Felszólalás adatai

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miután lassan tisztázzuk, hogy ki kivel mikor élt együtt és ki mire emlékszik, én visszakanyarodnék a költségvetéshez, és annak is a napok óta vezérmotívumaként hangoztatott üzenet részéhez.

Mit üzen nekünk ez a költségvetés? Mit látunk a költségvetésben? Hiszen hallottunk már hozzászólásokat mindahány frakció részéről a költségvetés üzenetével kapcsolatban, például tegnap: Lendvai Ildikó szerint a költségvetés üzenete a reform végigcsinálása. Őszintén szólva az elmúlt napokban megismervén, a költségvetésnek az önkormányzatokra vonatkozó részét tanulmányoztam alaposabban, hiszen jómagam is Siófok város képviselő-testületének tagja vagyok, nem is első ciklusban, és így néhány olyan megállapítást kell tegyek, ami mindenképpen elgondolkodtatásra kényszerít kormánypárti, ellenzéki képviselőt egyaránt.

Tulajdonképpen a helyi önkormányzatok 2007. évi költségvetésének, a szabályozás egyes részleteinek a kidolgozásánál megfelelő elemzések álltak rendelkezésre. Azonban mégis egy olyan kockázat jelent meg ebben a költségvetésben, hogy az elemzések után nem készültek részletes hatástanulmányok. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások szabályozott forrásai az idei évre jóváhagyott előirányzathoz képest 4,3 százalékkal emelkedtek, ez valamivel több mint 55 milliárd forint. A növekmény jelentős része azonban, majd' 50 milliárd forint a budapesti 4-es metró építésének finanszírozásával kapcsolatos, ennyit jelent ez az emelés.

Van egy másik érdekessége ennek a költségvetésnek, jelesül, hogy a helyi önkormányzatok saját bevételei csökkenő arányt képviselnek a kiadás fedezésében. Ez ismételten egy elgondolkodtató dolog, hiszen tudjuk jól, hogy ebben az évben is már jelentős önkormányzati adósságállomány alakult ki. Hadd mondjak csak egy példát a Balaton-partról: Fonyódnak ebben az évben már lassan annyi a tartozása, mint az egész éves költségvetése. Tudom, ez extrém példa, de azért tudunk keresni kisebb-nagyobb települést az ország fejlettebb, kevésbé fejlettebb területén is, ahol ilyen nyomasztó gondok gyötrik az önkormányzatokat.

A központi költségvetési kapcsolatokból származó önkormányzati bevételek 73 százalékát normatív módon, különböző mutatók alapján igénylik az önkormányzatok, illetőleg a többcélú kistérségi társulások. Ez az arány az ideihez képest 3 százalékpontos csökkenést mutat, és a normatív támogatások 49 százaléka a közoktatási feladatok, illetőleg 28 százaléka a szociális és gyermekjóléti feladatok ellátását szolgálja. Tudjuk jól, hogy milyen teher nehezedik majd az önkormányzatokra a következő évben, akár a közoktatási feladatok tekintetében, akár pedig a szociális, gyermekjóléti feladatok ellátása tekintetében.

A kormány látható szándéka, hogy az eddigi hazai forrásból támogatott fejlesztési programok megvalósítását uniós programok keretében, uniós finanszírozással valósítsa meg. Ez természetesen helyes, hiszen ez a forrásbevonás elengedhetetlen a következő esztendőkben az önkormányzati fejlesztések megvalósításához, sőt sok esetben a zökkenőmentes működés biztosításához is. Azonban a leghátrányosabb helyzetű kistérségek gazdasági felzárkóztatására a költségvetési javaslatban az előző évi 9 milliárd forint támogatással szemben 5,8 milliárd forint áll rendelkezésre a három alföldi és két dunántúli, jelesül a dél- és nyugat-dunántúli régió fejlesztési tanácsainak döntési jogkörébe utalva.

Ha önök átlapozzák az elmúlt évek statisztikai adatait, látható, hogy például Dél-Dunántúlon és így megyémben, Somogy megyében is, az országos átlagot szinte minden mutatóban alulról közelítjük meg. Somogy megye, azt hiszem, talán csak egy mutatóban vezeti az élmezőnyt: az ittas vezetésben. Ezen kívül az összes gazdasági mutató, az összes fejlesztési mutató, munkanélküliségi ráta az alsó egyötödben található. Ezért is szomorú, hogy ez a fejlesztési támogatás a következő évben, annak ellenére, hogy jóval több fejlesztésre lenne szükség, jóval drágábban fognak működni az önkormányzatok, mint idén vagy a tavalyi esztendőben, mégis ez a támogatás csökken.

A régiók szerepének a konvergenciacélokkal összehangolt irányú elmozdulását az is jelzi, hogy a helyi önkormányzatok fejlesztésére és vis maior támogatására szolgáló előirányzat 92 százaléka a regionális fejlesztési tanácsok döntési jogkörébe került. Nagyon érdekes, hiszen ez azt jelenti, hogy a megyei területfejlesztési tanácsok súlya elgyengül, elvékonyodik. Itt mindösszesen 800 millió forint előirányzat marad. Régi és szokásos megoldás, hogy a közalkalmazottak 2006. április 1-jei 6 százalékos béremelésének szintre hozására, valamint a besorolási bérek növelésére nem biztosít fedezetet a törvényjavaslat.

Korábban, néhány órával ezelőtt már szó esett arról, hogy milyen normatívák szűntek meg ebben az évben, így például, amikor a sportról volt szó, a diáksport, szabadidősport normatívája ebben az évben már nem szerepelt. De nem szerepelt természetesen az önkormányzatok, az általános iskolák, az óvodások informatikai fejlesztésének normatívája sem, és sorolhatnék még több normatívát. Megértem, hogy a többcélú kistérségi társulásoknak mindig kell egy aranyozott gyeplő, ahogy a német közigazgatásban fogalmaznak, egy ösztökélés, hogy próbáljanak meg hatékonyan dolgozni. De azért az, hogy a következő évben a bejáró- és kistelepülési normatíva megszűnik, tovább nehezíti azokat a kistelepüléseket, amelyek amúgy is nagyon nehéz gazdasági helyzetben vannak.

Úgy vélem, hogy az önkormányzatokról még holnap kerül szó, de a kiragadott példák is azt mutatják, hogy ennek a költségvetésnek az egyik legnagyobb vesztesei az önkormányzatok, a kistérségi társulások, és ennek a költségvetésnek az az üzenete az önkormányzatoknak, hogy el fogtok pusztulni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)