Felszólalás adatai

HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt két nap alatt az egyik oldalról kevés szó esett kultúráról, a másik oldalról pedig nagyon sok esetben érintették a képviselőtársak is ezt a területet.

Amikor az egész költségvetésről beszélünk, akkor ezen az oldalon mindig használjuk azt a három szót, hogy egyensúly, reform, fejlesztés, és ez a másik oldalon is helyenként megjelenik, bár ott gyakrabban, mint Pánczél képviselőtársam hozzászólásában is, más szavak a jellemzők.

Hadd mondjak ezekről egy-egy mondatot, először a kulturális terület felvezetésében. Az egyensúlyhoz nem kell sokat hozzátenni, sokkal inkább a reformról beszélnék, pontosabban arról a szemléletváltási szükségletről, amely azt gondolom, hogy a teljes területet áthatja, és egyben hat a gazdaságra is.

Három nagy kihívás van most a társadalom előtt, amelyre oda kell figyelnünk, ezek: a kulturális esélyegyenlőség megteremtése, mert ez a társadalmi fejlődés alapja; a másik az infokommunikáció fejlődése, amely szintén minimális feltétele annak, hogy az emberek hozzáférjenek a korszerű tudásokhoz; és természetesen van egy másik is, ez pedig a kultúra és a gazdaság összefüggése. Eleddig nagyon kevesen beszéltek erről, és nem is szeretném azt kijelenteni, hogy ez egy az egyben igaz, de már nagyon jó példákat találunk erre, hiszen Miskolc például ezen az alapon épített várost, a kultúrára épített gazdaságot. Vagy a dél-dunántúli régióban, hogy hazai példát hozzak a saját területemről, most megalakult egy kulturálisipar-klaszter, ami azt mondja, hogy a kultúrának azokat az elemeit, amelyek a turizmushoz vagy más területhez kapcsolódva meg tudnak jelenni a piacon, valóban nekünk is felszínre kell hozni.

A számok főösszege a költségvetésben természetesen nagyon nehezen hasonlítható össze, hiszen egyrészt a két minisztérium összevonásával egy új terület alakult ki, másrészt részfeladatok is kerültek át egyik tárcától a másikhoz. Ezért én inkább azt emelném ki, hogy nagyon fontos, hogy megjelent ezen tárca keretén belül is az EU-integráció, és a szakmai feladatokra szánt pénzek is növekedtek.

Az összpénz persze csupán szinten tartás, ezt itt többen elmondták, és mi sem vagyunk elégedettek, ahogy ezt megfogalmaztuk a bizottsági ülésen is, mert nyilván azt mondanánk, hogy úgy, ahogy az oktatásra, az egészségügyre, úgy a kultúrára is sokkal több pénz kellene évente. De pontosan azért, mert csak a szinten tartást találtuk meg, ezért nagyon gondosan végig kellett néznünk az államháztartás összes fejezetét, hogy hol milyen lehetőséget találunk.

(14.10)

Mert hivatalosan az ÁSZ is így fogalmaz: a prognosztizált pénzügyi források várhatóan biztosítják a feladatok ellátását. Ez így igaz, de mi úgy gondoljuk, hogy ezen a területen ennél sokkal többet el lehet érni. Úgy, ahogy egy család költségvetésében is először megnézi az ember, hogy mik azok a feladatok, amelyeket mindenképp el kell végezni, mik azok a kiadások, amelyek eddig is voltak és a továbbiakban is szükségesek, és prioritásokat is állít.

A mi területünkön az egyik prioritásnak mondhatjuk: nem reformot, hanem racionálisabb gazdálkodást. Úgy, ahogy minden más területen, nagyon fontos volt az, hogy az adminisztráció, a közbeszerzések, az intézményi racionalizálások megtörténjenek. Ez a tárcán belül is megtörtént, mintegy 250 millió forintos megtakarítást eredményezve.

Egy másik fontos prioritás az érdekeltségnövelés, amely megjelenik a szövegben is, és megjelenik ott is, hogy olyan társult források állnak rendelkezésre, amelyek azt mondják, hogy amennyit fordít egy önkormányzat, egy szervezet a kultúrára, ahhoz további pénzforrások társíthatók.

S van egy harmadik prioritás is, ez pedig a komplex szemlélet, amit összekapcsolnék az előbb említett gondolattal, éspedig azzal, hogy együtt kell, mondjuk, a turizmust és a kultúrát nézni, együtt kell az infokommunikáció fejlődését és a kultúrát nézni, együtt kell az élethosszig tartó tanulást és a kulturális intézményeknek ebben elfoglalt szerepét nézni.

Ha konkrét számokat nézünk, akkor azt mondjuk, hogy van az egyik oldalon egyfajta megtakarítás, ez 7-8 százalék, ami a gazdálkodási racionalitásból ered, és nagyon-nagyon kis területen, de vannak növekmények is. Például nő a közgyűjtemények támogatása, ezen belül az előbbi céloknak megfelelően a digitális könyvtár, a digitális tartalmak fejlesztésére, ezenkívül a Nemzeti Múzeum Seuso-kincsekkel kapcsolatos kutatásaira.

Az is izgalmas kérdés mindig, hogy vannak-e fejlesztések, folytatjuk-e a régi fejlesztéseket, vagy el tudunk-e indítani új fejlesztéseket. Több olyan fejlesztés van, amely az elmúlt időszakban meghatározó volt a kulturális területen. Ezek szerencsére befejeződtek vagy befejeződnek, és esetleg a pénzügyi hatásuk megy át a következő évre. Ilyen a Természettudományi Múzeum, a Ludovika-tömb rekonstrukciója vagy a Néprajzi Múzeum felföldi mezőváros-bemutatója, amelynek áthúzódó költségei jelennek meg az idei költségvetésben. Ugyanakkor a vári rekonstrukció új önálló forrásokkal, 763,7 millió forint értékben jelenik meg a költségvetésben.

Azt hiszem, mindannyiunk számára fontos és egy kicsit jelképes értékű is, hogy a Budai Vigadó rekonstrukciója is folytatódik, hiszen ebben az épületben foglal helyet a Hagyományok Háza és a Magyar Művelődési Intézet.

Egy nagyon picit beszélni szeretnék az érdekeltségnövelésről és a kulturális esélyteremtésről is, már csak azért is, mert ellenzéki részről az fogalmazódott meg, hogy elindítottunk egy folyamatot, majd ez a folyamat megállt, megszakadt, nem eredményes. Ez az úgynevezett közkincsprogram volt, amely ebben a költségvetésben is 658 millió forinttal szerepel. Igaz, hogy tényszerűen több dolgot érthetünk alatta, hiszen az elmúlt évben - s itt szeretnék majd néhány számot is mondani - a közkincsprogramon belül elindult egyrészt egy konkrét támogatás, igaz, hogy kicsi összeggel, 270 millió forinttal, de ebből 217 pályázat került támogatásra.

Ugyanakkor ehhez társult egy teljesen újszerű konstrukció, ez pedig az úgynevezett hitelkonstrukció. Senki nem hitt abban, hogy lesz olyan Magyarországon, aki művelődési házakra, kulturális intézményekre hitelt vesz fel. Tények bizonyítják, hogy egy olyan konstrukcióban, amelyben a hitelfelvétel mellé az állam a kamattörlesztést és esetleg a tőke egy részének rászorultsági alapon való elengedését társítja, egy eredetileg alig 100 millió forintos összeg nagyon nagy összegeket mozdított meg, hiszen az összes hiteligény 2 milliárd 182 millió forint volt, ami közel 3,5 milliárd forintos fejlesztést generált ezen a területen, és ebből összesen 156 intézmény került felújításra. Mondhatnánk, hogy sok vagy kevés, mi természetesen kevésnek tartjuk, de én azt gondolom, hogy ez nagyon fontos. Ezen belül az Önkormányzati Minisztérium fejezetében található a mozgókönyvtári feladatellátás segítése, amely megemelt összeggel folytatódik, és amit mi szintén nagyon fontosnak tartunk.

Zárásként hadd mondjam el, hogy milyen kapcsolódásokat kerestünk és találtunk a költségvetésben. A GKM fejezetében van forrás a digitalizálásra és a digitális szakadék megszüntetésére. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium célelőirányzatai között lehet megtalálni azt a forrást, amelyben az általunk hiányolt fesztiválok, nagy rendezvények vagy kulturális rendezvények támogatása található, hiszen, bár nem itt kerestük, de itt találtuk meg a Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatását 732 millió forinttal, vagy a hagyományos rendezvények 300 millió forintos és a regionális turisztikai pályázatok 900 millió forintos támogatását.

Azért tartottam ezeket nagyon fontosnak elmondani, mert ezek a lehetőségek a hazai források között találhatók. De ugyanígy találhatók források az európai támogatások között is, például az EMVA támogatási keretben, ahol a következő évtől, azaz 2007-től lehetőség lesz a többfunkciós közösségi terek felújítására, ami a mi saját revitalizációs programunk folytatása lehet. A holnapi tárgyalás során azt is látni fogjuk, hogy az úgynevezett salátatörvényben egy új segítség nyílik meg a vidéki települések számára, ahol a kézműves műhelyek és az ő bemutatóik is kaphatnak kedvezményeket az adózás esetén.

A kulturális fejezet költségvetése tehát számunkra is kevés, csupán a szinten tartást jelenti, viszont ha együtt olvassuk a többi fejezettel, akkor számtalan lehetőséget rejt.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)