Felszólalás adatai

DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Darvas Ivántól búcsúzunk; e falak között nemcsak és talán nem is elsősorban a nemzet színészétől, hanem a volt országgyűlési képviselőtől. Darvas Iván azonban olyan ember volt, akinél a nemzet egyik legmegbecsültebb, legnépszerűbb színészi státusa teljes harmóniában létezett a politikai hitvallással, egy politikai párt, nevezetesen: a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőségével.

Darvas Iván 1990-ben egyéni választókerületi győzelemmel került a parlamentbe, és ez azért érdemel külön kiemelt figyelmet, mert ebben politikai múltja is szerepet jászhatott, hiszen akkor is és később is több színész is indult a választásokon, de jelentős részük nem jutott a parlamentbe. Persze, 1990-ben sokan ültek itt olyanok, akik ugyan aktív és kiforrott politikai nézetekkel rendelkeztek, de egyáltalán nem kívántak politikussá válni. Darvas Iván is ilyen volt. Ugyanakkor, amikor a képviselői munka nyilvánvalóbban főhivatássá vált, és Darvas Iván már nem indult a következő választásokon, továbbra is vállalta politikai elkötelezettségét, arcát és személyét civilként is kötötte az SZDSZ-hez. Darvas Iván tehát képviselőként is civil és civilként is politizáló ember maradt.

1956 forradalma kapcsán a rendszerváltáskor sokan bizonygatták, hogy ők belülről bomlasztottak, hogy a szocializmussal kötött magánalkuk ellenére ők azért titokban demokraták voltak. Az elmúlt szűk két évtized alatt pedig még többen lettek utólag forradalmárok. Darvas Ivánnak nem volt szüksége utólagos bizonygatásra. 1955 végén bátyját kémkedés és hazaárulás vádjával tíz év szabadságvesztésre ítélték. Ugyanebben az ügyben feljelentési kötelezettség elmulasztásáért ő maga egy év felfüggesztett börtönt kapott. '56-ban forradalmi bizottságot szervezett, hogy bátyját kihozza a börtönből, majd mindezért 22 hónapot ült. A börtön után négy évig segédmunkásként dolgozott, s csak 1963-ben léphetett újra színpadra. 1989-ig politikával intézményesen nem foglalkozott. Később sem lépett be pártba, de egyik alapítója lett a Történelmi Igazságtétel Bizottságának.

Darvas Iván életműve a kényszerű kihagyás ellenére is termékeny és sokszínű. Talán kevesen tudják, hogy először nem vették fel a színiiskolába, mert idegen anyanyelvűként akcentussal beszélt magyarul. Miközben ezt később már senki nem vette észre, továbbra is több nyelven beszélt anyanyelvi szinten. Kitűnően rajzolt és kitűnően írt. És amit az ilyen felsorolás nem ad vissza, de mindennél több, sokan tanúsíthatjuk: igazi úriember volt a szó legnemesebb értelmében, mondhatnánk, polgár volt a szó citoyen, tehát nemcsak szociológiai, de öntudatos emberi értelmében is. Könnyed volt és sármos, ugyanakkor képviselőként szerény és fegyelmezett.

(13.30)

Színészi teljesítményét nem kell itt méltatnom, de e Ház falai között is el kell mondani: az '56-os forradalom rehabilitálásáért, a Szerelem című filmben nyújtott alakításával többet tett, mint sokan az utólag hősök közül. Ahogy egyik méltatója írja: "Ha csak ezt tudná felmutatni, már akkor is a nemzet nagyjai között lenne a helye."

Az SZDSZ büszke arra, hogy Darvas Iván tagja volt a rendszerváltás utáni első liberális országgyűlési frakciónak, de pártállástól függetlenül magunkénak vallhatjuk, hiszen nem a nézeteivel kell azonosulni, hanem teljesítményével, emberi magatartásával.

Itt, e falak között mondta egyik felszólalásában: "Az egyéni becsvágy soha ne érvényesülhessen a közérdek rovására, még akkor sem, ha a közakarat mezébe burkolódzik." Ha csak ezt mind magunkévá tennénk, már sokat visszaszerezhetne a politika valamit abból a becsületből, amit többek között Darvas Iván hitelezett meg egykor. (Taps.)