Felszólalás adatai

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az előbb Latorcai képviselő úr azt mondta: egy dolog az, hogy egy fővárosi választási kampányban mi hangzik el, és más dolog az, hogy utána a realitások mit tesznek lehetővé (Dr. Latorcai János: Nem ezt mondtam!), vagy a kormány döntése mit tesz lehetővé. (Bauer Tamás: Így van!) Ez ugyanaz, kedves képviselőtársaim, mint amit a majdnem pénzügyminiszter lett Urbán László úr mondott, hogy egy dolog a választási kampány, és más dolog a kormányprogram.

(10.10)

Kedves Képviselőtársaim! Erre nagyon jó példa az 1999-es költségvetés önkormányzati fejezete, amely, úgy tűnik, ebben a felfogásban készült. (Bauer Tamás: Így van!) Mielőtt a tartalmi kritikára rátérnék, engedjék meg, hogy két formai hibára hívjam fel a figyelmet, amely azonban szerintem tartalmi következményekkel is járhat.

Az első ilyen: az önkormányzati törvény előírja, hogy az önkormányzatokat érintő törvényeket - és különösen ilyen a költségvetés - előzetesen egyeztetni kell az önkormányzati érdekszövetségekkel, és az önkormányzati érdekszövetségek véleményét a jogalkotók elé kell tárni. Az előző időszakban az volt a gyakorlat, hogy a Belügyminisztérium lefolytatta ezt az egyeztetést, majd az önkormányzati bizottság elé tárta természetesen azt is, amiben sikerült megegyezni, és azt is, amiben eltérő álláspontok maradtak.

Nekem ma úgy kell elmondanom a hozzászólásomat az önkormányzati költségvetési fejezetről, hogy nem tudom, nem ismerem az önkormányzati érdekszövetségek álláspontját, hiszen ezt az egyeztetést a kormány elmulasztotta, illetve az elmúlt héten történt kísérlet arra, hogy ez megtörténjen, de olyan rettenetesen rövid volt az idő, és nem volt érdemi párbeszéd, hogy az önkormányzati érdekszövetségek véleményét a törvényalkotók az általános vita folyamatában nem ismerhetik meg.

Majdnem hasonlóan jártunk az Állami Számvevőszék véleményével is, amelyet tegnap kaptunk meg, tehát úgy kellett döntenie az önkormányzati bizottságnak a költségvetési törvény általános vitára való alkalmasságáról, hogy nem ismertük az Állami Számvevőszék véleményét. Aki szorgalmas volt a képviselők közül, az éjszaka elolvashatta - tanulságos olvasmány egyébként, teljes mértékben megalapozza állításainkat.

Most már a tartalmi kritikáról. Tisztelt Országgyűlés! Ez az önkormányzati költségvetés tudatosan önkormányzat-ellenes költségvetés! (Bauer Tamás: Így van!) Négy tétellel fogom ezt bizonyítani.

Az első: soha, amióta önkormányzatok léteznek, nem fordult még elő, hogy ilyen nagy volt a különbség a központi közigazgatásra fordított és az önkormányzatokra fordított költségvetési tételek között. Az 1998-as költségvetéshez képest 1999-re a központi közigazgatás költségvetése 24,1 százalékkal nőtt, míg az önkormányzati költségvetés mindösszesen 9,6 százalékkal. Ez tehát azt jelenti, hogy kevesebb pénz lesz iskolára, útra, járdára, tömegközlekedésre. Míg példátlan a növekedés a Miniszterelnöki Hivatalnál, a titkosszolgálatoknál, addig az önkormányzatoknál az infláció mértékét sem éri el a költségvetés növekedése.

Második tétel: az önkormányzati költségvetésnek is 1,9 százalékát zárolja és központi tartalékalapba helyezi a költségvetés. Megítélésünk szerint ez törvénysértő, tudomásunk van arról, hogy egyes önkormányzati érdekszövetségek fontolgatják, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, hiszen ez többek között az önkormányzati törvénybe is ütközik. Ma a kormány már nem beszél 7 százalékos növekedésről, ma a költségvetés 5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, de megpróbál felkészülni arra az egyébként nem várt esetre is, ha a gazdasági növekedés mindösszesen 4 százalék lesz. Ezért 1,9 százalékot az önkormányzati fejezetből is zárol, ez 33 milliárdot jelent az önkormányzati költségvetésben, és ez azt jelenti, ha elosztom az önkormányzatok számával, hogy minden egyes magyar önkormányzattól 10 millió 645 ezer 161 forintot vesz el a kormány ezzel a virtuális pénzzel, ezzel a zárolással.

Természetesen ez egyes önkormányzatokra nem igaz, hiszen a kicsi önkormányzatok kicsi költségvetésénél meg a nagy önkormányzatok nagyobb költségvetésénél ez a szám pontosan nem jön ki, de átlagban egy önkormányzatot ennyi elvonással érint ez a költségvetés.

Ez olyan, kedves képviselőtársaim... - és erről a kormány akar majd dönteni, tehát ez a zárolás úgy történik meg, hogy nem az Országgyűlés, nem törvény, hanem a kormány majd eldönti, hogy ezt a zárolt összeget mire fordítja. Megítélésünk szerint ez is törvénysértő. És ez pontosan olyan - ezt a példát kezdtem el az előbb mondani -, mintha egy család úgy látja a következő évét, hogy érdemes lesz itt egy kicsit takarékoskodni, mert nem tudja, mekkora lesz a család bevétele év végéig, és ezért az egész család minden egyes tagját spórolásra ösztönzi, az apukát, anyukát, gyerekeket, nagymamát, és a család elfogadja ezt a döntést, és így jár el egész évben, spórol, takarékoskodik. Majd amikor október tájékán kiderül, hogy mégiscsak jobban alakultak a dolgok, és nem következett be az a pesszimista fejlemény, amire számítottak, akkor a családfő egyedül úgy dönt: majd ő eldönti, mire fordítja ezt a pénzt, nem a család egésze, aki ezt megspórolta, hanem majd a családfő egyedül, s ha mondjuk, ő úgy dönt, hogy ezt kellemesen akarja elkölteni, és egy ifjú hölggyel elutazik két hétre a Bahamákra, akkor ez számára biztosan kellemes döntés, de az egész családot nem valószínű, hogy ugyanígy érinti, és nem valószínű, hogy találkozik a családtagok szándékával.

A harmadik tétel, amellyel azt bizonyítom, hogy önkormányzat-ellenes ez a költségvetés, a köztisztviselőket érinti. Ez a költségvetés befagyasztja a köztisztviselői bértáblát. Az igazgatási feladatok normatívája, amiből többek között finanszírozni kéne a helyi önkormányzatnál dolgozó köztisztviselők bérét is, csökken a '99-es költségvetésben, és a bértábla, ami kikényszeríthetné ezt az egyébként forrással nem rendelkező fizetésemelést, be van fagyasztva, nem ad ilyen garanciát a helyi önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselőknek. Egyébként másoknak sem, de őket érinti ez súlyosabban, hiszen a kormány a saját bokoralját már kistafírozta ilyen szempontból. A Miniszterelnöki Hivatalnál például az újonnan belépett köztisztviselők már megkapták azt a 40 százalékos növekményt, amely állami vezetői juttatásként a részükre jár. Ez egyébként azzal járt, hogy ma megduplázódott az állami vezetői juttatásban részesített miniszterelnöki hivatali alkalmazottak és köztisztviselők száma.

Azt gondolom, hogy ezen majd el fognak gondolkodni azok a köztisztviselők is, akik egyébként nap mint nap találkoznak az állampolgárokkal a helyi önkormányzatoknál, és akik az állampolgárok mindennapi ügyeit érintő dolgokban dolgoznak a polgármesteri hivatalokban.

Végezetül negyedik tételként a leginkább önkormányzat-ellenes tétele ennek a költségvetésnek a pedagógusok béremelése. Kedves Képviselőtársaim! Biztos emlékeznek még Rodolfo mesterre, aki úgy kezdte bűvésztrükkjeit, hogy: figyeljék a kezemet, mert csalok. Nos, Rodolfo mester tisztességesen járt el, mert felhívta a figyelmet arra, hogy mikor alkalmazza a bűvésztrükköket. A kormány ezt nem teszi, mert azt gondolja, hogy hatásos kommunikációja majd elfedi ezeknek a trükköknek a mibenlétét.

Megmondom őszintén, ez nem is volt teljesen sikertelen eddig, hiszen több polgármester ismerősöm, barátom azt mondta, hogy mosolygó arccal járnak a pedagógusok, mert örülnek annak, hogy megkapják azt a 16 százalék béremelést, amelyet Pokorni miniszter úr mindennap elmond a sajtóban. A probléma csak az, hogy a pedagógusok béremelésének fedezete nincs meg az önkormányzati költségvetésben.

Két módon is trükkösen jár el a költségvetés e tekintetben. Az első trükk a normatívánál van. Azt mondja Pokorni miniszter úr, hogy a közoktatási normatívát megemelték ezzel az összeggel, ott van a közoktatási normatívában a fedezete ennek a béremelésnek. Közoktatási normatíva többféle van, az se 16 százalék, ha az egésznek az átlagát megnézzük, mert az 12,4 százalék. De ha például azt nézzük, hogy az egyes közoktatási normatíváknál megvan ez a 16 százalékos növekmény, ez akkor sem ennyi a közoktatási feladatok ellátásánál, mert ma Magyarországon nincsen olyan iskola, amelyik a közoktatási normatívából működik, hiszen ez nem elégséges a működésre, ehhez minden egyes önkormányzat hozzá kell hogy tegyen valamilyen összeget. Tehát ha például egy gyermekre 70 ezer forintot kap az önkormányzat egy évre, és ezt megemeljük 16 százalékkal, de nem ennyiből működik az iskola, hanem 90-ből vagy 110-ből, vagy 130-ból, mert ezek az arányok, akkor ez máris nem 16 százalék, hanem 11, 10 vagy 9 - ez az első trükk.

A második trükk az, hogy az önkormányzatok költségvetésében egységes büdzsé van. Nem pántlikázható a pénz, hogy az oktatási normatíva csak iskolára, a szociális normatíva csak szociális ellátásra fordítható, és jó, hogy ez így van, mert az önkormányzatnak kell hogy legyen abban mozgástere, hogy mire fordítja ezt a pénzt, hiszen azt ott helyben kell tudni eldönteni, hogy hol szorít leginkább a cipő. És ebben az egységes büdzsében nincsen meg az inflációnak megfelelő növekedés. Ez azt jelenti, ha az önkormányzat oda akarja adni a pedagógusoknak a béremelést - mert meggyőződésem, hogy az önkormányzatok nagyon nagy többsége oda akarja adni -, akkor ez azt fogja jelenteni, hogy kevesebb pénz jut majd kultúrára, sportra, járdára és egyéb önkormányzati feladatok ellátására.

Kedves Képviselőtársaim! 31 önkormányzattal tudtam a rendelkezésre álló rövid időben kapcsolatba lépni, és megkérni őket, hogy számolják ki a saját önkormányzatukra vonatkozóan, hogy hol van meg a fedezete a pedagógusok béremelésének.

(10.20)

Természetesen a trükkök ott is működtek, egyiknél sincs meg a fedezete. Hadd mondjak néhány példát: Nyíregyházán, a XV. kerületben, Csornán, Baján és más önkormányzatoknál kiszámolták pontosan, és nincs ott, nincs meg a fedezet. Egy olyan feszültséget keletkeztetnek a helyi önkormányzat és a pedagógus között, ami megítélésünk szerint indokolatlan; és inkorrekt megoldás, hogy az önkormányzatokhoz telepítik annak a problémának a megoldását, hogy olyan ígéretet tett a kormány, amit nem tud teljesíteni, és ennek a teljesítését majd az önkormányzatokon akarja számon kérni.

Tisztelt Országgyűlés! A Szocialista Párt álláspontja szerint a közalkalmazottaknak, ezen belül is a pedagógusoknak ezt a béremelést meg kell adni, hiszen ez a béremelés indokolt. De ezt csak úgy lehet megadni, ha az ennek megfelelő fedezetet, az ehhez szükséges pénzt odaadják az önkormányzatoknak. A Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja az ehhez szükséges módosító indítványt be fogja nyújtani a költségvetéshez, s szeretnénk fölkérni a kormányt arra, hogy szíveskedjenek ezen módosító indítványokat támogatni, mert ha ezt nem teszi meg, akkor nem tehetünk mást, mint hogy fölhívjuk a választópolgárok figyelmét, hogy figyeljék a kormány kezét, mert csal.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)