Felszólalás adatai

ELNÖK: Nem látok több nevet a monitoron, ebből arra következtetek, hogy nincs több felszólaló. Ezért megkérdezem Pál Tibor államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Pál Tibor jelzi, hogy nem kíván szólni.) Nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom. A vita lezárására a holnapi ülésnap végén kerül sor, de felhívom figyelmüket, hogy képviselői felszólalásokra akkor már nem lesz lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes területi folyamatok megvalósítását szolgáló kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája a lezárásig. A területfejlesztési bizottság önálló indítványát H/3552. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig H/3552/1-3. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Balsay István képviselő úrnak, a területfejlesztési bizottság alelnökének, a napirendi ajánlás szerinti tízperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.

BALSAY ISTVÁN, a területfejlesztési bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat vitája során számtalan módosító javaslatot vitattunk meg, fogadtunk el, építettünk be az ország térszerkezetét meghatározó törvény tervezetébe, majd magába a törvénybe. Ekkor is szükségét éreztük annak, hogy több területen a törvény elfogadása mellett külön foglalkozzunk olyan áttekintéssel, országgyűlési határozattal, amelyben egyes területeken nagyobb hatékonysággal tudjuk összehangolni a nem éppen e törvényben, hanem más törvényekben, korábban hozott parlamenti határozatokban, illetve a kormányzat munkáját ellenőrző, felügyelő és segítő parlamenti határozatokban... - így került sor erre az országgyűlési határozattervezetre. Szeretném megköszönni a teremben lévő területfejlesztési bizottsági tagokkal, önkormányzati, környezetvédelmi és gazdasági bizottsági tagokkal együtt, hogy a bizottsági vitában mindenhol támogatták ezt az előterjesztést. Négypárti egyeztetésnek adott helyt a Miniszterelnöki Hivatal e területet is felügyelő politikai államtitkára.

Ilyen előzmények után szeretnék szólni magáról az előterjesztésről. Annak az első és nagyon fontos területe, amelyik a Duna-Tisza-közi homokhátságra hívja fel a figyelmet, nagy viták kereszttüzében érlelődött. Azok a képviselőtársaim, akik ott élnek, ismerik a mindennapok keservét, rossz terméseredményeit, a homokkal, szárazsággal való küzdelmet, ismerik, hogy 28 ezernél is több olyan engedély nélküli csőkúttal próbálják emberek megoldani az öntözést, a szerény terméseredményekből fakadó saját gazdaságuk fenntartását, amely újabb és újabb kínos kudarcokhoz vezet.

A parlament korábban már több határozatot hozott, ezeket azonban nem mindig tudta végrehajtani, hiszen egy globális problémával küszködünk, ez pedig egy éghajlatváltozás, amellyel kapcsolatban a területfejlesztési bizottság - mint ahogy a területfelhasználással, az ország térszerkezetének a kialakításával, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban - mindig is hallatta a hangját. Szerettük volna elérni, hogy ez ne csak a korábban meghozott országgyűlési határozatnak a felülvizsgálata, annak az állásáról történő jelentés legyen, hanem egyben egy olyan típusú “kiemeltö térséget alakítsunk ki, amely az Európai Unióban is a többszörösen hátrányos helyzetű térségek közül külön pályázhat őt megsegítő forrásokra. Végül is a vita során a kormány képviselői azt a megoldást terjesztették elő e tekintetben, hogy a korábban meghozott határozatok felülvizsgálata, az arról szóló beszámoló, tájékoztatás és a parlament döntése megalapozhat egy újabb eljárást.

Itt szeretnénk nyomatékkal felhívni a kormány és a parlament figyelmét, a területi fejlesztésben, kiegyenlítésben, tervezésben, programkészítésben dolgozók figyelmét, hogy egy nagymértékű klímaváltozásnak nem az elején vagyunk, hanem abban már jócskán benne vagyunk. A Balaton, a Velencei-tó, a Fertő-tó 42-46 százalékos telítettségi szinten áll, és a szakemberek elmondása szerint nem a nagy tavak okozzák a legnagyobb gondot, hanem a talaj víztartalmának a drasztikus csökkenése, a páratartalom csökkenése, amely visszahathat Magyarország minden területén a terméseredményre és a fenntartható fejlődésre.

A második pont még átfogóbb javaslatot tartalmaz, amelyben tisztán láthatjuk, hogy az európai uniós csatlakozással egy olyan rendszerhez csatlakoztunk, nemcsak az agrártámogatások tekintetében, hanem a tervezés, programozás folyamatában is, amely a magyar fejlesztésnek, rendezésnek egy olyan korszerű és más országokkal összehangolt tervezését és az informatikai adatok megőrzését teszi lehetővé, amely egy térkép alapú, analóg rendszerrel szemben digitális adatokat tartalmaz. Befulladt a nemzeti kataszterprogram, most új lendületet kaphat, nem beszélve arról, hogy a sorozatos árvizek és a honvédelem problémái a Honvédelmi és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál mindig a topográfiai, a térképészeti programokat húzta keresztül.

Van az országnak egy jól működő térinformatikai rendszere, amit a Földművelésügyi Minisztérium helyett most már a Miniszterelnöki Hivatal háttérintézménye, a VÁTI Kht. és más szervek tartanak nyilván. Az a javaslat lényege, hogy készüljön el egy olyan egységes, nemzeti térdigitális, térkép alapú digitális rendszer, amely minden adatfelmérést, amely ebbe a rendszerbe mint keretbe beilleszthető, megtart, továbbfejleszt, és erre mint egy vázra építi, hordja fel és tartja nyilván a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és más topográfiai adatokat.

Ez a vagyon óriási érték. Ma azt látjuk többen, hogy egyik állami szerv vagy minisztérium a másiktól a korábbi költségvetésben megvalósított informatikai rendszerek adatait pénzért továbbítja. Nincs összhang a vízügyi, a természet- és környezetvédelmi, az úthálózat-fejlesztő és a városok, települések térszerkezetét tartalmazó rendszerek között. Véget kell ennek vetni. Jól képzett szakemberek sora biztosíthatja, hogy a magyar térinformatikai rendszer beilleszkedik az európaiba, és ez a kincs, amely több száz milliárd forintot érhet, a későbbiekben továbbfejleszthető.

Nagyon nagy szüksége van annak az országnak a környező országokkal való együttműködésre a tervezésben, a programozásban többéves vagy több évtizedes programok készítésére, amely vizeinek a 95 százaléka a határain túlról érkezik az országba. Már a trianoni békeszerződés is biztosította, hogy a határon túl rekedt területeken a fakitermeléstől a vízgazdálkodásig, az árvizek és a belvizek elleni védelemig milyen tennivalókat szükséges egyeztetni az új országoknak. Mintha kicsit elfeledkeztünk volna arról, hogy a Kárpát-medencében, ebben a nagy és gyönyörű szép lavórban minden egyes beérkező víznek a szabályozott levonulását, megtartását és a fenntartható fejlődés szolgálatába állítását terveknek kell megelőzni. Ezért készült többek között a Vásárhelyi-terv, ezért készült többek között olyan gát- és olyan fokgazdálkodást elősegítő terv és program, amelyekhez nemzetközi támogatásra is méltán számíthatunk.

(21.40)

Nagyon lényegesnek tartom hangsúlyozni, hogy a környező hét ország eltérő fejlettségű, gazdasági, politikai berendezkedésű ország, eltérő ütemben csatlakozik az Európai Unió tervező, fejlesztő, programozó rendszeréhez. Ausztria, Szlovénia, Szlovákia más szituációban szinte kötelező módon kell hogy velünk együtt tervezzen. Úgy gondoljuk, nem elegendő elfogadni azt a választ, amelyet a vita során mindig hallhattunk, hogy a kormány különböző kormányrendeletek alapján ezt a tevékenységet végzi. Szükségesnek tartom, tartjuk, hogy a parlament határozatot hozzon erről a tervező, fejlesztő, térszerkezetet, területfelhasználást elősegítő, több évtizedre Magyarország fejlődését meghatározó munkáról.

Befejezésül a javaslat negyedik részére szeretném a figyelmet felhívni, amely arról szól, hogy az együttműködésre a környező országokkal a fenntartható fejlődésben, a tájrehabilitációtól a vízgazdálkodásig, a közlekedési folyosók kialakításán túlmenően igen nagy szükség van. Sokan bírálják a parlamenti határozatot, mi azonban nagyon szükségesnek tartjuk a kormány tevékenységének meghatározásában, ellenőrzésében, és adja a jó Isten, hogy 2003. december 31-ig e határozat alapján a kormány beszámoljon, és újabb döntéseket a parlament meghozzon.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: A kormány részéről Szekeres Imre államtitkár úr ötperces időkeretben szólal fel. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány nevében támogatásról szeretném biztosítani az országgyűlési határozati javaslatot, amelyet a parlament illetékes bizottsága beterjesztett, és amelynek a vitája most folyik. Mint ahogy a képviselő úr is jelezte, ez az országgyűlési határozati javaslat a négy parlamenti frakció és a kormány közös kezdeményezésére készült el, hiszen azon módosító javaslatok egyeztetése során, amelyek végül is a Ház elé kerültek bizottsági indítványként, merült fel az az igény a frakciók részéről, hogy az országos területrendezési tervbe műfajilag nem illeszkedő, de fontos kérdéseket az Országgyűlés külön határozatban rögzítse.

Mivel a teremben többen ülnek olyanok, akik ezen a négypárti egyeztetésen részt vettek, nyilvánvalóan szintén fontosnak tartották, hogy ez a határozati javaslat megszülessen. A kormány nevében szeretném ennek a vitáját és a majdani elfogadását is támogatni. Bízom benne, hogy a határozati javaslatban szereplő négy tartalmi pont, illetve az ehhez kapcsolódó intézkedések elő fogják segíteni, hogy az ország térszerkezetét nagymértékben meghatározó országos területrendezési terv mellett ezekben a speciális ügyekben külön végrehajtható határozat is szülessen.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor. Ezek időkerete az elfogadott napirendi ajánlás alapján öt-öt perc. Először az írásban jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Wekler Ferenc képviselő úrnak, SZDSZ-frakció.

DR. WEKLER FERENC (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az előttem szólók részletesen ismertették az országgyűlési határozati javaslat tartalmát. Erről a bizottság nevében Balsay alelnök úr beszélt, a kormány képviseletében pedig Szekeres államtitkár úr az országgyűlési határozat létrejöttének körülményeiről szólt. Szeretném megerősíteni, hogy ez az országgyűlési határozat egy politikai megállapodás végterméke, amelyet a területfejlesztési bizottságban a kormány képviselőivel közösen hoztunk meg és terjesztettünk az Országgyűlés elé.

Szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy ez nem azon országgyűlési határozatok közé sorolódik, ahol egy kipipálással azt lehet majd mondani, hogy meghozta az Országgyűlés ezt a határozatot, aztán vagy lesz belőle valami, vagy nem lesz belőle semmi. Ugyanis a határozat végén határidő is szerepel a kormány számára, ameddig ezeket a feladatokat végre kell hajtani. Azt gondolom, hogy ez és az a szándék, hogy a kormány ebben partner, jelzi, hogy mind a négy frakció fontosnak tartja ezeket a megoldandó feladatokat; de azt is jelzi, hogy ellentétben az előző évekkel, számon kérhető vállalásokat is hajlandó támogatni a kormány.

A Balsay képviselő úr által említett négy pont természetesen a területrendezés és területfejlesztés szempontjából fontos témakörök, de azért azt is tudjuk, hogy az év hátralévő hónapjaiban újabb feladatokat fogunk megtárgyalni az Országgyűlésben. Ismereteim szerint a kormány újabb országgyűlési határozati javaslatokat készít elő például a kistérségi lehatárolás újszabályozásáról, például a területfejlesztési pénzeszközök újraosztásának rendszeréről, amelyet az Országgyűlés elé fog terjeszteni. Tudjuk azt is, hogy maga a területfejlesztési törvény is ebben az évben az Országgyűlés elé kerül. Ha ezeket a határozati javaslatokat és törvényjavaslatokat egységes csomagként kezeljük, akkor - azt kell mondani - a területfejlesztés és a területrendezés teljes spektrumát az elkövetkező hónapokban módunk lesz áttekinteni. Bízom benne, hogy az a konszenzus, amely körvonalazódott - igaz, viták során és viták után - a területfejlesztési bizottságban, később az Országgyűlésben és a szavazások időszakában, az megmarad, és mind a négy frakció és a kormány is elsődleges célnak azt tekinti, hogy az ország területfejlesztési szempontból felkészüljön az uniós csatlakozásra, és ne legyenek olyan térségek, amelyek óhatatlanul lecsúsznak, és nem tudnak élni a csatlakozás nyújtotta előnyökkel.

Részben ezt szolgálja ez az országgyűlési határozati javaslat is, amikor a határ menti, általában fejletlen térségek problémáját külön kiemelten kezeli. Egyben azt is jelzi, hogy szükséges törvényi szinten áttekinteni azt a lehetőséget, amit az országhatárok mentén egyrészt az EU-tagállamokkal folytatható együttműködés jelent, másrészt az EU-tagállamokon kívüli azon államoknak az együttműködése tesz lehetővé, amelyek nem kerülnek most az EU tagjai sorába. Azt gondolom, hogy ebben Magyarország komoly szerepet vállalhat, közvetítő és híd szerepet, és ebből prosperálhatnak a határ menti térségeink.

Az SZDSZ képviselőcsoportja támogatja az országgyűlési határozati javaslatot, eleget tesz annak a politikai megállapodásnak, amely alapján ez a határozati javaslat született. Egyben azt reméli, hogy az év hátralévő részében az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályok is megszületnek, és így az uniós felkészülés zavartalanabb lesz ezen a területen.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Megadom a szót Nógrádi Zoltán képviselő úrnak, Fidesz-frakció.

NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretnék kapcsolódni a Wekler képviselő úr által elmondottakhoz, hiszen a beterjesztett határozati javaslat valamennyi pontja olyan határidőket és kötelezettségeket tartalmaz, amelyek valóban nem tűrnek további halasztást.

Engedjék meg, hogy néhány gondolatot hozzáfűzzek az egyes pontokhoz. Az 1. pontban a Duna-Tisza-közi homokhátság vízpótlásáról szóló 105/1995-ös országgyűlési határozat végrehajtásának sürgetésére kerül sor. Annál is inkább lényeges ez, hiszen 1995 óta nem került pont azokra a pontos tervekre, a pontos infrastrukturális fejlesztésekre, amelyek a Duna-Tisza-közi homokhátságon élők érdekében egyre sürgetőbb feladatot és kötelezettséget jelentenek. Úgy gondolom, hogy ezekre a nagy infrastrukturális fejlesztésekre a szükséges forrásokat feltételezhetően az európai uniós csatlakozás után lehet megteremteni. Ugyanakkor szeretném felhívni a kormányzat figyelmét arra, hogy lelkes és jól felkészült területi szereplők addig is rengeteget tudnak tenni központi költségvetési támogatással az ügy megoldása érdekében.

(21.50)

Hadd említsem csak meg a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamarát és az általa véghezvitt programot, amely az aszály elleni küzdelemben, szárazságtűrő növények kifejlesztésében, mintagazdaságok üzemeltetésében ért el óriási fejlesztéseket, és ma reményük sincs arra, hogy bármiféle központi támogatással tovább tudják folytatni ezeket a programokat.

A 2. határozati javaslati ponthoz pusztán annyit, hogy a 2038/2003. (III. 4.) számú kormányhatározat, amely azt mondja ki, hogy szükség van az egyes területfejlesztési folyamatok követését megvalósító információs rendszer kialakítására, konkrét határidőt tűz ki, 2003. július 1-jét, ami hamarosan itt van, a kormányzat által meghatározott határidő, és 2004. január 1-jével pedig a rendszer működőképességét is biztosítani kell. Úgy gondolom, hogy ideje és fontos, hogy e határozat határideje és belső tartalma is végrehajtásra kerüljön, ugyanakkor nagy szükség van a 112/1997. (VI. 27.) számú kormányrendelet felülvizsgálatára; a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről, a TEIR-rendszerről, annak adatokkal való feltöltéséről és a működésével kapcsolatos szabályokról van szó. Nincsenek ugyanis biztosítva azok a szakági tervanyagok, amelyek szükségesek lennének egyrészt a megyei területrendezési tervek összeállításához, másrészt pedig a települések számára a településrendezési tervek szakági anyagainak feltérképezéséhez.

Ha ez a kormányrendelet nem kerül felülvizsgálatra, akkor nem kapják meg az alsóbb tervhierarchia szintjén lévő tervezők és döntéshozók azokat a térszerkezeti terveket és övezeti szabályokat, amelyek alapján a döntéseket meg kell hogy hozzák. Ez ugyanúgy vonatkozik a megyei területrendezési tervekre, mint a településfejlesztési, településrendezési tervekre. Ha nem rögzítődnek a pontos adatszolgáltatói körök, akkor előfordulhat ugyanaz a hiba, mint amibe most az Országgyűlés került, az országos területrendezési tervről szóló törvény vitájában, hiszen úgy kellett a törvénytervezet társadalmi vitáját lebonyolítani, lefolytatni, hogy nem álltak rendelkezésre azok az információk, amelyek a szakági tervanyagokban kerültek kimunkálásra.

Ezzel együtt hadd bővítsem még a felülvizsgálandó törvények körét az 1997. évi LXXVIII. törvénnyel, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénnyel, amely a települések műszaki nyilvántartásának egyes kérdéseit taglalja - úgy gondolom, hogy ez sem hagyható ki, vagy ez sem merülhet feledésbe.

Végül, engedjék meg, hogy foglalkozzak a 3. határozati javaslati ponttal, amelyre egészen pontosan 2002 júniusában a VÁTI által készített Tisza-térségi területrendezési tanulmányterv már egyfajta javaslatot is tesz az integrált földhasználattal. Az integrált földhasználat három szempontot vesz figyelembe. Az első szempont a természeti értékek megőrzése, a második szempont az ár- és belvízvédelem által veszélyeztetett területeken a területhasználat és a -védelem optimális arányának kialakítása, és a harmadik nagyon fontos szempontja az integrált földhasználatnak, hogy figyelembe veszi, hogy az ott élő társadalom, az ott élő helyi közösség megélni akar, helyben kíván maradni, egzisztenciáját, gazdaságát biztosítani kívánja.

E hármas egységben lehetséges csak megfogalmazni az integrált földhasználat körülményeit úgy, hogy a helyi közösségek, a helyi társadalom gazdasághoz fűződő alapvető érdekei érvényesüljenek, és közben az ár- és belvízvédekezés, a használat és a védelem és a természeti adottságok fenntartása, megtartása is lehetővé váljon.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Következik Szászfalvi László képviselő úr, MDF-frakció.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslatot támogatja, különösképpen természetesen azért, mert négypárti előkészítéssel került elénk ez az országgyűlési határozati javaslat, és a területfejlesztési bizottságon keresztül is így jött át.

Ugyanakkor természetesen jobban örülnénk, ha konkrét kormányzati cselekvés lenne minél gyorsabban, illetve konkrét jogszabályi formát, törvényi formát öltene majd minél gyorsabban a határozati javaslatban megfogalmazott, nagyon fontos, tartalmi jelentőségű négy pont. Azt gondolom, hogy mindannyian általában az országgyűlési határozati javaslat műfajával szemben egy kicsit szkeptikusak vagyunk, de tekintettel arra, hogy valóban úgy tűnik, hogy egy konszenzuális elkötelezettségről van szó, és valóban szerepel benne határidő, ez számunkra is már jelzi azt, hogy bízhatunk abban, hogy nemcsak egy formális határozati javaslat megszületéséről van szó.

Szeretném kiemelni az első pontban a Duna-Tisza-közi homokhátság vízpótlásával összefüggésben lévő tartalmi elemet, amely az országgyűlési határozati javaslat egyik legfontosabb eleme és pontja. Ezzel összefüggésben szeretném kiemelni az MDF-es képviselőtársamnak, Lezsák Sándornak hosszú évek óta folytatott küzdelmét és munkálkodását ebben az ügyben, amelyet nagyon elkötelezetten tett. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos dolog, hogy a határozati javaslatba ez az ügy belekerült, ugyanakkor szeretném felhívni mindannyiunk figyelmét arra, hogy egyáltalán nem csak vízpótlási kérdésről szól ez az ügy és ez a probléma. Azt gondolom, hogy sokkal nagyobb nagyságrendű, sokkal komolyabb problémáról van szó, úgy is mondhatnám, hogy egy komplex problémának a komplex megoldását kellene megtalálnunk. Hiszen sok szempontból az ott élő embereknek, az ott élő polgároknak, családoknak meg kell adnunk azokat a feltételeket, amelyek az élet lehetőségét és az élet minőségét biztosítják számukra.

Ezért azt gondolom, hogy ha - idézőjelbe téve - úgy fogalmaznánk, hogy egy különleges státust kellene biztosítani ennek a területnek, ennek a térségnek, egy önálló fejlesztési régióként vagy egy speciális fejlesztési-tervezési régióként, vagy kisrégióként, nagyon fontos lenne, ha az országgyűlési határozati javaslatba, bár szó szerint ez így nem szerepel, de nagyjából mindannyian ezt értenénk bele, és erre gondolnánk, amikor a határozati javaslatról fogunk majd dönteni.

Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a határozati javaslat 2. és 3. pontjában konkrétan megfogalmazásra kerül az a közös igény, hogy egy egységes térinformatikai rendszerre, illetve az információs rendszereknek, az adatszolgáltatási rendszereknek egy koncepciózus összehangolására kerüljön sor, hiszen valóban nem tudjuk nagyon sok esetben manapság, hogy egyik kéz mit csinál, illetve a másik kéz mit csinál, az egyik kéz nem tudja, hogy mit csinál a másik kéz. Nagyon-nagyon fontos lenne, hogy valóban ezek a folyamatok, tervezési folyamatok, programozási folyamatok össze legyenek hangolva, és egy együttműködés alakulhasson ki, természetesen egyetértve a bizottsági alelnök úr által elmondottakkal, hogy túl kell látnunk a határokon, hiszen itt valóban olyan egységes természeti, földrajzi régióban kell gondolkodnunk, amely alapvetően meg kell hogy határozza mind a tervezést, mind pedig az együttműködést. Én Nyugat-Magyarországon vagyok érdekelt, a Dráva közelében élek; azt gondolom, hogy példának okáért a Drávával kapcsolatos ügyeink, elkötelezettségeink és felelősségünk is egy ugyanilyen közös megoldási javaslatot igényel.

Még egy gondolatot hadd fogalmazzak meg a rendelkezésemre álló rövid időben, ez a határon átnyúló együttműködéseket jelenti. Én rendkívül fontosnak és kiemelt jelentőségűnek tartom, hogy ez az ügy bekerült a határozati javaslatba. Különösen fontos lenne, hogy a határon átnyúló együttműködés keretei között intézményes együttműködés alakulhasson ki, hiszen ez teszi lehetővé azt, hogy például Horvátország viszonylatában, a horvát-magyar együttműködés keretében a közös felelősségi pontokat megtaláljuk.

Végül hadd utaljak arra, hogy reményeink szerint (Az elnök jelzi az idő leteltét.) a területfejlesztési törvény egyéb vonatkozásai is vissza fognak kerülni majd a Ház elé még ebben az évben az ismereteim szerint. Nagyon fontos lenne a határ menti térségekre odafigyelnünk ezen törvénymódosítás keretén belül is, hiszen eddig fehér folt volt nagyon sok határ menti térség; talán a mostani jogszabály-felülvizsgálat egy újabb esélyt és lehetőséget ad ezeknek a térségeknek.

Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Az írásban előre jelentkezett képviselők után megadom a szót Jauernik István képviselő úrnak, MSZP-frakció.

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az előttem szólók által elmondottakból, úgy gondolom, egyértelműen következik, hogy a szocialista frakció nevében én is azt tudom mondani, hogy a frakció az országgyűlési határozati javaslat elfogadását támogatja, már csak azért is, mert aktívan részt vettünk e határozati javaslat kidolgozásában.

(22.00)

Azt tartom nagyon fontosnak, hogy a kormány is teljes mértékben egyetért e határozati javaslat elfogadásával. Úgy gondolom, hogy a legnagyobb feladat itt a kormányra hárul, de azt gondolom, hogy ennek a határozati javaslatnak az elfogadása, és az ezt követő munka jó példája lehet annak, hogy ebben a parlamentben, a Magyar Köztársaság Országgyűlésében a négy parlamenti párt tud eredményesen, hatékonyan együtt dolgozni, és azokban a kérdésekben, amelyekről itt képviselőtársaim az előzőekben szóltak, tudunk előrelépni. Valamennyi fölvetett kérdés olyan, amely jelentős, nem egyszerű kérdés, ugyanakkor nem tűr halasztást, hogy ezekben az ügyekben előrelépjünk.

Tehát a szocialista frakció a határozati javaslat elfogadását támogatja. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kíván-e az előterjesztők közül valaki válaszolni. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy módosító javaslatot senki nem nyújtott be. Felhívom figyelmüket, hogy ebben az esetben részletes vitára nem kerül sor. Megkérdezem, kíván-e valaki ezzel kapcsolatban felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalra következő ülésünkön kerül sor.

Mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kékkői Zoltán képviselő úr, Fidesz-frakció, “Hiába töltött valaki tíz évet szovjet haláltáborokban, ha nem szerepel a nyilvántartásban, nem illeti kárpótlásö címmel. Öné a szó, képviselő úr.