Készült: 2024.04.26.08:27:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

133. ülésnap (2011.11.14.), 405-407. felszólalás
Felszólaló Dr. Sós Tamás (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:05


Felszólalások:  Előző  405 - 407  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SÓS TAMÁS (MSZP): Elnök úr, én még mindig a 8. §-nál tartanék.

ELNÖK: Tessék, nyugodtan!

DR. SÓS TAMÁS (MSZP): Konkrétan van egy kormánypárti módosító, van ellenzéki módosító a 440 ezer forint/fő/évvel kapcsolatban, és itt gyakorlatilag mindkettő összecseng - az ellenzéki és a kormánypárti -, hogy 500 ezer forint/fő/év kerüljön meghatározásra. Én személy szerint fontosnak tartanám, hogy akár a 6. vagy 7. számú módosítót fogadjuk el, az mindenképp segítené, azt gondolom, a képzőket, különösképp azért, mert úgy gondolom, hogy várható, bár erről államtitkár úr tudna nyilatkozni, hogy gondolom, erről majd meg fog jelenni egy kormányrendelet, amely részletesen szabályozza ezeket a kérdéseket.

Ki lehetne térni egy ilyen kormányrendeletben, gondolom, ha már a törvénytervezetben ez nem történik meg, bár talán jobb lett volna itt, hogy hogyan térjünk el a normatívától, hogyan jelenik meg a több, összetett, nagy eszköz- és anyagigényes szakmákban érintett, nagy tanulólétszámmal bíró gyakorlatszervezők érdeke. Szerintem nagyon fontos lenne, és közben gondolni a mikro- és kisvállalkozásokra is, mert ők, úgy tűnik, ebben a rendszerben szinte háttérbe szorulnak.

Megnézem én azt a mikro- és kisvállalkozót, aki tanulókat tart, mert ez a rendszer nem igazán ösztönzi őket. Érdemesnek tartom, hogy ezeket a kérdéseket is végig kellene gondolni.

Kérdésként merül fel, hogy a normatíva teljes összege a gyakorlatigényes középiskolai és felsőoktatásban részt vevő tanulók után egyaránt jár-e, valamint hogy a kifizetett díjazástól függetlenül a normatíva összege hogyan kerül megállapításra, illetve a kifizetett díjazás és a normatíva különbözete a cégek számára szabadon felhasználható forrást jelent-e.

Úgy látom, csak az látszik tisztán, hogy az újonnan belépőnek milyen feltételek között kell végeznie munkáját, és mire számíthat egy esetleges kedvező kormánydöntés alkalmával. A pályáztatási forma nem megoldás minden probléma kezelésére, nincs garancia arra vonatkozóan, hogy minden évben kiírásra kerülnek azok a pályázatok, mint az előbb is említettem ezt. Állami forrásokról lévén szó, valószínűsíthetően a szabályozás nem lesz enyhébb, mint más esetekben. Így egy veszélyes munkahely, mint például egy olyan cég, ahol keményebb fizikai munkát végeznek, ahol több eszközre van szükség, ott gondot fog jelenteni, ha lényegesen kisebb forrás áll rendelkezésre.

Felvetődik az a kérdés is, hogy a törvényjavaslat egyik célja a gyakorlati képzés erősítése, valamint hogy ösztönözze a hozzájárulásra kötelezetteket a gyakorlati képzőhelyként való működésre. Ez nagyon hasonlít a Németországban működő rendszerre, ahogy érzékeltem. Azok a cégek, amelyeknél korábban sem voltak meg a megfelelő feltételek a gyakorlati képzéshez, ezzel az egy csökkenő tétellel továbbra sem tudják majd mérsékelni a hozzájárulási kötelezettségüket, azonban ezt más módon már nem tehetik majd meg. Ez valószínűleg itt is a mikro- és kisvállalkozásokat igen hátrányosan fogja érinteni.

Újabb gondolatot is hadd hozzak szóba, ami idekapcsolódik. Ez az előterjesztés 9. §-ával függ össze. A havi bevallással foglalkozik, az előleg befizetése további jelentős terhet ró a szakemberekre, csökkentve ezáltal az érdemi, szakmai munkára fordítható időt.

A helyzetet tovább nehezíti a csökkentő tételek havi figyelemmel kísérése és az arányosítása. Tehát valamely területen a bürokrácia csökken, de ez más területen kompenzálódik, ellentmondva ezáltal a tervezetben megfogalmazott céloknak.

Összességében tehát úgy látom, hogy a finanszírozás kapcsán a gombhoz igazítják a kabátot, tulajdonképpen előbb vesszük el a vállalkozóktól azt a pénzt adó formájában, amit befizet szakképzési hozzájárulás címén, bevisszük ezt egy nagy kalapba, majd utána lehet erre pályázni. A mostani rendszerben nem tudja odaadni a képzőintézmény számára, nem tud úgy beleszólni, mint korábban ő ezt tehette, és figyelemmel kísérte ezt a rendszert.

Befizeti, adó formájában biztos, hogy keményen be is hajtják tőle, ahogy nézem ezt a rendszert, ugyanakkor nem biztos, hogy ez azt a célt fogja szolgálni, amit ő szeretett volna, mert ő azt szerette volna, hogy ott a környezetében olyan képzés valósuljon meg, amit ő is ösztönöz. Ugyanakkor ebbe már neki nem lesz olyan beleszólása - központi pályázat keretében történik ennek a visszaosztása -, ráadásul az előterjesztésből azt lehet kiolvasni, hogy a miniszter fogja ezt az összeget elosztani. Ebből nem látszik az a tanácsadó testület, ami korábban működött, mondjuk, akár a miniszternek a tanácsadó testületeként.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  405 - 407  Következő    Ülésnap adatai