Felszólalás adatai

Az állításom a következő: 2010 augusztusa óta folyamatosan nő a foglalkoztatás Magyarországon. A kormányváltáshoz képest 235 ezerrel dolgoznak többen, ebből nagyságrendileg 85 ezer valóban a közfoglalkoztatás miatti növekmény - lassan mondom, hogy lehessen utána a KSH-adatokat ellenőrizni -, nagyságrendileg 50 ezer fő a migrációs növekmény, ami az egy éven belüli mozgás, és 100 ezer ember találta meg az elmúlt három esztendőben, három és fél évben a versenyszférában a munkalehetőséget.

Vélek némi ellentmondást felfedezni Dúró Dóra képviselő asszony és az ön mondatai között, hiszen ha azt akarjuk, hogy ne betanított munkával, ne segédmunkával keresse a magyar ember a kenyerét, akkor képezni kell a magyar embert. Ezért alakítottuk át a szakképzési rendszerünket, a felnőttképzési rendszerünket, a felsőoktatási rendszerünket. Gyakorlatilag erről szól a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzés is, hiszen képviselő asszony, ha egyébként valaki 8-10-12 éve a 8 általános után semmit nem tudott magával kezdeni, azt az embert gyakorlatilag helyzetbe kell hozni, és azoknak az embereknek ez a fajta képzés igenis esélyt, lehetőséget ad!

Hogy hogyan érzik magukat Magyarországon azok, akik kvázi robotmunkával, betanított jellegű munkát végeznek? Kérdezze meg az Audinál vagy a Mercedesnél vagy az LuK-nál foglalkoztatott embereket, hogy hogyan érzik magukat egyébként azok, akik néhány hetes betanító képzés után teszik becsülettel a dolgukat ezeknél a cégeknél.

Ön két fontos ágazatot említett: a mezőgazdaságot és a feldolgozóipart, illetve a mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipart. Azt látjuk, ha az elmúlt három és fél évet vizsgáljuk, hogy mindkettőben pozitív trend van. A mezőgazdaságban 12 ezerrel, a feldolgozóiparban pedig 53 ezerrel dolgoznak többen.

(14.30)

Ha a kormányváltás időpontját nézem, akkor ugyanezek a számok 20 ezres, illetve 70 ezres növekményt jelentenek.

A kormány számára fontos az agrárium és a ráépülő feldolgozóipar fejlesztése, ugyanakkor egyértelmű számunkra, hogy ezzel még korántsem használtuk ki az ágazatban rejlő tartalékokat; ezért dolgozta ki és fogadta el a kormány a 2012-20. évekre a vidékstratégiát. A stratégia öt célt fogalmaz meg, ezek között hangsúlyozottan szerepel a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése. A célrendszer megvalósítását szolgálják azok az alágazati fejlesztési programok is, amelyek közül például megkezdődött a sertéságazat fejlesztését célzó sertésstratégia megvalósítása, a magyar zöldség-gyümölcs ágazati stratégia tervezete. Egyetértünk abban, hogy ez az ágazat, a mezőgazdaság az, ahol viszonylag hamar, nagy létszámban, akár alacsony iskolai végzettségű embert is lehet foglalkoztatni, de a kormány erre a területre is megfelelő hangsúlyt fordít.

Azt gondolom, abban kell megállapodnunk, hogy kicsikre és nagyokra egyaránt szüksége van a magyar gazdaságnak, hiszen a nagyvállalati, multinacionális cégek esetében nemcsak azt kell vizsgálni, hogy közvetlenül hány munkahelyet hoznak létre, hanem közvetett módon egy-egy adott régióra, térségre milyen hatással vannak, hány magyar kis- és középvállalkozó képes bekapcsolódni a fejlesztésekbe, beruházásokba. Úgyhogy azt gondolom, ez meddő vita, ha azt mondjuk, hogy nem a multik, hanem a kicsik. Mindkettőre egyaránt szüksége van a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy az általunk kitűzött célokat mind foglalkoztatásban, mind gazdaságfejlesztésben elérjük.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)