-arányos költségvetési, államháztartási hiányt, illetve az államadósságot csökkenteni.

(17.10)

Hát akkor érdemes erre is néhány szót vesztegetni, hogy akkor hogy is van az, hogy az elmúlt két évben tulajdonképpen nem sikerült csökkenteni az államadósságot. Bár Rogán képviselő úr itt expressis verbis kijelentette, hogy márpedig az államadósság kevesebb, mint volt. Az elmúlt két hét forinterősödése kapcsán lehet, hogy éppen az az állapot állt elő, hogy a két évvel ezelőtti adóssági szinten vagyunk, de összességében az államadósság természetesen nem csökkent, annak ellenére, hogy a Fidesz képviselőcsoportja annak idején, amikor a magánnyugdíjpénztárakban lévő jelentős, mintegy 3000 milliárd forintos vagyont ellopta az állampolgároktól (Kontur Pál: Na!), akkor ezt azzal indokolta, hogy csökkenteni kell például az államadósságot, és egyéb más célokra kell fordítani.

Sajnálatos módon a mai napig sem tudjuk, hogy ezeket a forrásokat a kormányzat mire költötte el, és nem érthető ezek után különösen, hogy miért nem csökkent jelentősen az államadósság. Magyarázat természetesen van, mert sajnálatosan a kormány - idézőjelben - áldásos tevékenysége kapcsán a forint árfolyama jelentősen zuhant. A kormányváltás időszakában mintegy 15-20 százalékkal alacsonyabb volt ez az árfolyam. Ennek megfelelően nyilvánvalóan emiatt is nőtt az államadósság forintban elszámolható mértéke. Ez már egyébként el is tűnt a kormánypártok kommunikációjából, hogy prioritásként az államadósság csökkentése szerepel, hiszen ha két évig ezen a területen semmilyen eredményt nem sikerült elérni, akkor tovább nem nagyon érdemes ezt folytatni, mert ezt kevesen hiszik már el.

Nyilvánvalóan sajnálatosan nem esett szó arról, hogy a növekedést mivel kívánja a kormány előmozdítani a következő időszakban, és emiatt találkozunk itt folyamatosan újabb és újabb adótételekkel. Itt van ez a biztosítási adó - és itt most szeretnék erre visszatérni. Elhangzott Dancsó képviselő úr részéről, mintha itt lett volna valamiféle egyeztetés a biztosítótársaságokkal. A sajtónyilatkozatokból nem ez derül ki. A biztosítótársaságok úgy nyilatkoznak, hogy valamiféle kutyafuttában történt egyeztetés Fidesz módra, hogy megküldjük, egy napot adunk rá, hogy valamiféle álláspontot kialakítsanak, de hogy aztán azt az álláspontot mennyire veszik figyelembe, vagy nem veszik figyelembe, nyilvánvalóan megtapasztaltuk, hogy mi ezzel kapcsolatban a gyakorlat.

Pedig egy ilyen törvényjavaslat kapcsán, különösen, hogy jövő év január 1-jén lép hatályba, éppen még idő is lett volna rá. Mellékesen megjegyzem, nem is nagyon érthető, hogy ha nem volt előzetes egyetértés, meg nincs hatásvizsgálat a javaslat kapcsán, miért kellett ezt éppen most benyújtani, miért nem lehetett két hónappal később, és az egyeztetéseket ez alatt az idő alatt lefolytatni, meg valamiféle hatásvizsgálatot ezzel kapcsolatban elvégezni.

Úgy gondolom, az Magyarország tekintetében semmit nem jelent, hogy esetleg más országokban valami hasonló jellegű adó van, mert már annyiszor bebizonyosodott, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy amikor önök hivatkoznak, hogy persze, ilyen adók más országokban is vannak, akkor amikor valaki megnézte, hogy valóban így van-e, akkor kiderült, hogy hát igen, valami hasonló van, de az mégse olyan, mint amit önök kívánnak bevezetni, a hatásai meg közel sem azok, mint amit önök feltételeztek.

Számba kell venni természetesen ezeket az adótételeket, hogy hogyan érintik egyrészt a biztosítótársaságokat, másrészt a biztosítottakat ezek az adóváltozások. Az már itt elhangzott, hogy miután az életbiztosítások területét a javaslat nem érinti, ez azt jelenti, hogy a biztosítótársaságok mintegy felét érdemben nem érinti ez az új adótétel, tehát amikor önök azt mondják, hogy hasonló nagyságú terhelést kapnak ezek a biztosítótársaságok, ez magyarra lefordítva azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy a társaságok felét ugyanannyi terheli, tehát akkor őket dupla adóztatás éri, mint a korábbi időszakhoz képest.

Elmondható persze a kötelező felelősségbiztosítás kapcsán, hogy az elmúlt időszakban jelentős verseny alakult ki ezen a piacon - ez így is van egyébként. Ez nyilván köszönhető azoknak a szabályozásoknak, amelyek még az előző kormány idején születtek, és köszönhető annak a módszernek, ahogy ezek a váltások történnek. Nyilvánvalóan ma már több százezer autós odafigyel október-november táján, amikor a kötelező felelősségbiztosítások átkötésére sor kerül, hogy megpróbálják megkeresni és megtalálni azokat a legjobb alternatívákat, amelyek számukra a legkedvezőbbek.

De nem tudjuk azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha nem vezették volna be a baleseti adót, ami terhelte a kötelező felelősségbiztosításokat, akkor milyen tételeket ajánlottak volna a biztosítótársaságok, mennyivel lett volna kevesebb úgymond a biztosítási díj. Még inkább nincs tapasztalat arra nézve, hogy azoknál a biztosításoknál - lakásbiztosítás vagy például az utas-, balesetbiztosítás esetén - kialakul-e egyáltalán valamiféle verseny, és hogy hogyan fogják a biztosítótársaságok áthárítani ezeket a terheket a fogyasztóra. Meggyőződésem egyébként, hogy valamilyen mértékben bizonyosan, de nem tudjuk, hogy milyen mértékben, ez utólag fog természetesen kiderülni, vagy nem fog kiderülni, mert nem dönthető el, hogy mi történt volna, ha nem történik meg ezeknek a biztosítási tételeknek a bevezetése.

A lakásbiztosításoknál valószínűsíthetően messze nem alakul ki olyan verseny, mint a kötelező biztosítások esetén, mert hiszen itt nincs olyan időszak, amikor átkötésre kerülne a sor. Így aztán gyakorlatilag csak azok indulnak majd úgymond keresésre a jobb alternatívák iránt, akik egyébként elkötelezettjei az elektronikus média használatának, és nyilvánvalóan, akik odafigyelnek nap mint nap ezekre a költségeikre. Azok, akik erre nincsenek felkészülve, vagy nincsen otthon technikai hátterük ahhoz, hogy mindezt megtegyék, azok valószínűleg azt fogják tapasztalni, hogy ezen a területen majd az egyes költségeket áthárítják a biztosítótársaságok rájuk.

Itt kell szót ejteni arról, amit már a bizottsági kisebbségi vélemény kapcsán elmondtam, ez a tűzvédelmi hozzájárulás kérdése. Ez természetesen különösen akkor volt izgalmas és érdekes, amikor a tűzoltóságok önkormányzati fenntartásúak voltak, és erre mondta Dancsó képviselő úr, hogy hát most már ez nem probléma, merthogy állami fenntartásúak. Részben azért, mert továbbra is maradtak önkormányzati tűzoltóságok, továbbra is maradtak önkéntes tűzoltóságok, és továbbra is megmaradtak intézményi tűzoltóságok, amik egyes gazdasági társaságoknál, például vegyipari üzemeknél, olajfinomítóknál meg más hasonló társaságoknál is működő tűzoltóságok, amik technikai fejlesztésükhöz eddig is pályázhattak ezekre a pénzeszközökre.

Hogyha a következő éves költségvetésben ehhez hasonló nagyságrendű tétel - mert ez milliárdos nagyságrendű tétel volt, amire pályázhattak ezek a tűzoltóságok - nem lesz benne a költségvetésben, akkor elesnek ettől, és az a technikai fejlesztési folyamat, amelynek jelentős eredményei voltak az előző ciklusokban - ezt megfigyelhetjük a tűzoltóságok technikai felszereltségében - könnyűszerrel leállhat, és tetszik, nem tetszik, még akkor is, ha nem az önkormányzatok a fenntartói ezeknek a tűzoltóságoknak, csak az önkormányzatokra hárul ezek következményeinek az elhárítása.

(17.20)

Például, hogyha nem kellő hatékonysággal működik a tűzoltóság, akkor az önkormányzatnak kell majd a következményeket valamilyen módon elhárítania.

Amit Dancsó képviselő úr a biztosítások felmondásával kapcsolatban elmondott, bizony azt azért tudjuk, hogy a biztosítótársaságok a szerződésre hivatkozva egyoldalúan is felmondhatják a szerződéseket külső körülmények változására tekintettel, tehát itt megint csak nem teljesen kiegyenlített partnerekről van szó, a biztosítótársaságok ilyen tekintetben nyilvánvalóan előnyben vannak. Mindezekre tekintettel úgy gondolom, miután ez a teher mégiscsak jelentős tétel, részben nyilvánvalóan az állampolgárokat fogja érinteni, illetve sújtani, egyértelműen amiatt kerül ennek a bevezetésére sor, mert az a gazdaságpolitika, amit a Fidesz-kormány visz, gyakorlatilag kudarcba fulladt, újabb és újabb elemekkel kell kiegészíteni ahhoz, hogy a lyukakat sikerüljön bepótolni, mindezekre tekintettel nem támogatható a javaslat, mert hiszen van más megoldás. Képviselőtársaim itt már elmondták más adótételek kapcsán is, hogy milyen megoldásokra gondol például az MSZP képviselőcsoportja. Én ezt nem akarom megismételni, de jó lenne, ha a kormány végre felébredne, és hallgatna nemcsak az ellenzéki kritikákra, hanem hallgatna azokra a nemzetközi hírű gazdaságpolitikai szakértőkre, akiknek alapvetően más véleményük van, és hallgatna arra a magyar állampolgárok érdekében.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  208  Következő    Ülésnap adatai