Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot T/9241. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/9241/20. számon megkapták és megismerhették.

A bizottsági ajánlás összesen 37 ajánláspontot tartalmaz. Indítványozom, hogy ezeket egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-37. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni 15 perces időkeretben. Igen, Juhász Ferenc képviselő úr, MSZP. Öné a szó.

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Őszintén szólva sajnálom, hogy viszonylag korlátozott érdeklődés mellett zajlik a rendőrségi dolgozók munkaviszonyát, élethelyzetét nagyon sok tekintetben meghatározó szolgálati törvénnyel kapcsolatos parlamenti vita.

Azt látom, azt gondolom, hogy a politika, a magyar parlament képviselői minthogyha kevéssé érdeklődnének az állomány élethelyzetét alapvetően befolyásoló törvénnyel kapcsolatosan. Ezzel együtt is indokoltnak tartom, hogy azokat a módosító javaslatokat, amelyeket benyújtottunk, itt és most konkrétan is megindokoljam és érveljem, és kérjem a parlamenti képviselőket, a parlament politikai pártjait, hogy ismételten gondolják át, adott esetben támogassák. Kérem ezt persze a kormány képviseletében jelen lévő államtitkár úrtól is, noha ők ezekben a kérdésekben, ezzel kapcsolatosan a honvédelmi bizottság ülésén már egyértelmű és markáns álláspontot fogalmaztak meg.

Az ajánlás 5. pontjában szerepel a Harangozó Tamás, Iváncsik Imre és énáltalam aláírt módosító javaslat, amely gyakorlatilag arról rendelkezik, hogy mi szükségtelennek tartjuk a kifogástalanéletvitel-ellenőrzés elvégzését, ha a hivatásos állomány tagjának jóval szigorúbb nemzetbiztonsági ellenőrzésen is át kell esnie. Tisztelt Képviselőtársaim! A szolgálati törvény elvileg a jogok és kötelezettségek összhangját kell hogy megteremtse. Elvileg azokat a lehetőséget kell felvillantsa a rendőrök, a szolgálati viszonyban állók előtt, amik a karrierpályát, a karriermodellt, ha tetszik, az életpályát jelentik, másrészt azokat a tételeket tartalmazza, amelyeket neki teljesítenie kell ezen feladatok ellátása közepette, illetőleg a jogviszony fenntartása érdekében.

Mi úgy gondoljuk, hogy az arányok eltolódtak. Ma a rendőrség állományát gyakorlatilag négy különböző jogcímen lehet ellenőrizni, hiszen kifogástalan életvitelt ellenőrizhetünk, megbízhatósági vizsgálatot végezhetünk, méltatlansági eljárás alá vethetjük, hogyha a kettő valamelyikével kapcsolatosan konfliktusunk van, és egyébiránt még nemzetbiztonsági ellenőrzés alá is tartozik a szerencsétlen.

Nagyon sokszor az az érzése az embernek, hogy a tárca mint Damoklész kardja lebegteti ezeket a fenyegető üzeneteket az állomány előtt és a feje fölött, mondván, hogy ha nem nagyon felelsz meg annak a morális-szakmai követelménynek, amelyet mi támasztunk veled szemben, akkor mi, akár négy különböző címen is, rögtön megfenyíthetünk, a szervezetből eltávolíthatunk, ami még csak-csak, csakhogy ezek a morális és szakmai követelmények és igények azért nem mindig kőbe vésettek. És sajnos tapasztaljuk a mai politikai közéletben, hogy nagyon sokszor éppen a politikai motiváltság alapján deformálódnak. Nem jó, hogyha az állománynak ilyenfajta követelményeket támasztunk.

Az ajánlás 6. pontjában azt kezdeményezzük Iváncsik Imre és Harangozó Tamás képviselőtársaimmal, ez egy újabb javaslat, hogy azok a hallgatók, akik a tanulmányaikat a felsőoktatási intézményben kiváló minősítéssel végzik, úgy mint eleddig, az elkövetkezendő időszakban is kezdhessenek eggyel magasabb rendfokozattal.

Azt gondoljuk, hogy a pálya kiszámíthatóságához, a pálya elismertségéhez, a teljesítmény honorálásához mindenféleképpen szükség van arra, hogy ilyenfajta gesztusoktól, ilyenfajta lehetőségektől ne fosszuk meg a leendő pályakezdőt. Nem hiszem, hogy olyan nagyon sok kiválóan végzett hallgatója lenne az intézményeknek. Ha meg olyan nagyon sok kiválóan végzett hallgatója van az intézményeknek, akkor valószínűleg a követelményrendszerrel van probléma.

De ha már valaki kiválóan végez, akkor egészen bizonyosan méltányos és indokolt az a lehetőség, hogy eggyel komolyabb, eggyel magasabb rendfokozatot kapjon az illető, annál is inkább, mert ez esik egybe azzal a politikai deklarációval, amelyet a miniszterelnök úr mondott a rendőrség életével és az állomány tagjainak jogviszonyával, élethelyzetével kapcsolatosan két évvel ezelőtt; az általános vitában már idéztem.

Nem bunkósbotként szeretném használni azt a politikai nyilatkozatot, amit a miniszterelnök tett, hanem akként fordulok hozzá, hogy komolyan gondolta, hogy igenis nagyobb elismertséget kell biztosítani az állomány számára; igenis van a kormányban szándék, akarat arra, hogy ehhez megfelelő eszközöket csoportosítson át. Oly kevés pénzbe kerül egy ilyenfajta előléptetés, és egyébként a tanulmányok során meg énszerintem nagy húzóereje van, hogy nem éri meg és nem szabadna ezt a lehetőséget, ami eddig fennállt, elvenni és kiiktatni a rendszerből.

(11.00)

Az ajánlás 7. pontjában Bertha Szilvia képviselő asszony nyújtott be egy módosító javaslatot. Az ő módosító javaslatának az a lényege, hogy lakhatási támogatást, lakásvásárlást meg minden mást akár próbaidő alatt is kaphasson az állomány. Elméleti persze a felvetés, hiszen pontosan tudjuk, hogy a korlátozott erőforrások alapján nincs sok lehetősége a tárcának arra, hogy lényegesen támogassa a munkavállalók lakáshoz jutását, pláne nem lakásvásárlással. Ezzel együtt is egy kapcsolódó módosító indítványt nyújtottunk be, mert azt gondoljuk, hogy a próbaidő alatt azért a lakhatási támogatás teljes körét kizárni nem volna indokolt, és egyetértünk a tárcával abban, hogy persze lakásvásárlás nem indokolt, ugyanakkor valamelyik támogatási forma, amit éppen most ki akarnak iktatni, mindenféleképpen szükséges, elfogadható, támogatható, és ez sem jelent olyan nagy terhet a tárca számára, amit egyébként ne lehetne vállalni, ugyanakkor a leendő pályakezdő vagy éppenséggel próbaidejét töltő fiatalember vagy hölgy életéhez, életviteléhez nagyon komoly segítséget jelenthetne.

Az ajánlás 11. pontjában szintén a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos aggályainkat fogalmaztuk meg egy módosító javaslatban, nevezetesen - és ezt már az általános vitában is elmondtam -, hogy az imént felsorolt négy fenyegetés, az itt most ismételten visszakerülő méltatlansági eljárás a rendőrökkel szemben kicsit sok, kicsit túlzás. Ha azt mondanánk, hogy ezek mindegyikét használná a rendőrség, jószerével nagyobb apparátust kellene fordítani arra, hogy ezeket az eljárásokat végigvigyék az állománnyal szemben, mint arra, hogy egyébként a közrend, a közbiztonság fenntartására embereket tudnak fordítani. Ezt indokolatlannak tartjuk, nem tartjuk életszerűnek, mert azt gondoljuk, hogy arra, amire egyébként a kormány szeretné, hogy tudniillik az állományát ellenőrizni tudja erkölcs, morál, törvényesség, életvitel szempontjából, a másik három bőven lehetőséget ad.

Az ajánlás 16. pontjában szintén Harangozó Tamás és Iváncsik Imre képviselő úr társaságában adtunk be módosító javaslatot, amely a károkozási felelősséggel kapcsolatos. A munka törvénykönyvében a károkozással kapcsolatos felelősségi értékhatár, amellyel tartozik a károkozó maga az államnak, illetőleg adott intézménynek, megnőtt. Ezt veszi át gyakorlatilag a hatályos törvény, vagy majdnem ezt veszi át. Ezt a logikát, hogy tudniillik növelni a kártérítési felelősség mértékét, értjük, ugyanakkor meg azt gondoljuk, hogy mivel ezek az emberek nagyon sokszor nagy értékű eszközökkel dolgoznak, az a mérték, amelyet megfogalmazunk és meghatározunk adott kár bekövetkeztekor, olyanfajta terhet jelenthet a munkavállalóra, annak családjára, amely kilátástalan helyzetbe hozhatja őt. Nem véletlen az, hogy korábban és az elmúlt időszakban a kártérítési felelősség megvolt, ez teljesen természetes és kell is, ugyanakkor nem ilyen mértékű és nem ilyen formájú.

Az ajánlás 30. pontjában, szintén hármasban benyújtott módosító javaslatunknak az a lényege, hogy a mostani törvénytervezet eltörölni kívánja a szolgálati viszony létesítésére kijelölt, eddig 37 éves felső korhatárt. Az a szándék, hogy a 37 évet fölfelé toljuk, én azt gondolom, egy valós társadalmi igény, elfogadható az, hogy később is szolgálati viszonyt létesíthessenek, ugyanakkor a rendőrökkel és általában az apparátussal szemben olyan fizikai és pszichikai állóképességi és egyéb követelményeket szoktunk állítani, amelyek azért bizonyos életkorban már nem feltétlenül teljesíthetők, vagy olyan értelemben nagyon nehezen teljesíthetők, hogy valaki 50-60 éves vagy akár későbbi életkorban létesítsen ilyenfajta szolgálati viszonyt. Éppen ezért mi azt mondjuk, hogy a korhatár teljes eltörlése indokolatlan, mert nem azoknak nyit lehetőséget, akik egyébként az utcákon, tereken szeretnék majd a közrendet, a közbiztonságot fenntartani, hanem másoknak, éppen ezért mi azt gondoljuk és azt javasoljuk, hogy ezen változtassunk.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi ahhoz szeretnénk segítséget nyújtani, és egy olyan politikai konszenzus kialakításában szívesen vennénk részt, ami a miniszterelnök úr már említett, de most ismételten idézni szándékolt kezdeményezésében, állásfoglalásában benne van: "Mi jó fizetséget fogunk adni a munkájukért." - adjanak! Adjon az állam jó fizetséget. "A rendőröknek olyan jövedelemre van szükségük, amely biztonságot jelent számukra." - igaz, egyetértünk, támogatjuk. "Elfogadhatatlan, hogy a rendőrt egzisztenciális bizonytalanságban tartsa a kormány." - ez, azt gondolom, jelen törvény néhány passzusának is az újragondolását igényelné. "Fontos, hogy a magyar rendőrök számára hivatásuk gyakorlása karrierpályát jelentsen, amelybe a kiszámítható és biztos jövedelemmel járó előmenetel vagy a lakáshelyzet megoldása egyformán beletartozik". Nos, ez utóbbi óhaj, állítás, cél, nem tudom ebben a pillanatban már, hogy mi volt ez akkortájt, egyáltalán nem valósul meg ezzel a törvényjavaslattal.

Azt gondoljuk, azt vélelmezzük, hogy a benyújtott módosító javaslataink enyhítik azt a nagy szakadékot, azt a nagy különbséget, amely a megcélzott elképzelések, szándékok és a jelenlegi törvényjavaslat között van, éppen ezért kérjük ezek támogatását és elfogadását.

Elnök úr, köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces hozzászólásra Turi-Kovács Béla képviselő úr kért szót. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A kifogástalan életvitelnek a szerepeltetése az én meggyőződésem szerint szoros összefüggésben van azzal, amit a kormány, a tárca az elmúlt két esztendőben folyamatosan szorgalmaz, és ez a társadalmi megbecsülése a rendőrnek. Ez a társadalmi megbecsülés az én meggyőződésem szerint csak kifogástalan életvitel mellett lehetséges, ezért a kettőnek a szétválasztását nem javasolnám, nem gondolom, hogy ez helyes lenne, sőt az a meggyőződésem, hogy az alkalmas rendőr nem is lehet más, csak kifogástalan életvitelű. Ez egy olyan alkalmassági feltétel, amelyet nem pótol sem iskolai végzettség, sem szakmai gyakorlat, nem lehet másként társadalmi megbecsülést elérni.

A másik, ami fölmerült itt az előző felszólalásban, a kiválóan végzetteknek az egy rendfokozattal följebb történő sorolása. Indokolt-e ez? Szintén arra hivatkozom, amit csak tapasztalat alapján merek mondani, hogy az elmúlt időszak azt igazolja, hogy a szaktárca arra törekszik, hogy kiegyensúlyozott legyen a szakmai fölkészültség, és az, ami semmiféle tanulmánnyal nem pótolható, a rendőri készség. A rendőri készség ugyanis egy egészen más dolog, mint amit meg lehet tanulni - az több ennél.

Hadd mondjak egy rövid példát, talán az időbe még belefér: ott, ahol én lakom, még az antivilágban jól felkészült kapitányság volt, több jogász végzettségű dolgozóval, de a bűnügyi osztály meghalt volna egy törzsőrmester hiányában, aki a bűnügyi osztályt a hátán vitte minden nyomozásban. Más dolog, azt kell mondanom, a rendfokozatban történő előlépés, és más dolog az, amikor a rendőr alkalmasságáról éspedig a rendőr általános alkalmasságáról van szó. Én azt gondolom, hogy a tárcának az a törekvése, amely szerint a társadalmi megbecsülést reményeink szerint előbb vagy utóbb egy anyagi megbecsüléssel is párosítja, a jövőben hozhat egy jobb rendőrséget.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak kettő percre Juhász Ferenc képviselő úr kért szót. Parancsoljon!

(11.10)

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Álvita az, amit Turi-Kovács képviselő úr felvet, tudniillik azt a követelményt, amely a kifogástalan életmódra vonatkozik és a rendőrrel szemben támasztják, mi nem kifogásoljuk, képviselő úr. Ne állítsa úgy be, mintha mi azt mondanánk, hogy ez nem követelmény. Mi azt mondjuk, hogy ha valaki nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesik, amely szigorú és alapos - a parlament sok képviselője is átesett rajta és néhány meg is bukott; ez egy ilyen ellenőrzés -, akkor mi szükség van még mellette a kifogástalan életmód ellenőrzésére. Ez volt a felvetés, és azt gondolom, hogy ebben kell distanciát tenni. Még egyszer mondom és nagyon határozottan, eszünk ágában sincs arra kérni a kormányt, hogy ilyenfajta engedményt tegyen, ami a kifogástalan életmódot illeti. Az ellenőrzés módja és ezek hatványozott volta támaszt bennünk aggályokat.

A hallgatói javadalmazás, motiválás, előmenetel szempontjából meg alapvetően téves az, amit a képviselő úr mond. Nem az a téves, hogy egyszerre van szükség nagyon jól felkészült, szellemi és elméleti értelemben felkészült rendőrre, olyanra, aki a praxisát majd kiválóan alkalmazza és végzi, hanem arról a motiválásról, ami a leendő intézményben a hallgatót arra ösztönzi, hogy mindent adjon bele. Nekünk - de a magyar kormány rendőrségének sem - nem mindegy az, hogy alulmotivált egy hallgató és az "éppen átmegyek" hangulatra törekszik, vagy pedig a legtöbbet hozza ki magából.

Köszönöm a türelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Megkérdezem Kontrát Károly államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Igen.

ELNÖK: Megadom a szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig 15 képviselői és 3 bizottsági módosító javaslat érkezett. A kormány a bizottsági ülések során a képviselői módosító javaslatokat nem támogatta, mivel azok a törvényjavaslat jogalkotói szándékával egyetlen esetben sem voltak összeegyeztethetők.

A módosító javaslatok egy része a méltatlanságra vonatkozó szabályok elhagyására irányult. A mai részletes vita során is esett erről szó. A kormány ezeket a módosító javaslatokat nem támogatta, ugyanis szeretném kihangsúlyozni, hogy a méltatlansági eljárás a kifogástalanéletvitel-ellenőrzés és a fegyelmi eljárás szabályait kiegészítő jogintézmény. A méltatlansági eljárás egyébként ismert a Hjt. Szabályozásában - tehát a katonákra vonatkozó szabályok között és a munkajogban is - mint rendkívüli felmondási ok. A régi-új jogintézmény tehát nemcsak az előbbiektől eltérő körülményeket értékel, hanem megteremti az egységességet is a szabályozásban. Míg a fegyelemsértés a szolgálati tevékenység során a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelezettségek megszegése miatt állapítható meg, addig a kifogásolható életvitel és a méltatlanság megállapítására a szolgálaton kívül tanúsított cselekmények alapján kerülhet sor. A kifogásolható életvitel kimondására a hivatásos állományú életvitele, tehát hosszabb időn keresztül tanúsított magatartása alapján van lehetőség, amennyiben bebizonyosodik, hogy a szolgálatát befolyásolástól mentesen ellátni nem tudja, míg a méltatlanság a hivatásos állomány tagjának egyetlen kirívó, a fegyveres szervbe vetett bizalmat súlyosan veszélyeztető cselekmény alapján állapítható meg. Ilyen például az ittas vagy bódult állapotban elkövetett cserbenhagyásos gázolás. Azt pedig mindenki döntse el maga, hogy az ilyen cselekményt elkövetőt méltónak tartja-e a hivatásos szolgálatra. Az ilyen ember a kormány szerint nem méltó arra, hogy hivatásos legyen, és nincs erkölcsi alapja arra, hogy a rendet fenntartsa.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok jelentős része a kártérítési szabályokra vonatkozó kiegészítő rendelkezést érintette, azzal az indokkal, hogy az kiterjeszti a kártérítési felelősséget, és azt a jelenleginél szigorúbban szabályozza. A kormány ezeket a módosító javaslatokat nem támogatta, a törvényjavaslat ugyanis nem tartalmaz szigorúbb felelősségi szabályokat a jelenleg hatályos szabályozásnál, hanem azt a polgári jogi rendelkezést építi be a Hszt.-be, amely szerint a károkozó elsődlegesen az eredeti állapot helyreállítására köteles. A polgári jog általános szabálya szerint amennyiben erre nem kerül sor, a kárt fő szabály szerint pénzben, kivételes esetben pedig természetben kell megtéríteni. A törvényjavaslat emellett pontosítja, hogy kártérítés címén pontosan mit kell megtéríteni, továbbá meghatározza, hogy mit kell figyelembe venni a kár összegének meghatározása során. A törvényjavaslat tehát a kár megtérítésének szabályait pontosítja, a károkozásért való felelősség szabályait azonban nem módosítja.

A kormány nem támogatta azt a módosító javaslatot sem, amely a hivatásos állományba jelentkezők körében kizárná a kifogástalan életvitel ellenőrzését abban az esetben, ha az érintett egyúttal nemzetbiztonsági ellenőrzés alá is esik, a két jogintézmény ugyanis mind céljában, mind módszerében eltér egymástól.

A hivatásos szolgálati viszony létesítésének felső korhatárával kapcsolatban érkezett módosító javaslat vonatkozásában kiemelném, hogy bár a törvényjavaslat szerint a korhatár valóban megszűnik - ahogy a mai vita során is elhangzott ezzel kapcsolatban képviselői érvelés -, a hivatásos állományba történő kinevezésnek valamennyi jelentkező esetében feltétele, hogy az érintett a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas legyen. Amennyiben a jelentkező a felsorolt alkalmassági feltételeknek megfelel, úgy életkorától függetlenül a hivatásos szolgálatra alkalmas, ezért a továbbiakban nincs indoka a felső korhatár előírásának.

Tisztelt Országgyűlés! A három hónapot meg nem haladó időtartamú külföldre vezénylésre vonatkozóan is érkezett módosító javaslat. E javaslat szerint csak a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével kerülhetne sor a vezénylésre. Ezt a javaslatot a kormány kodifikációs okból nem támogatta, a törvényjavaslat ugyanis a külföldre vezénylés vonatkozásában általánosságban rögzíti, hogy arra csak az érintett beleegyezésével kerülhet sor, így nyilvánvalóan a speciális esetben is ez a szabály működik, tehát az érintett beleegyezésével kerülhet sor erre.

Az Országgyűlési Őrségre vonatkozó rendelkezések elhagyására vonatkozó módosító javaslatot a kormány szintén nem támogatta. A jelen törvényjavaslatban szereplő rendelkezések csupán az Országgyűlési Őrség működését elősegítő rendelkezéseket rögzítenék a Hszt.-ben és más törvényekben.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot szavazataikkal támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel a részletes vitát lezártam, a benyújtott módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön döntünk.

Soron következik a honvédek jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot T/9234. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/9234/20. számon kapták kézhez és ismerhették meg képviselőtársaim.

A bizottsági ajánlás összesen 27 ajánlási pontot tartalmaz. Indítványozom, hogy ezeket egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványom elfogadta.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-27. pontjaira, és megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. Juhász Ferenc képviselő úr következik, az MSZP-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

Felszólalások:   65-75   75-85   85-98      Ülésnap adatai