Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Botka László MSZP-s képviselő: "A szakmai közigazgatás felszámolása" címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Fidesz hatékony, erős, biztonságot nyújtó államot ígért a választási kampányban, és valóban, a magyar választópolgárok olyan államot akarnak, amely képes megvédeni a polgárait, képes fenntartani a rendet, s leginkább képes folyamatosan megújuló minőségű közszolgáltatásokat nyújtani.

De, tisztelt Ház, az elmúlt egy évben kiderült, hogy a Fidesz és a választók mást értenek hatékony államon. Mert mi kell ahhoz, hogy az állampolgárok biztonságban érezzék magukat? Mi kell ahhoz, hogy bizalmuk legyen az államban? Legelőször is kell kiszámíthatóság, kell bizalom és kell szakértelem. Az elmúlt egy évben a Fidesz-kormányzat éppen ezen alapvető értékeket rombolta le. Mert kiderült, hogy az alkotmány és bármely törvény mindenféle korlát nélkül, ad hoc módon, pillanatnyi pártérdek alapján, akár személyre szabott módon is változtatható, nincs tehát kiszámíthatóság. Mert az elmúlt egy évben kiderült, hogy minden szerzett jog - nyugdíj, ellátás, előmenetel - egyik percről a másikra visszamenőleges hatállyal visszavonható, akár 98 százalékig visszamenőleg emelhetők az adósságok, senki nincs tehát biztonságban, nincs bizalom.

Ma pedig elkezdik szavazni azon törvényeket, amelyek Magyarországon teljes egészében felszámolják a szakmailag megalapozott közigazgatást. Tavaly ősszel hoztak már új köztisztviselői törvényt, amellyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányellenes a köztisztviselők indoklás nélküli felmentési lehetősége.

(13.40)

Az Alkotmánybíróság indokolásában kifejtette, hogy ez az őszi törvényük öt alkotmányos alapjog sérelmét valósítja meg. Sérül a jogállamiság, a munkához való jog, a közhivatal viseléséhez való jog, a bírósághoz fordulás joga, sérül az emberi méltósághoz való jog. Az az őszi törvény, valamennyi rendelkezése a jogállamtól idegen megoldásokat vezetett be, gyakorlatilag teljes teret adott a munkáltatói önkénynek, a válogatás nélküli politikai tisztogatásnak. Lényegében megszüntették a közszolgálatban dolgozók jogvédelmét, a köztisztviselői életpályát, a szakértelmen alapuló apparátusi munkát, és helyébe a politikai kiválasztás, a politikai lojalitás lépett. Lényegében Magyarországon ez a törvény új rendszert vezetett be: áttértünk a közigazgatás helyett a politikai igazgatásra.

Most, tisztelt Ház és tisztelt kormány, új törvényt terveznek hozni, amelynek a szavazása a mai napon megkezdődik a parlamentben. Ebben az új törvényben - ha már az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem lehet indokolás nélkül felmenteni köztisztviselőt - behoznak egy új, nemzetközileg is példátlan felmentési indokot: kötelező a köztisztviselőt felmenteni akkor, hogyha elveszti munkáltatója bizalmát. A bizalomvesztést állítja a köztisztviselői törvény középpontjába.

A törvény egyébként nagyon egyértelműen úgy szól, hogy a köztisztviselő a vezetői iránti lojalitással köteles ellátni a feladatait. Ez klasszikus politikai függés. A szakmai kritériumoknak nevezett részei a törvénynek meg sem említik a köztisztviselők számára a jogszerűség követelményét, ami minden munkának - azt gondolom - az alapja, meg sem említi a hozzáértést, meg sem említi a szorgalmat, de leginkább - és talán ez a legfájóbb pont - meg sem említi az ügyfél, az állampolgár szolgálatát. Teljesen szubjektív politikai elvárásokat állít a törvény a Magyarországon dolgozó köztisztviselők elé.

Azt gondolom, talán jobb és tisztességesebb lett volna az alkotmánybírósági döntés után egy még egyszerűbb felmentési indokot behozni a köztisztviselői törvénybe; lehet, hogy csak azt kellett volna mondani, hogy indokolásként elég az, hogy csak. Lehet, hogy csak annyit kellett volna mondani, egyszerűbb lett volna az új törvényben úgy fogalmazni, hogy a köztisztviselők felé Magyarországon innentől kezdve csak egyetlen elvárás van: a Fidesz aznapi szándékát és politikai érdekeit képviselni mindennap.

Tisztelt Ház! Tisztelt fideszes Képviselőtársaim! Az állam nem a kormányért, hanem az állampolgárokért van. Az nem hazaszeretet, ha valaki csak saját magát és a saját hatalmát szereti a hazában. A magyar választópolgárok kiszámítható, igazságos, minden magyarnak otthont adó államot vártak maguktól, de ehelyett, amit kaptak, nem más, mint mostanra már minden kontrolltól és szakmaiságtól megfosztott pártállam. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ennek a felszólalásnak talán nagyobb lett volna az őszinteségértéke, ha ön akkor mondja el, mikor az Alkotmánybíróság 2002-2010 között háromszor semmisítette meg a közigazgatási hivatalok különböző trükkös és alkotmányellenes felállításával vagy kijátszásával kapcsolatos MSZP-s és SZDSZ-es javaslatokat. Talán akkor hitelesebben hangzott volna önöktől is ez a felszólalás.

Kicsit furcsállom, hogy ön a közigazgatás szétveréséről és hitelességről beszél, kiszámíthatóságról beszél. Önök beszélnek kiszámíthatóságról, akik 2006-ban ötéves adócsökkentési programot fogadtak el, majd a parlament első ülésén utána azt el is törölték, mintha ez nem is lett volna ígéret. Ön beszél arról, hogy a közigazgatás rendszere nem megfelelően működik, miközben önnel talán egy padsorban vagy kicsit hátrébb ülő Gyurcsány Ferenc épp évértékelő beszédében fejezte ki elismerését, hogy a kormánynak mennyire jó javaslata volt, amit ő is támogat, hogy fölállítottuk megyénként a kormányhivatalokat. Furcsállom, hogy nem egyeztetnek erről - úgy látszik - házon belül, frakción belül, hogy a közigazgatás legfontosabb kérdése ez, 1962 vagy a '89-es rendszerváltás után a legfontosabb közigazgatási átszervezési intézkedés ez volt. Erről ennyire különböző véleménye van az MSZP-frakció tagjainak. Bár lehet, hogy Gyurcsány Ferenc most a pártjában csinálja azt, amit az országban előtte sok-sok évig.

Nos, hát ez a legfontosabb intézkedés, én is így látom, képviselő úr, hogy 14 korábbi hivatalból, mely a szétaprózódott közigazgatás jellemzője volt területi, megyei szinten, immáron egy kormányhivatal van, és ön azt az apró pici dolgot elfelejtette megemlíteni a felszólalásában, hogy mindemellett létrejött 100 darab kormányablak is 29 különböző helyen az országban, ahol pontosan az ügyfélközpontúság a legfontosabb szempont. Míg önök eddig magukban a hivatali épületekben, különböző szakhatóságokban fogadták az ügyfeleket, az új kormányzat igencsak nagyot lépett ebben, hiszen a kormányablakokban 14-féle hivatal ügyeit indíthatják el, de minden más kérdésben is tájékoztatást kaphatnak az állampolgárok. Ügyfélközpontúságra, azt hiszem, ez igencsak jó példa.

Ön politikai irányításról, politikai tisztogatásról beszél akkor, amikor mindösszesen 850 köztisztviselő, kormánytisztviselő került felmentésre a kormányváltást követő hónapokban, a tavalyi év során. Ezzel szemben az önök kormányzása idején, 2006-ban 14 ezer kormánytisztviselőt mentettek föl, 850 kontra 14 ezer, nem tudom, akkor milyen önkritikával kellene hogy éljen az MSZP, hogyha ezt a két számot, amelyek teljesen egyértelműek és nehéz velük vitatkozni, ezeket egymás mellé állítjuk. Úgy érzem, sokkal inkább egyértelmű, hogy az MSZP mit végzett a közigazgatással kapcsolatban.

De hát 2006-ban nemcsak a 14 ezres elbocsátás, hanem a 2006. évi LVII. törvény, na ez volt az, ami a közigazgatásnak véget vetett, tisztelt képviselő úr, amit ön is és a frakciótársai is - akkor még jóval többen voltak - elfogadtak, és az egész közigazgatásra ráerőltettek. Ez szüntette meg a közigazgatási államtitkárokat, ez szüntette meg a helyettes államtitkárokat, és helyettük a politikai ciklus időtartamára kinevezett szakállamtitkárokat ültetett a közigazgatás vezető posztjaiba. Jól látható, hogy míg a közigazgatási vezetőknek túlnyúlik a mandátuma az egyes kormányzati ciklusokon, önök ezeket mind kirúgták, és mindegyik helyére olyat ültettek, akiknek pontosan a választásokig, a politikai vezetők mandátumának lejártáig tart csak a mandátuma. Ők voltak a szakállamtitkárok, nekik szűnt meg tavaly tavasszal a mandátumuk. Önök ezzel a törvénnyel verték szét 6 évvel ezelőtt a közigazgatást.

A mi javaslatunk ezzel szemben azt kínálja a kormánytisztviselőknek, hogy egész életükön keresztül dolgozhassanak a közigazgatásban, s nyilvánvalóan, hogy a társadalomnak a jó közigazgatásba vetett bizalmát megőrizzük, ehhez szükség van arra, hogy szakmai értékek alapján, ha valaki nem megfelelő, akkor az ne maradjon bent. Nem azért, mert vele szemben valamiféle olyan elvárásunk van, ami teljesíthetetlen, hanem egész egyszerűen az egész közigazgatás tekintélyét és az államba vetett bizalmat kell hogy megóvjuk.

Az, amit ön itt a legfőbb kritikaként mondott, hogy mi az az elvárás, amit mi nem fogalmaztunk meg a kormánytisztviselőkkel szemben, a törvénynek az ön által leginkább kifogásolt részét felolvasom, hogy mi is kell pontosan a kormánytisztviselőknek a magatartása legyen: "A vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettség, a vezetőkkel és a saját munkatársaikkal való alkotó együttműködés, a szakmai elhivatottsággal történő fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzés." Ez az a három sor, amit önök úgy jellemeznek, hogy teljes politikai hatalomátvétel. Én úgy gondolom, hogy ez a szakmaiság megalapozása, és pontosan egy olyan szemléletváltás a közigazgatásban, hogy nem általában kell az emberek alkalmatlanságát vizsgálni, hanem az adott munkakörben kell megnézni, hogy ő képes-e ennek az ellátására.

Úgy gondolom, csak akkor építhetjük tovább ennek a jó közigazgatásnak a rendszerét, ha ezen az úton megyünk tovább. Az eddigi jelek biztatók voltak, hiszen míg az önök idején a magyarország.hu.2.0 mint az elektronikus közigazgatás kiemelkedő projektje két órát élt meg, azzal szemben több tízezer számban mi már befogadtuk és akadálymentesen, problémamentesen intézzük a kettős állampolgársági ügyeket, és jól vizsgázott a közigazgatás akár a katasztrófahelyzetekben, vörösiszapnál vagy árvíz esetén is. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Bízom benne, hogy továbbra is ilyen sikereket fogunk elérni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Bravó!)