Felszólalás adatai
193. ülésnap (2012.05.22.), 166. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Ertsey Katalin (LMP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Fogyasztóvédelmi bizottság |
Felszólalás oka | Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése |
Videó/Felszólalás ideje | 4:04 |
Felszólalások: Előző 166 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ERTSEY KATALIN, a fogyasztóvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyasztóvédelmi bizottságban az ellenzéki pártok nem támogatták ezt a javaslatot. Hozzá kell tennem, hogy mikrofonon kívül, de az is elhangzott, amikor Boldog István az mondta a többségi vélemény képviselőjeként, hogy ezt nem a fogyasztók fogják fizetni, akkor azért többen megjegyezték, hogy ezt egy lakossági fórumon nem nagyon tudná elmondani anélkül, hogy meg ne vernék.
Ez egy nagyon súlyos teher a magyar lakosságon, és ezzel a fogyasztóvédelmi bizottságban még rengeteg dolgunk lesz, ez is egy közös megállapítás volt. Ezen a bizottsági ülésen ez a napirendi pont akkor került sorra, amikor számos adót végigtárgyaltunk aznap a fogyasztóvédelmi bizottságban. Természetesen mindegyikről elmondta a kormányzat képviselője, illetve a bizottság többsége, hogy nem fogja áthárítani a lakosságra egyik szolgáltató sem: sem a közműszolgáltatók, sem a bankok. Természetesen mindannyian tudjuk, hogy ez nem így van.
Azt is elmondtam az LMP részéről, hogy mi már 2010 őszén javasoltuk a kormánynak azt, hogy az elnökség idejét használja fel arra, hogy pont nagyjából a sárgacsekk-adó ellenkezőjét, a Tobin-adót vezettesse be, próbáljon élére állni annak a törekvésnek, hogy Európában a valóban spekulatív tőkemozgásokat - azokat a tőkemozgásokat, amelyek idejuttattak minket ebbe a helyzetbe: egy pénzügyi, majd gazdasági, majd társadalmi és vezetési válságba, aminek jelenleg is tanúi vagyunk Magyarországon, idejuttattak minket -, ezeket a spekulatív pénzmozgásokat kellene megadóztatni.
Ezzel tulajdonképpen a kormány jelen lévő képviselője is egyetértett. Ehelyett láthatjuk azt, hogy jelenleg a sárgacsekk-adóról tárgyalunk. A sárgacsekk-adó súlyosan érinti főleg a kiskeresetűeket, főleg azokat, akik ilyenfajta pénzutalásokra hagyatkoznak más híján, és érintetlenül hagyja azokat az igazán komoly spekulatív tőkemozgásokat, amiket valójában meg kéne adóztatni.
Még annyi előzmény hozzátartozik, amit szintén elmondtam a fogyasztóvédelmi bizottság ülésén, hogy nem sokkal korábban a fogyasztóvédelmi törvényben volt egy sárga csekkel kapcsolatos módosítóváltás, hogy úgy mondjam: a kormánypárt beterjesztette, hogy nem lehet különböző díjat fölszámolni, azt a zárószavazás előtti módosító javaslatomat viszont már leszavazták, ami azt próbálta volna elősegíteni, hogy segítsük a vállalatokban már évek óta elindult azon folyamatokat, miszerint az elektronikus utalást, az elektronikus számlahasználatot ösztönözzük, ezért igenis adhasson, sőt adjon - kötelezően - a vállalat az ő hasznának vagy az ezzel való költségspórolásnak megfelelően kedvezményt annak, aki elektronikusan szeretne az adott szolgáltatóval tranzakcióba bonyolódni. Azt gondolom, hogy pontosan az ellenkező irányba megyünk: nem a megfelelő irányba adóztatjuk azokat a fogyasztókat, akik ezt más szempontból is rendkívüli módon megszenvedik.
Még egy dolog hangzott el. A zöldpártok megkülönböztetik magukat egész Európában a baloldali ellenzéktől abban is, hogy nem minden adót elleneznek azonnal és zsigerből. Pontosan az a lényege a zöldpolitizálásnak, hogy bizonyos, a környezetet terhelő tevékenységeket, a fogyasztást, a túlfogyasztást, tehát olyanfajta dolgokat adóztatnánk, vagy a vagyonokat, amelyeket jelenleg az Orbán-kormány kínosan kerül, és kifejezetten a kiskeresetűeket, ezen belül a sárga csekken befizetőket és hasonlóan alacsony státusú rétegeket sújtja ezekkel az újabb és újabb adókkal.
Ezzel a kisebbségi véleménnyel a fogyasztóvédelmi bizottság továbbengedte általános vitára a törvényt. Köszönöm szépen.
Felszólalások: Előző 166 Következő Ülésnap adatai