Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt a hangnemet szeretem, ami arról szólna, hogy legyünk konstruktívak és csináljunk jó törvényt. Kis Zoltán itt ül köztünk, azt gondolom, talán ő emlékszik rá: '94-ben többen azt mondták nekem, hogy én, aki abbahagyom a képviselőséget, miért töröm magam azon, hogy a termőföldtörvényhez annyi módosító indítványt adjak be és sikeresen menjen át. Ezt most nem dicsekvésképpen mondom, de úgy éreztem, hogy mint ellenzéki képviselő azért ülök bent, hogy ha valamihez értek - bocsánat, úgy érzem, hogy értek, nehogy valaki félreértse -, és azt látom, hogy az a javaslat, amit benyújtottak, nem jó, és nekem az a feladatom, hogy javítsak, akkor én javítok rajta. Ezt a javító szándékot nem látom.

Többször elmondtam önöknek, és igazából nem is értem, miért mondták azt, hogy én a mellett beszélek el, amit önök mondtak. Azt mondtam, hogy nagyon sok részigazságot mondanak önök, csak nem arról szól a most beterjesztett három törvény. Ehhez kell mondani jó igazságokat, jó megoldásokat. Én már elmondtam, és most újra elmondom - csak azért, hogy ezt vegyék már biztosra -, már a módosító indítványt is benyújtottam, hogy bizony az előhaszonbérletnél az a sorrend, ami bent van, nem jó, és kérem a miniszter urat, legyünk konstruktívak, hogy egy jó sorrend legyen. És ne arról beszéljünk, hogy kisemmizzük a helyben lakót; tegyük oda, ahol megérdemli, hogy ott legyen, ez a feladatunk, ezért vagyunk itt. Ne csináljunk már úgy - az az érzésem, tisztelt képviselő urak, azt szeretnék, ha ez a törvényjavaslat így maradna, így lenne törvény, mert akkor ezt lehet gyalázni, bocsánat a kifejezésért. Ne gyalázzuk ezt, legyen belőle jó törvény!

Szeretnék önöknek egy példát mondani. Sok helyről idéztek már, nem szívesen teszem, de a Bibliából hadd hozzak egy példát. A választott nép csak azért bolyongott negyven évig pluszban, mert riogatták az embereket, azt mondták, hogy arra a földre, amit ígértek nekik, nem tudnak bemenni, mert ott olyan emberek élnek, akiket nem tudnak legyőzni. Büntetésként negyven évig vándoroltak. Mi már egyszer vándoroltunk negyven évig, ne kelljen még egyszer negyven évig vándorolni. (Francz Rezső: Ezt rosszul tudod!)

Köszönöm szépen.