Készült: 2024.09.19.09:08:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

248. ülésnap (2009.11.30.), 281. felszólalás
Felszólaló Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:48


Felszólalások:  Előző  281  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy - tekintettel a törvényjavaslat nagy horderejére, nagy jelentőségére - előzetesen talán nem is annyira azokhoz az ajánlási pontokhoz, amiket elnök úr felsorolt, hanem a kapcsolódó módosító javaslatokhoz és a módosító javaslatok egészéhez fűzzek e késői időpont ellenére is megjegyzéseket. Mégpedig azért, mert azt mindnyájunknak látni kell, hogy ennek a választási ciklusnak az egyik legnagyobb jelentőségű törvényjavaslatával kapcsolatos javaslatról tárgyal ma a Ház, és ez már a részletes vitája a Ptk. hatálybalépésének és végrehajtásáról szóló törvényjavaslatnak.

Azt gondolom, a módosító javaslatok nagy számának - hiszen az ellenzék feltehetően majd jelezni fogja, hogy rendkívül nagy számú módosító javaslat érkezett be - az az oka, hogy a Ptké.-ről szóló törvényjavaslat több mint 150 törvény több mint 900 módosítását tartalmazza. Ez nyilvánvalóan azért vált szükségessé, mert a Ptk.-val kapcsolatos feladatok a jogalkotásnak nem pusztán a magánjogi kódex elfogadását jelentik, hanem az ezzel kapcsolatos hatályba léptető, életbe léptető rendelkezések meghozatala is feladata a palamentnek.

S hogy milyen jogszabályokat módosít a Ptké., arra csak példaképpen szeretném említeni a munka törvénykönyvet, a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvényt, a pénzügyi tárgyú törvényeket, a szociális és oktatási törvényt, továbbá az egészségügyi törvényt is felsorolhatnám, de még ezen kívül - mint említettem - számtalan törvényt és ezeknek a törvényeknek számtalan törvényhelyét kell hogy módosítsa a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat.

Az általános vitában jelentős hangsúlyt kapott a törvény hatálybalépése, ami mindenképpen szót érdemel, és a felkészülési időre tekintettel indokoltnak tartjuk, hogy az alapelveket tartalmazó első könyv, illetve a túlnyomórészt az állampolgárok számára jogbővítő rendelkezéseket tartalmazó második könyv kivételével a polgári törvénykönyv 2011. január 1-jén lépjen hatályba. Az első, illetve a második könyv 2010. május 1-jén, míg a harmadik, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik könyv 2011. január 1-jén lépne hatályba, ezért a törvényjavaslat hatálybalépéséről szóló rendelkezéseket is ennek megfelelően szükséges módosítani.

Ha megengedi, tisztelt elnök úr, akkor a továbbiakban a főbb módosító javaslatainkról tennék említést, nem taxatíve felsorolva ezeket a módosításokat, mégis talán a közvélemény számára legfontosabbakat, illetve nagyobb jelentőségűeket emelném ki.

A polgári törvénykönyvbe visszakerült a házasság érvénytelenségének okaként a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága, ezért ezt értelemszerűen el kellett hagyni az átmeneti rendelkezésekből is.

A közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvényt kiegészítenénk azzal, hogy a házassági és élettársi vagyonjogi szerződés elektronikus nyilvántartásának tartalmaznia kell a közjegyző nevét, székhelyét, a bejegyzés ügyszámát és időpontját is, mivel ezek megítélésünk szerint elengedhetetlenül fontos információk, és szükséges az, hogy a nyilvántartásban ezek hozzáférhetők legyenek.

Az alapítványok megszüntetésére vonatkozó végrehajtási rendelkezésekkel kapcsolatban kiemelendő, hogy az új polgári törvénykönyv különbséget tesz a jogutód nélküli megszüntetésnél az üzletszerű tevékenységet folytató és az ilyen jellegű tevékenységet nem folytató alapítványok között. Az általunk javasolt szabályozás egyrészt az üzletszerű tevékenységet nem folytató alapítványok jogutód nélküli megszűnését, azaz az egyszerűsített követelésrendezési eljárást tartalmazza, amely véleményem szerint rokonítható a vállalkozásokra vonatkozó végelszámolási szabályokkal, de ebben az esetben természetesen néhány speciális alapítványi sajátosság is megfogalmazásra került. Ami pedig az üzletszerű tevékenységet folytató alapítvány működése közben bekövetkezett fizetésképtelenséget illeti, vagy ha a követelésrendezési eljárás során derül ki, hogy az alapítvány vagyona nem elegendő a tartozások kiegyenlítésére, akkor a vállalkozásokra vonatkozó felszámolási rendelkezéseket kell alkalmazni azokkal az eltérésekkel és sajátosságokkal, amiket például a 31. számú módosító javaslatunk felsorol.

A módosító javaslatokat Szabó Éva és Szép Béla képviselőtársaimmal együtt nyújtottam be azzal a szándékkal, hogy ezek a módosítók jobbá teszik a polgári törvénykönyv alkalmazását, segítik annak hatálybaléptetését és megkönnyítik annak végrehajtását. Éppen ezért kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa ezen módosító javaslatok elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  281  Következő    Ülésnap adatai