Felszólalás adatai

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvénytervezet van előttünk, amely alapvetően Békés megyéről szól, mondhatnánk, csak Békés megyéről. Nyolc év alatt ritka az az alkalom, amikor éjfél előtt fél órával éppen egy megszüntetésről szóló, csak Békés megyére szóló döntéssel örvendeztetett meg bennünket a kormány, különösen az oktatásügyi miniszter úr.

Úgy látom, hogy sikerült megint, mint annyi mást a törvénykezési tapasztalatunkban, amikor olyan törvényről van szó, ami problémás, lehetőleg minél későbbre, eldugva, olyan körülmények közé hozni, amikor nem tesszük ki a kirakatba, amit a kormányzat részéről el fognak mondani.

Sajnos azt kell mondanunk, hogy mérhetetlen érzéketlenség az, amelyet a kormány hozott. Hiszen lehet itt beszélni integrációról, versenyről és mindenről, de itt nem a verseny szünteti meg a Tessedik Főiskolát, kedves képviselőtársaim, hanem önök akarják megszüntetni a kormánnyal együttműködve. Ha ez így lenne, akkor azt gondolom, nekem nem lenne szavam, vagy itt legalábbis nem lenne indokolt, hogy szavunk legyen. De egyszer és mindenkorra itt fogunk majd dönteni erről a kérdésről, illetve majd az eljárás szerint a részletes és a végszavazásnál. Úgy, hogy láthatóan Budapestről egy képviselő elmondja, hogy ez a bolognai folyamat, a világ így alakul, és tudjátok meg, Békés megyeiek, hogy nektek nem feltétlenül kell önálló főiskola. Persze, máshol kell, 72 főiskola és egyetem van Magyarországon, éppen most jött létre alig pár hónappal ezelőtt újból Budapesten természetesen új főiskola. Ott biztosan nem ismerik a bolognai folyamatot. Akik ezt támogatják, biztosan nem ismerik a verseny szabályait. De egy biztos: messze nem arról szól a dolog, hogy egyre kevesebb főiskola lenne Magyarországon, hanem bizony azt látjuk, hogy egyre több és szaporodik a felsőoktatási intézmények száma. Tehát én azt gondolom, az az érv, hogy a verseny majd eldönti, itt nem erről van szó. Itt arról van szó, hogy megszüntetését javasolja a kormányzat Békés megye egyetlen önálló főiskolájának, a Tessedik Sámuel Főiskolának. Hogy mi lesz utána, itt mossa mindenki kezeit, Velkey Gábortól kezdve mindenki más, kivéve persze, aki ott dolgozik és a döntésekben részt vesz, de itt a parlamentben most nem erről van szó.

(23.30)

Arról van szó, hogy lesz önálló főiskolája Békés megyének vagy nem lesz. Nyilván van, aki ezt nem értékeli túl nagyra, főleg ott, ahol 32 van egy városban. De a megyének egyetlenegy főiskolája van, és ehhez az egy megyei főiskolához társulhatna sokféle oktatáspolitikai elképzelés, de engedjék meg, hogy azért alapvetően területfejlesztési, gazdaságfejlesztési szempontból közelítsem meg, hogy mi a főiskola szerepe. Itt szeretném idézni éppen az önök európai uniós programjait, amelyek mindegyikében világossá teszik, hogy felsőoktatás, kutatás-fejlesztési partnerek nélkül nincs önálló gazdaságfejlesztési pályázati lehetőség jó néhány kérdésben, főleg az innováció, a csúcsiparágak, a nagy hozzáadott értéket teremtő befektetések esetében.

Miért kívánják ezt elvenni? Miért gondolják azt, hogy egy elmaradott térségben akkor van felzárkóztatás, ha megszüntetik a főiskolát? Erre adja meg a választ az oktatási miniszter úr! Miért gondolják azt, hogy ha Budapestnek kell a 32. főiskola és egyetem, akkor Békés megyének, ahol 400 ezer lakos van, persze, viszonylag kevés a lélekszáma, nem kell? Én megnéztem, hogy melyik volt a 72. főiskola, amelyik megalakult. Tudják, hol alakult meg? Budapesten, a VII. kerületben. Hányan laknak a VII. kerületben, kedves államtitkár úr? Meg tudja mondani? Százezren? Kétszázezren? Mondjuk. És hányadik főiskola alakult meg? Azt meg tudja mondani, kedves államtitkár úr? A hetedik. A hetedik főiskolát alakították meg éppen ebben a térségben.

Igen, persze belátom, elmaradott térség a Józsefváros. De talán ha Békés megyében is a hetedik főiskolát szüntetnék meg, akkor azt mondanám, hogy igen, tényleg enyhe túlzás, hogy hét főiskolai kar vagy akár egyetem legyen ott. Ezért is döntöttünk úgy 2000-ben, hogy indokolt, hogy a megye karainak felsőoktatási koncentrációját végrehajtjuk, azért, hogy egy több ezer fős, versenyképes oktatási szerkezettel, három karral és egy külön gyulai képzési központtal létrejöjjön egy olyan egészséges, egységes rendszer, amelyik képes felsőoktatási képzést biztosítani. Ha megnézzük, hogy ezt milyen eredménnyel tette, akkor bizony azt kell mondani, hogy ezer számra nőtt a diákok száma évről évre, 2000-hez képest lényegesen megnőtt a diáklétszám. Ha megnézzük, hogy gazdaságilag bevált-e ez az integráció, azt kell mondani, hogy igen, gazdaságilag kiegyensúlyozott gazdálkodást mutató főiskoláról van szó, sok más társához képest, ahol ez nem így történt.

Ha ezzel szemben megnézzük a nagyon szeretett Szent István Egyetemet, ami biztos, hogy nagyon jó, miért hagyta el például annak idején Gyöngyös főiskolája ezt a nagyon remek egyetemet, akkor azt látjuk, hogy bizony ez az egyetem, igaz, hogy MSZP-s főigazgatója van, és nyilván megfelelő támogatást is kap, de ennek ellenére azt kell mondani, hogy egy gazdaságilag életképes, szakmailag meg nem vitatható színvonalat hozott létre, és senki nem kérdőjelezi meg, hogy Gyöngyös kis városában indokolt-e egy önálló főiskola léte. Ebben a megyében egyébként nem ez az egyetlen felsőoktatási intézmény. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy nem egyforma mértékkel mér a kormányzat, különböző módon ítéli meg a különböző térségeket.

Visszatérve a területfejlesztési szempontra. Ha megnézzük az elmúlt évtizedekre visszamenőleg a Földrajzkutató Intézet kutatásait és álláspontját - ahol Velkey Gábor személyesen is érintett volt, akkoriban legalábbis, meg azt megelőzően az elődei, akiktől tanult -, az első számú hátránynak azt nevezték meg, hogy Békés megye elmaradottságának az az oka, hogy nincs meg az a felsőoktatási képzési bázisa, a nehéz szociális helyzetben lévő, nehéz gazdasági sorsú szülők gyermekei nem tudnak otthonról bejárva a felsőoktatási iskolába, főiskolai, egyetemi diplomához jutni. Bizony, ha más megyékbe, más oktatási központokba mennek el ezek a diákok, akkor nagyon kicsi az a hányad, amelyik vissza fog jönni ebbe a megyébe diplomásként.

Egyébként a sportot is innen vezették le, hogy miért hátrányos helyzetű a megye sportja, hiszen 18 év után nem tudott felsőoktatási lehetőséget biztosítani a sportolóknak, és sorolhatnám még a példákat. Kultúra. Miért nem elég igényes a kulturális érdeklődés ebben a térségben? Mert nincs meg hozzá az elit, nincsenek meg hozzá a megfelelő értelmiségi képzőhelyek, nincsenek olyan diákok, akik kellő pezsgést adnának a közép-békési térségben vagy akár a megye többi részében.

Ezekre önök persze nem adnak választ, azt mondják, majd eldönti a Szent István Egyetem és a szenátusa, ez az ő ügyük. Igen ám, csak a megyei közgyűlés képviselői is nem véletlenül úgy foglaltak állást, hogy nem értenek egyet a megszüntetéssel, nem az integrációval; az már egy következő kérdés, az nem itt fog eldőlni. Azért nem ért egyet e megszüntetéssel, mert mindaz, amit az elmúlt évtizedek alatt összerakott a megye, ahogy Babák Mihály képviselő úr is elmondta, hogy végre kitörjön, és olyan erőfeszítéseket tett, amelyek eredményeképpen elérte, hogy végre esetleg fel tud zárkózni ebbe a térbe, a megszüntetéssel azt érhetjük el, hogy a megye újból visszacsúszik, megszűnik a fejlődés lehetősége is ebben a térségben.

Függetlenül attól, hogy az utolsó előtti napirendi pontként szólunk erről itt éjszaka, és lehet, hogy valakinek ez nem mond annyit, bár Békés megyéből van itt, mert nem biztos, hogy negyven éve él ott, ezt elfogadom. Hiszen van, aki egyetemi központból jött Békés megyébe, bár kevesen vannak ilyenek. Ezért azt gondolom, ennek ellenére ez egy olyan gazdaságfejlesztési, szociális és területfejlesztési kérdés, amiről nem lehet ilyen nagyvonalúan lemondani. Mert természetesen olyan erőforrásokat koncentrál, amelyekre lehet azt mondani, hogy nincs elég professzor. De kérdezem én: más egyetemi központokban van elég? Kérdezem én: attól, hogy egy másik egyetemi hálózathoz fog kapcsolódni, a professzorok le fognak költözni? Több oktató lesz? Erre az volt a válasz, államtitkár úr, figyeljen, hogy úgy játsszák ki, hogy majd papíron adnak hozzá megfelelő docenst meg professzort. Gondolják, hogy ez segít? Ettől jobb lesz majd az oktatás? Vagy már eleve kimondták rá a halálos ítéletet, hogy nem is lehet ott oktatni? Persze, ahol nincs elegendő egyetemi professzor, ott nem lehet oktatni.

Önök persze el is döntötték, ha úgy tetszik. Hiszen valóban, igazuk van, a szenátus és a rektor megtehette volna, hogy akkreditál mesterképzést. Miért nem tette? Én erre nem tudok válaszolni, de ha jól tudom, önök felügyelik a főiskolákat, egyetemeket. Talán szembe kéne azzal nézni, hogy hány ilyen főiskola, egyetem van. Kérdezem én képviselőtársaimat: azokat is mind meg fogják szüntetni? Akkor miért nincs itt most mind? Miért nem úgy döntöttek, hogy akinek nincs meg a felsőoktatáshoz szükséges, megfelelő szintű professzorszám, azt megszüntetik? Nem így döntöttek. Nem ez a megfontolás. Nem Budapesten lesz egy egyetem vagy három. Nem ez a döntés született, hanem a legszerencsétlenebb gazdasági, társadalmi, szociális helyzetű megyében most példát statuálnak. Miért teszik ezt?

És akkor itt felmerülnek azok a kérdések, amelyekre nem nekem kell választ adnom. Itt elhangzott, a rektor úr nem vezette be a műszaki képzést. Ezért meg kell büntetni őket, mert nem vezették be Békés megyében a műszaki képzést? Gondolják, hogy majd Gödöllő be fogja vezetni? A mezőgazdasági gépész karosok úgy menekültek az egész gépészképzés bevezetésétől, nagyon jól tudjuk, hogy nem kívánták ezt megtenni. Most persze lehet ezzel büntetni őket. Ne tegyék!

Azt mondják, hogy a PPP programban több épület is érintve volt, és megtetszett néhány befektetőnek. Nem tudom, hogy így van-e. Erre azt gondolom, amit Babák Mihály elmondott, hogy legyen egy garancia az ingatlanok mögött, hogy nem lehet más célra használni, más nem viheti el. Nem tetszett meg senkinek sem az értékes, idegenforgalom szempontjából fontos telek, sem az épületek. Azt gondolom, ezt egy korrekt megállapodással ki lehet védeni.

De ha egyszer megszűnik a felsőoktatás, vissza lehet ezekbe az ingatlanokba tenni majd egy újabb felsőoktatási intézményt? Azt gondolom, nem kéne kipróbálni, hogy el tudunk-e idáig jutni. Sokkal helyesebb lenne, ha ezt az utat eleve nem is próbálnánk ki. Államtitkár Úr! Ha úgy döntenének, hogy legalább annyi diák, tanuló felett, mint a Tessedik Főiskolán, eltörik a pálcát, ahol nincs meg a megfelelő professzori lélekszám, mindre azt mondják, hogy nem várják meg, hogy a piac mit mond, mert az nagyon költséges, nem értenek vele egyet, szűnjön meg.

(23.40)

Akkor azt gondolom, hogy valószínűleg nem ennyien lennénk itt, és valószínűleg többen is felszólalnának azért, hogy talán nem biztos, hogy ez egy jó döntés lesz. Úgy gondolják, hogy ezzel az egy főiskolával majd megoldják a magyar felsőoktatás színvonalát? Nagyon nagy tévedés!

Azt gondolják, hogy ettől majd több mesterképzésben részt vevő gyerek lesz Békés megyében? Aki eddig akart, az is elment Szegedre, Debrecenbe, vagy kiválasztotta azt az egyetemet, ahova menni akart, és ezután is el fog menni. (Babák Mihály közbeszól.) Hiszen az átjáróképesség megvan a felsőoktatásban. Pont önök hirdették meg. Ha valami, ez fontos része a dolognak, hogy a diák, ha úgy gondolja, hogy egyetemen akar továbbtanulni, megteheti.

De jelzem: aki hozzánk beiratkozott a Tessedik Főiskolára, mindenki a főiskolára iratkozott be, egyetlenegy egyetemi szintű képzés nem volt, most sincs. Az tehát téves kiindulópont, hogy majd az ott levő emberek mind masterképzést vagy még magasabb szintű képzést akarnak. Biztos lesz olyan, aki el akar menni, eddig is elmehetett, ha jól tudom, körülbelül 10 százaléka a végzetteknek - ami nem egy alacsony határ egyébként - elment. Jó lenne, ha több is elmenne, de azért tegyük hozzá, hogy nagyon sokan Békés megyéből eleve más egyetemekre és főiskolákra iratkoztak be, akik anyagilag megtehették, akik kibírták azt, hogy kollégiumba vagy albérletbe elmentek továbbtanulni.

De itt arról beszélek, és ezért mondom, hogy szociális, területfejlesztési és társadalmi kérdés: olyan diákokról van szó, akiknek jó része helyből tud járni, nem a kollégiumból jár. Miután ezek iránt az emberek iránt, ezen diákok iránt a jövőben is felelősséget érzünk, nemcsak azokért, akik most járnak oda, ezért úgy gondoljuk, rendkívül fontos az, hogy Békés megye számára, aki a főiskolát anyagi terhei mellett csak így tudja elvégezni és iskolába járni, ennek a feltételeit ne vegyék el. Ezért nem támogatom ezt az előterjesztésüket.

Köszönöm szépen. (Babák Mihály tapsol.)