Felszólalás adatai

ÉLŐ NORBERT (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a luxusadó egy igazán szociáldemokrata adó, én azt mondom, tehát teljesen büszkék lehetünk arra, hogy végre megvalósult az igazságosság és a közteherviselésnek az a fajtája, ami tulajdonképpen elválasztja a konzervatív és a szociáldemokrata pártokat egymástól. (Font Sándor: Most mondta el Mécs Imre, hogy milyen igazságtalanságokat tartalmaz!) Font képviselő úr, én is meghallgattam önt, kérem, hogy ön is hallgasson meg engem, vagy csöndesebben beszélgessenek egymással!

Tehát ez az adó egy igazságos adó. Én azt mondom, hogy ilyen igazságosságot igenis meg kell tenni a magyar adórendszerben, és végre volt bátorsága egy pártnak felvállalni azt, hogy van luxusadó, hogy igenis az, aki többet keres, fizessen egy kicsivel többet, még a teherviselő képesség határán belül, mert ez a 0,5 százalékos adó, főleg 100 millió forint fölött, rendkívül kicsi adó. (Tállai András közbeszól.) Fogok arra is válaszolni, Tállai képviselő úr.

(23.20)

Nagyon ideges! Sok kávét ivott esetleg? Vagy nem tudom, mi történt önnel! (Tállai András: Ne személyeskedj!) Csak azért kérdezem, mert mindig belebeszél. Én végighallgattam önt, nyugodtan. (Font Sándor: Látom az idegesség jelét!)

A következő: tehát azt mondom, hogy ez a luxusadó mindenkire vonatkozik, mind a luxusbaloldalra, mind a luxusjobboldalra, és ha olyan van, amit önök javasolnak a módosítóikban, akkor az nem tartozik a luxusadó tárgya alá, viszont az, hogy Gyurcsány Ferencre találjanak ki adót, az nyilván nem ide tartozik. Abban az esetben egyébként Gyurcsány Ferencnek, ha csak ők használják ezt az uszodát (Tállai András: A törvények itt születnek!), mindenképpen adózni kell, tehát amit kifejtettem önöknek, ő is adó alanya, és nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferenc adót fog fizetni, mint ahogy mindenki, aki százmillió forint fölötti ingatlannal rendelkezik.

Az igazságosság jegyében én azt mondom, hogy ez a törvényjavaslat lehet, hogy nem a lehető legjobb, viszont mindenképpen be kellett vezetni. Az igazságosság megkívánja azt, hogy ez az adó, ami most előttünk van, bizonyos korrekciókra szoruljon, mégpedig abban a vonatkozásban, amit Kékesi képviselőtársam adott be, mégpedig úgy, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő lakásokat semmiképpen ne érintse.

Tehát én arra hívnám fel tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő és többlakásos, társasháznak még nem minősülő, de többlakásos lakrészekből álló házaknál igenis figyelembe kell azt venni, hogy egyes lakásokra ne vonatkozzon ez az adó. Ezt Kékesi képviselőtársam javaslata egyébként megoldja, és innentől kezdve azokra nem vonatkozna ez az adó, akik mondjuk, öten-hatan laknak egy akár 150 milliót érő házban, viszont személyenként nem éri el a 20-25 millió forintot sem az ő lakrészük. Úgyhogy ezt mindenképpen meg kell tenni.

A másik dolog, amihez szólni szeretnék, hogy nem jó az a javaslat, ami a kerületekhez telepítené ennek az adónak a megállapítását. A fővárosban már a forrásmegosztás kapcsán is azt tapasztaltuk, hogy nagyon sok vita van a főváros és a kerületek között ez ügyben, és igenis azt mondom, hogy ezeket az adókat, ugyanúgy, mint a forrásmegosztásban, meg kell osztani. Mert ha nem osztjuk meg az adókat, azokat a feladatokat, amelyek a fővároshoz vannak telepítve, nem tudja ellátni, és nem hiszem azt, hogy a kerületekhez kéne telepíteni az összes adót. Ez a körülbelül, majdnemhogy 50-50 százalékos megoszlás, ami ma működik a fővárosban, ennek az adónemnek az elosztását is jóvá teszi. Tehát én azt javaslom, hogy ezt a módosító javaslatot ne fogadjuk el, mert hiszen nincs értelme kerületekhez telepíteni addig, amíg meg van osztva a főváros 23 kerületre és gyakorlatilag 24 önkormányzatra.

Még azt szeretném kérni, tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor az adónak az alapjáról beszélünk vagy az adó tárgyáról, akkor mindig vegyék figyelembe azt, ami ide le van írva, tehát hogy a tulajdon számít, nem pedig az, hogy mi van rá építve, mindig az, hogy kinek a tulajdonában áll az az épület, ami rajta van, tehát kinek a vagyonát képezi. És innentől kezdve megoldódik egy csomó félreértés abból kifolyólag, hogy mondjuk, egy fürdőszoba vagy egy uszoda éppen a házhoz tartozik-e.

Mindig az a lényeg, hogy kinek a tulajdonában áll ez a dolog, és nyilvánvalóan ezt az adótörvények rendezik, hogy kinek a tulajdonában áll egy-egy uszoda. Mert ha az az uszoda, amit már elmondtam, egy vállalkozási tevékenység részét képezi, akkor nyilvánvalóan nem alanya ennek az adónak. De ha az az uszoda nem egy vállalkozás részét képezi, hanem a magánszemély használja, aki benne lakik, akkor nyilvánvalóan az adó tárgyát képezi. Tehát azért mondom, hogy itt tévedésben vannak, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim.

És még egyszer megnyugtatnám önöket, hogy ez az adó - mint Magyarországon minden adó - vonatkozik minden magyar állampolgárra, tehát mindenki adót fog fizetni, aki ez alá az adó alá tartozik, és nem úgy, mint mondjuk, nálunk a XII. kerületben, hogy ott a polgármesterre nem vonatkoznak az építési törvények. Ez az adó viszont mindig vonatkozni fog még a szocialista képviselőkre is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), sőt még a fideszes képviselőkre is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)