Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/10048. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben.

(13.10)

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvényjavaslat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Hszt. módosítására tesz javaslatot.

Tekintettel arra, hogy 2013. január 1-jétől létrejött a magyar kormány-tisztviselői kar, a szabályozási összhang megteremtése érdekében indokolt a Hszt. magyar rendvédelmi karral kapcsolatos szabályozásának módosítása. Ennek értelmében a javaslat tartalmazza, hogy a magyar rendvédelmi kar elnökét e tisztségének idejére a fegyveres szerv rendelkezési állományába kell helyezni.

A Hszt. kiegészül továbbá a magyar rendvédelmi kar elnökének illetményére vonatkozó rendelkezéssel. A jövőben a főtitkárt, a jelenlegi főtitkár megbízatásának megszűnését követően, a magyar rendvédelmi kar munkajogviszony keretében fogja foglalkoztatni. Felette a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja a javaslat szerint.

A Hszt. kiegészül annak lehetőségével, hogy a fegyveres szervek, illetve az azokat irányító miniszterek helyiséget, egyéb eszközöket, valamint pénzbeli támogatást biztosítsanak a magyar rendvédelmi kar részére.

A javaslat szélesíti továbbá a magyar rendvédelmi kar által a tagjai vonatkozásában nyilvántartott adatok körét.

Tisztelt Országgyűlés! A felmerült jogalkalmazói igény alapján a törvényjavaslat kiegészíti a Hszt. rendelkezéseit a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó ügyek jogorvoslati lehetőségére vonatkozó szabályozással. Ezen rendelkezések a honvédek jogállásáról szóló törvénnyel összhangban kerültek megfogalmazásra.

A Hszt. jelenleg nem tartalmaz rendelkezéseket arra az esetre vonatkozóan, amikor a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát a rendelkezési állomány megszűnését követően a törvényben meghatározott beosztás hiányában felmentéssel meg kellene szüntetni, ugyanakkor az érintett felmentési védelem alatt áll. A törvényjavaslat ennek a helyzetnek a rendezése érdekében kiegészíti a Hszt.-t egy új rendelkezési állományba helyezési jogcímmel, amelybe a felmentési védelem idejére kerülnek az érintett hivatásos állományúak. A szabályozás egyúttal rögzíti, hogy a rendelkezési állomány időtartama alatt milyen szabályok szerint kell az érintett részére szolgálati beosztást biztosítani, illetve felajánlani. Amennyiben a hivatásos állomány tagját a felmentési védelem ideje alatt szolgálati beosztásba helyezik, a felmentési ok megszűnik.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A törvényjavaslat pontosítja a Hszt. garantált bérminimummal kapcsolatos szabályozását is. A törvény ugyanis kimondja, hogy a hivatásos állományúak illetményének illetménypótlékok nélkül számított együttes összege nem lehet kevesebb a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél. Ugyanakkor a Hszt. rendelkezéseinek megfelelően pályakezdőként sor kerülhet részszakképesítéssel nem rendelkező személyek hivatásos állományba vételére is. Ezen személyek még nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges szakképzettséggel, ezért esetükben tehát a garantált bérminimummal kapcsolatos garanciális szabály alkalmazására nem is kerülhet sor. A jogi szabályozás egyértelművé tétele érdekében a javaslat kimondja, hogy ezen pályakezdők esetében, kizárólag a részszakképesítés megszerzését megelőző időszakban, a garantált bérminimum összegével kapcsolatos garanciális szabályt nem kell alkalmazni.

A javaslat tartalmazza: a szolgálati járandóság szüneteltetésével kapcsolatos tárgykörben is megváltozik a törvényi szabályozás. Jelenleg a szüneteltetésre az érintett kérelmére kerülhet sor, 2013. július 1-jétől azonban már a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból fog dönteni a szüneteltetésről. A törvényjavaslat ennek a módosításnak az okán a szabályozások összhangjának megteremtése érdekében javasolja módosítani a jelenleg hatályos Hszt.-t.

A benyújtott törvényjavaslat beépít továbbá a Hszt.-be egy, az állományilletékes parancsnokot terhelő értesítési kötelezettséget. A szüneteltetésre okot adó körülmény bejelentésének kötelezettsége ugyanis a szolgálati járandóságban részesülő személyt terheli, amelynek elmulasztása esetén őt az időközben folyósított szolgálati járandóság visszafizetésére kell kötelezni. Az értesítési kötelezettség beillesztése a Hszt.-be ezen helyzetek kialakulását hivatott megakadályozni, illetve megelőzni.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot tárgyalja meg és támogassa.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a honvédelmi és rendészeti bizottsági álláspont ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5 perces időkeretben.

Megadom a szót Borbély Lénárdnak, a bizottság előadójának.

BORBÉLY LÉNÁRD, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 2013. február 25-én az előterjesztést megvitatta, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló T/10048. számú törvényjavaslatot 13 igennel, 4 nem mellett, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta.

A javaslat célja a törvény hatálya alá tartozó hivatásos állományúak vonatkozásában a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó esetekben a jogorvoslattal kapcsolatos szabályozás rögzítése, a rendelkezési állomány megszüntetésével kapcsolatos szabályok kiegészítése, valamint a magyar rendvédelmi karral összefüggésben kisebb módosítások elvégzése.

Az államtitkár úr által elmondottakkal kiegészítve szeretném tehát megerősíteni, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság nagy többségben az előterjesztést, a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, és azt javasolja a parlamentnek elfogadásra.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre bejelentett képviselői felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Borbély Lénárd képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen. Szeretném is folytatni. Tehát az előbbiekben a bizottság álláspontját ismertettem, most pedig a Fidesz álláspontját szeretném megismertetni a képviselőkkel.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő előterjesztés a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat módosítására tesz javaslatot három nagy tárgykör alapján.

Először is, a 12 pontból álló módosítási csomag az első részében javaslatot tesz a hatályos törvény magyar rendvédelmi karral kapcsolatos szabályozásának módosítására, az elnök, a főtitkár, a nyilvántartandó adatok, valamint a magyar rendvédelmi kar részére nyújtható egyes támogatási formák vonatkozásában. Ennek értelmében a magyar rendvédelmi kar elnöke a tisztségének idejére rendelkezési állományba kerül. Ezzel egyidejűleg a javaslat létrehoz egy új rendelkezési állományba helyezési jogcímet, amely a hivatásos szolgálati viszonyban álló elnök esetében alkalmazandó, illetve megalkotja az MRK-elnöki tisztségét és ezzel a rendelkezési állomány megszűnése esetén irányadó szabályokat is. Ez eddig hiányzott a törvényi szabályozásból.

A javaslatot olyan rendelkezésekkel egészíti ki a Hszt., amely alapján a magyar rendvédelmi kar részére feladatainak ellátása céljából helyiséget biztosíthat a fegyveres szerv vagy a miniszter, továbbá lehetővé teszi az MRK pénzbeli támogatását is. Eddig ezt sem szabályozták.

Annak érdekében, hogy a rendvédelmi kar elláthassa a feladatait, szükséges az általa kezelt adatkör szélesítése. Tekintettel arra, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és közalkalmazotti állománya, valamint a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozói tekintetében speciális adatkezelési szabályokat érvényesülnek, ezen személyek adatait az MRK irodája csak az erre kijelölt adatkezelő útján kezeli, az adatokhoz csak ezen adatkezelő útján fér hozzá, ezen személyi kör esetében indokolatlan lenne az adatok körének kiszélesítése, ezért a javaslat esetükben kivételeket határoz meg.

(13.20)

A másik ilyen témakör: az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIV. törvény kiegészíti a Hszt. rendelkezését annak rögzítésével, hogy az alaptörvényben meghatározott eseteken kívül a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos mely döntések tartoznak a köztársasági elnök hatáskörébe. A kérdéses szabályozás kapcsán ugyanakkor felmerült az igény annak rögzítésére, hogy ezekben az esetekben jogorvoslatot milyen módon kérhet az érintett hivatásos állományú. Ezen 2013. év január 1-jén hatályba lépett rendelkezés kapcsán felmerült a köztársasági elnök hatáskörébe utalt ügyekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó szabályozás megalkotásának igénye, összhangban a Magyar Honvédség hivatásos állományára vonatkozó szabályozással. A javaslat ezen rendelkezéseket alkotja meg és illeszti be a Hszt.-be.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül a harmadik nagy témakör: a javaslat kiegészíti a törvény rendelkezési állomány megszüntetésekor alkalmazandó előírásával kapcsolatos szabályozást. A Hszt. jelenleg hatályos szabályai ugyanis nem rendezik azt a helyzetet, amikor a rendelkezési állomány megszűnését követően a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát meg kellene szüntetni, de az érintett felmentési védelem alá esik. Ezekben az esetekben ugyanis az érintett nem tölt be szolgálati beosztást, de rendelkezési állományban tartásának oka megszűnt, ugyanakkor a szolgálati viszonyának megszüntetésére nem kerülhet sor. Eszerint a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartoznak mindazok, akiknek megszűnt a rendelkezési állománya, és a felmentésüknek lenne helye, de a felmentési védelem alatt állnak, mindaddig, amíg a felmentési védelem ideje fennáll. Erről az imént részletesebben államtitkár úrtól hallhattunk.

Az előterjesztés garanciális szabályként javaslatot tesz a hatályos törvény garantált bérprémiummal kapcsolatos szabályozásának pontosítására, a hivatásos állomány pályakezdő, részszakképesítéssel még nem rendelkező tagjai vonatkozásában kimondja, hogy az illetmény illetménypótlékok nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegétől.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján a javaslatban foglalt módosítások szükségesek, ezért támogatását a Fidesz frakciószövetsége nevében is támogatásra alkalmasnak ajánljuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Jámbor Nándor képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport.

Megadom a szót, képviselő úr.

JÁMBOR NÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat több paragrafusa is az MRK-val foglalkozik, az MRK működését kívánja elősegíteni, illetve szabályozni.

Korábban, az MRK létrehozásával kapcsolatban lefolytatott vitánál is kifejeztük aggályainkat és kifogásainkat az MRK életre hívásával kapcsolatban. Jelen törvényjavaslat próbálja az akkor megalkotott törvényt némileg korrigálni, hiszen fontos dolgok maradtak ki. Nem rendeltek forrást az MRK működéséhez, tisztázatlan volt, hogy milyen pénzekből és milyen ingatlanon lesz egyáltalán képes ellátni a feladatát.

Idestova egy év telt el az MRK létrehozása óta, és ez mindmáig tisztázatlan kérdés maradt. Továbbra sem látjuk biztosítva, hogy az MRK a rábízott feladatokat maradéktalanul fogja tudni teljesíteni, hiszen a finanszírozási oldal vonatkozásában most is egyértelműen látszik a politikai befolyás, hiszen a miniszter kénye-kedve szerint dönthet arról, hogy milyen ingatlant bocsát esetleg ingyenes használatra, illetve mennyi pénzzel kívánja támogatni az MRK tevékenységét.

A tökéletes megoldás talán az lett volna, hogyha a keretköltségvetésben külön soron szerepelt volna az MRK működését biztosító forrás, ami a jövőben nem függött volna a miniszter kedvétől vagy belátásától, jóindulatától, hanem egy előre meghatározott keretösszeg terhére, önállóan tudott volna gazdálkodni az MRK.

Ezeket az aggályokat fogalmaztuk meg korábban is, amikor az MRK tevékenységét össze kívántuk hasonlítani a korábban is függetlenül működő szakszervezetek tevékenységével, ahová az MRK álláspontunk szerint benyomul, erre a területre, és valóban az látszik, hogy itt egy politikai függőségi viszony alakul ki.

A 6. §-ban a rendelkezési állományt érintő változások céljából az sejlik ki, hogy meg kívánják könnyíteni az állományból történő kikerülés gyakorlatát azok vonatkozásában is, akik egyébként védelem alatt állnának.

Összességében a törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni, a már korábban vázolt és a jelenleg ismét felemlített kifogásoknak köszönhetően. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport.

Öné a szó, képviselő úr.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Onnan folytatnám, ahol képviselőtársam, Jámbor Nándor abbahagyta, mert való igaz, hogy egy technikai módosításnak tűnik, amit beterjesztett elénk a kormányzat, és itt legfőképpen a magyar rendvédelmi kar viszonyrendszerével és annak jogállásával, illetve a most benyújtott változásokkal foglalkoznék.

Tehát technikainak tűnik, de mégis messze ható, és ahogy azt képviselőtársam elmondta, a múltból kell indítani a tényfeltárást, hiszen arról van szó, hogy a magyar rendvédelmi kart valóban egy olyan kötelező tagság intézményével rendelkező valamiként hozták létre, amelyet a szakszervezeteknek úgymond a pótlására vagy ha tetszik, kiszorítására hozott létre a kormányzat.

Lehet természetesen azt mondani, hogy ez egy nagyon jó dolog, hogy minden rendvédelmi dolgozó kötelezően tagja kell hogy legyen egy ilyen testületnek, ennek lehetnek előnyei is. Ha viszont hozzávesszük azt a viszonyrendszert, ami a megfelelő függetlenséget nem biztosítja, akkor arra jutunk, hogy ez egy olyan látszatintézkedés volt, amit arra hozott létre a kormányzat, hogy minél inkább a felügyelete alatt tarthassa a folyamatokat, és ebben a tekintetben a magyar rendvédelmi kart is. Nyilván meg szeretnék előzni, hogy bármiféle mozgolódás vagy hatékony érdekérvényesítés bekövetkezhessen. Ez azért is fájó, mert annak a nem kevés embernek - több tízezer emberről beszélünk, akiket ez érint - ugyanúgy joguk van, bár nem újdonság, a különböző alkotmányokban más országoknál is kimondásra kerül, hogy bizonyos dolgozóknak, akik mondjuk, a rendvédelemben dolgoznak, de ez más szektorokban is megfigyelhető lehet, korlátozottabb joguk van például a sztrájkra vagy egyéb jogaik korlátozhatóak, de ez nem jelenti azt, hogy az ő érdekképviseletüket abszolút és teljes mértékben valamiféle látszatképviseletté kellene silányítani.

Hogy a pontos részletekre rákanyarodjak, itt a törvényjavaslatnál általános indokolást ugyan nem találhatunk, de államtitkár úr elmondta, hogy nagyjából mi ihlette a módosítást, illetve a részletes indokolásból és magából a különböző szakaszokból ez kitűnhet. Amit én a 3. §-ban mindenképpen fontosnak tartok elmondani, hogy ami itt elővezetésre került, hogy ez egy jó dolog, hogy különböző anyagi támogatásokat kaphat a magyar rendvédelmi kar és különböző tagozatai a fegyveres szervektől vagy akár a minisztériumtól, a minisztertől, ezt persze elő lehet vezetni egy pozitív dologként, hogy lám-lám, tudjuk támogatni a magyar rendvédelmi kart, de ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy ez miért csak egy adható valami, miért a miniszternek és a fegyveres szerveknek a saját belátásán múlik, az önkényén múlik, hogy adják-e ezt a támogatást vagy nem adják, és természetesen ha olyan folyamatokat tapasztalnak vagy esetleg egy olyan elnök kerül megválasztásra, aki a sarkára áll, akkor ezeket a támogatásokat törvény által felhatalmazott módon bármikor meg lehet vonni, ez viszont így, ebben a formában nem helyes.

(13.30)

Egyébként az is vicces, hogy ezzel a módosítással teremtik meg még annak is a lehetőségét, hogy bármilyen támogatást kaphassanak. Már amikor ez a törvény a magyar rendvédelmi kart mint intézményt bevezette, ott meg kellett volna teremteni annak lehetőségét, hogy önállóan, függetlenül, és a függetlenség pénzügyi függetlenséget is jelent, vagy legfőképpen azt jelenti, megfelelő módon dolgozni tudjon, képviselni tudjon több tízezer, a rendfenntartásban dolgozó egyént. Erre egyébként módosító javaslatot fogunk benyújtani, mert ha a 3. §-ban nem garantáljuk, ahogy mondtam, ezeket a pénzügyi támogatásokat, ami természetesen lehet ingyenes ingatlanhasználat, azt is ebbe a körbe értem, akkor nem léptünk semmit előre, hanem az önkénynek és nem a független működésnek, hanem a befolyásolható, az adott kormányzatnak ellentmondani nem merő rendvédelmi kart hozunk létre. Lehet, hogy ez a szándék, de akkor javítsanak ki.

Ami a főtitkár pozícióját illeti. Eddig a törvényben arról volt szó, hogy a főtitkár az országos közgyűlés által választott tisztségviselő, aki egyébként a magyar rendvédelmi kar országos elnökségének is tagja. Tehát egy nagy legitimációval bíró választott tisztségviselő volt, ráadásul 5 éves szakmai tapasztalatot is elvártak ebben az esetben. Most ez kivételre kerül, és egyszerű munkavállalóvá minősítik. Erre nem elég és nem elfogadható magyarázat, hogy az ő munkavégzése és a nagy munkateher csak ezt a megoldást engedi megvalósítani, hogy ő alkalmazott legyen. Ugyanúgy lehetne választott tisztségviselő, akit, ugyanúgy, akár az elnököt, bizonyos esetekben a munkavégzés alól fel lehetne menteni, tehát rendelkezési állományba kerülhetne. Vagyis nem indokolja semmi a munkavállalói státust.

Azt viszont véleményem szerint kihagyták, és erre is egy módosító javaslatot benyújtottam, államtitkár úrnak szeretném is jelezni, hogy nem találtam a módosító javaslatok között azt, hogy a Hszt. 29. § (7) bekezdésének b) pontja szól arról, hogy magyar rendvédelmi kar országos elnökségének kik a tagjai. Ha ezt nem módosítják, és benne hagyják a főtitkárt, akkor egy olyan helyzet áll elő, hogy bár a főtitkár egy munkavállaló, aki fölött az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat, de ugyanúgy tagja az országos elnökségnek, mint a többi, egyébként demokratikusan megválasztott tisztségviselő. Úgy vélem, hogy ez csak egy kodifikációs probléma lehet, javasolnám, hogy államtitkár úr nézzen utána, mert ha ez így marad, akkor jogilag szerintem egy elég faramuci helyzet jöhet létre. Ez csak jobbító szándékú megjegyzés volt, ha már önök ebbe az irányba mentek, hogy munkavállalót csinálnak a főtitkárból, amit én nem javasolnék. De ha már ezt teszik, akkor ezt a 29. § (7) bekezdés b) pontját is korrigálják, mert egyébként nem lesz értelme.

A 4. §-ban önök arra tesznek javaslatot, hogy a rendvédelmi dolgozók, a tagok átadott adatait a magyar rendvédelmi kar részére egy kibővített körben kelljen átadni. Ennek igazából nem látom az indokát. Itt a 4. §-ban az szerepel, hogy a tagság igazolása céljából, illetve a tag számára nyújtott kedvezményes szolgáltatások igénybevételi lehetőségeinek biztosítása céljából bővítenék önök azoknak az adatoknak a körét, amelyek a magyar rendvédelmi kar számára szolgáltatásra kerülnek. Ennek alapján a magyar rendvédelmi kar az adatfeldolgozást és adatkezelést is elvégzi. Itt olyanokat találhatunk, ami elsőre nem tűnhet olyan vészes dolognak, bár ha utánagondolunk, akkor érthetetlen, miért kell átadni az adott tagok fényképét, önéletrajzát, iskolai végzettségét, eltartott gyermekeinek nevét, illetve akár a korábbi foglalkoztatási jogviszony kezdő és befejező időpontját.

Nem gondolom, hogy különböző kedvezményes szolgáltatások igénybevétele azt kellene hogy eredményezze, hogy ezek az adatok mindenkiről átadásra kerülnek. Véleményem szerint, ha egy szolgáltatást tud nyújtani, bár nem tudom, hogy egy pénzügyi támogatással alig vagy csak egy opcionális kegyként adott joggal rendelkező szervezet milyen kedvezményeket tud nyújtani nagy számban a tagjainak, ha esetleg erre is tud államtitkár úr válaszolni, akkor azt megköszönném, de ha vannak is ilyen kedvezmények, azt nem gondolom, hogy a kedvezményekhez való hozzájutás indokaként minden adatot át kellene adni a kar számára. Azokról a dolgozókról is, akik, mondjuk, ezekkel a kedvezményekkel nem akarnak élni. Tehát lehet, hogy valaki azt mondja, hogy az adatait szeretné védeni, nem szorul rá, hogy ezeket igénybe vegye. Náluk lehetővé kellene tenni, hogy esetleg csak azoknál valósuljon ez meg, akik élni kívánnak a lehetőségekkel. Ez tehát az adatátadás. És a tagsági igazolás céljából szintén nem gondolom, hogy önéletrajzra például szükség lenne vagy az eltartott gyermekek nevére. Ehhez a fő adatok, a név, a születési hely és egyebek rendelkezésre állnak. Úgy érzem tehát, hogy ez nem indokolt, vagy ha indokolt, akkor egyéb olyan indok van, ami nem került leírásra a jelen törvényjavaslatban.

Érthetetlen és szintén egy kicsit kusza helyzetet, kusza átmeneti helyzetet eredményez a 9. §, ahol is az új funkcióval felruházott főtitkári tisztség esetében egyfajta felmenő rendszert vezet be. Ez azt jelenti, hogy a most megválasztott vagy regnáló főtitkárra csak akkor fog vonatkozni a most megváltoztatott szabályrendszer, ha az ő funkciója, illetve megbízatásának ideje megszűnik. Ez azért furcsa, mert az elnök esetében rögtön alkalmazhatóvá válnak ezek a szabályok, ezért nyilván, ha két tisztségviselő, az elnök és a főtitkár esetében más bevezetési szabályok kerülnek meghatározásra, akkor az ember mindig arra gondol, hogy ennek mi lehet a konkrét oka, vagy milyen személyi okai lehetnek a háttérben, amikről mi nem tudunk, és nyilván ilyen mélységeiben nem ismerjük a rendszert. De indokolt lehet, már az önök szempontjából, hogy két tisztségviselő esetében különféle bevezetési rendszert vezessenek be. Egyik esetben, a főtitkár esetében a felmenő rendszert, a másik esetben, az elnök esetében meg az azon nyombani bevezetést. Ha esetleg államtitkár úr erre is tud nekem adni magyarázatot, hogy ezt mi indokolja, mert lehet, hogy van ennek egy szakmai érve, csak én erről nem tudok, akkor azt hadd tudhassuk meg, és így esetleg azt is döntési körbe vonhatjuk.

Tehát összegezve úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat nem feltétlenül segíti elő azt a tökéletes állapotot, ami egy független és legfőképpen intézményrendszerében, anyagi-pénzügyi rendszerében független magyar rendvédelmi kar létrehozásához vezetne. Ez módosító javaslatokkal természetesen javítható, megteremthető az eszközrendszer. Ahogy itt Jámbor képviselőtársam mondta, a legjobb megoldás az lenne, ha akár az Országgyűlés elé bekerülő költségvetésben benne lenne a magyar rendvédelmi karnak juttatott összeg, és erről az Országgyűlés döntene, az egy valóban kiszámítható költségvetési gazdálkodást eredményezne, és valóban nem múlna azon a támogatás összege, hogy mondjuk, a miniszterrel milyen viszonyban van a magyar rendvédelmi kar elnöke, vagy esetleg milyen ellenállást tanúsít vagy nem tanúsít a kormányzat lépéseivel szemben.

Ha ez nem történik meg, akkor, ahogy mondtam, fennáll az a helyzet, hogy adhat a miniszter valamit, de ha nem ad, akkor nem jár el törvényellenesen, hiszen csak adható támogatásokról van szó, akár még egyébként egy iroda esetében is, nemcsak pénzügyi források esetében.

(13.40)

Az is fennállhat, ha esetleg ad, de később úgy gondolja, hogy ezt visszavonja, akkor ezt is megteheti. (Moraj az MSZP soraiban.) Ez talán még sérelmesebb helyzet, hiszen ha a rendvédelmi kar vezetői... - kérem MSZP-s képviselőtársaimat, hogy egy kicsit halkabban vigadjanak, mert nem tudom befejezni a gondolataimat. Köszönöm szépen.

Tehát, ha a pénzügyi függetlenséget nem teremtik meg, és az önkény eszközévé teszik a magyar rendvédelmi kart, akkor nem fogjuk elérni a független képviselet rendszerét, és ez, higgye el, nemcsak a rendvédelmi karnak, a rendvédelmi dolgozóknak, hanem a kormányzatnak sem jó. Hiszen ha nincs egy olyan szerv, amelyik akár a jobbító szándékú véleményeit is ki meri fejezni, akkor rosszabb döntések, akár rosszabb törvényjavaslatok előkészítésében mutatkozhat meg, és tulajdonképpen egy bábrendszert alkotnak, ami akár egy kormányváltás esetén önöknek sem lesz jó, hogy nincs egy olyan ellenpont, amely a mindenkori - és itt hangsúlyozom, hogy mindenkori - kormány ellen fel tudja emelni a szavát, és attól némileg függetlenül tud működni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az írásban előre jelentkezett képviselői felszólalások végére értünk. Most a normál időkeretben kért szót Juhász Ferenc képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport. Öné a szó, képviselő úr.

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt azzal kell kezdjem, remélve, hogy nem ártok nekik, egyet kell hogy értsek az előttem felszólaló ellenzéki képviselőtársakkal, az ő szakmai álláspontjukat minden tekintetben osztom. Ez az egyezőség nem egy politikai összeborulás, hanem azt gondolom, hogy a tények és a mostani helyzet pontos ismeretén alapul, és annak kritikai megközelítésén, hogy mit várunk el a magyar rendvédelmi kartól.

Alapvetően a kormány szándéka a létrehozáskor az volt, hogy hogyan lehetne az egyébként nagyon sok tekintetben megosztott, de bizonyos értelemben erőt felmutató szakszervezetek egy részét gyengíteni, hogyan lehetne a munkáltatói érdekképviselet egyes jogosítványait egy olyan rendszerbe áthelyezni, amely közvetlenül a kormány felügyelete alatt áll, és biztosítja annak a politikai akaratnak a végrehajtását, amelyet a kormány megfogalmaz. Gyakorlatilag a kar létrehozásának motivációját ebben láttuk akkor is, és ez az álláspont az elmúlt időszakban mit sem változott, sőt a mostani módosító javaslatokkal csak megerősödött.

Borzasztó nagy problémának tartjuk, hogy a kormányzat a fegyveresekre, a rendőrökre nem úgy tekint, mint egyenruhás állampolgárokra, hanem úgy tekint, mint olyan alattvalókra, akiknek a parancs mindenféle tekintetben, mindenféle formában a legfőbb vezérlő elv, és nem ad nekik lehetőséget arra, hogy egyébként munkavállalóként, egyébként polgárként, egyébként a parancs tisztelete mellett bizonyos jogosítványokat érvényesítsenek. Nagy baj, ha úgy tekintünk a rendőrökre, hogy csak és kizárólag a közrend, közvédelem, közbiztonság témakörével kell foglalkozniuk, és el kell feledkezzenek arról, hogy ők maguk teljesen természetesen családfenntartók, el kell feledjék azt, hogy nekik is vannak személyes munkavállalói gondjaik. A kar megjelenése az elmúlt időszakban azt jelentette, hogy a szakszervezetek bizonyos jogosítványaikat nem tudták alkalmazni. Ennek a törvényjavaslatnak az esetleges elfogadása azt jelenti, hogy még inkább kiszolgáltatottá válik majd a kormánynak a kar, részint azért, mert maga döntheti el, hogy mikor és milyen formában támogatja - erről képviselőtársaim beszéltek -, ami teljességgel elfogadhatatlan, mert egy kliens szervezet létrehozásának törvényi feltételeit teremti meg.

Ha az az elvi álláspontja a kormánynak a karral kapcsolatosan, hogy ez egy független szerv, akkor egészen bizonyosan vagy normatív módon, szabályozottan kapja a támogatását, vagy nem kapja a támogatását, és még az is jobb, mint az a megoldás, ha valaki a kénye és kedve szerint, vagy éppen pillanatnyi politikai motivációi alapján dönti el, hogy most adok, máskor nem adok. Ez teljesen természetesen szervilis rendszert hoz létre, amely egészen bizonyosan nem fogja szolgálni azokat az egyébként deklarált célokat, amelyeket korábban megfogalmaztak. Mi is adtunk be erre vonatkozóan módosító javaslatot, és azt reméljük, hogy ebben megtaláljuk azt a legkisebb közös többszöröst, amely a kormány számára is elfogadható, és az ellenzék számára is biztosítja majd azt a fajta független státust, amit mi egy ilyen szervezettől mindenféleképpen elvárunk.

A másik, amely kérdéssel már képviselőtársaim szintén foglalkoztak, de itt és most el kell mondani, hogy a bevezetés módja és formája nagyon furcsa, mert mintha minősítené a jelenlegi rendszert. Az imént Staudt képviselő úr is említette, hogy míg az elnök esetében bizonyos változások másképpen történnek, mint a főtitkár esetében, ez azt sugallja, mintha a kormányzatnak a jelenlegi elnökkel és főtitkárral kapcsolatosan más-más lenne a véleménye, és az egyiket mint hogyha jutalmazni akarná, a másikat mintha büntetni akarná. Azt gondoljuk, és erre vonatkozóan is adunk be módosító javaslatot, hogy a kettőt egységesen kellene kezelni, és egészen bizonyosan egy olyan megoldást volna illő megtalálni, amely ezt a fajta distanciát nem teszi, és nem sejtet hamisan olyan dolgot, ami talán nincs is a rendszerben.

A következő kérdés, amelyet mindenféleképpen szeretnék kiemelni a törvénytervezet kapcsán, az az, hogy a személyes adatok védelme minden rendszernek egy nagyon fontos működési eleme. Az a tény, hogy a rendészeti kar megkapja majd az összes adatot - kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, titkosszolgálatoknál dolgozó emberekét -, a munkavállaló összes adatát, ez igencsak aggályos. Igencsak aggályos, mert nem vagyok biztos abban, hogy a kar működéséhez elengedhetetlenül szükséges az, hogy tudja valamelyik tagjának a gyermeke pontos nevét, életkorát, vagy éppen tudja azt, hogy előtte mit és hogyan végzett. Ha a személyes adatokkal nagyon lazán és könnyelműen bánunk, akkor az azzal való visszaélés gyakorlatilag adódik, és mivel a rendőrségnek, a Belügyminisztériumnak és valamennyi szervezetnek nagyon pontos kimutatása kell legyen a saját tagjainak legfontosabb adatairól, azt vélelmezzük, hogy ez a fajta duplikáció semmiféleképpen nem indokolt, vagy ha már valami szakmai oka van, amit mi ebben a pillanatban nem ismerünk, akkor ezeknek az adatoknak a védelmére kellene valamilyen garanciális szabályt egészen biztosan bevezetni.

(Göndör István elfoglalja helyét a jegyzői székben.)

A következő pont, amelyet érinteni szeretnék, a pályakezdők bérezésére vonatkozik. Államtitkár úr az expozéjában már említést tett erről, ezzel együtt is méltánytalannak és elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy a pályakezdők minimálbérét sem képes a rendszer garantálni, nem akarja. Pontosan értem a szakképesítéssel kapcsolatos álláspontját, megjegyzem, akkor nem kell szolgálati viszonyba venni, ha nincs meg a szakképesítése, de az a megoldás, hogy folyton-folyvást tágítjuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel a munkaadók, legyenek azok államiak vagy magánok, folyamatosan sanyargathatják a munkavállalóikat, folyamatosan elvonhatják a lehetőségeiket, korlátozhatják egyébként más törvényben megszabott jogosultságaikat, az nem vezet jó irányba. Éppen ezért ennek megfontolását javasoljuk, hogy érdemes-e, szabad-e, lehet-e ezt a fajta korlátozást bevezetni. Mi azt gondoljuk, hogy nem, és erre vonatkozóan is nyújtottunk be módosító javaslatot.

(13.50)

Legeslegvégül, tisztelt képviselőtársaim, oda szeretnék visszajutni, ahonnan indultam, hogy tudniillik a kar létrehozásának körülményei és formái, az, hogy a következő napirend éppen a köztisztviselői kar hasonló szabályozására vonatkozik, azt jelzi, hogy önmagában van egy nagyon erős kormányzati szándék arra vonatkozóan, hogy mit csinálnak ezekkel a szervezetekkel. Nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy azért kell itt módosítani, merthogy a köztisztviselőinél is módosítani fogjuk, merthogy az is ugyanígy itt van az asztalon, arról is ugyanilyen módon vitázunk. Arról van egészen pontosan szó, hogy sikerült egy olyan politikai természetű döntést hozni, amelyben a kormányzat szándéka az, hogy még jobban, még nagyobb kontroll mellett, még nagyobb ellenőrzés mellett kell tartani mindazokat a szervezeteket, amelyek valamilyen formában érdeket akarnak érvényesíteni, vagy legalábbis a munkavállalók véleményét, álláspontját, élethelyzetét próbálják valamilyen formában megjelenítve képviselni.

Nem jó ez a magatartás, tudniillik azt gondoljuk, hogy ebben a szituációban az elnyomott indulatok, a feszülő problémák a későbbiekben sokkal nagyobb problémát okoznak, semmint hogy érdemes volna bevállalni újabb és újabb szorongatását a rendszernek. Meg kell elégedni azzal, hogy ma meggyőződésem szerint a magyar rendőrség, a magyar egyenruhások, az egyenruhás polgárok és az egyenruhába nem bújt köztisztviselők ugyanúgy lojálisak a kormányhoz, mint ahogy az egyébként elvárható tőlük, egyszerűen azért, mert ez az alaptörvényben és minden más törvényben meghatározott kötelezettségük. Nekünk meg meghatározott feladatunk az, hogy az ő munkavállalói jogaikat, érdekérvényesítő képességeiket ne korlátozzuk, sőt mi több, segítsük azok érvényre jutását, azok megjelenítését. Ezért csak módosító javaslatokkal és azok elfogadásával lehet a jelen törvényjavaslatot elfogadni.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíván-e még valaki az adott napirendhez hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Megkérdezem Kontrát Károly államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Igen.

ELNÖK: Megadom a szót, államtitkár úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy reagáljak az általános vitában elhangzott hozzászólásokra. Először is szeretném megköszönni a honvédelmi és rendészeti bizottságnak, hogy 13 igen szavazattal támogatta a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm Borbély Lénárd képviselőtársamnak, aki bizottsági előadó volt, a hozzászólását. Borbély Lénárd képviselőtársam a Fidesz-KDNP-frakciószövetség képviseletében támogatásáról biztosította a javaslatot. Köszönöm, hogy ezt a támogató nyilatkozatot megtette, hiszen ez egy nagyon fontos törvényjavaslat, ahogy az expozéban elmondtam, és a támogatásukkal lehetővé válik, hogy ebből a javaslatból törvény szülessen, és azokat a célokat, amiket meghatároztunk, meg tudjuk valósítani, el tudjuk érni.

Jámbor Nándor képviselő úr, a Jobbik képviselője hozzászólására annyit szeretnék elmondani, nem igaz, hogy itt politikai befolyásszerzés látszik, mert ő ezt vizionálta, meg politikai függőség alakul ki. Azt is elmondta, hogy nem támogatják a javaslatot. Abban bízom, hogy a képviselő úr és a Jobbik frakciója megváltoztatja az álláspontját, és a módosító javaslatokról szóló szavazásban, illetőleg a zárószavazásnál majd támogatják. Még egyszer elmondom, ahogy az expozéban is kifejtettem, a benyújtott törvényjavaslatban például a magyar rendvédelmi karral kapcsolatban az eredményesebb működést teszi lehetővé ennek a javaslatnak a támogatása és elfogadása. Ezért kérem őt is, hogy fontolja meg álláspontjának a megváltoztatását.

Ami pedig Staudt Gábor képviselő úr hozzászólását illeti: úgy minősítette, hogy segítő szándékú hozzászólásként tette ezt meg. Én egyébként minden hozzászólást segítő szándékúnak veszek, és köszönöm, hogy képviselő úr ezt külön is kihangsúlyozta, de a tapasztalatok szerint elsősorban a kormánypárti hozzászólások azok, amelyet a törvényjavaslat elfogadását segítik.

Ami pedig hozzászólásának az érdemi javaslatait illeti: ő is politikai befolyásról beszél a magyar rendvédelmi karral kapcsolatban. Több ellenzéki képviselőtársam hozzászólására reagálva is elmondom, sajnálom, hogy nem fejezték be a magyar rendvédelmi karral kapcsolatos politikai támadást, hiszen ebben a javaslatban arról van szó, hogy a magyar rendvédelmi kar eredményes működését segítő javaslatokat fogalmazott meg a kormány és ezt nyújtotta be. Ehhez kérjük a támogatást akár a működéssel, akár a különböző szabályokkal kapcsolatban. Az adatok átadásával kapcsolatban fogalmazta meg aggályait a képviselő úr. Szeretném elmondani, hogy az adatvédelmi törvénnyel teljes mértékben összhangban van ez a javaslat, semmilyen olyan adatot nem kérünk, amelyek ezzel ellentétben állnának.

Ami pedig Juhász Ferenc képviselő úr hozzászólását illeti: ő azzal kezdte, hogy teljesen egyetért a Jobbikkal. Hát, nem először vagyunk a tanúi annak, hogy az MSZP és a Jobbik frontba tömörül és egységet alkot, többször szavaztak már együtt. Nem kivételes ez a mostani megszólalás. Az MSZP részéről egy udvarlást látunk a Jobbik irányába, de ez az ő gondjuk-soruk, ami a jövőt illeti.

Szeretném visszautasítani a hivatásos állománnyal kapcsolatosan megfogalmazott kritikáját, amely azt mondja, hogy olyan alattvalónak tekinti a hivatásosokat, akiknek a parancs a legfőbb vezérlő elvük. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném elmondani, hogy a nemzeti együttműködés kormánya tiszteletben tartja a hivatásos állományúakra vonatkozó törvényeket. A nemzeti együttműködés kormánya a 2010. május 29-én történt megalakulása óta soha nem használta politikai célra vagy politikai válságkezelésre a hivatásos állományúakat, nem lövetett az emberekre, nem lövette ki az emberek szemeit, semmiféle olyan tevékenységet nem folytatott ezzel kapcsolatban, amire 2006 és 2010 között a szocialista Gyurcsány-Bajnai-kormány regnálása alatt több példa is volt. Úgyhogy ezt a hozzászólását, ezt a megállapítását visszautasítom.

Ami az adatszolgáltatással kapcsolatos aggályokat illeti, képviselő úrnak is elmondom, hogy ezek az adatvédelmi törvényeknek megfelelnek, és a célja az, hogy a magyar rendvédelmi kar tagsága részére nyújtandó támogatásokat célzottan alakíthatja ki és ajánlhatja a tagság érintett tagjai részére a magyar rendvédelmi kar.

Ami pedig a főtitkárral kapcsolatos szabályokat illeti: ezzel kapcsolatban is több hozzászólás hangzott el a főtitkár jogállását illetően, amikor is a következő mandátum idejére vonatkozóan - hangsúlyozom, hogy a jövőre vonatkozóan - szól a rendelkezés. Álláspontunk szerint ez a szabályozás eredményesebbé teheti a jelenlegihez képest az elnök és a főtitkár feladatellátását, hiszen teljes napi munkaidőben foglalkozhatnak ezekkel a feladatokkal.

Tisztelt Országgyűlés! Én abban bízom, hogy ez az általános vita is hozzájárult ahhoz, hogy ezt a nagyon fontos javaslatot a képviselők megismerjék, a vitában elmondják a véleményüket. Bízunk abban, hogy a részletes vita még inkább közelebb visz bennünket a törvényjavaslat elfogadásához.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a birkózás sportág nyári olimpiai játékok programján való megőrzésének támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája a lezárásig. A sport- és turizmusbizottság önálló indítványát H/10143. számon megismerhették.

(14.00)

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem az előterjesztés tárgyalására érkezett dr. Hegedüs Csaba urat, a Magyar Birkózó Szövetség elnökét (Taps. - Dr. Hegedüs Csaba a páholyban felállva köszöni meg a tapsot.) és Gáspár Tamás urat, a szövetség főtitkárát (Taps. - Gáspár Tamás a páholyban felállva köszöni meg a tapsot.), akik a helyszínen kísérik figyelemmel munkánkat.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Bohács Zsolt úrnak, a sport- és turizmusbizottság előadójának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.

Felszólalások:   82-100   100-116   116-156      Ülésnap adatai