Készült: 2020.07.12.11:48:36 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 269 2014.06.19. 8:21  256-287

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mára az online sportfogadás a mindennapjaink részévé vált, és mindez úgy történt, hogy szinte - azt lehet mondani - átláthatatlanná vált az utóbbi időben ez. Ezért a távszerencsejáték fogalmát 2011-ben alkotta meg a kormány, reagálva a szerencsejáték-piacon észlelhető változásokra, amely az internetes játékok elterjedését mutatta. Az azóta eltelt majdnem három évben a külföldi érdekeltségű online kaszinók és sportfogadásoldalak forgalma a pénznyerő automaták betiltásával - pontosan a betiltás után kialakult helyzet révén - és a mobilalkalmazások elterjedésével a sokszorosára nőhetett. Ezért volt szükség - mint azt már Mengyi Roland képviselőtársam is említette - a 2013-as törvénymódosításra.

A magyar törvénymódosítás során a szerencsejátékok adóhatóság általi engedélyeztetésének az elve azon az indokon alapult, hogy a jog eszközével biztosítsa a szervező tevékenység megfelelő személyi és gazdasági hátterének megteremtését, a színvonalas tárgyi eszközöket, a biztonságot és a szakszerűséget.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Emellett a szabályozást az is indokolta, hogy az online játszott szerencsejáték a magyar költségvetés számára nem jelentett tényleges bevételt, továbbá a magyar állampolgárok külföldön folytatott szerencsejátékban játékosként történő részvétele nem volt követhető, így nehezen volt felderíthető és szankcionálható. Sajnos arról nincs adat, hogy hány milliárd forint ment és megy így ki folyamatosan évente az országból és a magyar emberek zsebéből, de minden bizonnyal jelentős összeg, amelyből a magyar költségvetés egy forintban sem részesül, sem játékadó, sem koncessziós díj, sem más formában. Ennek viszont, mint amire majd szeretnék a későbbiekben is kitérni, sporttámogatási oldalon következményei voltak és vannak, hiszen nem mindegy, mennyi pénzt tudunk fordítani sporttámogatásra. Ezen a helyzeten kívánt a kormány, és kívántunk és kívánunk mi is változtatni, mivel a várt bevételek nem érkeztek meg, ezért van szükség a feltételek változtatására, azok enyhítésére.

A távszerencsejáték esetében az általunk remélt befolyó adót olyan célokra fogja felhasználni az állam, amely az Európai Bíróság kritikáját nem vonhatja maga után, hiszen sporttámogatásra, ezen belül is a Magyar Labdarúgó Szövetség támogatására különítjük el. A 12/2013. számú közigazgatási elvi határoztában a Kúria is kimondta, hogy álláspontja szerint a magyar szerencsejáték-szervezés engedélyezési rendszere, szabályozása a Gebhard-tesztnek megfelel, magyarán az Európai Bíróság által lefektetett korlátozási elveket betartja. Tehát ebben a tekintetben, ha van egyáltalán probléma, nem az EU-val való konfliktusból vagy kötelezettségszegési eljárásból ered, mert a magyar szabályozás összhangban van az uniós elvekkel.

A szerencsejátékokból befolyó összeg természetesen fontos bevételi forrás, de szeretném hangsúlyozni, hogy emellett az egészségügyi és társadalmi szempontok is mindig prioritást élveztek számunkra ebben a kérdésben, és bármennyire is próbálták ellenzéki oldalról megcáfolni ezt, ez nem változott, ez így maradt, és így is fog maradni. Hadd emlékeztessek 2012 őszére, amikor az Országgyűlés az erőteljes lobbi ellenére betiltotta a nyerőgépeket, más néven a félkarú rablókat.

(19.50)

Tisztában voltunk ugyanis azzal, hogy a pénznyerő automaták működése nemcsak súlyos gazdasági, hanem komoly mentális, egészségügyi, illetve szociális teherként jelentkezik a társadalom számára. Szakmai kutatások támasztják alá a játékszenvedély és az egyéb addiktív szerek használatait, illetve az alkoholbetegség közötti összefüggést, ezért onnantól fogva a pénznyerő automaták a továbbiakban kizárólag korlátozott számban létező játékkaszinókban működtethetők. Zárójelben szeretném megjegyezni természetesen, hogy említettem, erről a piacról, tehát a játékgépes piacról lehet, hogy jó néhányan a távszerencsejáték irányába fordultak, és ott folytak olyan pénzek szerencsejátékot irányító és szervező cégek irányába, ami ellenőrizhetetlen volt, tehát e törvényjavaslat célja ennek a kifehérítése.

Most engedjék meg, hogy egy kicsit arról beszéljek, hogy milyen célokra is fogja az állam fordítani ezt a remélt, pár milliárd nagyságrendet kitevő bevételt. Ahogy a törvényjavaslat is tartalmazza, e befolyó összeget a sportágazatban kell felhasználni. Ez nemcsak a Magyar Labdarúgó Szövetségnek juttatott támogatást jelenti, hanem a szabadidősport támogatását is a Sport XXI. stratégia szerint. Magyarországon a sportaktivitás aránya európai összehasonlításban kirívóan alacsony. A felnőttkorú lakosság mindössze 7-9 százaléka sportol rendszeresen, miközben ez az Európai Unió országaiban 15-20 százalék körül mozog. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a szabadidősport területén elengedhetetlenné vált az állami szerepvállalás újragondolása. Csak abban az esetben történhet ugyanis előrelépés, ha a lakosság egészséges, mozgásgazdag életmódjáért felelős kormányzati és civil szereplők között az eddigiekhez képest lényegesen szorosabb együttműködés alakul ki.

Mint önök is tudják, a Sport XXI. utánpótlás-nevelési program a jövő élsportolóit a lehető legszélesebb körből, a sportoló gyerekek összességéből igyekszik kiválasztani. Az egységes utánpótlási rendszer lényege tehát, hogy a gyerekeknek és a fiataloknak egyenlő esélyt nyújtson, a tehetséges fiatalokat eljuttassa a versenysportig és az élsportig, a versenysportból kieső fiatalokat pedig más rendszerben működtetett állandó sportolási lehetőség felé irányítsa. Célja a sportági alapok szélesítése érdekében 6 éves kortól 14-15 éves korig minél több gyerek bevonása a rendszeres testedzésbe, valamint az, hogy kiválasztási bázist nyújtson a Héraklész-programhoz. Az állami sportirányítás ezen a területen sportcélú civil szervezetekkel, többek között a Magyar Diáksport Szövetséggel, a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetségével, valamint a Magyar Szabadidősport Szövetséggel is együttműködik.

A törvény nevesíti a Magyar Labdarúgó Szövetséget is, mint amelyen keresztül a várt bevételeket a labdarúgás céljaira kell fordítani. Csak említés szintjén idézném fel az MLSZ néhány programját. Ilyen az országos pályaépítési program, amelynek egyik legfontosabb célkitűzése a tömegbázis szélesítése, a stadionbiztonsági program, a sporttelep-felújítási program vagy éppen az akadémiai program, amelyek mind az utánpótlás-nevelés vagy a futball infrastruktúrájának fejlesztését célozzák meg, tehát nemcsak stadionépítésről van szó, hanem ha hazamennek, megnézhetik azt, hogy hány műfüves pálya épült iskolákban, lakótelepen, egy-egy városrészben vagy pedig településen, hogy többek között ezt a pénzt arra fordítják, képviselőtársam, erről szól ez a javaslat is. (Szilágyi György: Mi köze a szerencsejátéknak az MLSZ-hez?)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a kitérővel csak azt szerettem volna szemléltetni, hogy a játékadó nem érkezne rossz helyre. Közös érdekünk, hogy olyan feltételeket teremtsünk a külföldi és a hazai játékszervezőknek egyaránt, amely mellett már nem éri meg nekik illegális körülmények között a feketepiacon működni, hanem jobban megéri nekik kijönni a fényre és adót fizetni, cserébe pedig ellenőrzött körülmények között szabályosan és nyereségesen működni. Annak érdekében, hogy ezek az elképzelések valósággá váljanak, javaslom önöknek, hogy fontolják meg a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. Köszönöm, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 275-277 2014.06.19. 3:29  256-287

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Két percben kértem szót, egy kétpercest nyomtam, de lehet, hogy rosszul nyomtam.

ELNÖK: Kétpercest nyomott, de előterjesztőként 15 perc illeti meg. Ne korlátozza a saját maga jogait, beszéljen, aztán ha nincs több gondolata, akkor utána ne beszéljen! Parancsoljon!

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm. Szilágyi György fölszólalására szeretnék reagálni röviden, mert úgy gondolom, nem a végén kell azt a néhány gondolatot elmondani, amit most szeretnék, hanem közben, amíg a nézők, akik még érdeklődnek a mai vita iránt, friss élményekkel vannak az ő hozzászólása kapcsán.

Demagógiáról beszélt. Hát, amit én az elmúlt tíz percben hallottam, az volt a mély demagógia, kedves képviselőtársam. Mert sajnos nem arról beszélt, amiről ez a módosítás szól, ugyanis ez a módosítás, ami előttünk van, mindössze a távszerencsejáték megadóztatásáról szól és nem összességében a szerencsejáték-adóztatásról. Tehát ha figyelmesen olvasta volna a törvénymódosítást, meg figyelmesen hallgatta volna azt, amiről beszélek, akkor én általában amikor a tömegsportról beszéltem, az eddigi elosztási elvekről és az eddig működő folyamatokról beszéltem, mert most is a szerencsejátékból befolyt pénzek jelentős része erre fordítódik. S ezt akarjuk most kibővíteni a távszerencsejátékból befolyt adóból, ami eddig nem folyt be, és éppen azért, mert azt látjuk, hogy a jelenlegi rendszer nem működik, kimondottan csak a távszerencsejáték esetében, mert nincs befolyt adó, ezért próbáljuk úgy módosítani a törvényt, hogy ezután ez egy legálisan működő, kifehérített és olyan módon működő terület legyen, ahonnét adóforintok fognak bejönni. Erről szól ez, és nem arról, amit ön csapongva próbált itt üzenetként elmondani, sok-sok területet megcélozva, és sok-sok területről teljesen hamis képet ábrázolva.

Még egy dolgot szeretnék mondani. Jelenleg is működnek olyan sportpályák, amelyek szerencsejátékból befolyt adóból, adóforintokból épültek meg. Szeretném még egyszer mondani, mint ahogy a felszólalásomkor a közbeszólására reakcióként ki is szóltam önnek, hogy egy csomó helyen ebből oldják meg a mindennapi testnevelés problémáját, a tömegsportot ilyen sportpályákon bonyolítják le, többek között ezekből a pénzekből épült sportpályákon. Ha kíváncsi rá, mondok kapásból önnek jó néhány olyan helyet, ahol ez nagyszerűen működik. Látogassa meg, nézze meg, érdeklődjön utána, miből valósult meg és milyen kihasználtsága van. Ne mondják azt, hogy nem történt semmi sem, ne mondják azt, hogy nem fordítódott pénz a tömegsportra, és az állam nem fordított a tömegsportra, és nemcsak futballra, hanem egyáltalán a tömegsportra pénzt eddig.

Még egyszer szeretném önnek, hogy tiszta legyen a kép, elmondani, hogy most csak a távszerencsejátékról beszélünk, és nem a szerencsejátékok adójáról összességében.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 287 2014.06.19. 4:46  256-287

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány gondolatot szeretnék mondani összefoglalásképpen, és egy Szilágyi képviselőtársam által elmondott gondolattal szeretnék visszatérni arra, hogy mennyire kell komolyan venni a mostani ellenzéki hozzászólásokat akkor, amikor ennek a módosításnak a komolyságát, megalapozottságát kérdőjelezik meg.

Ugyanis ő azt mondta, hogy én azt olvastam fel, azt mondtam a hozzászólásomban, hogy a játékautomatákat használók jelentős része átment az online távszerencsejátékba. Én ilyet nem mondtam, képviselő úr. Megkértem a kétperces hozzászólásomban is, hogy figyelmesen hallgassa a hozzászólásokat, és utána kell majd idézni. Én azt mondtam, hogy egy része ment át, egy része, és az nem a jelentős része. Az egy része és jelentős része között óriási különbség van. (Szilágyi György közbeszól.) Ezért mondom, hogy az önök hozzászólásának komolyságát ez alapján kell majd figyelni most és a későbbiekben is.

Néhány dologra szeretnék reagálni. Sajnos nagyon kevés olyan javaslat volt, amelyikre érdemben lehet reagálni, mert legfőképpen kritikákat és kétségeket fogalmaztak meg, amelyet viszont a jövő majd igazol, hogy nekünk lesz igazunk. Egyrészt szeretném még egyszer leszögezni azt, mint az előző felszólalásomban, hogy egy nulla forint adóbevételből, ha valamivel több lesz az adóbevétel, az annyival több, mint amennyivel több lesz. Tehát most egy olyan törvénymódosítás van előttünk, amely úgy próbálja szabályozni ezt a piacot, aminek a segítségével várhatóan adóbevétel fog bejönni egy olyan területről, ahonnét eddig még nem sikerült adóbevételt behoznunk.

Abban az esetben - és itt tulajdonképpen Tóth Csaba képviselőtársam felszólalására szeretnék reagálni, mert ő volt, aki ténylegesen valamiféle javaslattal is élt a felszólalása során -, ha szükség van rá, és úgy látjuk, hogy lehet, abban az esetben természetesen az adómérték emelését vagy éppen a koncessziós díj emelését megfontoljuk, és ide fogjuk hozni a parlament elé. Jelen pillanatban az a kérdés, hogy ezzel a módosítással tudunk-e adóforintokhoz jutni vagy sem. Mi azt reméljük ettől, hogy ez meg fog történni. Tehát mind a játékadó, mind pedig a koncessziós díj emelése lehetséges, ha az egész folyamat elindul.

Offshore cégek bevonása a játékba szinte kizárt, hisz utána fognak nézni azoknak a cégeknek, amelyek legálisan tudnak majd működni a magyar piacon. És azzal is egyetértünk továbbra is, amit Lázár János akkor még államtitkárként mondott, hogy a szerencsejáték nem egy szerencsés dolog, és legjobb lenne tiltani, de attól függetlenül, hogy nem egy erkölcsös dolog, nem egy olyan dolog, amit nem kéne tiltani, ettől még létezik. Tehát akkor ezt a szerencsejáték-területet, a szerencsejátékból valamiféleképpen hasznot húzó piacot szabályozni kell. Ez a bizonyos lehetőség, ez a módosítás egy lehetőség erre a szabályozásra.

Biztos, hogy megvan az a lehetőség is, hogy ha a piacon legálisan működő cégek fognak részt venni közreműködőként, hogy az a bizonyos ellenőrzés, amely a szabályozás kijátszása ellen jönne létre, megoldja azt is, hogy az internetes ellenőrzés, az internetes szerencsejáték-fogadás ellenőrzése megfelelő módon megtörténjen, és ezt ne lehessen kikerülni.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy most ennek a törvénymódosításnak a majdani esetleges elfogadása után adóforintok jönnek be a költségvetésbe, ezek az adóforintok jól fognak hasznosulni a társadalom egésze tekintetében, és azok a kétségek, amelyeket itt populista vagy demagóg módon sokszor megfogalmazva elmondtak ellenzéki képviselőtársaim, ténylegesen mindenféle alapot fognak nélkülözni, és ez be is fog bizonyosodni majd a jövőben.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 224 2014.06.30. 12:07  207-233

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány gondolatot szeretnék megfogalmazni, talán áttekintésként és kitekintésként, félig-meddig reagálva is azokra a hozzászólásokra, amelyek elhangzottak eddig. Hisz egyik-másik hozzászólásból talán az derült ki, mintha az előző szociálliberális kormányoknak, a Gyurcsány-, Bajnai-kormánynak nem is lenne felelőssége a kialakult helyzetért, vagy éppen olyan gondolatok, olyan mondatok is elhangzottak, mintha nem történt volna semmi ebben az elmúlt négy évben a tekintetben, hogyan lehetne könnyíteni azon a nehézségen, azon a gondon, amit a devizahitelezés okozott jó néhány családnak, több százezer családnak Magyarországon.

A 2010-ben kormányra került Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-KDNP Magyarország egyik legsúlyosabb szociális, gazdasági és pénzügyi problémáját örökölte az előző két kormánytól. A nehéz helyzetbe került devizaalapú lakáshitelekkel kapcsolatos problémáért ugyanis a szocialista kormányokat nagyon komoly felelősség terheli. Egykori hatalomra jutásukat követően, előzetes ígéretükkel szemben fokozatosan megszüntették a támogatott forinthiteleket, és tevékenyen közreműködtek abban, hogy helyette devizahitelből vagy magas kamatú forinthitelből oldják meg az emberek a lakásproblémájukat. Az embereket becsalták a devizaalapú hitelezési rendszerbe, és nem figyelmeztették őket kellő súllyal a komoly kockázatokra, valamint nem nyújtottak nekik védelmet a hitelintézetekkel szembeni egyenlőtlen helyzetükben.

Nézzük azt, és itt lenne egy kis kitekintés, hogy máshol is így történt-e, mondjuk, Európában, a világ más országaiban. Nincs átfogó és jól körvonalazott nemzetközi gyakorlata a jelzálog-hitelezés, illetve ezen belül a devizahitelezés adminisztratív korlátozásának. Főként azokban az országokban születtek szabályozások, szabályok, ahol az ingatlanpiac túlpörgésétől lehetett tartani, illetve ahol nagyon elterjedtek a devizahitelek, és veszélybe került a bankrendszer vagy a háztartások stabilitása. Ezekben viszont nemcsak a devizahiteleket, hanem a teljes hitelezést visszafogták.

A hitelezés adminisztratív korlátozására vonatkozó egyes szabályozás, illetve az ehhez szükséges intézmény- és eszközrendszer még az Unión, sőt az eurózónán belül sem alakult ki. A szórványos nemzetközi próbálkozások azonban hoztak részeredményeket, ha nem is mindegyik volt átütő siker. Hoztak intézkedéseket Európa számos országában, nem úgy, mint a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok, amelyek nézték, hogy hogyan alakul a világ, és nem figyelmeztették az embereket a devizahitelezés veszélyeire.

Nézzünk egy-két országot a határaink mellett, amelyek viszont már korábban nagyon korán tettek intézkedéseket. Romániában például már 2004-ben arra kötelezték a kereskedelmi bankokat, hogy devizahiteleik mögött nagyobb tartalékot képezzenek, és figyelmeztették az embereket a devizahitel veszélyeire. Ugyanez történt Ausztriában, ahol komoly szankciókat vezettek be, és figyelmeztették az embereket, szoft elemként felhívásokat tettek közzé és fölhívták ezekben a figyelmet a devizahitelezés veszélyeire. Például tettek olyan intézkedést is a pénzügyi stabilitási kockázatok emelkedése miatt, az osztrák pénzpiaci felügyelet minimumkövetelményeket szabott a devizahiteleket folyósító bankoknak, például korlátozták a folyósítható állományt, az ügyfelek kockázatosságától függő felárat írtak elő a hitelkamatokra, szigorították a hitelfedezetet, és az ügyfelek hitelképességének a vizsgálatát is nagyon komolyan vették.

Horvátországban viszont ítélet is született a tekintetben, hogy mit kell tenniük a bankoknak, és milyen megoldást próbálnak a devizahitelesek problémájára kreálni. 2013 júliusában a zágrábi bíróság első fokon a devizahiteleseknek adott igazat a bankok ellen indított perben. A döntés indoklása sokban hasonlított a Lehmann György által megnyert perben hallottakra, így szólt: a bank indokolatlanul és nem előre kiszámítható módon emelte meg a hitel kamatait, kiegyenlítetlen erőviszonyokat teremtve ezzel a szerződéses felek között. De a testület azt is kimondta, hogy a bankok nem hívták fel elég körültekintően az ügyfelek figyelmét a frankhitelek kockázataira. Tehát nagyon komoly ítéletek is születtek.

Lengyelországban már 2006 óta hoztak intézkedéseket a devizahitelezés fékezésére. Szigorították például a hitelelbírálás szabályait, és figyelembe vették a fedezetül szolgáló ingatlan értékének esetleges csökkentését is.

(19.10)

Tehát már a 2000-es évek közepétől komoly intézkedéseket hoztak hozzánk földrajzilag közel eső országokban, a Gyurcsány-Bajnai-kormány viszont engedte azt, hogy hirdetésekben vezessék félre az embereket a bankok a devizahitelek felvétele kapcsán, sőt reklámozták azt, hogy ez a jó megoldás a hitelfelvételre, és nem figyelmeztették őket a veszélyekre.

A másik ok, amiért szót kértem, az, hogy próbáljam azt igazolni, hogy nagyon sokat tett az elmúlt négy évben a Fidesz-KNDP-kormány annak érdekében - és természetesen a parlament a döntéshozatalával is -, hogy lehetőleg, a lehetőségekhez képest könnyítsenek azon emberek problémáján, akik devizahitelben vették föl hiteleiket, így próbáltak segíteni, próbáltunk segíteni jó néhány tízezer vagy százezer embernek.

Ugyanis - néhány számot szeretnék mondani - az otthonvédelmi akcióprogram keretében eddig közel 500 ezer család jutott valamilyen formában segítséghez. Úgy tudtunk segíteni, hogy megvédtük például a lakásuk elvesztésétől, de sokan, közel 170 ezren éltek a végtörlesztés lehetőségével, és több mint 165 ezren jelentkeztek eddig az árfolyamgátba, és közel 7500-an ajánlották fel ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelőnek, annak a Nemzeti Eszközkezelőnek, amelyről azt mondta valaki itt a felszólalásában, hogy nem is működik.

Nézzük sorrendben, időrendben, hogy mi történt eddig! 2010 júniusában, tehát nem sokkal a kormányalakítás után kilakoltatási moratóriumot hirdettünk. Ennek megfelelően a kormány 2010. júniusi hatállyal elrendelte, hogy a kötelezett által lakott lakóingatlan 2010. december 31-éig nem értékesíthető, árverési hirdetmény csak ezen időpontot követően tehető közzé. Majd 2010 júliusában a devizaalapú jelzáloghitelt megtiltottuk, tehát nem lehetett folytatni tovább a devizaalapú jelzáloghitelezést, ezzel gátat vetettünk a deviza alapú hitelezésnek.

Aztán 2010 júliusában, ugyancsak ebben a hónapban a kilakoltatási moratóriumot először meghosszabbítottuk 2011. április 15-éig, tehát biztonságban érezhették magukat azok az emberek, azok a családok, akik veszélyben érezhették az ingatlanjaikat.

2010 októbere a következő állomás - ez már a negyedik -, a Rogán-Kósa-féle - nevezzük így - 8 pontos javaslat, ahol a jogszabálycsomag szigorú szabályokat tartalmazott a bankokkal szemben az ügyfelek védelme érdekében. Ilyen az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma, a kamatemelés korlátozása és a korábbiaknál lényegesebb szigorúbb feltételekhez kötése, tehát egy jelentős korlátot jelentett a bankok számára.

2011. március a következő állomás, ez már az ötödik: 2011. július 1-jéig meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot. A szabályozásban szűkült a tilalom által érintett hitelcél. 2011. májusban, két hónap múlva az otthonvédelmi akciótervet bejelentettük, és utána egy ötpontos otthonvédelmi akciótervben állapodott meg a kormány és a Magyar Bankszövetség, amelynek egyik eleme volt 2011 júniusában a törlesztőrészletekre vonatkozó árfolyamgátprogram és a kvótarendszer.

A következő lépés 2011 júliusában már a nyolcadik lépés: a devizaalapú lakáshitelezés szigorú feltételekkel történő újraindítása. Ez arról szólt, hogy csak azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akiknek a jövedelme devizában keletkezik, és ezt bizonyítani is tudják. 2011 szeptemberében az árfolyamgátat kiterjesztettük a Fészekrakó-programra. 2011 szeptemberében egyösszegű végtörlesztés lehetősége rögzített árfolyamon; járulékkedvezmények és pozitív adóslista létrehozása, így jelentős számú, 100 ezer fő fölötti végtörlesztés történt ezután.

2011-ben a járulékkedvezményeket kibővítettük, majd 2011 októberében - ezt tizenkettedik lépésként lehet említeni - az egyösszegű végtörlesztés lehetőségének ugyancsak kiterjesztése történt meg. És itt vagyunk most ennél a törvénytervezetnél, amely várhatóan végleges megoldást fog hozni - természetesen egy folyamat végén -, és az első lépése ennek a lezárásnak - remélhetőleg lezárásnak - ez a törvényjavaslat a Kúria döntése után.

Azt lehet mondani, hogy a kormány és a fideszes többségű Országgyűlés eddig is számos intézkedést hozott a devizahitelesek érdekében. A kormányváltás óta e kérdés folyamatosan napirenden van, és az elmúlt években hozott intézkedések - ahogy már említettem - közel 370 ezer adósnak jelentettek könnyítést, és azt lehet mondani, hogy körülbelül 150 ezer ember, 150 ezer család kapott védelmet az intézkedések által.

Remélem, hogy ezzel a T/465. számú törvényjavaslattal kiszélesedik a támogatás lehetősége, és remélhetőleg végérvényesen meg fog oldódni ez a probléma. Ehhez kérném az ellenzéki képviselők támogatását is, hisz mindenki azt mondta, hogy az irány jó, mindenki azt mondta, hogy egyetértenek az elvekkel, talán egy hozzászóló kivételével.

Az lenne a kérésem, hogy támogassák a kormány és frakcióink ebbéli szándékát annak érdekében, hogy minél előbb - várhatóan ősszel fog ez megtörténni - megtörténhessen ennek a problémahalmaznak a végérvényes rendezése, és a devizahitelben eladósodottak végre fellélegezhessenek, és olyan helyzet teremtődjön, amely kiszámítható számukra is és a bankok számára is.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 230 2014.06.30. 1:15  207-233

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon rövid leszek, mert Józsa képviselőtársamra reagálni nem könnyű. Ugyanis mit csinál? A felelősséget akarja ráterhelni másra. Én örültem volna, ha Józsa képviselő úr itt bent van, amikor Z. Kárpát Dániel mondta felszólalását. Ugyanis ő megadta a választ arra, amit ön most itt felvetett. Az önök felelőssége volt a pénzromlástól elkezdve minden. Önök hozták helyzetbe ezt a nemzetgazdaságot, olyan helyzetbe, ami miatt támadhatóvá vált, ami miatt a kitettsége sokkal nagyobb volt a környező országoknál. Ezt pedig Schiffer András mondta, nem egy fideszes képviselő mondja, ezt egy LMP-s és egy jobbikos képviselő. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Szövetségesek!) Ha így nézzük, az önök baloldali egyik pártja, képviselője, Schiffer András mondta ezt.

Tehát ne a felelősséget próbálják áttolni máshová, hanem saját maguk jó lenne, ha tükörbe néznének, és elgondolkodnának azon, hogy milyen felelősség terheli önöket Magyarország mostani helyzete miatt az elmúlt 8 év, pontosabban az önök kormányzása 8 éve okán. Ezen kéne elgondolkozni, képviselőtársam!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 74 2014.09.15. 2:21  73-78

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Továbbra is kiemelkedően alacsony Magyarországon az infláció, a pénzromlás megállt az utóbbi hónapokban. Ez azt is jelenti, hogy kiszámíthatóbbá váltak a hétköznapok a családok, a nyugdíjasok és a vállalkozók, tehát az emberek számára. 1968 óta nem volt olyan alacsony az infláció hazánkban, mint az elmúlt hónapokban. Megállt a drágulás a tavalyi árakhoz viszonyítva, sőt bizonyos esetekben még csökkentek is az árak, így például olcsóbb lett a liszt, a cukor, az étolaj vagy épp a kenyér ára és bizonyos hústermékek ára is. Ennek hatásaként a fizetések és a nyugdíjak is tartósan őrzik értéküket, hiszen kevesebbet kell fizetni az élelmiszerekért, a rezsiért, valamint a tartós fogyasztási cikkekért is. A tavalyi évben például 3,2 százalékkal nőtt a bérek reálértéke az alacsony inflációs környezetnek köszönhetően.

Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy a szocialista kormányok által elvesztegetett évtized során kétszeresére nőtt a villany, háromszorosára a gáz ára. Csupán 2007-ben több mint 24 százalékkal nőttek az átlagos háztartási energiaárak. Ezzel szemben a tavaly megkezdett rezsicsökkentés hatására a háztartási energiaárak csökkentek a legnagyobb mértékben, egy év alatt összesen 12,5 százalékponttal. Ráadásul az idei évben is tovább folytatódik a rezsicsökkentés. Áprilisban a gáz ára csökkent, a következő hetekben pedig az áram és a távfűtés ára fog mérséklődni. A rezsikiadásokon megspórolt pénzt a háztartások részben egyéb fogyasztási kiadásuk, részben megtakarításuk növelésére tudják fordítani, amely egyrészt serkenti a gazdaság növekedését, másrészt erősíti a hazai finanszírozási képességet.

Ezekre tekintettel kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy mennyivel több pénz maradt a háztartásoknál a rezsicsökkentés eredményeképpen. Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 78 2014.09.15. 0:50  73-78

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Azok az emberek, akikkel az elmúlt időszakban, az elmúlt hónapokban beszéltem, nagy többségükben értik, értékelik a kormány intézkedéseit, amiket a rezsidíjcsökkentés területén végzett. Azt várják, hogy folytatódjék ez a politika, amely az árak emelkedésének kordában tartását tűzte ki célul, és a bérek vásárlóerejének a megőrzését eredményezi. Ez a folyamat a gazdaságban is érezteti hatását, úgy, ahogy ön is mondta a beszámolójában, de egyébként a gazdasági mutatók is ezt jelzik, így a válaszát köszönettel elfogadom. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 284 2014.09.15. 10:40  273-292

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az autópályák, autóutak és főutak használatért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvényt az Országgyűlés 2013. május 27-i ülésnapján fogadta el, kihirdetésére 2013. május 31-én került sor, és 2013. július 1-je napjával történt hatályba léptetése azt az Európában már széles körben elterjedt megoldást szolgálta, hogy az útfenntartás költségeit az utakat használók az igénybevétellel arányosan fedezzék.

Az elmúlt több mint egy évre visszatekintve már elmondhatjuk, hogy a bevezetett új útdíjrendszert a kezdeti apróbb hiányosságok kijavítását követően jelentős sikerként lehet elkönyvelni, amely a közlekedés, az útfenntartás anyagi forrásainak jelentős bővülését is eredményezte. Ez talán az előző felszólalásra egy kicsit válasz is, mert Schmuck Erzsébet képviselő asszony azt mondta, hogy eltűnik a költségvetésben a pénz. Ez a pénz pontosan az útfenntartásra fordítódik, hiszen ezért volt szükség arra, hogy az arányos útdíjrendszert, az arányos úthasználati útdíjrendszert bevezessük.

Miért is mondhatjuk tehát, hogy sikeres és eredményes volt az elektronikus útdíjbeszedési rendszer, és mit jelent ez számokban? És talán ez is válasz az előzőekben felvetett kérdésekre, amit ellenzéki képviselőtársaim felszólalásaiból hallhattunk. A megtett úttal arányos díjbeszedési rendszer bevezetéséről szóló, 2012 tavaszán elfogadott kormányhatározatot megelőző évben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ adatai szerint 40,6 milliárd forint értékben adtak el matricákat, ebből 25,7 milliárd forint volt a belföldi rendszámokra eladott jegyek összértéke, 14 milliárd 955 millió forint pedig a külföldiek által megvásárolt matricáké. Ezért volt szükség a nagyon gyors bevezetésre, ezért volt szükség arra, hogy lehetőleg minél előbb az új útdíjrendszer bevezetésre kerüljön.

A kormány az új útdíj bevezetésétől 150 milliárd forintos többletbevételt várt. A számok is igazolták a várakozásokat, és igazolták azt, hogy minél előbb be kell vezetni ezt a rendszert, hiszen a megalapozott tervezést követően 2013. december közepéig a beszedett útdíjbevétel túllépte a 75 milliárd forintot, az aktuális adatok pedig ugyancsak a tervezett szintű bevétel megvalósulását mutatják, ugyanis, ahogy államtitkár úr bevezetőjében is elhangzott, idén január 1-jétől augusztus 31-ig 106,8 milliárd forint volt a megszolgált útdíj összege. A rendszerben eddig 40 ezer ügyfél több mint 142 ezer gépjárművet regisztrált, ezeknek több mint fele, 77 ezer tehergépjármű már fedélzeti eszközzel végzi a bevallást.

A nyári hónapok útdíjbevételei, az egymást követő hónapok, részben a szabadságolások és a jelentős fuvarozási igényű termelővállalatok leállása miatti ingadozás ellenére kiegyenlítették egymást, tehát a bevételi számok a terveknek megfelelően alakulnak.

Miért is fontos az új útdíjrendszer működtetése? Az 1200 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózaton realizálódik a futásteljesítmény 54 százaléka és a díjbevételek 66 százaléka. Az összbevétel 91 százalékát a J4-es járműkategória eredményezi. Jelentős a külföldi tulajdonú gépjárművek forgalma, s ez alapján ellenőrizhetőbbé vált az ő díjfizetésük, ugyanis mint az előbb mondtam, az arányokat, körülbelül egyharmad díjat fizettek a külföldi kamionok, most ez kiegyenlítődik, körülbelül 50 százalékát fizetik az új útdíjrendszer alapján a külföldi kamionok az útdíjaknak.

A külföldi teherforgalomból származó útdíj túlnyomó része továbbra is Romániából származik, pontosabban a román fuvarozóktól származik, de jelentősek a lengyel, szlovák és bolgár járművek forgalmából származó díjbevételek is. Az arányváltozásnak talán az is oka, hogy nem éri meg a külföldi fuvarozóknak a magyar gyorsforgalmi utakat koptatni, mint ezt régebben lehet, hogy megérte nekik valami oknál fogva.

A megszolgált útdíjra vetítve a fuvarozók 53,8 százaléka már telepített fedélzeti mérőeszközzel végzi a bevallást, tehát volt egy idő, amíg megszokták ezt, és bevezették az új rendszert.

Havonta körülbelül 2 ezerrel nő az útdíjrendszerben regisztrált fedélzeti eszközök száma. A fedélzeti eszközökön keresztüli bevallások értékének növekedésüteme júliusban felgyorsult, amely részben a külföldiek viszonylati jegyről fedélzeti eszközre való átállásának köszönhető.

A fenti adatokkal azt kívántam bizonyítani, hogy az új útdíjrendszer a kezdeti nehézségek ellenére a nagy egészt tekintve működik, és jól működik, mindenféle ellenvélemény ecsetelése ellenére is. A mostani törvényjavaslat nem az új útdíjkoncepció felülvizsgálatát jelenti, hanem kisebb korrekciókat javasol és eszközöl.

Néhány szót hadd mondjak a törvényjavaslatról magáról. A javaslatot az indokolta, hogy az új útdíjrendszer bevezetési időszakában még gyakorlatlan felhasználók díjat fizettek ugyan, de ezt nem mindig az előírásoknak megfelelően, késve vagy tételes bevallás alapján tették. A jóhiszemű fuvarozók jogosultságukat utólag, de legfeljebb a használat észlelését követő 8 órán belül váltották meg, vagy az előre meghatározott útvonalról funkcionálisan párhuzamos, adott esetben olcsóbban igénybe vehető szakaszra tértek le. Az ismétlődően elhibázott díjfizetés alkalmanként akár 165 ezer forintos bírság kiszabásához is vezethetett. Bár a probléma a fuvarozók egy kisebb csoportját érinti, a becslések szerint, mint ahogy elhangzott, 100-120 vállalkozás jelentős részét azonban közbeavatkozás híján tönkre is tehetné a felhalmozódott bírságteher megfizetése. Az Országgyűlés a közérdek sérelme nélkül úgy rögzíthet most átmeneti szabályozást, hogy a jogkövető magatartást tanúsítók ne kerüljenek versenyhátrányba a díjat meg nem fizetőkkel szemben.

A javaslat szerint tehát, aki 2013. július 1. és 2014. március 31. között megsértette a fenti rendelkezést, kérelmet nyújthat be a Nemzeti Útdíjfizetési Zrt.-hez, és ez alapján mentesülhet a bírság alól. A kérelmezés feltételei a következők. A jogosulatlanul használt útszakaszra a viszonylati jegyet a NÚSZ Zrt. észlelésétől számított 8 órán belül megfizették. Az így megváltott jogosultságot más alkalommal sem érvényesítették, és a kérelmező teljes, bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik erről. A bírságra olyan főút részét képező, útdíjköteles elemi útszakaszon került sor, amely az autópályával közös csomóponttal rendelkezik, és a megbírságolt személy az adott autópályára, amelynek a csomópont része volt, rendelkezik vagy rendelkezett jogosultsággal. A bírság kiszabására olyan főút részét képező, útdíjköteles elemi útszakaszon vagy az odavezető úton került sor, amely funkcionálisan párhuzamos azzal az úttal, amelyre ugyanazon időben az érintett jármű rendelkezett úthasználati jogosultsággal, és a jogosultságot annak érvényességi ideje alatt nem váltotta úthasználatra.

(21.40)

Ez abban az esetben érvényes, ha a viszonylati jegy érvényességi idején belül, adott ellenőrzési ponton irányonként legfeljebb egy alkalommal történt meg. A kérelem benyújtását megelőzően bírságonként a szolgáltatási díjat meg kell fizetni. A kérelmező a kérelem benyújtását megelőzően azon az útvonalon, amelyen úthasználati jogosultsággal rendelkezett... - és a ténylegesen igénybe vett útvonal útdíja közötti útdíjkülönbözetet megfizette és ezt igazolja. A kérelmet 60 napon belül kell benyújtani, ezt követően az igazolást az útdíjszedő 120 napon belül állítja ki.

Úgy vélem, a felsoroltak alapján ezen törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés a közérdek sérelme nélkül, méltányosan eljárva a jóhiszeműen útdíjat fizető, de a törvényi szabályozást nem teljesen ismerőkkel szemben úgy gyakorolhat kvázi amnesztiát, hogy a 2013. évi LXVII. törvény hatálybalépésétől, azaz 2013. július 1-jétől már jogkövető magatartást tanúsítók sem kerülnek versenyhátrányba a díjat meg nem fizetőkkel szemben.

A javaslat a méltányos szabályozást a 15/A. § (10) bekezdésével kiterjeszti azon fuvarozókra is, akik a hatályos törvényi szabályozás alapján jogszerűen megállapított bírságot időközben már megfizették, hiszen esetükben a megfizetett bírság visszautalásra kerül. Ahogy a javaslat indoklása is tartalmazza, a bírság megfizetése alóli mentesítés egyszeri. Az elmúlt több mint egy év gyakorlati tapasztalatai a bevezetőben általam elmondottakon túl azt mutatják, hogy a fuvarozószakma már teljesen megismerte a bevezetett útdíjrendszert, sőt döntő többségük annak kényelmesebb formájára tért át, hiszen jelenleg már 10 hazai vállalkozásból 9 fedélzeti berendezést használ a díjas szakaszok igénybevételéhez, csak 10 százalékuk vesz még viszonylati jegyet.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmondottak alapján javaslom önöknek a T/1124. számú törvényjavaslat majdani elfogadását. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Dr. Fónagy János dobol. - Dr. Józsa István: Halk dobolás!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 110 2014.10.20. 0:43  101-112

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Szakács képviselőtársam gondolataira szeretnék visszautalni, mert azt tartjuk mi jó megoldásnak, amit a Gazdasági bizottságban is kértünk önöktől. Miután Matolcsy György meghallgatását a Gazdasági bizottság szeptember 25-én elfogadott munkaterve alapján novemberben meg kívánjuk tartani, az lenne a javaslatom, hogy arra minden érdeklődő jöjjön el, és a Gazdasági bizottság tagjai minden egyes kérdésükre ott megkaphatják a választ.

Úgyhogy azt javaslom, e helyett a beadvány helyett az Országgyűlés azt a bizonyos gazdasági bizottsági meghallgatást támogassa. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 122 2014.10.27. 2:12  121-130

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A foglalkoztatás 2010-től megfigyelhető bővülése erősödött, ami arra utal, hogy a kormányzati intézkedések egyre inkább kifejtik kedvező hatásukat a munkaerő-piaci folyamatokra is. Hogy csak egy példát mondjak, a tavalyi évet tekintve, a tavalyi évhez viszonyítva közel 170 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak száma, aminek jelentős része a versenyszférában tudott elhelyezkedni. Azonban nemcsak a dolgozó, adót fizető emberek száma nőtt, hanem a keresetük is. A KSH legfrissebb adatai szerint az átlagos fogyasztói árszínvonal változatlansága mellett a reálkeresetek 2,9 százalékkal, a közfoglalkoztatás nélkül 5,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt.

(15.50)

A vállalkozásoknál ez 4,7 százalékot jelent, a költségvetés területén 6,8 százalékos, nonprofit szervezeteknél pedig 7,2 százalékos reálkereset-emel­kedést jelent. A keresetek reálértéke augusztusban 2 százalékkal emelkedett a rezsicsökkentés és a harmincéves rekordot döntögetően alacsony inflációnak köszönhetően.

Az elmúlt egy évben a közfoglalkoztatásban részt vevők keresete is nőtt. Erre egy példa a pedagógusbér-emelés, amelyet tavaly közel 170 milliárd forintban lehet megállapítani, a kormány a pedagógusok bérének emelésére közel ennyi pénzt fordított, ami azt jelenti, hogy 18,7 százalékkal növekedett az oktatásban a reálkereset.

A munkahelyek számának növekedése, illetve a reálkeresetek folyamatos emelkedése kedvezően hat a lakosság jövedelmi helyzetének stabilizálására, és hozzájárul a belső fogyasztási kereslet növekedéséhez is.

Azt szeretném kérdezni, tisztelt államtitkár úr, hogyan erősíti a gazdasági növekedést a javuló munkaerőpiac. Várom megtisztelő válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 128 2014.10.27. 0:58  121-130

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Azért tettem fel a kérdést önnek, mert a személyes tapasztalataim azt mutatják, amit azután a KSH számai is alátámasztották, míg a kérdésre készültem fel, és amit ön mondott, azok a számok is alátámasztják azt a személyes tapasztalatot, amit az emberekkel folytatott beszélgetések során én szereztem. A kiskereskedelemben dolgozók azt mondják, hogy stabilizálódott a kiskereskedelmi forgalom, vagy jelentősen növekedett sok esetben, főként az élelmiszeriparban, és azok a vállalkozók, akikkel személyesen beszéltem, azt mondták és azt tervezik, hogy valamiféle fejlesztést fognak a közeljövőben véghezvinni. Ez pedig azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak száma is növekedni fog, és azok a statisztikai adatok, amelyeket ön mondott, és amelyeket én találtam, ezeket a véleményeket támasztják alá.

Köszönöm szépen a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 208 2014.10.28. 11:04  203-217

CSERESNYÉS PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Domokos László elnök úr az expozéjában annyira részletesen ismertette az intézmény működéséről, tevékenységéről szóló beszámolót, hogy én csak néhány területen szeretném hangsúlyozottan kiemelni azt, ami a beszámolóban, a jelentésben olvasható.

2011-ben hatályba lépett az új számvevőszéki törvény. Ennek, valamint az elvárásoknak és a menedzsment döntése alapján magának a szervezetnek is meg kellett újulnia. A szervezeti megújuláson túl azonban a tartalmi tevékenységét is változtatnia kellett. Így új területeken kellett segíteni a közpénzek hasznosulásának, felhasználásának átláthatóságát. Javítani kellett mindezt úgy, hogy ? ahogy Domokos elnök úr fogalmazott ? véget kell vetni a következmények nélküli ellenőrzések korszakának. Így az Állami Számvevőszék ? mint külső ellenőrzést végző szerv ? ellenőrzi a közpénzek felhasználásának megfelelő módját, ellenőriz és egyben felvilágosít, segít a további gazdálkodási folyamatban. Ez alapján, ennek eredményeképpen az ellenőrzés mellett a tanácsadói szerep megerősödését tapasztalhattuk az elmúlt évben.

Nézzük, e változást jelentő új munkamódszer, filozófia alapján mik voltak az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységének hangsúlyos pontjai. Az Állami Számvevőszék a tavalyi évben növelte a számvevőszéki ellenőrzések számát azért, hogy egyre több helyen induljon el a közpénzügyek rendbetétele.

(19.30)

Ennek jelentős részét, 90 százalékát az önkormányzatok ellenőrzése tette ki. Ezek az ellenőrzések a legkockázatosabb területekre terjedtek ki, így a vagyongazdálkodásra, a pénzügyi helyzetre és a belső kontrollrendszerre. Az Állami Számvevőszék nagy hangsúlyt fektetett az államadósság növekedése szempontjából kockázatot jelentő területek ellenőrzésére is. Az önkormányzati adósságátvállalás előtt az önkormányzati rendszer jelentős költségvetési kockázatot jelentett minden évben. Ugyanakkor az adósságkonszolidációt követően is alapvető fontosságú az adósságállomány újratermelődésének megakadályozása. Ebben végzett jelentős munkát figyelemfelhívással az ellenőrzések során az Állami Számvevőszék.

Jelentős erőforrásokat fordított az ország versenyképességének javítása szempontjából meghatározó területek ellenőrzésére, hozzájárulva ezzel az államadósság kinövésének elősegítéséhez. Példa erre, hogy az Állami Számvevőszék 2013-ban kiemelten vizsgálta a közfoglalkoztatást és a hozzá kapcsolódó képzési programok támogatási rendszerének hatékonyságát. A vizsgálat megállapította, hogy a támogatási rendszer hatékonyan járul hozzá az aktív korúak foglalkoztatásba történő bevonásához, ennek eredménye, hogy a vizsgált időszakban közel 150 ezer fővel nőtt a közfoglalkoztatásban érintettek száma. Az önkormányzatok és az önkormányzati cégek, intézmények eladósodására vonatkozó ellenőrzés is e hatékonyságjavítást célozta.

A következő terület, amit szeretnék kiemelni, az pedig az, hogy az Állami Számvevőszék 2013-ban vizsgálta a Magyar Nemzeti Bank működését is. Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Bank működése korábban két szempontból sem volt törvényes. Az MNB iratkezelési gyakorlata 2012 decemberéig az előző vezetés idején nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, valamint a Magyar Nemzeti Bank 2008 és 2010 között felhatalmazás nélkül, hatáskörét túllépve, üzleti titoknak minősülő adatokat adott át az IMF-nek. A jegybank iratkezelési szoftvere nem rendelkezett az előírt tanúsítvánnyal. Nem volt törvényes, hogy a Magyar Nemzeti Bank a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, üzleti titok körébe tartozó adatokat adott át az IMF-nek.

Ezen túl más területen több elemzéssel és tanulmánnyal támogatta a Költségvetési Tanács munkáját az Állami Számvevőszék, rávilágítva a költségvetési kockázatokra. Számos konferenciát, ahogy hallottuk, és egyedülálló szemináriumsorozatot indított a jó gyakorlatok közkinccsé tétele érdekében, iránymutatást adva az ellenőrzött szerveknek.

Szakmai tevékenysége számokban. Néhány példát szeretnék fölhozni, esetleg olyat is, amit már Domokos László elnök úr elmondott. Az Állami Számvevőszék 192 jelentést hozott nyilvánosságra, szemben a 2012. évi 112-vel. Ez jelentős mutatójavítást jelentett. Ez azt jelentette, hogy lényegesen hatékonyabban dolgozott maga az Állami Számvevőszék is. 347 címzettnek 2249 intézkedési kötelemmel járó, megállapításon alapuló javaslatot tett, amelyek közül 68 vonatkozott felelősség felvetésére. 174 önkormányzati témájú számvevőszéki jelentést hozott nyilvánosságra. 20 helyszínes, közös továbbképzési programot indított, szorosan együttműködve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal.

Nézzük szakmai tevékenységük és működésük néhány területét! 2013 a második olyan teljes esztendő volt, amikor az Állami Számvevőszék megújult jogszabályi környezetben látta el feladatait. Az előző évekhez képest több helyen indult el a közpénzügyek rendbe tétele, és egyre több úgynevezett jó gyakorlat volt tapasztalható az ellenőrzöttek részéről. Az ellenőrzésen, tanácsadáson túl a jelentések hozzájárultak a törvényalkotási folyamat eredményességéhez is. Ahogy elhangzott, 2013-ban 50 bizottsági ülésen 47 számvevőszéki dokumentumot vitattak meg valamilyen formában az országgyűlési képviselők.

Az államadósság növekedéséhez az önkormányzatok és a többségi állami, önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok eladósodása nagymértékben hozzájárult és hozzájárul, így az önkormányzatok gazdálkodása jelentős kockázatot jelent és jelentett is az államháztartás egyensúlyára a korábbi években. Ezért az elmúlt években az ÁSZ kiemelt figyelmet fordított az önkormányzati alrendszer ellenőrzésére. 2013-ban, mint ahogy elhangzott, 174 önkormányzati témájú számvevőszéki jelentés készült, az önkormányzati eladósodottság súlyos problémáinak tényszerű feltárásával az ÁSZ is hozzájárult, hogy az önkormányzati adósságok átvállalására sor került.

Mint ahogy Domokos László elnök úr felszólalásában is elhangzott, az ÁSZ 2013-ban fokozott figyelmet fordított a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ellenőrzésére, ami több szempontból is aktuális volt. Egyrészt e társaságok nyílt vagy rejtett eladósodása kockázatot hordozott, mivel ezek a tételek hozzájárulhatnak az államadósság növekedéséhez. Másrészt, ami ugyancsak elhangzott, az ellenőrzések élesen rávilágítottak olyan problémás területekre, mint az önköltségszámítás vagy az elmaradó eszközpótlás, ami úgynevezett rejtett eladósodáshoz vezethet.

2013-ban olyan területeket is ellenőrzött az ÁSZ, amelyek közvetlenül járultak hozzá Magyarország versenyképességének javításához, a gazdasági növekedés felgyorsulásához. Tipikusan ilyen terület a versenyképes tudás megszerzése és hasznosítása, amely a foglalkoztatás növekedésének fontos eleme. Ezzel összhangban egy másik területen a tavalyi évben a közfoglalkoztatás ellenőrzése során a kapcsolódó képzési programok támogatási rendszerének hatékonyságát, eredményességét is értékelte a Számvevőszék. Szintén a versenyképesség területét érintően került ellenőrzésre a hangsúlyos szakképzési politika fontos, gyakorlattal kapcsolatos célkitűzésének érvényesülése. Fontos terület, és sok jó szakképzést adó szervezetnek, cégnek kell ebben a tevékenységben részt vennie.

Ezeken túl az ÁSZ törvényben meghatározott feladata az is, hogy a feladatkörében készített elemzésekkel, tanulmányokkal is támogassa a jó kormányzást, valamint a Költségvetési Tanács munkáját. Mint ahogy elhangzott, a Költségvetési Tanács munkájának támogatása keretében tavaly három tanulmány és két elemzés is készült. Az ÁSZ minden évben újabb és újabb területek és szervezetek bevonásával szélesíti az ellenőrzést és az elszámoltathatóságot. Így a korábbi évhez viszonyítva több mint 140 milliárd forinttal megnövekedett az ellenőrzési lefedettség.

Megállapíthatjuk, hogy az Állami Számvevőszék 2013-ban is a törvényekkel összhangban működött, ugyanakkor nem elégedett meg pusztán a kötelező feladatok teljesítésével. Mindvégig oly módon folytatta tevékenységét, hogy azzal érezhető hatást gyakorolhasson a mindennapokra, azaz az elvégezett számvevőszéki munka hasznosuljon. Ebből adódóan aktív szerepet vállalt a közpénzügyi helyzet megszilárdításában, hazánk pénzügyi kultúrájának fejlesztésében.

A felsorolt tények és érvek alapján ajánlom képviselőtársaim figyelmébe a beszámolót, és kérem, hogy támogassák az ÁSZ további munkáját. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 196 2014.11.10. 3:32  193-199

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsághoz egy módosító javaslat érkezett az MSZP képviselői köreiből, Józsa István és képviselőtársai egy módosító indítványt nyújtottak be, amelynek a tartalma az volt, hogy bizonyos vizsgálatokat végezzen el az ÁSZ, ezeket a vizsgálatokat folytassa le ? egyébként ők is az elfogadást javasolták ?, amit a bizottság nem fogadott el, azzal, hogy az ÁSZ beszámolója kielégítő volt, és azt javasolta a bizottság határozati javaslatában, hogy az Országgyűlés fogadja el az ÁSZ beszámolóját, többek között azért, mert a 2011-ben hatályba lépett új számvevőszéki törvény elfogadását követően az Állami Számvevőszék jelentős mértékben megújult, annak érdekében, hogy képes legyen hatékonyan és eredményesen előremozdítani a közpénzügyek átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

Az ellenőrzések középpontjába 2013-ban az államháztartási hiánnyal kapcsolatos vizsgálatokat helyezte, valamint a nemzeti jövedelmet befolyásoló tényezők vizsgálatát is jelentős számmal végezte.

2012-höz képest jelentős mértékben növekedett az ellenőrzések száma, így 2013-ban már a 2012-ben elvégzett 112 számvevőszéki jelentés helyett 192 jelentést hozott az Állami Számvevőszék nyilvánosságra. 2013-ban 347 címzettnek 2249 intézkedési kötelemmel járó megállapításon alapuló javaslatot tett az Állami Számvevőszék. Az előző évekhez képest több helyen indult el a közpénzügyek rendbetétele, egyre több jó gyakorlatot fedezhettünk fel az ellenőrzöttek részéről.

Az Állami Számvevőszékhez a 2013. évben összesen 318 közérdekű bejelentés, illetve panasz érkezett, amelyek közül 151 bejelentés az önkormányzatokhoz kapcsolódó területet érintett. Az önkormányzatokat érintő bejelentések közel 38 százaléka az önkormányzati vagyongazdálkodással volt kapcsolatos. Az Állami Számvevőszék által a korábbi években megtett feljelentések, illetve ügyészség felé történő jelzések kapcsán 29 esetben volt vagy van folyamatban nyomozás.

Éppen azért, mert a munka sokkal hatékonyabb lett, valamint szélesebb társadalmi irányultsága is volt annak a munkának, amit végeztek felvilágosítással, oktatással, konferenciák rendezésével, így megállapíthatjuk, hogy az Állami Számvevőszék eleget tett a törvényi előírásoknak, és munkájával hozzájárult a közpénzügyek átláthatóságának megteremtéséhez. Ezért is javasoljuk, és kérem én is, hogy a Gazdasági bizottság határozati javaslatát fogadják el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 122 2014.11.11. 15:16  113-124

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Én optimistább vagyok, mint Lukács László képviselőtársam az egész törvénytervezettel, javaslattal kapcsolatban, hiszen ő azt mondta, hogy olyan ez a törvénytervezet ? ha jól értettem ?, mint hogyha egy arzéntartalmú pohárra vizet inna. Én azt gondolom, éppen azért, mert nehezen tudják átnézni vagy nehezen tudják áttekinteni azok, akik ezzel foglalkoznak, ezt az óriási anyagot. Ön is bizonyította, képviselőtársam, hogy átnézte, tartalmas hozzászólásában érdemi gondolatokat fogalmazott meg, így tegyük fel, hogy egyébként a hozzáértők, az ezzel foglalkozók is ugyanezt tették, és egy ilyen előkészítő munka után jött ide ez a javaslat elénk.

Én átolvastam ezt az anyagot, úgy gondolom, hogy így is van, sokak munkája és jól átgondolt munka eredménye ez a javaslat, ami előttünk van. Ugyanis amiatt is fontos ez a javaslat, és az igényekhez, a korhoz hozzáigazítani ezt a törvényt, mert egy nagyon fontos, életünket befolyásoló tevékenységről van szó, ugyanis amikor egy biztosító képviselője felkeres bennünket, az első dolog, amire hivatkozik, amikor egy biztosítás megkötésének jogosságára akarja felhívni a figyelmet, az maga a kockázat. Hirtelen betegség lehetősége, váratlan baleset, esetleg váratlan anyagi kár, példának okáért a mostanában egyre gyakoribb természeti katasztrófák, olyan gondatlanságból történő balesetek, mint például a vörösiszap-katasztrófa volt. Tény, hogy olyan kockázatok vannak az életünkben, amelyeket nem látunk előre, nem tudunk velük kalkulálni, így egy biztosítással enyhíthetjük a kellemetlenségeket, a nehéz pillanatok okozta nehézségeket.

De a pénzügyi szférában jelentkező kockázatoktól vajon ki véd meg bennünket? Vajon mi a garancia arra, hogy egy biztosító minden esetben tud-e gyorsan és teljes összegben fizetni, és ha nem, tehát ha ez az eset fennáll, akkor van megfelelő tartalék, amelyből mégiscsak pénzéhez jut az ügyfél? A garancia egy jó biztosítási törvény lehet, egy jó törvényi szabályozás lehet.

A biztosítási piacot eddig is szabályozta törvény, amely már az EU-jogszabályokhoz igazodott. Ám ahogy a vezérszónoki beszédben is elhangzott, most a biztosításokra vonatkozó joganyag megújítására van szükség azért, hogy a törvényben is megjelenjenek a pénzügyi válság óta felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok. Egyrészt tehát uniós jogharmonizációról van szó, másrészt azonban ennek ürügyén fontosnak tartja a javaslat, hogy az ügyfeleket, a fogyasztókat egy erősebb háló védje az esetleges visszaélésektől. Ahogy a banki hiteles esetében, a biztosítóknál is előfordulhat ugyanis, hogy a rámenős ügynök olyan biztosítási konstrukciót erőltet a tájékozatlan ügyfélre, amely egyébként nem felel meg valós szükségleteinek vagy anyagi lehetőségeinek. Mindannyian tudjuk, hogy a biztosítási ügynöknek az a feladata, hogy „hozza a számokat”, és minél több kötést tudjon felmutatni. A biztosítón belül kialakul egyfajta versenyhelyzet, amely az ügynököt is afelé tolja, hogy lehetőség szerint mindenáron szerződést kössön. Ez a magatartás a biztosító oldaláról magyarázható, de az emberek képviseletében a mi feladatunk is, hogy a minimumra csökkentsük az ügyfél kiszolgáltatottságát. Még akkor is, ha tudvalevőleg a biztosítási piacon nincs akkora pénzügyi kockázat, mint a banki hitelek esetében, de természetesen itt is vannak kivételek, amikor életbiztosítással kötik össze például a hitelt. Az odafigyelés és az erős piacfelügyelet tehát ezért is nagyon indokolt.

Most engedjék meg, hogy néhány fontos témát, változást kiemeljek ebből a kétségkívül terjedelmes joganyagból.

Először az irányítási rendszerről szeretnék beszélni. Nem mindegy, hogy a pénzünk kinek a kezében van, ki kezeli azt. Sokszor érezhettük ügyfélként azt a biztosítási szférában, hogy bizony nem mindig a legalkalmasabb személyek intézik biztosítási ügyeinket. Noha arra nyilvánvalóan nem kérdezünk rá egy ügyintézés során, de sokszor lehet olyan érzésünk, hogy nincs megfelelő pénzügyi végzettsége, tájékozottsága az üzletkötőnek, aki éppen egy biztosítási, kvázi egy pénzügyi terméket ajánl nekünk. Kisebb felelősségi szint esetén talán ezzel még nem is lenne probléma, de az elvárható ? és ezt a javaslat elő is írja ?, hogy a kiemelten fontos feladatkört ellátó személyeknek szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal kell rendelkezniük. Ezért a tervezet előírja, hogy vezető állású személynek csak azt a személyt lehet kinevezni, aki büntetlen előéletű, szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal, legalább 5 éves biztosítási vagy vállalati gazdálkodási, illetve az államigazgatás pénzügyi és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

A biztosítók eszközei tekintetében megszűnnek a Szolvencia I. rendszerében mennyiségi korlátozásokat tartalmazó befektetési szabályok, helyükbe az úgynevezett prudens személy elve lép. A javaslat az alsóbb szintű vezetők esetében is pontosabb szabályokat fektet le, de a kisebb biztosítóknál ? ahogy elhangzott ? természetesen a törvény engedélyez eltéréseket.

A biztosításközvetítőkről is szeretnék néhány szót ejteni. A javaslatban külön könyv foglalkozik a biztosításközvetítőkkel. Nyilván képviselőtársaim ismerik ezt a piacot. Ezek a szereplők azért fontosak, mert ők azok, akik biztosan személyesen is találkoznak az ügyféllel, és a portfóliójukban szereplő pénzintézetek, illetve biztosítók ajánlatait személyre szabottan kiközvetítik az ügyfeleknek. A közvetítőszabályozás lényeges változása, hogy a korábban független biztosításközvetítőnek számító többes ügynök a törvény hatálybalépését követően függő biztosításközvetítőnek minősül majd, amely változásokat eredményez a működési és főként a felelősségi szabályok terén is. Fogalmilag a függő biztosításközvetítő az ügynök, míg független biztosításközvetítő a többes ügynök és az alkusz, aki az ügyfelet képviseli.

A javaslat továbbra is lehetővé teszi, hogy szövetkezeti formában lehessen alapítani és működtetni biztosítót és viszontbiztosítót, mint ahogy ez már elhangzott. Fontos kitétel, hogy a javaslat nem köti szövetkezeti tagsághoz az igazgatóságban vagy a felügyelőbizottságban betöltött funkciót. Ebben az esetben azért lehet eltérni a Ptk. vonatkozó szabályaitól, mert e szövetkezetek tevékenysége kizárólag a biztosításra és a vagyonbiztosításra korlátozódik.

(16.50)

Így az ő feladatkörükbe nem tartozik egy olyan szociális szolidaritási alap létrehozása, amely a szövetkezeti tagok és hozzátartozóik számára juttatásokat nyújt.

A javaslat foglalkozik a harmadik országbeli fióktelep fogalmával is, így követi a valós gyakorlatból adódó helyzetet az ügyfelek biztonsága érdekében.

A javaslatban az átláthatóságot növeli a harmadik országra vonatkozó szabályozás. Egy, az országban működő biztosító fióktelepétől eltérően a harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe kizárólag, ahogy ez is már többször elhangzott, a felügyelet engedélyével alapítható, illetve végezheti a tevékenységét. A helyszíni betekintés lehetősége és a magyar fordítás meglétének kötelezettsége is az átláthatóság, a biztonság és az EU-s piacvédelem elvének való megfelelés okán kerül be a szabályozásba.

Néhány szót a biztosító-viszontbiztosító viszonyról. A biztosító és a viszontbiztosító a megbízható és biztonságos működés érdekében olyan rendszert köteles létrehozni, amely hatékonyan segíti feladatai és kötelezettségei teljesítésében. A biztosító méretéhez és tevékenységéhez igazodóan előírja a biztosítói tevékenység tartalmához tartozó feladatkörök ellátását, mint a belső ellenőrzést, kockázatkezelést. A tervezet tartalmazza a feladatkörök egymástól való függetlenségének kötelezettségét is, ám a kis biztosítók e rendelkezések alól is mentesülnek.

Fontos szabály, hogy a kockázat elvállalása és a viszontbiztosítási szerződés megkötése kivételével valamennyi tevékenység kiszervezhető. A kiemelten fontos feladatkörök kiszervezésére azonban az ügyfelek védelmében többletkövetelményeket állapít meg a javaslat.

Néhány szót hadd ejtsek a befektetés biztonságáról és szabadságáról! Mint minden alapos biztosítási törvény, a jelenlegi javaslat is rögzíti az eszközök és források értékelésére, a biztosítástechnikai tartalékokra, a szavatolótőkére, a minimális tőkeszükségletre vonatkozó szabályokat. A rendelkezés előírja, hogy az eszközöket az ügyfelek legjobb érdeke szerint kell befektetni, és kellő figyelmet kell fordítani az olyan pénzügyi kockázatokra, mint a likviditás és a koncentrációs kockázat.

Ugyanakkor a biztosítók szabadsága is növekedik. A jövőben a biztosító nem kötelezhető konkrét eszközkategóriákba való befektetésekbe, és nem köthető előzetes felügyeleti engedélyhez a befektetés. A kiszervezett tevékenységért is a biztosító marad a felelős, az nem veszélyeztetheti a megfelelő működést és az ügyfelek érdekeit, a hatékony felügyeleti munkát. A biztosítónak azonban átlátható módon kell nyilvántartania eszközeit, és megfelelő mennyiségű biztonsági tőkét kell felhalmoznia baj esetére. Ez szinte természetes módon feltételezi a tevékenységről vezetett nyilvántartások átláthatóságát, ahogy Józsa képviselő úr is ezt említette felszólalásában. Ez vonatkozik az éves beszámolóra is. Nem fordulhat elő, hogy egy biztosító fizetésképtelenné válik; akkor hirtelen eltűnnek a dokumentumok, amelyekből vissza lehetne következtetni, hogy ki hibázott, ki volt a hibás.

Néhány szót a szerződési feltételek tartalmi követelményeiről engedjenek meg. A javaslat a szerződések tartalmában is rendet tesz, kötelező tartalmi elemeket megállapítva. Ez különösen az életbiztosítási szerződések esetében fontos. Az új szabályok szerint a biztosítási termékek terjesztése nem engedélyköteles. Ha a biztosító a biztosítási termék közvetítése során a közvetítés körülményeiben jogszabálysértést észlel, köteles intézkedni a jogszabálysértés megszüntetésére.

A biztosítónak valamennyi kiterjeszteni kívánt termék esetében terméktervet kell készíteni. Ez a szabály a kis biztosítóegyesületekre ugyanakkor nem vonatkozik, egy később megfogalmazott kivétel okán.

A biztosítási és az üzleti titokról. A javaslat meghatározza a biztosítási titok és üzleti titok védelmének szabályait.

A jövőben nem lehet egy biztosítónak arra hivatkozva visszatartani információt, hogy az biztosítási vagy üzleti titok. Ugyanakkor egy, az Amerikai Egyesült Államok kormányával kötött megállapodás értelmében a jelentési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatgyűjtés és -továbbítás nem sértheti a fennálló ágazati titokszabályokat.

A milliókat érintő Casco-biztosítások esetében a törvény megteremti az adatkezelés központi lehetőségét is, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a nyilvántartás központi eleme a gépjármű. A javaslat szigorú adatkezelési szabályokat fogalmaz meg az ilyen esetekre, különös tekintettel a célhoz kötöttség és az adatkezelés időtartama szempontjából.

A következő terület a szaktanácsadás, amiről szeretnék néhány szót ejteni. A biztosítási szaktanácsadói tevékenység ? mint nevesített és törvényileg szabályozott tevékenység ? kivezetésre kerül az új Bit.-tervezetből. Ennek alapvető oka, hogy ebben a formában nem igazolta magát az intézmény, ugyanakkor a közvetítői irányelv már többszörös módon érinti az egyes közvetítői kategóriák esetében a tanácsadást, így az elhatárolás a jövőben egyre nehezebb lesz. Ezért a változás.

Néhány szót a reorganizációról és a felszámolásról. Reméljük, hogy nem sok példa lesz egy biztosító felszámolására a jövőben, azonban ha mégis, fontos rögzíteni az ilyenkor szokásos eljárási rendet és a felügyeleti szervet. A korábbi szabályozás hiányosságait orvosolva a tervezet a felszámolások esetére is hatékony jogorvoslati szabályokat ír elő. A javaslat szerint ilyen esetekben a felügyeleti hatóságként eljáró Magyar Nemzeti Banknak van lehetősége a tevékenységi engedéllyel már nem rendelkező biztosítóállomány átruházására a veszélyközösség egészének érdekében. Így az ügyfél biztosítási jogviszonya változatlan tartalommal fennmaradhat, kockázatának fedezete nem vész el baj esetén. A törvény rögzíti ugyanakkor, hogy az állományátruházással nem érintett ügyfelek sem kerülhetnek a korábbinál rosszabb helyzetbe a követeléseikre rendelkezésre álló források tekintetében.

Jelentős újítás a korábbi szabályokhoz képest, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés ideiglenes fedezettségét fenntartja a biztosító felszámolása esetére, elegendő időt biztosítva az ügyfél számára új szerződés megkötésére.

A törvény meghatározza a kifizetéssel kapcsolatos sorrend szabályait is, amelyek a balesetből, betegségből, személyi sérülésből eredő káresetek kifizetését helyezik előtérbe.

Új szabály, hogy felszámolás esetén bizonyos követelések esetében első körben csak egy meghatározott értékhatárig ? 30 millió forintig ? fizetheti ki a felszámoló a biztosítási szerződésből eredő követeléseket. Az ezen értékhatár feletti összeg nem vész el, csak hátrasorolódik a kifizetés során, ezzel hathatósabban biztosítva a személyi sérüléses károsultak kártalanítását.

Összességében azt gondolom, hogy az új törvény megfelelően alkalmazkodik a megváltozott piaci környezethez, a biztosítóknak is érdeke a fejlődés, hogy az eddig tapasztalt bizalom továbbra is fennmaradjon irányukba. Az azonban fontos, hogy a biztosító és biztosított egyenrangú félként, a kölcsönös és közös érdek, de ugyanakkor a kölcsönös tisztelet talaján állva viszonyuljanak egymáshoz, és így végezze a biztosító a tevékenységét.

Amennyiben a fenti célokkal önök is egyetértenek, és többségében ezt hallottam ki a hozzászólásokból, kérem, támogassák a törvénytervezetet, a javaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 162 2014.11.20. 11:14  1-211

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bár nem azzal készültem, hogy reagáljak egy hozzászólásra, mindenképpen szeretnék Farkas képviselőtársam hozzászólására reagálni, legfőképpen annak az elejére, mivel azt mondta vagy azt sugallta, hogy aki fideszes képviselő, az nem beszélget az emberekkel, ebben az esetben, az ő példáját említve, a pedagógusokkal, és azt ajánlotta, hogy akár a tüntetésre menjünk el azért, hogy információkat szerezzünk tőlük, információkat szerezzünk, meghallgatva az ő véleményüket.

Szeretném mondani Farkas képviselőtársamnak, hogy rendszeresen beszélgetünk az emberekkel, ismerjük a problémájukat, ismerjük a pedagógusok problémáját, és tudjuk azt, hogy a pedagógusok egy jelentős része tisztában van a helyzettel, tisztában van a költségvetési helyzettel, tisztában van az ő saját maga helyzetével, és értékeli azt az erőfeszítést, ami az elmúlt években az oktatásügyben történt és a pedagógus-életpályamodell kialakításával a pedagógusok életminőségének a javítása tekintetében is.

Éppen azért jutott eszembe ez a gondolat, amikor önt hallgattam, mert elgondolkoztam azon is közben, hogy mennyire könnyű azokból a padsorokból véleményt mondani a költségvetésről, ahol az ellenzéki képviselők ülnek, hisz úgy tehetik ezt meg, hogy majd azokat az ígéreteket vagy azokat a kéréseket vagy azokat a javaslatokat, amelyeket főként inkább a kiadási oldalon fogalmaznak meg, nem fogják 3-3,5 évig biztos számon kérni rajtuk. Ez egy óriási könnyebbség biztos. Csak ha lenne egy tündér, aki azt mondaná, hogy itt van két nap, tessék költségvetést csinálni, de ne úgy, hogy csak a kiadási oldalakat nézzék, hanem a bevételi oldalakat is, és a bevételi oldalakat a kiadási oldallal együtt tekintsék, vegyék figyelembe, hozzák egyensúlyba, akkor nem biztos, hogy Farkas képviselőtársam minden egyes mondatát, minden egyes gondolatát így fogalmazta volna meg. Ugyanis kicsit tágítva a kört, és úgy általában az ellenzéki hozzászólásokra reagálva hadd mondjak el néhány gondolatot.

A mögöttünk levő vitában számtalan alkalommal azonos vagy hasonló érvek és ellenérvek hangzottak el a felszólalások során a költségvetés-tervezet mellett és annak ellenében. Ellenzéki, főként MSZP-s képviselők több alkalommal fejezték ki kétségeiket a költségvetés megvalósíthatóságával szemben. Úgy nyilvánították ki felszólalásaik során ezt, hogy a költségvetésben megvalósuló támogatásokkal, irányokkal, mondták ők, egyetértenek, viszont azt is elmondták, hogy szerintük nem úgy kellene szabályozni bizonyos területeket, ahogy az előterjesztő azt elképzelte, hanem rájuk hallgatva, az ő javaslataikat megfogadva kellene átalakítani a költségvetés tervezetét, például egyes ágazatokra több pénzt kellene költeni. Ahogy említettem, teszik ezt abban a kényelmes helyzetben, hogy javaslataikat úgysem tudják és fogják számon kérni rajtuk.

Egyébként sokakban, így bennem is, amikor hallgattam sokszor számon kérő felszólalásaikat, megfogalmazódott az a kérdés, főként akkor, amikor egy szocialista képviselő kér rajtunk számon bármit is, például az áfa jelenlegi mértékét vagy a családi adókedvezménnyel kapcsolatos intézkedéstervezetet, hogy ha tudták és tudják, mit kellett volna vagy mit kellene csinálni, miért nem tették ezt 2002-2010 között. Akkor, abban az időben miért nem az itt élő emberek érdekeit nézve hozták meg a döntéseiket? Miért emeltek jelentős mértékben adót sok esetben? Miért hajszolták bele az embereket a devizahitel csapdájába? Miért hozták a családok sokaságát nehéz helyzetbe például a devizahitelek propagálásával, becsapva, tévútra vezetve ezzel őket, és miért tették tönkre a költségvetés?

És hogy miért furcsa az, hogy MSZP-sek kérik számon például az élelmiszerekre rakódott áfa mértékét, szeretném többedmagammal újra és többedszer hangsúlyozni, és emlékeztetni mindenkit arra, hogy pontosan a szocialista kormányok idején emelkedett például az élelmiszerek áfája az akkori lehetséges maximális értékre, 25 százalékra.

Ha már az adóbevételek kerültek szóba több alkalommal a vita során, én szeretnék néhány szót szólni a költségvetés bevételi oldalán szereplő adóbevételekről, arról, hogy adókedvezményekkel, könnyítésekkel miként próbálja a költségvetés segíteni a családokat, a munkahelyteremtést, a gazdaságfejlesztést, amely területek erősítését stratégiai célként fogalmazza meg a kormány a költségvetés teljesítésében.

Így a költségvetést segítő adó- és járulékpolitika főbb irányait szeretném egy kicsit összefoglalni és hangsúlyozni.

Az adórendszer alapjai változatlanok maradnak jövőre is, mert ez az adórendszer már bizonyított, pénzügyi stabilitást, szociális biztonságot és gazdasági növekedést képes nyújtani Magyarországnak. A kormány célja, hogy a gyermekeket nevelő családok, a munkavállalók, a vállalkozások terheit változatlanul alacsonyan tartsák.

(18.20)

Jövőre is így családi adórendszer működik, a gazdasági növekedés továbbra is ösztönzi a hazai kis- és középvállalkozásokat azzal, hogy a társasági adójuk változatlanul alacsony marad. A kormány határozott célja a költségvetéssel és a költségvetésben, hogy a társasági adó egykulcsos legyen még ebben a ciklusban. Az adórendszer alapjai tehát változatlanok maradnak jövőre is, mert az adórendszer már bizonyított: pénzügyi, költségvetési stabilitást, szociális biztonságot és gazdasági növekedést képest nyújtani Magyarországnak. S úgy teszi ezt, hogy nem az emberektől kér több áldozatot, hanem azoktól a hatalmas összegeket forgató cégektől, amelyek éveken keresztül komoly ellenőrzés nélkül vitték ki ? legfőképpen a szocialisták idejében ? az országból a pénzt.

S hadd tegyek egy rövid kitérőt ezzel kapcsolatban. Remélem, mindenki emlékszik arra, hogy a szocialista kormányzás után a magyar gazdaság és egyben a költségvetés helyzetét is a görögökéhez hasonlították, ami akkor, 2010-ben a közeli összeomlás lehetőségét jelentette. S most, négy év elteltével arról beszélünk ma egy költségvetési vita során, hogy elég-e a gazdaságfejlesztésre biztosított pénz, vagy elégséges-e a családi adókedvezmény mértéke, elégséges-e a fizetésemelésre szánt pénzösszeg, vagy mikor kezdődhet el újabb foglalkozások életpályamodelljének a bevezetése; és nem megszorításokról, mint ahogy az egyszeri miniszterelnök, akit Bajnai Gordonnak hívtak, tette, aki csak annyit tudott mondani nyolc elfecsérelt év után, hogy a szocialisták akkori intézkedései fájni fognak. És igaza volt, sok embernek fájt is.

Igen, mi másról tudunk ma beszélni, pozitív eredményekről, például arról beszélhetünk, hogy a költségvetés segíti a családokat, segíti a gazdaság fejlesztését, és szem előtt tartja a pénzügyi stabilitást, ami a kiszámíthatóságot biztosítja. A kormány célja, mint azt már említettem, hogy a gyermeket nevelő családok, a munkavállalók, a vállalkozások terheit változatlanul alacsonyan tartsa. Az elmúlt években végrehajtott komolyabb adószerkezeti átalakítások lezárultak. Jövőre is családi adórendszer működik, amely a munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épül. A munkabérre 2015-ben is Európa egyik legalacsonyabb adókulcsa, a 16 százalékos adókulcs vonatkozik, a gyermeknevelést pedig a családi adókedvezmény segíti. A családi adókedvezménnyel körülbelül 240 milliárd forint marad a családok zsebében.

A gazdasági növekedés további ösztönzése érdekében a hazai kis- és középvállalkozások társasági adója változatlanul alacsony marad. Köztudott, hogy a kormány 2011-től csökkentette a társasági adót 19 százalékról 10 százalékra, 500 millió forintos adóalapig. Ezt jövőre is fenntartja. Emellett a kormány határozott célja, mint ahogy már említettem, hogy egykulcsos legyen a társasági adó még ebben a ciklusban.

A 2015. évtől tervezett adóváltozások nagy része a termelő vállalkozói környezet javítására, a gazdaság fehérítésére, az adózás gyakorlati területein tapasztalható adminisztrációs terhek csökkentésére, valamint az adókedvezmények célzottságának javítására irányulnak, következésképpen munkahelyteremtésre, az itt élő emberek életkörülményei javításának lehetőségére. Emellett, mivel az oktatás a sikeres jövő egyik fundamentuma, jövőre társasági­adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a felsőoktatási intézményeket támogató vállalkozások, és változatlanul adókedvezményt kapnak a látvány-csapat­sportok, az előadó-művészeti szervezetek és a magyar filmeket támogató vállalkozások.

Alapelvként ki kell mondani továbbá azt is, hogy jövőre is minden gazdasági szereplőnek a teherbíró képességével arányosan ki kell vennie részét a közteherviselésből. A 2015-re tervezett, bevételi szempontból a legjelentősebb adóintézkedések közül néhányat hadd emeljek ki. Az általános forgalmi adó esetében a feketegazdaság, illetve az adócsalások elleni küzdelem jegyében több intézkedés is bevezetésre kerül. Egyrészt január 1-jével a fordított adózás jogintézménye kiterjesztésre kerül több új területre. Másrészt bizonyos, viszonylag szűk adózói körnek gyakrabban kell áfabevallást benyújtania, ilyenek az újonnan alakult vállalkozások és az éves bevallók közül az 50 millió forint árbevétel feletti vállalatok. Az előbbieknek negyedéves helyett havi, az utóbbiaknak éves helyett negyedéves bevallást kell benyújtaniuk.

Mindezeken túlmenően az adócsalások elleni küzdelem jegyében bevezetésre kerül a közúti áruszállításban az áruforgalom alaposabb ellenőrzését lehetővé tevő elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, illetve az élelmiszer-értékesítő automaták erősebb adóhatósági felügyelete. Ennek bevételnövelő hatása várhatóan több tízmilliárd forintot jelent. Ezek az intézkedések vagy az emberek lehetőségeit tágítják, vagy életkörülményeit javítják, vagy lehetőséget biztosítanak arra, hogy béremeléseket lehessen adni pedagógusoknak, egészségügyben dolgozóknak, rendvédelmi szervek alkalmazottainak, vagy éppen azt tervezhessük, hogy a szociális szektorban mikorra lehet és kell ütemezni a kiszámítható életpálya nyújtását. Emellett a devizaadósok érdekében hozott intézkedések újabb, körülbelül ezermilliárd forintot hagynak az emberek zsebében.

A mögöttünk lévő két nap során elhangzottak alapján kérem önöket majd, hogy támogassák az előttünk levő és majd a kisebb módosításokon áteső költségvetési tervezetet. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 170 2014.11.20. 2:16  1-211

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Z. Kárpát Dánielre szeretnék reagálni. Azt hiszem, hogy bár e Ház falai között is sokszor hangzott el az a válasz, ami az ő felvetésére most is el fog hangozni, hogy tiltakozás történt, jó lenne, ha a történelemkönyveket lapozná kedves képviselőtársam, és figyelne arra, hogy mi történt abban a jó pár évben, amikor a devizahitelek szinte eluralták a hitelpiacot Magyarországon. Több alkalommal történt, e Ház falai között is több alkalommal történt, amikor figyelmeztették a szocialista képviselőket és a polgárokat is a devizahitelezés vagy a devizahitelek felvételének a veszélyeire, természetesen például Varga Mihály. Ha konkrét dolgokra kíváncsi, érdemes utánanézni és belenézni a jegyzőkönyvekbe, még mielőtt itt vádaskodásokat és vádakat fogalmaz meg.

Természetesen ez elhangzott, amit most fogok mondani, de szeretném megerősíteni, hogy annak idején, amikor a devizahitelek bevezetésre kerültek, úgy kerültek bevezetésre, hogy azok, akik egyébként devizaszámlával vagy devizából adódó jövedelemmel rendelkeznek, kapjanak egy lehetőséget arra, hogy akár egy ilyen hitelformához is jussanak, de mindenkinek felhívták a figyelmét a veszélyre. Igen, azzal viszont egyetértünk, hogy a devizahitelezés akkor teljesedett ki és akkor vált uralkodóvá, amikor 2002 és 2010 között a szocialisták kormányozták az országot. És hogy nem történt semmi az elmúlt időszakban, azt meg határozottan vissza kell utasítani, képviselőtársam.

Szeretném azt mondani, hogy az elmúlt időszakban körülbelül 2000 milliárd forint az a pénzösszeg, amit a devizahitelezés során például a bankok a devizahitelesek helyett átvállaltak, és most a legutolsó intézkedés kapcsán, amit most tárgyalunk a parlament falai között, ha jól emlékszem, 600 vagy 700 milliárd forint lesz az, amit átvállalnak a bankok a devizahitelesektől annak érdekében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy a devizahitel mint egy hitelezési forma, eltűnjön a piacról.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
32 82 2014.11.25. 6:39  77-102

CSERESNYÉS PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr részletesen szólt a törvénytervezet pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó intézményeinek, cégeinek átalakításáról, az elképzelt tervekről. Én egy bizonyos speciális területről szeretnék néhány szót szólni, méghozzá arról a területről, amelyet az egyik mellékletben szabályoz a törvénytervezet, ez pedig a nemzeti közszolgáltató cég létrehozása lenne.

Magyarország kormánya és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség számára kiemelten fontos ügy az emberekre rakódó pénzügyi terhek csökkentése. A kormány és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség 2010 óta azon dolgozik, hogy a szocialista kormányok idején bevezetett, a magyar családokat érintő súlyos megszorításokat leépítsük, és az emberek hétköznapjait élhetőbbé, könnyebbé tegyük. A kormány ezért bevezette például az egykulcsos személyi jövedelemadó és a családi adókedvezmény rendszerét, miközben növelte a multinacionális cégekre kirótt adókat. Ilyen volt például a bankadó, a telekommunikációs adó. Ezekkel megvalósulhatott az arányos vagy arányosabb közteherviselés a vállalatok és a társadalom között.

Miért is volt szükség erre, miért volt szükség ezekre az intézkedésekre? ? fogalmazódhatott meg sokakban a kérdés. Azért, mert a Gyurcsány-Bajnai-korszakban brutálisan megnövekedtek az energiaárak, amit mi sem bizonyít jobban, hogy 8 év alatt 15 alkalommal emelték a rezsidíjakat, aminek köszönhetőn például a gáz ára a háromszorosára, a villamos energia ára pedig kétszeresére növekedett, és mindez sújtotta a családokat, nehézzé téve mindennapjaikat, mindennapi gazdaságukat, gazdálkodásukat. Ennek következtében a jövedelmeket figyelembe véve, mármint az áremeléseket figyelembe véve a magyar családok fizették Európában a legmagasabb energiadíjakat, miközben az energiaszolgáltatók milliárdos profitokat, hasznot söpörhettek be évről évre.

A nehéz helyzetet látva a polgári kormány folyamatosan azon dolgozott, hogy a családok terheit könnyítse. Így mivel a kormány a szocialista kormányokkal szemben a magyar családok pártján állt, ezért 2013. január 1-jétől előbb 10 százalékkal, majd további vágásokkal együtt összesen közel 25 százalékkal csökkentette a villamos energia, a gáz és távhőszolgáltatás árát. Hozzá szeretném tenni, hogy ezenkívül csökkentek a víz- és csatornadíjak, a hulladékszállítási és kéményseprési díjak is, valamint a palackos gáz ára és a szennyvízszállítás díja is.

Magyarországon még egyetlen kormány sem volt a rendszerváltozás óta képes arra, hogy ilyen mértékben enyhítse a családok terheit. Az idén őszig csak az energiaárak területén történt rezsicsökkentésnek köszönhetően a lakossági fogyasztók több mint 334 milliárd forintot takarítottak meg 2013. január 1-je óta, tehát a villamos energia, gáz és távhőszolgáltatás területén. A legtöbbet a villanyszámlán spóroltak a fogyasztók, ezen szolgáltatásért ugyanis 160 milliárd forinttal fizettek kevesebbet. Földgáz esetén 139 milliárd forint volt a lakossági felhasználók összes megtakarítása, míg a távhő árának csökkentésével további 35 milliárd maradt a fogyasztóknál. Ehhez jött még a már említett víz-, csatorna- és hulladékszállításidíj-csökkentés is.

Az eredmények tisztán láthatóak, ugyanakkor a rezsicsökkentés hosszú távú fenntarthatósága érdekében további intézkedések megvalósítására van szükség. A kormány idén ősszel döntött a nemzeti közműszolgáltató felállításáról, amely már 2015-től piaci körülmények között áramot, gázt és távhőt fog szolgáltatni. Az első nemzeti közműszolgáltató működésének célja alapvetően nem a profit elérése lesz, hanem hogy biztonságos és olcsó szolgáltatást nyújtson a lakosság és a gazdaság számára. Megvalósítása első lépésének akár azt is tekinthetjük, hogy az állam korábban már megvásárolta a Főgázt, amely így a tervek szerint jó alapja lehet a nemzeti közműszolgáltató holdingnak.

Az állam az első nemzeti közműszolgáltató létrehozásával tehát megjelenik a lakossági közmű-szolgáltatói szektorban. A közműszolgáltató célja, hogy az állam kedvező áron, a fogyasztóvédelmi szempontoknak maradéktalanul eleget tevő, egyben biztonságos közszolgáltatást nyújtva kínálja az energiát. Az állam elsőként tehát az egyetemes földgáz-szolgáltatói piacon jelenik meg a nemzeti közműszolgáltatás területén, a Főgáz állami kézbe vételével.

A tulajdonviszonyok változását azonban szükséges az MFB-törvény mellékletében is feltüntetni, amelyet a jelen törvénymódosítás is tartalmaz. Az első mondatomban, első gondolatomban erre céloztam.

A rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését garantálja a nemzeti közműszolgáltató létrehozása. Az első nemzeti közműszolgáltató a tervek szerint 2015 márciusában a Főgáz Zrt. bázisán először, mint már említettem, a gázszolgáltatás területén kezdi meg a lakossági szolgáltatási tevékenységet.

(13.30)

E rendszer ezután folyamatosan bővülni fog, második lépcsőben az áramszolgáltatás, harmadik lépcsőben pedig a távhő területén léphet be az állam a piacra egyetemes szolgáltatóként.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Közműszolgáltató együttműködik majd a Magyar Postával, a Díjbeszedő Holdinggal és a tervek szerint a kormányablakokkal is, ami lehetővé teszi majd az egyablakos kiszolgálást, a költséghatékony működést. A Nemzeti Közműszolgáltató így biztonságos és olcsó szolgáltatást fog nyújtani a lakosság számára. Ennek megvalósulása érdekében van szükség jelen törvénymódosításra, hiszen így lehetővé válik az állam számára a kisebbségi tulajdonosok kivásárlása és egy egységes, kiszámíthatóan működő nemzeti közműszolgáltató rendszer kiépítése.

Ezért kérem támogatásukat, nemcsak a vita további szakaszában, hanem majd a szavazások alkalmával is. Köszönöm szépen figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 120 2015.02.18. 15:42  117-158

CSERESNYÉS PÉTER a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat annak a lehetőségét teremti meg, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásbővítéséhez szükséges Paks II.-projekt első kivitelezési munkáihoz megteremtse a feltételeket, és elhárítsa a beruházást esetlegesen akadályozó bürokratikus vagy egyéb objektív akadályokat.

A paksi beruházásról már több ízben vitatkoztunk itt a Házban, illetve azon kívül is. Most engedjék meg, hogy röviden itt is összefoglaljam azokat a tényeket, amelyek mellett nem mehetünk el, ha a paksi beruházásról, Paksról beszélünk. A Paksi Atomerőmű 1983 óta a magyar villamosenergia-ellátás meghatározó tényezője, helye és szerepe kiemelt a hazai energiatermelésben. Az erőmű ma az ország villamosenergia-szükségletének közel 40 százalékát adja, és a hazai villamosenergia-előállítás több mint 50 százalékát. A szakemberek döntő többségének véleménye szerint atomerőművünk a legbiztonságosabb, leggazdaságosabb és környezetvédelmi szempontoknak leginkább megfelelő erőművek közé sorolható. Ezt bizonyítja az is, hogy a nemrégiben elvégzett úgynevezett stresszteszt értékelése során az Európai Bizottság a kontinens egyik legjobban teljesítő erőművének nyilvánította atomerőművünket.

Klímavédelmi szempontból is nélkülözhetetlen, hiszen működése nem jár szén-dioxid-kibocsátással, nem beszélve arról, hogy más szempontból is kevesebb a fajlagos környezetkárosító hatása a létesítmény előállításának, mint összehasonlításul más területeken. Bizonyos számítások szerint a paksi blokkok évente kétmillió ember oxigénszükségletét, vagyis a magyar erdők éves oxigéntermelését takarítják meg azáltal, hogy nem bocsátanak ki az üvegházhatás elmélyítését okozó gázokat. A Paksi Atomerőmű társadalmi elfogadottsága hosszú évek óta stabil, a lakosság mintegy háromnegyede, 2010-ben 78 százaléka, 2011-ben 73 százaléka egyetértett azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működik.

(14.30)

A Nézőpont Intézet 2014. év eleji, reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 52 százaléka tartja szükségesnek a kapacitásfenntartási beruházást, 25 százalékuk ellenzi azt, és 23 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Ez a támogatás talán annak is köszönhető, hogy az emberek tudják: az erőmű 2013-ban a hazai bruttó energiafogyasztás ‑ mint már említettem ‑ 36,4 százalékát fedezte, messze kiemelkedve a többi forrás közül, ideértve a villamosenergia-importot is. A hazai villamosenergia-termelésben Paks szerepe még hangsúlyosabb: a Magyarországon előállított villamos energia több mint fele ‑ pontosan 50,7 százaléka ‑ nukleáris energiából származik.

Mindez bizonyítja ezen energiaforrás hazai jelentőségét, azonban szembesülnünk kell azzal, hogy az atomerőmű jelenlegi összes blokkja üzemeltetésének lehetősége 2032 és 2037 körül megszűnik. Ennek következményeként ‑ ahogy hétfőn Lázár miniszter úr is elmondta ‑ a hazánkban megtermelt 90 ezer megawatt villamosenergia-kapacitásból több mint 6 ezret elveszítünk 2032-2030 körüli időpontra, mivel elavulnak az azt megtermelő technológiák, erőművek. Így közel 7 ezer megawattos kapacitást kell előállítani, de még így is csak az ország szükségleteinek egy részét állítjuk elő ezzel, s várhatóan akkor a megvalósult atomerőművi kapacitással is csak az ország szükségletének körülbelül 30 százalékát állítjuk elő.

Ezzel párhuzamosan természetesen folyamatosan nő a magyar villamosenergia-fogyasztás. Egyértelmű tehát, hogy gondoskodni kell a kieső termelés pótlásáról és a növekvő igények kielégítéséről. E szempontból két tényezőt szükséges megvizsgálni: a villamosenergia-importot, valamint a hazai jövőbeli erőművi kapacitásokat. Figyelembe kell vennünk, hogy hazánk villamosenergia-importja 1995 óta folyamatosan növekszik.

2013-ban az import aránya a teljes fogyasztásban elérte a 28,19 százalékot, vagyis a teljes villa­mos­energia-igény közel harmadát. Ez az importarány a háromszorosa az öt évvel korábbinak. Az import alakulása mellett szükséges figyelembe venni a magyar villamosenergia-rendszer jövőbeli kínálati elemzését is.

A Mavir elemzése kimutatta, hogy a villamos­energia-igény növekedésével szemben 2030-ra csak a jelenlegi erőművi kapacitások mintegy fele marad meg. Ebbe az értékbe még beleszámít az atomerőmű 2037-ben megszűnő 2 ezer megawattos kapacitása is, így ezek pótlására a következő 20 évben mintegy 6300 megawattnyi új kapacitás rendszerbe állítása válik szükségessé.

Nyilvánvaló, hogy a kieső kapacitásokat a Paksi Atomerőmű két új blokkja önmagában nem tudja pótolni. Ebből egyenesen következik, hogy más termelő egységekre is szükség van, mint azt már említettem. 2032-től fokozatosan, 2037-ig bezárólag le kell állítani a Paksi Atomerőmű lejáró üzemidejű blokkjait, ezek kilépnek a villamosenergia-terme­lésből, aminek okán energiahiány léphet fel Magyarországon, ha addig nem történnek intézkedések és azok eredményeképpen például ez a beruházás.

A kapacitás pótlásának alternatív módja lehetne a már így is magas import növelése. Ez azonban közép- és hosszú távon rendszerszintű problémákhoz és az ország szuverenitásának csökkenéséhez vezethet. Ezért tűztük ki célul magunk elé, hogy az import növelése helyett új, hazai beruházásokat valósítsunk meg, és ezt szolgálja a Paks II.-beruházás is.

A paksi beruházás kapcsán gyakran szó esik a környezetvédelmi szempontokról. Vitapartnereink rendszerint azt vetik fel, hogy miért nem lehet megújuló energiával kiváltani a kieső kapacitást. Ennek egyik fontos oka, hogy hazánk megújulóenergia-felhasználási lehetőségei elsősorban a fűtési szektorban adottak, ugyanis ebben valósulnak meg a környezeti, természeti, gazdasági fenntarthatósági prioritások.

Ezt tükrözi a jelenlegi megújulóenergia-felhasz­nálásunk összetétele is, amelynek 76 százaléka fűtés-hűtés, 15 százaléka villamosenergia-előállítás, 9 százaléka közlekedési célú. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatszolgáltatása alapján 2009 és 2013 között az egyes villamosenergia-termelő kapacitások a folyamatosan növekvő termelési, támogatási kifizetések mellett az alábbiak szerint változtak. A szélenergia beépített teljesítménye 62 százalékkal nőtt. A napenergia fotovillamos, fotovoltaikus hasznosításában is komoly előrelépést ért el hazánk, hiszen a 2009-es évben a még csak 1 megawattnyi teljesítményű napenergia-hasznosítás a 2013. évre 34 megawatt teljesítményre nőtt, amelyből 32 megawatt mintegy 4800 ‑ pontosan 4855 ‑ darab háztartási méretű kis erőmű hozzájárulásából áll. Ebből is látszik, hogy a kormány a paksi bővítés előkészítése mellett elkötelezett a megújuló forrásokból származó energiatermelés erősítése, illetve az energiahatékonyság növelése irányában is.

Az Európai Unió által megfogalmazott célok szerint 2020-ra a Magyarországon felhasznált teljes energiamennyiség legalább 13 százalékának megújuló energiából kell származnia. Magyarország azonban még ennél is komolyabb vállalást tett azzal, hogy 14,65 százalékra növeli a megújuló energiák arányát 2020-ig. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország a számára a következő hat évben rendelkezésre álló több mint 10 000 milliárd forintból 2000 milliárd forintot fordíthat energiahatékonysági, illetve éghajlatváltozással összefüggő fejlesztésekre. De már az elmúlt években is számos olyan program valósult meg, amelynek célja az energiahatékonyság és a megújuló forrásokból származó energia részarányának növelése. Ebbe a sorba illeszkedik be a termelést várhatóan 2015. év második felében megkezdő csornai nap­elemgyár is. A kormány itt 1 milliárd forinttal támogatja a napelemgyár megépülését.

Természetesen nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az ellenzék ‑ különösen az MSZP és az Együtt ‑ miért megy szembe a paksi bővítéssel, miért nem támogatják azt most. Pedig Bajnai Gordon még kormányfőként 2010. február 26-án járt Pakson, a Magyar Villamos Művek Zrt. kihelyezett igazgatósági ülésén, egyúttal interjút adott a Tolna megyei Tolnai Népújságnak. Ebben azt mondja: „A Lévai-projekt lényege, hogy 2020 után megduplázzuk a paksi erőmű teljesítményét.” Valamint azt is mondta: „Nagy lépést tettünk azon az úton, amely lehetővé teszi, hogy Magyarországnak biztonságos, olcsó és tiszta energiaforrása legyen.”

Mesterházy Attila pedig az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként 2010. február 26-án Pakson elmondta, hogy az MSZP kiemelten támogatta az atomerőmű bővítési és üzemidő-hosszabbítási programját. Reméljük, idővel az ellenzéki pártok is beismerik, hogy a paksi bővítés közös nemzeti érdek, és ennek megfelelően támogatják majd a beruházáshoz szükséges jogszabály-módosításokat.

Most pedig engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a törvényjavaslatról. A törvényjavaslat két részből áll. Az úgynevezett projekttörvény része a beruházással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza, így különös figyelmet fordít a polgári jogi, foglalkoztatási és az adatokhoz való hozzáférhetőséget szabályozó rendelkezésekre.

A második, nagyobb része az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítását tartalmazza, valamint ehhez kapcsolódóan az építésügyi és a nemzeti vagyonról szóló törvényt érintő törvénymódosításokat. A jogalkotói szándék az, hogy a felépült 5. és 6. atomerőművi blokkok üzembe helyezését követően a két gazdasági társaság, a Paks I. Zrt. és a Paks II. Zrt. egyesülésével egyetlen állami tulajdonban álló gazdasági társaság lássa el a beruházással kapcsolatos feladatokat.

Lényeges eleme a törvényjavaslat projekttörvény részének, hogy a vállalkozási, alvállalkozási szerződés csak olyan gazdálkodó szervezettel vagy szervezetekkel köthető, amelyek rendelkeznek úgynevezett telephely-biztonsági tanúsítvánnyal.

(14.40)

A biztonsági tanúsítványt a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény alapján az arra jogosult szerv, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állítja ki. A telephely-biztonsági tanúsítvány léte garantálja azt, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésével összefüggésben létrejövő információk, adatok, műszaki és egyéb dokumentációk ne kerüljenek illetéktelen kezekbe, ne veszélyeztessék Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit.

Az Atv.-módosítás nagyobb részét kitevő módosítások a nukleáris biztonsági szabályozások korszerűsítésére irányulnak, részben a Paksi Atomerőmű bővítésére irányuló kormányzati szándékkal összefüggésben.

Az érintettek többször jelezték azt az igényt, hogy a hatósági eljárás rugalmasabb és ésszerűbb legyen. Ennek megfelelően az Országos Atomenergia Hivatal fogja ellátni az építésügyi hatósági feladatokat is. Ez azzal is jár, hogy az atomtörvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényhez képest lex specialisnak minősül: az építésügyi eljárást az Atomenergia Hivatal országos illetőségű szervként folytatja le, így a hatósági határozat felülvizsgálata csak bírói úton lesz lehetséges.

A hatékonyságnövelést szolgálja az Atv. új, személyügyekkel foglalkozó szakaszainak módosítása is. A cél az, hogy az Atomenergia Hivatal rendelkezzen azzal a sokszínű szakértelemmel, amely képes helyettesíteni a szakhatósági közreműködést. A javaslat szerint a hivatal mint kormányhivatal kormánytisztviselői tekintetében a Gazdasági Versenyhivatal foglalkoztatottjaihoz hasonló, kifejezetten piaci bérezést biztosít. Ezzel olyan szakértelemmel bíró, főként mérnöki képzettséggel rendelkező szakemberek foglalkoztatása válik lehetővé, amely a versenyszféra agyelszívó hatásával is kellőképpen felveheti a versenyt.

Az Atomenergia Hivatal a módosításokkal nagyobb döntési szabadságot kap, de nagyobb felelősséggel is jár majd el.

A javaslat elvégzi a korábban túlzottan megosztott és több működési rendellenességet mutató sugár-egészségügyi feladatok ésszerűsítését is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezért a törvényjavaslat a sugár-egészségügyi és a sugárvédelmi feladatok körének pontos definiálását és a sugárvédelemmel kapcsolatos feladatokat az Atomenergia Hivatalhoz integrálja. A javaslat célja továbbá az atomenergia alkalmazásának felügyeletébe tartozó, az ionizáló sugárzásokkal összefüggő sugárvédelem és a sugáregészségügy jelenlegi összemosódó területének intézményi elhatárolása.

Végül a törvényjavaslat módosítja az atomtörvény radioaktívhulladék-tárolókra és radioaktív hulladék átmeneti tárolóira vonatkozó szabályait. (Az elnök ismét csenget.)

Tisztelt Ház! Ha önök is fontosnak tartják, hogy megteremtsük a jogi feltételeket ahhoz, hogy hosszú távon is biztosítva legyen az ország villamosenergia-szükségletének kielégítése, kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 234 2015.03.02. 8:10  223-254

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, az eddig elhangzottak is azt bizonyítják - és talán ebben mindannyian egyetértünk -, hogy fontos, a következő évtizedek energiabiztonsága szempontjából meghatározó javaslat fekszik előttünk. A T/2250. számú törvényjavaslat a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról eddig - lássuk be, jogosan -, a téma fontosságának és jövőbeni hatásának megfelelően is számos vitát váltott ki.

A törvényjavaslathoz több ellenzéki és egy, a Törvényalkotási bizottság részéről benyújtott módosító indítvány is érkezett. Mielőtt azonban ezekre rátérnék, engedjék meg, hogy a félreértések tisztázása érdekében újra emlékeztessem önöket a tervezet főbb elemeire.

A javaslat projekttörvény része a beruházással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza, így különös figyelmet fordít polgári jogi, foglalkoztatási és az adatokhoz való hozzáférhetőséget szabályozó rendelkezésekre.

A második, nagyobbik része az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítását tartalmazza, valamint ehhez kapcsolódóan építésügyi és nemzeti vagyontörvényt érintő törvénymódosításokat.

A jogalkotói szándék az, hogy a felépült 5. és 6. atomerőművi blokkok üzembe helyezését követően a két gazdasági társaság, a Paks I. Zrt. és a Paks II. Zrt. egyesülésével egyetlen állami tulajdonban álló gazdasági társaság lássa el a beruházással kapcsolatos feladatokat.

Lényeges eleme a törvényjavaslat projekttörvény részének, hogy vállalkozási, alvállalkozási szerződés csak olyan gazdálkodó szervezettel köthető, amelyik rendelkezik úgynevezett telephely-bizton­sági tanúsítvánnyal.

(18.30)

A rugalmasabb eljárás érdekében az Országos Atomenergia Hivatal fogja ellátni az építésügyi hatósági feladatokat is.

A hatékonyságnövelést szolgálja az atomenergia-törvény új, személyügyekkel foglalkozó szakaszainak módosítása is. Így látható, hogy az Atomenergia Hivatal nagyobb döntési szabadságot kap, de természetesen nagyobb felelősséggel is jár el, sőt kell majd eljárnia.

A javaslat elvégzi a korábban túlzottan megosztott és több működési rendellenességet mutató sugár-egészségügyi feladatok racionalizálását is. Ezért a törvényjavaslat a sugár-egészségügyi és a sugárvédelmi feladatok körének pontos definiálására és a sugárvédelemmel kapcsolatos feladatoknak az Atomenergia Hivatalhoz integrálására tesz javaslatot.

Végül a törvényjavaslat módosítja az atomtörvény radioaktívhulladék-tárolókra és radioaktív hulladék átmeneti tárolóira vonatkozó szabályait.

Tehát amint láthatják, egy olyan javaslatról van szó, amely jogszabályilag megágyaz ennek a jelentős beruházásnak.

Mint azt korábban is hangsúlyoztuk a kormánypárt részéről, a hazánkban megtermelt 9000 megawatt villamos energiából több mint 6000-et elveszítünk 2032-36 körül, mivel elavulnak az azt megtermelő technológiák, erőművek. Így minimum 7000 megawatt kapacitást kell előállítani, de még így is csak az ország szükségletének körülbelül 30 százalékát állítjuk elő Pakssal.

Zárójelben szeretném megjegyezni, hogy nem igaz az, amit a szocialisták mondtak az általános vitában, mármint az, hogy nem történik kapacitásbővítés. Pakson mindenképpen igen, és egyébként is szükség van rá, és azért is van szükség rá, mert az előrejelzések szerint ezzel párhuzamosan folyamatosan nő a magyar társadalom villamosenergia-fogyasztása.

Most pedig néhány megjegyzés a módosító indítványról. A javaslathoz a rendes szakaszban összesen nyolc darab ellenzéki módosító indítvány érkezett. Ezek nagyrészt a beruházással kapcsolatos megállapodások, adatok titkosításának eltörlését javasolják. Ezeket a javaslatokat nem támogatta az illetékes Gazdasági bizottság, ezért nem is tárgya az összegző módosító javaslatnak.

A Törvényalkotási bizottság pedig pénteken nyújtott be egy újabb, bizottsági módosító indítványt, amely a beruházásra vonatkozó bizonyos adatok esetében a titkosítás időtartamát meghosszabbítja 15-ről 30 évre, egyúttal pontosítja azon adatok körét, amelyeket titkosítani lehet.

Úgy látom, hogy az ellenzék ezt a javaslatot démonizálni kívánja ennek a projektnek a kapcsán. Mindenáron azt akarják bebizonyítani, hogy maga a titkosítás korrupciós szándékok elfedését takarja. (Közbeszólás az LMP és a Jobbik padsoraiból: Így van! Így van!) Természetesen valahol érthető, hogy az ellenzék kapva kap minden alkalmon, amikor a kormányt és a kormányzati szándékokat támadni lehet. (Derültség az LMP és a Jobbik padsoraiból.) Az is érthető, hogy politikailag könnyen meglovagolható maga a titkosítás szó, mert sok mindent bele lehet látni, ha valaki esetleg minden alap nélkül bele akar magyarázni abba valamit. (Közbeszólások az LMP és a Jobbik padsoraiból.)

Én azonban egyrészt arra biztatnám az ellenzéki pártok képviselőit, hogy ne éljenek vissza azzal a pozíciójukkal, hogy ebben a kérdésben nem az övék a döntés közvetlen felelőssége. Azért ne nyilvánuljanak meg felelőtlenül, mert a beruházás annál fontosabb és nagyobb jelentőségű, mondhatjuk, a jövőnk tekintetében kiemelt jelentőségű, semhogy lejáratási szándékkal ennyire komolytalan szintre vigyék le a vitát.

Másrészt pedig arra szeretném kérni az ellenzéki pártokat, hogy olvassák el pontosan, mi van a TAB javaslatában. Először is azt szögezném le, hogy nincs szó általános titkosításról. (Dr. Schiffer András: Nem?) Másodszor azt jegyezném meg, hogy a környezetvédelmi adatok korlátozását sem tartalmazza a javaslat. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Tehát mindenkit, elsősorban LMP-s képviselőtársaimat nyugtatnám meg, hogy ha valóban… (Dr. Schiffer András közbeszól.) De tudom, kedves képviselőtársam, tudom, hogy miről beszél. (Derültség a Jobbik padsoraiból.) Lehet, hogy ön nem tudja, hogy miről beszélek. (Az elnök csenget.) Ha valóban a környezetért aggódnak, akkor nyugodtan kérhetnek erre vonatkozó adatokat.

Amire a titkosítás vonatkozik, azok az üzleti és a műszaki adatok, ezek tehát valóban nem ismerhetők meg közérdekű adatként, de tekintettel kell lenni az információs és önrendelkezési jogról szóló törvényre. Tehát hangsúlyozom, azon adatok titkosításáról lehet szó, amelyek kiadása nemzetbiztonsági érdeket sért vagy szellemi tulajdont véd. Ez elsősorban az üzleti és műszaki adatokat, valamint az ezzel összefüggő döntéseket érinti.

Szeretném fölhívni az önök figyelmét arra is, hogy a Magyarország és Oroszország közötti nukleáris együttműködésre vonatkozó egyezményt kihirdető 2014. évi II. törvény 3. cikk (6) bekezdés szerint: „Az orosz kijelölt szervezet köteles a beszerzési eljárásokat az átláthatóság - ideértve az ajánlati felhívás előzetes közzétételét az EU-ban angol nyelven -, az egyenlő bánásmód és a diszkriminációmentesség, valamint a független ellenőrzés elveivel és általános követelményeivel összhangban lefolytatni. További beszerzési követelményekről a megvalósítási megállapodások rendelkezhetnek.”

Tisztelt Ház! Összességében tehát ez a módosító indítvány az időtartamot leszámítva nem korlátozza az adathoz jutást jobban, mint ahogy ez eddig történt, és ami nemzetbiztonsági szempontból szükséges. Sőt, a javaslat az eddigi pereskedési gyakorlatot meg fogja könnyíteni. Maga a törvény pedig elősegíti a Paks II. projekt rugalmasabb és gyorsabb kivitelezését.

A fentiekre tekintettel kérem, hogy támogassák az összegző módosító indítványt és a bizottsági jelentést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiból. - Közbeszólás az LMP soraiból: Bravó!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 46 2015.05.13. 10:35  43-58

CSERESNYÉS PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy, a vállalkozások életét megkönnyítő és annak pontosítását tartalmazó törvényjavaslat fekszik előttünk. Azt gondolom ugyanis, és egyben remélem is, többen vagyunk úgy, hogy amikor a verseny tisztaságát és a Gazdasági Versenyhivatal hatékonyságát kívánjuk növelni, akkor ezzel azokat a hazai kis- és középvállalkozókat, sőt talán elmondhatjuk azt is, hogy végső soron a fogyasztókat is védjük, azokat a vállalkozókat védjük, akik önmagukban kiszolgáltatottabbak lennének a visszaélésekkel, kartellekkel szemben, amelyek legtöbbször az erősebb érdekérvényesítő képességekkel rendelkező multik részéről fenyegetik őket. A jelenleg hatályos magyar versenytörvény egy világos útmutató a piaci szereplők számára, akik a gazdasági élet bármely területén akár termelői, akár szolgáltatói, akár fogyasztói oldalról vesznek részt a kereskedelmi folyamatban.

A törvény, amely funkciójánál fogva védi a gazdasági versenyhez fűződő közérdeket, a versenytársak és a fogyasztók érdekeit, rugalmasan alkalmazkodik a gazdasági viszonyok gyors és kisebb-nagyobb változásaihoz. A hazai gazdasági élet tapasztalatai azt mutatják, versenytörvényünk képes arra, hogy a tömegesen piacra lépő új vállalkozásokat védje, a piac szereplőinek viselkedéséhez normákat és irányt adjon, és az esetleges változásokat a törvény újabb módosításai nélkül is kellőképpen szolgálja. Versenyjogunk fontos ismérve, hogy az Európai Közösség versenyjogszabályaival harmonizál, amely nemcsak azt a célt szolgálja, hogy megfeleljünk az Európai Közösség elvárásainak, hanem azt is, hogy az európai piac többi szereplőjével azonos versenyhelyzetet teremtsünk a magyar vállalkozók és fogyasztók számára.

Annak érdekében azonban, hogy ez így is maradjon, időnként szükséges felülvizsgálni a törvényt, és akár kisebb, akár nagyobb módosításokat végrehajtani benne. Az előttünk lévő javaslat négy, a Gazdasági Versenyhivatal eljárásait érintő rendelkezéseket tartalmazó törvény módosítását végzi el. Ezek: 1. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény; 2. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény; 3. a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény; 4. a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény.

Tisztelt Ház! Az elmúlt időszak tapasztalatai rámutattak, hogy a Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak hatékonyabbá tétele érdekében szükséges a szabályozás egyes kérdésekben történő módosítása. Nagyon fontos, el lehet mondani, hogy kiemelten fontos új eleme a szabályozásnak ‑ amint azt államtitkár úr is említette és hangsúlyozta ‑, hogy a versenyfelügyeleti eljárásokban a Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyeleti bírság helyett a figyelmeztetés eszközével is élhet a kis- és középvállalkozások esetében, amennyiben azok első esetben követnek el jogsértést. Erről majd a későbbiekben is szeretnék néhány szót mondani.

A közbeszerzési eljárások vonatkozásában erősödik a Gazdasági Versenyhivatal helyzete a közbeszerzések területén. A tervezet jelen formában történő elfogadását követően, amennyiben az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a versenyszabályok megsértését észleli, akkor azt jelezni kell a Gazdasági Versenyhivatalnak, és bármely adatot át is adhat a GVH-nak, ezzel is segítve a jogsértő vállalkozókkal és vállalkozásokkal szembeni fellépést.

Tájékoztatásul szeretném önöknek elmondani azt is, hogy a szakmaközi törvényből a versenytörvénybe kerülnek át azok a rendelkezések, amelyek alapján a mezőgazdasági termékek ‑ amint már elhangzott ‑ vonatkozásában nem állapítható meg a versenytörvény vállalkozások közötti megállapodást tilalmazó rendelkezésének megsértése, ha a megállapodásból eredően a gazdasági verseny torzítása, korlátozása vagy megakadályozása a gazdaságilag indokolt jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg.

Ezenkívül a Gazdasági Versenyhivatal a bírság kiszabását felfüggesztheti és felfüggeszti a vállalkozások közötti megállapodás tilalmába ütköző magatartás azon esetén, ahol azt mezőgazdasági termék vonatkozásában követték el.

(12.40)

A szabályozás a korábbi rendelkezésekhez képest még egyértelműbben mondja ki, hogy a speciális szabályok az uniós elvárásokkal összhangban csak akkor irányadóak, ha nem kerülnek alkalmazásra az uniós versenyjogi szabályok.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat számos kedvező hatással fog bírni a vállalkozások mindennapi életére. Először is pontosabbak lesznek az összefonódásra vonatkozó szabályok, így azok a vállalkozások, amelyek ebben érintettek, könnyebben elkerülhetik a nem szándékolt jogsértő működés veszélyét. Másodszor, a Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak esetleges elhúzódását eredményező szabályozási akadályok elhárításával a Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak időtartama rövidebb lehet, lehetővé téve a jogsértő vállalkozásokkal szembeni gyorsabb fellépést.

Jelentős tehertől és talán azt lehet mondani, idegességtől mentesíti a kis- és középvállalatokat az a rendelkezés, amely azt mondja ki, hogy első alkalommal, amikor a vállalkozás versenyjogi előírásokba ütköző magatartást követ el, a Gazdasági Versenyhivatal eltekinthet a bírság kiszabásától. Korábban erre ugyanis nem volt lehetősége az illetékeseknek, még akkor sem, ha esetleg tisztában voltak vele, hogy nem szándékosság okozta a szabálytalanságot, hanem adott esetben mulasztás, tájékozatlanság vagy csak a rutin hiánya. Az ilyen esetekben a Versenyhivatal figyelmeztetést alkalmazhat, mindezt a fogyasztói érdekekre is figyelemmel, hiszen nem lesz lehetőség a figyelmeztetés bírság helyett történő alkalmazására például, ha a jogsértésre különösen kiszolgáltatott személlyel szemben kerül sor.

Szeretném megjegyezni, hogy ez jelentős szemléletváltást is jelent, amellyel azt kívánjuk üzenni a vállalkozásoknak, hogy nem a bírságolás a célunk, hanem segíteni kívánunk nekik a szabályoknak megfelelő működésben. Két egyéb olyan eset van, amikor a bírságolás továbbra is fennmarad, már az első alkalommal is. Az egyik ilyen kivétel az az eset, amikor a közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt két vállalkozás. A másik pedig az, amikor az árrögzítés és piacfelosztás összehangolt akció eredményeképpen jön létre. Azt hiszem, ezekben az esetekben elmondhatjuk, nincs helye a türelemnek, ám jelentős előrelépés az, hogy a jogalkotó nem veszi egy kalap alá a szándékolt és a nem szándékolt jogsértést az első alkalommal.

A javaslat előnyét jelenti továbbá, hogy hozzájárul a közbeszerzési eljárás kapcsán jogsértést elkövető vállalkozásokkal szembeni fellépések sikerességéhez a korábban már említett miniszteri tájékoztatási lehetőséggel.

Végül a mezőgazdasági termékek kapcsán hadd mondjam el, hogy megmarad a korábbi speciális szabályozás az uniós versenyjogi szabályok alkalmazását nem igénylő magatartások esetében. A versenyjogi szabályozás e vonatkozásban is egyértel­műbb lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyesek talán illethetnének minket azzal a kritikával, hogy túl gyakran kerül sor a versenytörvény módosítására. Szeretném azonban jelezni, hogy a legutóbbi átfogó módosítást megvalósító törvény két éve, 2013-ban került elfogadásra, és meg kell jegyezni, hogy a piaci szereplők érdekeit szolgálja, hogy a versenyfelügyeleti eljárásokra irányadó szabályok megfelelősége folyamatosan felülvizsgálatra kerüljön.

A szakmaközi törvény kapcsán is szeretnék leszögezni egy-két olyan sarokpontot, amit fontos hangsúlyozni. A korábbi szabályozáshoz képest nincs változás. A 2012. évi törvény indoklása is rögzítette, hogy a hazai törvényi szabályozás alkalmazására csak abban az esetben kerül sor, amennyiben nem kell uniós jogi aktus alapján eljárni. Számunkra egyértelmű, hogy a közösségi jog primátusából eredően a tagállami szabályozás nem írhatja felül az uniós rendelkezéseket, a közösségi jog érvényesülésének ugyanis elsőbbséget kell adni. A módosítás révén a szabályozás a korábbinál is egyértelműbben fejezi ki, hogy a speciális szabályok akkor alkalmazandók, ha nem áll fenn a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége, ha nem alkalmazandó az uniós versenyjog. Ennek megfelelően a mezőgazdasági termelők védelme e téren sem csökken, hanem megmarad abban a körben, amikor a magyar versenytörvény szabályait kell alkalmazni. Itt is elmondhatjuk tehát, hogy a törvényjavaslat jelen formája szerinti szabályozás megfelel az uniós elvárásoknak, és egyben védi a hazai mezőgazdasági termelőket.

Összefoglalva: azt gondolom, hogy a javaslat kisebb, de fontos változtatásokat hajt végre, és ezáltal egyrészt megkönnyíti, másrészt az eddiginél is jobban védi a magyar vállalkozásokat és fogyasztókat. Éppen ezért szeretném kérni önöket a törvényjavaslat támogatására. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 234-236 2015.05.26. 2:26  225-238

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Van reakció, amit kértek. Azt kell mondani, hogy szimpatikus ez a felvetés, az előterjesztés, amelyet olvashatunk (Dr. Szakács László: De nem támogatják!), amely előttünk van. A célokat szimpatikusnak lehet tartani, viszont figyelembe kell venni azt, hogy pont az a szocialista frakció mondja, hogy szimpatikusak ezek a célok, és valamit tenni kell, amely 2010-ig (Dr. Schiffer András: Az elmúlt nyolc év!) semmit nem tett annak érdekében (Dr. Schiffer András: De ez LMP-s javaslat!), hogy itt ma ilyen viták ne legyenek. (Dr. Schiffer András: Ne beszélj mellé!)

2011 óta azonban például az Alaptörvény előírja, hogy a közpénzhez csak átlátható tulajdonosi szerkezettel rendelkező személyek, szervezetek juthatnak hozzá. (Dr. Szakács László: És milyen jól működik! ‑ Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Ez egyértelműen az offshore-cégek visszaszorítását is szolgálja és szolgálhatja. (Dr. Schiffer András: Mi van a letelepedési kötvénnyel?) A közpénzre pályázó cégeknek nyilatkozni kell név szerint a tulajdonosi körről, felépítésről (Dr. Szakács László: Az összes bt.-ről!), a 25 százalékos tulajdonnal vagy szavazati joggal rendelkező tagjairól és azok adóügyeiről. Így megvalósulhat az a szándék, hogy közpénzből csak átlátható tulajdonosi szerkezetű cégek támogathatók.

Közbekiabálva önök azt mondják, hogy de ezt számon is kell kérni. Ha ezt nem lehet számon kérni, ha ennek nincs eredménye, hogy egy Alaptörvényben benn van ez, és számon kérhető módon egyébként nyilatkozni is kell (Dr. Schiffer András: Végre kell hajtani!), akkor úgy gondolják, hogy másfajta törvénykezési szabályozással ezt meg lehet tenni (Dr. Szakács László: Csak így lehet!), csak azért, mert egy ellenzéki párt ezt benyújtotta?

ELNÖK: Képviselő úr, egy kis türelmet kérek szépen! Frakcióvezető úr… (Cseresnyés Péter, hangosítás nélkül: Azt gondolom, hogy jelen pillanatban megvannak azok a jogszabályok, amelyek segítségével… ‑ Az elnök csenget.) Egy kis türelmet kérek, Cseresnyés képviselő úr! Schiffer frakcióvezető urat tisztelettel kérem, ne kiabáljon bele, mindjárt szót kap, elmondja, vagy küldjön SMS-t, de ne kiabáljon bele!

Hallgatjuk tovább, képviselő úr!

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát a jelenlegi keretek biztosítják, hogy az offshore-cégek ellen vagy az ilyen szándék ellen fel lehessen lépni. Úgy gondolom, hogy most jelen pillanatban a jogszabályokba, a jogi szabályozásba nem kell feltétlenül belenyúlni. (Dr. Schiffer András: Nem kell feltétlenül!) Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 246 2015.05.26. 2:24  239-250

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, abban megállapodhatunk, hogy egy lépésről lépésre megvalósuló jövedelembővülés vagy -bővítés mindig attól függ, hogy a nemzetgazdaság mit bír el, annak erejétől, megerősödésétől is függ. Szeretném mondani itt többek között Schiffer képviselőtársamnak azt, hogy sajnos már nem most, nemcsak most van olyan probléma, hogy a munkaerő ára miatt kell nagyon komoly versenyt vívnunk más országokkal, hanem a képzettség minősége is már sokat jelent. Tehát nem a munkaerő olcsósága határozza meg, hogy idejön egy beruházó, hanem elsősorban az, hogy talál-e képzett munkaerőt vagy sem, ez egy sokkal fontosabb szempont ennél.

Nem tudom, hogy képviselőtársam az elmúlt időszakban mennyire kísérte figyelemmel a parlament munkáját és a közéletet, de én úgy tudom, hogy az elmúlt időszakban volt pedagógusbér-emelés is, és volt az egészségügyben is béremelés. Néhány dolgot azért szeretnék mondani arról, hogy mi történt annak érdekében, hogy a jövedelmek Magyarországon nőjenek, hogy a már az előzőekben is fölmerült problémák, amiket önök fölhoztak, azok valóságtartalma megkérdőjeleződjék.

(18.40)

A 2016. évben is folytatódnak a közszféra béremelési programjai. Ismét lesz pedagógusbér-emelés, amely ki fog terjedni a felsőfokú végzettségű bölcsődei nevelőkre és örökbefogadási tanácsadókra. Jövőre is folytatódik a fegyveres és rendvédelmi dolgozók, valamint az ápolók és orvosok bérrendezése, és elindul a kormány-tisztviselői életpályamodell is.

A családok támogatása is jelentős mértékben fog növekedni. Bizonyára tudják azt, hogy 2016-ban a jelenlegi szándékok szerint körülbelül 120 milliárd forint marad a családok zsebében, többek között az áfa csökkentésének a segítségével is vagy éppen azzal, hogy a gyermekes családok nagyobb kedvezményeket vehetnek igénybe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Tehát azt gondolom, hogy az adótörvények kapcsán, a költségvetési törvény kapcsán (Az elnök ismét csenget.) amik majd felmerülnek módosító javaslatként, nyugodtan nyújtsák be; és nem biztos, hogy egy törvény keretében kell rendezni, amit szándékként önök itt megfogalmaztak. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 296 2015.05.26. 3:16  293-304

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan javaslat van előttünk, amelyik a mindennapok egyik problémájára próbál választ adni, és remélhetőleg minél nagyobb eredménnyel teszi ezt. Sok esetben merül fel, ha mezőgazdasági vállalkozókkal, foglalkoztatókkal beszélgetünk, hogy problémák adódnak főként az idényjellegű munkáknál a munkaerő megszerzésével, a munkaerő toborzásával. Sok oka lehet ennek, de az egyik mindenképpen az, hogy esetleg kevés az a pénz, kevés az a fizetés, amit biztosítani tudnak a számukra.

Megoldásként tehát több javaslat jöhet szóba, és mondanak is megoldási javaslatokat. Az egyik lehet az, hogy magasabb jövedelmet adjanak nekik, ami természetesen nagyobb járulékkal is jár. A másik megoldás az, ami javaslatként most itt előttünk van, hogy a bérre rakódó járulékok egy részére kedvezményt kapjanak. Így lehetőségként a zsebbe adható, tehát a tényleges jövedelem, a tényleges fizetés több lehet a munkavállalók számára. Ez a második javaslat került be ebbe a törvényjavaslatba.

Így tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat a 2013-ban bevezetett munkahelyvédelmi akcióterv kiterjesztése a 25-55 év közötti munkavállalókra, pontosabban a mezőgazdasági munkavállalókra. A kedvezmény a munkáltatók által fizetendő 27 százalékos szociális hozzájárulási adóból és az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásból vehető igénybe. A kedvezményeket a mezőgazdaságban dolgozók után eddig is igénybe vehették, amennyiben az alkalmazottak 25 év alattiak vagy 55 évnél idősebbek voltak. A gazdasági szereplők által adott pozitív visszajelzések alapján azonban indokolt, hogy a kormány a kedvezményt ki kívánja terjeszteni a 25-55 év közöttiekre is.

A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata az intézkedés célzottsága érdekében olyan pontosítást fogalmaz meg, amelynek értelmében kizárólag a mezőgazdasági gépszerelők, ‑karban­tartók esetében érvényesíthető a kedvezmény, az ipari gépeket javítók, karbantartók esetében nem. Amennyiben a tisztelt Ház elfogadja a kormány indítványát, a törvény már az idén július 1-től hatályba léphet, vagyis a nyári mezőgazdasági munkák idején az adókedvezmény már alkalmazható lesz. Éppen ezért én is azt szeretném kérni majd a Háztól, szeretném kérni most is a Háztól, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot, hogy az égetően szükséges munkaerő a mezőgazdasági munkák frontján és szezonjában rendelkezésre álljon. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 116 2015.05.28. 11:09  1-237

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az adócsökkentés költségvetéséről is beszélünk akkor, amikor a 2016-os költségvetés tervezetét tárgyaljuk, de azt hiszem, hogy nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy a gazdaságélénkítés költségvetése lesz. És hogy ebben az állításban van igazság, azt talán a Révész Máriusz képviselőtársam által elmondottak is igazolják, amely hozzászólás során adatok hangzottak el egy olyan folyamatról, amely egy hosszú évek óta tartó folyamat, egy folyamatos fejlődés, folyamatos gazdaságélénkülés, és a költségvetés stabilitását mutatja. De hogy honnét jutottunk el idáig, erről szeretnék beszélni, és arról szeretnék beszélni néhány adat felolvasásával, elmondásával, hogy hol tartunk most, és hová tartunk a következő évben.

Amíg 2010-ben Magyarország még a görögökhöz képest is nehéz helyzetben volt, magas államadóssággal, alacsony foglalkoztatási és rossz versenyképességi mutatókkal, addigra mára egy sor fontos területen sikerült jelentős előrelépést elérni. 2010 óta csökken az államadósságunk, stabilan 3 százalék alá sikerült csökkentenünk az államháztartási hiányt, ráadásul a 2010-es kormányváltáshoz képest közel 400 ezerrel több embernek van munkája. (Gőgös Zoltán: Szerintem egymilliónak! ‑ Dr. Hoppál Péter: Statisztika!)

Egy adatot szeretnék mondani Gúr képviselőtársamnak, aki itt állandóan, ebben a két napban egyébként hozzászólásaiban, felszólalásaiban szinte imamalom-szerűen ismétel bizonyos adatokat és bizonyos fogalmakat, hogy most a foglalkoztatottak száma 4 millió fölött van, míg az önök idejében ez tartósan 4 millió alatt volt. (Gúr Nándor: Majd elmagyarázom neked!) És hogy abban az adatban, hogy mennyit ér reálértékben a minimálbér, igaza van-e önnek, komoly kétségeim vannak, mert azt látom, hogy egyébként önök határozzák meg saját maguk számára (Bangóné Borbély Ildikó: Őket kellene megkérdezni!) a fogalmak jelentését. Például állandóan szegényekről és szegénységről beszélnek akkor, amikor nem definiálták még, hogy ki is az a szegény ember, mert ha most rosszindulatú és rosszmájú akarok lenni, akkor azért, mert önök szerveztek egy éhségmenetet, vagy nem is tudom pontosan, minek lehet ezt nevezni (Bangóné Borbély Ildikó: Szégyelljétek el magatokat!), akik az önök fogalmai szerint abban részt vettek, például Simon Gábor, ezek szerint ő is szegény ember volt. (Gőgös Zoltán: Ne sértsd meg azokat, akik ott voltak! ‑ Heringes Anita: Érveitek nincsenek? Semmi?)

De visszatérve a költségvetéshez: a kormány munkájának és sikeres költségvetési politikájának köszönhetően Magyarország kikerült a 2004 óta fennálló túlzottdeficit-eljárás alól, ami az önök kormányzására vet rossz fényt. A kormány erőfeszítéseit ráadásul most már az Európai Bizottság és a nemzetközi szervezetek is elismerik, ugyanis 2015-re és 2016-ra vonatkozóan is egyöntetűen 3 százalék alatti költségvetési hiányt és kiegyensúlyozott, 3 százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizálnak.

A kormány gazdaságpolitikájának 2010 óta kiemelt célja a foglalkoztatás bővítése, a magyar vállalkozások versenyképességének javítása, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása, valamint az államadósság csökkentése és a költségvetés hiányának a maastrichti kritériumok alatt tartása. Minden jel arra mutat, hogy Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a következő években teljesítménye alapján európai sikertörténetté váljon.

A jelenlegi folyamatok alapján a következő években is képesek lehetünk arra, hogy 3 százalék alatt tartsuk a költségvetés hiányát és stabil gazdasági növekedést érjünk el. Ennek megfelelően 2016 az adócsökkentés és a teljes foglalkoztatottság irányába megtett lépések éve lesz. Ezt célozzák meg az adótörvényekben megvalósuló változások is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2010-es kormányváltás óta a gazdaságpolitika célja a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség javítása, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása. Ennek érdekében a kormány az elmúlt közel öt évben jelentős strukturális átalakításokat hajtott végre, többek között a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a közigazgatás területén is.

A vállalkozások fejlesztése kiemelt célunk, hiszen a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások, elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások vállalati kapacitásainak komplex fejlesztése, jövedelemtermelő képességük növelése és a piaci pozíciók javítása nagymértékben hozzájárul, hozzájárulnak a magyar gazdaság teljesítményéhez.

Ennek eléréséhez szükséges a fejlett techno­lógiaintenzív tevékenységek további kiépítése, a magas hozzáadott-értékű termelés és stratégiai szolgáltatások hazai meggyökereztetése, továbbá kiemelten fontos a kkv-szektor modernizációja, foglalkoztatásban betöltött szerepének erősítése.

A hazai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban a magyar vállalkozások pályázati lehetőségei megsokszorozódnak. Összesen ‑ mint ismert ‑ több mint 34 milliárd eurónyi támogatás érkezik hazánkba. Ez a szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 000 milliárd forintos fejlesztést jelent a következő években. A kormány kiemelten kezeli az uniós támogatások felhasználását, az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra a ciklus alatt több mint 1400 milliárd forintot költ a költségvetés, amely a GDP-nek a 4 százaléka, és ez mind ezt a bizonyos gazdaságélénkítést szolgálja.

A hazánkba érkező fejlesztési forrásokat célzottan kell felhasználni, úgy, hogy a források 60 százalékát a foglalkoztatás és versenyképesség növelésére épülő gazdaságfejlesztésre használjuk fel. Különösen fontos az egyes vállalkozásfejlesztési projekteken belül a vállalati szervezet- és humánerőforrás-fejlesztések, a munkahelyteremtés és az információs, kommunikációs technológia, technológiák és alkalmazások használatának, illetve az üzleti és piacfejlesztési tevékenységeknek az integrálása.

A gazdasági növekedés további ösztönzése érdekében a hazai kis- és középvállalkozások társasági adója változatlanul alacsony marad. A kormány 2011-től csökkentette a társasági adót 19-ről 10 százalékra 500 millió forintos adóalapig. A kedvezményes adózási lehetőség jövőre is megmarad, és ahogy tegnap hallottuk, további enyhítésre van elképzelés, van tervbe véve.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járulékokról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása értelmében, a 2015. február 9-én az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és Magyarország kormánya között megkötött egyetértési megállapodásban foglaltaknak megfelelően a hitelintézetekre vonatkozóan a bankadó felső kulcsa 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra mérséklődik. A kulcs csökkenése minden hitelintézetre feltétel nélkül alkalmazandó, tehát a kedvezőbb mérték alkalmazása nem kötött a hitelezési aktivitás növeléséhez, ettől függetlenül természetesen várható a hitelezés megélénkülése, ami ugyancsak a gazdaságot élénkíti, a vállalkozásokat segíti.

Szintén fontos, a hazai vállalkozások versenyképességét növelő intézkedés volt, hogy 2014. január 1-jétől kezdődően az élő, valamint egész és félsertés áfakulcsa 27 százalékról ‑ 22 százalékpontos csökkentés után ‑ 5 százalékra mérséklődött. E rendelkezés célja a hazai feldolgozók versenyképességének növelése, a feketegazdaság visszaszorítása, a régi munkahelyek megmentése és új munkahelyek teremtése volt. Annak érdekében, hogy a kulcscsökkentés említett pozitív hatásai az egész termékpályán megjelenjenek, indokolt a sertés tőkehúsok értékesítését is 2016. január 1-jétől a kedvezményes 5 százalékos adómérték alá sorolni. Így a körülbelül 25 milliárd forintnyi áfát érintő intézkedés a magyar családok számára is kedvező eredményeket, kedvező vásárlási lehetőségeket hozhat.

A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosításával az új nyomvonalon létesítendő közművezetékek, különösen a hírközlési vezetékek létesítését, valamint a meglévő hírközlési vezetékek fejlesztését ösztönzendő, új nyomvonalon létesített közművezetékek, valamint a kifejezetten gyors, szélessávú internetszolgáltatás nyújtására alkalmassá tett vezetékek vagy vezetékszakaszok után az adófizetési kötelezettség csak az üzembe helyezésüket követő öt évvel később kezdődik el.

(14.50)

Ez az intézkedés is a beruházásokra, így közvetetten gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre utal, és további fejlesztésekre ösztönzi a szektorban működő vállalatokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2016-os költségvetés, talán elmondhatjuk, nemcsak a magyar családok, de a hazai gazdasági szereplők számára is az adócsökkentés költségvetése lesz. A költségvetés tervezése során a stabilitás megőrzése, az államadósság csökkenő pályán tartása, az alacsony államháztartási hiány, a bővülő foglalkoztatás és a növekvő gazdasági teljesítmény volt a cél. Célunk, hogy a kiszámíthatóság, az előreláthatóság és a tervezhetőség jegyében egy olyan költségvetést fogadhassunk el, amely a hazai kis- és középvállalatok számára is megteremti a versenyképességük növeléséhez szükséges feltételeket, ezáltal hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a magyar vállalatok minél eredményesebben kapcsolódhassanak be a nemzetközi versenybe. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 247 2015.06.08. 3:18  244-254

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselőtársaim! Azt hiszem, azt mindannyian elismerhetjük, hogy nagyon fontos területtel foglalkozik ez a törvényjavaslat. Részletekbe nem akarok azért menni, mert az előbb a Törvényalkotási bizottság részéről az indokok elhangzottak, hogy miért volt szükség erre a szabályozásra, de néhány gondolatot szeretnék mondani, néhány adattal együtt természetesen.

Magyarországon évente átlagosan 180-200 ezer tanuló vállal valamilyen alkalmi munkát, akiknek jelentős része, legalább 130 ezer fő iskolaszövetkezetekben dolgozik. Ez a lehetőség, tulajdonképpen ez a munkaforma munkatapasztalatot és pénzkereseti lehetőséget ad a diákoknak. A javasolt rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos jogosultsági szabályok és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli mentesség szabálya a tanulói vagy a hallgatói jogviszony fennállásához kötődik, amelybe beletartozik a tanuló vagy hallgató 25. életévének betöltéséig a tanulói-hallgatói jogviszony szüneteltetésének időtartama is. Ez az egyik nóvum ebben a javaslatban.

A másik része a megváltozott munkaképességű embereknek, munkavállalóknak a munkába állásával foglalkozik, amely arról szól, hogy a magyarországi foglalkoztatási viszonyok a munkaerő-kölcsönzés vonatkozásában azt a tendenciát mutatják, hogy a kölcsönvevők a munkaerő megrendelése során alacsony számban igénylik a megváltozott munkaképességű személyek kölcsönzését, sőt bizonyos esetekben kifejezetten elutasítják az ilyen személyek foglalkoztatását. Ennek elősegítése érdekében, mármint az ő foglalkoztatásuknak az elősegítése érdekében egy könnyítést tesz a javaslat, így az egyenlő bánásmód követelményének a munkaerő kiválasztására vonatkozó része tekintetében a kölcsönvevő és a kölcsönadó egyetemlegesen felelni fog. Egy-egy munkavállaló fel nem vétele a szolgáltatást igénybe vevő felelőssége is lesz, tehát a felelősségi fokokat fogja a javaslat elfogadás után szabályozni. Így tulajdonképpen, amennyiben a kölcsönadó foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalót, úgy az utána keletkező fizetési és foglalkoztatási kötelezettséget egyoldalú nyilatkozattal átvállalhatja a kölcsönvevőtől.

Ezzel a két területtel foglalkozik ez a javaslat, ebben kérném a támogatásukat, hogy elfogadás után egyre több és minél több fiatal, hallgatói vagy tanulói jogviszonnyal rendelkező ember vállalhasson munkát, a megváltozott munkaképességű emberek pedig könnyebben tudjanak munkát vállalni, és nagyobb igény legyen az ő munkájukra. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 279 2015.06.08. 3:03  274-289

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Kulcsár-ügy után a szocialisták évek során folytatott oda nem figyelése, trehánysága okán ‑ hogy másra ne is gondoljunk ‑ 2015-ben egy újabb pénzügyi csalássorozat rázta meg a közvéleményt. A hatósági nyomozások alapján valószínűnek tűnik, hogy mind a Buda-Cash Brókerház, mind pedig a Quaestor esetében vélelmezhetően már az ezredforduló óta folytak visszaélések, így például a Bajnai Gordonhoz köthető Buda-Cash 2009-ben sikeresen ‑ vélhetően sikeresen ‑ kijátszotta az akkor hiányosnak mondható ellenőrzési rendszert, és ennek következménye lehet, hogy súlyos tízmilliárdokkal károsította meg a kisbetéteseket és az önkormányzatokat.

A kormány a gyors intézkedésének köszönhetően hatékonyan tudott közbeavatkozni az ügyben. A parlament olyan törvényt fogadott el, amelynek értelmében a brókerbotrányban érintett cégek cégcsoportjainak, a cégek vezetőinek, tulajdonosainak, a felügyelőbizottsági tagoknak és az érintett könyvvizsgálóknak is zárolni lehet a teljes vagyonát. A zár alá vett vagyont pedig a károsultak kártalanítására kell felhasználni.

Ugyanakkor annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek a hasonló pénzügyi visszaélések, szükséges a szabályozás szigorítása. A törvényjavaslat célja a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése, a szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozás szigorítása, valamint az Európai Unió egyes szabályainak átvétele.

A javaslat megemeli a BEVA által fizetendő kártalanítási összeghatárt 100 ezer euróra, ez alapján a Buda-Cash ügyre tekintettel a befektetési vállalkozások esetén is 5 év helyett 3 évenként történő átfogó felügyeleti vizsgálatot ír elő a hitelintézetekhez hasonlóan.

Aztán az összegző módosító javaslat számos technikai pontosítás mellett olyan, a befektetők védelmét biztosító javaslatot tartalmaz, amelyek hozzájárulnak az ügyfelek gyakoribb és könnyebben ellenőrizhető tájékoztatásához. El kell mondani természetesen még azt is, hogy az elmúlt hónapokban kirobbant brókerbotrányok esetében jól halad a több tízezer károsult kártalanítása, azonban fontos, hogy olyan jogszabályi környezetet hozzunk létre ‑ és ez most egy lehetőség a törvényjavaslat elfogadása esetén ‑, amely biztosítja, hogy a jövőben senkinek ne legyen lehetősége az ügyfeleket becsapva több tízmilliárd forintot eltüntetni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 343 2015.06.08. 5:39  340-353

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló T/4644. számú javaslat fekszik előttünk. A javaslathoz Z. Kárpát Dániel nyújtott be módosító indítványt, amelyet a Gazdasági bizottság elvetett, azt nem támogatta. A bizottság azonban benyújtott egy újabb módosító indítványt, amelyen a Törvényalkotási bizottság összegző módosító indítványában kisebb kodifikációs pontosítást hajtott végre, amint azt hallottuk. Engedjék meg, hogy most ennek a tartalmát ismertessem önökkel.

Az összegző javaslat 1. pontja nyelvtani pontosítást tartalmaz.

A 2. pont gyakorlatilag a beiktatandó rendelkezés pontosítása, amely egyértelművé teszi, hogy a rendelkezés révén az iratbetekintési jog sem közvetlen, sem közvetett korlátozása nem valósul meg. Sőt, az iratbetekintési jogukkal élni kívánóknak csak akkor kell a közigazgatási hatósági eljárás irataiban lévő személyes és védett adatok bizalmassá tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratokról szóló másolat készítéséért fizetendő költségtérítésről szóló 188/2009. számú kormányrendelet szerinti költségtérítést megfizetniük, ha a személyes és a védett adatok bizalmassá tételével kivonatolt iratról az iratbetekintési jogával élő személy részére másolat is készül.

Az összegző javaslat 3. pontja az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény kapcsán rendez hatásköri kérdéseket. Az élelmiszerlánc-törvény módosításáról szóló 2015. évi XLVI. törvény hatályon kívül helyezte a 10. § (2)-(4) bekezdéseit, amelyek előírták, hogy az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer, továbbá az élelmiszerek megjelenítése nem tévesztheti meg a végső fogyasztót a törvényben meghatározott tulajdonságok vonatkozásában. E két szakasz helyébe több EU-s irányelv lépett. Ez a rendelkezés írja elő azt is, hogy az élelmiszerjelölés és az alkalmazott jelölési módszer nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását. A fenti rendelkezéseket reklámokra is alkalmazni kell az élelmiszerlánc-törvény alapján.

Megsértésük esetén a Gazdasági Versenyhivatal volt jogosult eljárni, ám az élelmiszerlánc-törvény 10. § (2)-(4) bekezdéseinek hatályon kívül helyezésével kialakult egy olyan exlex helyzet, hogy nem lehetett tudni, melyik hatóság fog eljárni azon vállalkozásokkal szemben, amelyek a fenti szabályokat 2015. május 5. előtt szegték meg. A módosító indítvány ezen pontja tisztázza, hogy ezekben az esetekben továbbra is a Gazdasági Versenyhivatal az illetékes.

Engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket a javaslat benyújtása mögött húzódó főbb mozgatórugókra. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény átfogó felülvizsgálatára és módosítására legutóbb 2013-ban került sor. A módosítások hatálybalépése óta eltelt idő során a Gazdasági Versenyhivatal működése, eljárásai során az új rendelkezések alkalmazása kapcsán szerzett tapasztalatok szükségessé teszik a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát és a hatályos eljárási rendelkezések módosítását. A módosítások célja elsődlegesen a versenyhivatali eljárásra vonatkozó szabályozás módosításával a versenyjogi követelmények hatékony és eredményes érvényesítésének elősegítése. Mindemellett a módosítások célja a Versenyhivatal által folytatott eljárások irataiba történő betekintés, illetve az adatok kezelésének, hozzáférhetősége szabályozásának pontosítása is. Ugyancsak cél a kis- és középvállalkozásokkal szemben alkalmazott jogkövetkezmények során annak figyelembevétele, hogy az állam vállalkozásokkal szembeni fellépésének a jogkövető magatartásra való nevelés is a célja, amellyel összhangban indokolt lehet az első jogsértés esetében figyelmeztetés alkalmazása, egyes súlyosabb jogsértések kivételével.

A módosítások a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan elkövetett versenyjogi jogsértésekkel szembeni fellépés hatékonyabbá tételét is szolgálni kívánják. A fenti célokra tekintettel kérem, hogy támogassák az összegző módosító indítványt és a bizottsági jelentést. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 36 2015.06.11. 8:08  33-46

CSERESNYÉS PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat egyes olyan vagyongazdálkodási mechanizmusok gyorsítását végzi el, amely az állami vagyongazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében szükséges.

Ennek megfelelően időszerűvé vált a modern elektronikus technológiák alkalmazása, első lépésben az állami vagyon értékesítésének a lehetővé tétele az információs társadalom igényeihez történő igazításával.

Az MNV Zrt. az állam örökösi minőségében nagy mennyiségű hagyatéki ingósághoz jut. Ezen ingóságok értékesítése, valamint a beszerzett és elavult készletek értékesítése valósulhat meg az új elektronikus rendszer segítségével. Továbbá jelentősen javulhat a vagyontörvény hatálya alá tartozó hasznosítatlan vagyonelemek teljes vagyoni köre értékesítésének eredményessége is.

Az MNV Zrt. nyilvántartásában ‑ mint az anyagból, a javaslatból olvasható ‑ jelenleg csaknem 100 ezer tétel ingó vagyonelem szerepel, amely nem tartalmazza a vagyonkezelésben lévő ingó vagyonelemeket. Ebből 42 ezer darab ingó vagyonelem öröklés útján került az állam tulajdonába, amelynek nettó könyv szerinti értéke 337 millió forint. A további 57 ezer tétel nettó nyilvántartási értéke 742 millió forint.

Az elmúlt négy év során összesen egy alkalommal került sor ingó vagyonelemek árverés útján történő meghirdetésére. Az MNV tájékoztatása szerint az ingóságok hasznosítási bevétele az elmúlt három évben nem érte el a 6 millió forintot, ezért is van szükség az újításra, a tervezet bevezetésére. A tervezet ezért kezdeményezi, hogy a tulajdonosijog-gyakorlók közül az MNV Zrt. elektronikus árverési rendszert működtessen, amelynek keretében rugalmasan és folyamatosan értékesítheti az állami vagyont. Az elképzelés szerint a rendszert az MNV Zrt. működtetné, de valamennyi állami vagyon bekapcsolható lehetne a rendszerbe a tulajdonosijog-gyakorlók és az állami vagyon vagyonkezelői közötti megállapodás keretében.

A javaslat a fentieken kívül kimondja, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Posta Zrt., továbbá az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság fölött a tulajdonosi jogokat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gyakorolja. Ebben csak a közműszolgáltató és a központi adatfeldolgozó felügyeletének változása az újdonság.

A javaslat értelmében a tulajdonosi jogok változásának feltétele, hogy arról a miniszteri rendelet másképp ne rendelkezzen.

Végül az indítvány szerint a kormány által az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek éves beszámolási kötelezettségének határideje szeptember 30-áról december 30-ára tolódna ki, az állami vagyon értékesítésének módja pedig kibővülne az elektronikus árverés lehetőségével.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel egy vagyongazdálkodási törvény fekszik előttünk, érdemes röviden emlékeztetni, hogy milyen szempontokat érvényesítettünk a nemzeti vagyonnal kapcsolatban az elmúlt években, és milyen eredményeket értünk el ezen a területen.

Először is sikerült rendszerszinten egységesítenünk a vagyongazdálkodást a nemzeti vagyon körében.

Másodszor: egy jelentős, 180 fokos fordulatot jelentő szemléletváltást hajtottunk végre a vagyonpolitika terén, megteremtettük a nemzeti vagyon védelmét, és biztosítottuk, hogy ez az állapot hosszú távon is fenntartható maradjon.

Egységes irányelveket határoztunk meg, progresszív jogalkotással új normatív irányokat fektettünk le a vagyonpolitikában. Mértékadó, új irányokat szabó, többszintű jogalkotás, átlátható és ellenőrizhető felelősségi viszonyok voltak jellemzőek az elmúlt öt évre ezen a területen. Ezenkívül értékalapúvá tettük a nyilvántartási rendszert, amely összehasonlításra és összesítésre alkalmas adatokat tartalmaz.

2010-ben a hivatalban lévő új kormány létrehozta a felelős vagyongazdálkodás kereteit megalapozó jogszabályi környezetet.

(10.20)

A legnagyobb eredmény e tekintetben a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény megalkotása volt, amely a nemzeti vagyon, a stratégiai cégek, a természeti és kulturális értékek fokozottabb védelmét tette lehetővé és egyúttal átláthatóbbá tette a vagyonkezelési viszonyokat. Az egységes állami vagyongazdálkodási rendszer ma már biztosítja, hogy a nemzeti vagyon valamennyi elemét azonos tulajdonosi szemlélet alapján kezeljék.

A vagyontörvény tehát biztosítékul szolgált arra, hogy a nemzeti tulajdont többé ne lehessen elherdálni. A célunk, hogy továbbra is kormányzati irányítás alatt tartsuk a kiemelt nemzeti közvagyont és a közszolgáltatást ellátó társaságokat. Ezzel az állam meghatározó és megkerülhetetlen tényezője lesz a lakosság és a gazdaság közüzemi szolgáltatásokkal történő ellátásának. Több olyan folyamat is elindult a nemzeti vagyon terén, amely ésszerűsítette a vagyongazdálkodást, és privatizáció nélkül hasznosította ez eddig parlagon heverő ingatlanokat.

Ennek egyik példája, hogy az állam sok esetben ingyen ad át állami ingatlanokat önkormányzatoknak, ha azok vállalják és garantálják a megfelelő közcélú működtetést. Eddig több mint 50 milliárd forint értékű vagyont kaptak meg az önkormányzatok, így több vasutas létesítményt, sporttelepet, továbbá megkezdődött a volt helyőrségi klubok átadása.

Másfelől ugyanakkor, amely önkormányzatnál ez szükséges volt, ott az állam vette át a működtetést. Hogy néhány számot mondjak: 475 oktatási, 132 szociális és ifjúságvédelmi, 74 közművelődési, 25 egyéb intézményt, gazdasági társaságot vagy éppen alapítványt vett át az állam. Ennek fejében összesen 187 milliárd forintnyi adósságtól szabadította meg a korábbi tulajdonosokat. Az állam erősítette a pozícióját számos stratégiai területen is. Visszavásároltunk MOL- és Rába-részvényeket. Befektettünk az E.ON-ba, és a Főgázba, az állam szerepet vállalt a Mahart Passnave Személyhajózási Kft.-ben. Megmentettük a MAL Zrt.-t, a Gyulai Húskombinátot, és számos PPP-projektet váltottunk ki annak érdekében, hogy fenntartsuk a működőképességet és a termelést, megőrizzük a munkahelyeket és biztosítsuk a közfeladatok ellátását.

Ezenfelül az állam nagyszabású rekonstrukciós projektekben működött közre aktívan az állami ingatlan vagyon bővítése, értékmegőrzése érdekében. Gondoljunk csak a Kossuth tér rekonstrukciójára, a Várbazárra vagy az olyan sport-infrastruktúra fejlesztésére, mint a Tüske Csarnok. Véleményem szerint tehát ez az irány, amerre érdemes a továbbiakban is mennünk a vagyonpolitika terén, és ez az a törvényjavaslat, amely elősegítheti ezt a folyamatot.

Kérem, ezeket a szempontokat is fontolják meg a vitában, és a szavazás során támogassák a tervezetet. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 26 2015.06.16. 5:30  23-37

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány és a magyar családok munkájának köszönhetően az elmúlt évek erőfeszítései meghozták eredményüket: amíg 2010-ben Magyarország még a görögökhöz képest is nehéz helyzetben volt magas államadóssággal, alacsony foglalkoztatási és rossz versenyképességi mutatókkal, addig mára egy sor fontos területen sikerült jelentős eredményeket elérnünk: 2010 óta csökken az államadósságunk, 3 százalék alá sikerült csökkentenünk az államháztartási hiányt, ráadásul a 2010-es kormányváltáshoz képest közel 450 ezerrel több embernek van munkája.

Ugyanakkor még számos területen kell fontos, a magyar családokat segítő lépéseket tennünk. Ennek megfelelően 2016 ‑ ahogy már sokszor elhangzott ‑ az adócsökkentés éve lesz, ezt célozzák meg az adótörvényekben megvalósuló változások is. Az adórendszert érintő, 2010-ben megkezdett átalakítások jövőre tovább folytatódnak úgy, hogy az adórendszer legfontosabb pillérei 2016-ban is a családi adórendszer és a kis- és közepes vállalkozások számára a versenyképes adókörnyezet kialakítása maradnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az adócsomag egyik legfontosabb eleme a családi adórendszer további bővítése. A családi adórendszer célja a családok megerősítése, támogatása a gyermekvállalás elősegítésére. Az adórendszer átalakításának köszönhetően 2014-ben már több mint 230 milliárd forinttal több jövedelem maradt mintegy 900 ezer magyar családnál. A 2016. évi adócsomag ennek a megkezdett a munkának a folytatása és kiterjesztése annak érdekében, hogy a megkeresett jövedelem minél nagyobb része maradjon meg a magyar családoknál. Ennek megfelelően 2016-tól négy év alatt duplájára nő a kétgyermekes családok családi kedvezménye. Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény mértéke évről évre emelkedik úgy, hogy a családoknál havonta ott maradó adó gyermekenként a jelenlegi 10 ezer forintról 2019-re 20 ezer forintra, vagyis évente gyermekenként 2500 forinttal nő.

A további adócsökkentések irányába megtett első lépésnek tekinthetjük a személyi jövedelemadó mérséklését is: a törvényjavaslat 16 százalékról 15 százalékra csökkenti a személyi jövedelemadó mértékét. Ezzel összefüggésben valorizálásra kerül a családi kedvezmény és az első házasok kedvezménye címén az adóalapból levonható összeg annak érdekében, hogy ne változzon a kedvezmény adóban kifejezetten mértéke. Célunk, hogy a megkeresett jövedelemből minél nagyobb összeg maradjon a családoknál. Az imént felsorolt adóváltozások egy átlagkeresettel rendelkező kétgyermekes háztartás esetében éves szinten több mint 115 ezer forint kedvezményt jelentenek.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok többek között pontosítják a növekedési adóhitel rendszerét, illetve a bankadó csökkentésének módját is. A gyors gazdasági sikereket elérő vállalkozások támogatása érdekében a társasági adózás terén újdonságként kerül bevezetésre a növekedési adóhitel. Azok a vállalkozások eszerint, amelyek egyik évről a másikra legalább az ötszörösére növelik adózás előtti eredményüket, elhalasztják és elhalaszthatják az adó megfizetését, így több forrásuk marad tevékenységük bővítésére.

Ezenkívül a települési önkormányzat által rendeletben biztosítható adókezdemény, adómentesség kiterjed az önkormányzat kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok mellett a védőnői szolgáltatást nyújtókra is, ráadásul az adóelőny nyújtásának feltételeként megállapított adóalap-maximum 10 millió forintról 20 millió forintra emelkedik. Az összeghatár felemelésével az önkormányzat olyan adóelőnyről szóló rendelkezést alkothat, amelyet valamennyi vállalkozó háziorvos igénybe vehet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években a jövedelmeket terhelő adókról a fogyasztási, forgalmi típusú, valamint a különadó, a környezetvédelmi és egészségvédelmi célú adók felé toltuk el az adórendszer súlypontját.

Összegezve és röviden megfogalmazva: az elmondottakból is látszik, az adórendszer célja, hogy minél többen tudjanak Magyarországon eredményesen és hatékonyan dolgozni, a munkájukkal megkeresett jövedelemnek pedig minél nagyobb részét tudják gyermekeik nevelésére fordítani. Ezért kérem és kérjük, hogy támogassák a tervezetet. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(10.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 278 2015.06.22. 2:05  275-284

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága kijelölt bizottságként 2015. június 16-i ülésén lefolytatta az egyes állami vagyont érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A bizottsági jelentésben olvasottak alapján megállapíthatjuk, hogy a javaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésének, tehát megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi és európai uniós jognak, és megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek.

A javaslathoz képviselői indítvány nem érkezett, csak a Gazdasági bizottság nyújtott be egy módosító indítványt. Ez egy jogtechnikai jellegű javaslat, amely az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló T/5046. számú törvényjavaslattal teremti meg az összhangot. Végül hadd emlékeztessem a tisztelt Házat arra, hogy a javaslat lényege, hogy előírja: a tulajdonosi joggyakorlók közül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elektronikus árverési rendszert működtessen, amint az már el is hangzott az előbbi felszólalásban is, amelynek keretében rugalmasan és folyamatosan értékesítheti az állami vagyont.

A javasolt rendelkezések előírása tulajdonképpen iránymeghatározás és feladatkijelölés a jövőre vonatkozóan az állami vagyongazdálkodás főszereplőjeként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére. Kérem, a fentiekre tekintettel támogassák a bizottsági jelentést és az összegző módosító indítványt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 176 2015.06.29. 2:19  175-178

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Nagykanizsa jelentős ipari és kereskedelmi múlttal rendelkező város az ország délnyugati határszélén. Az itt élők mindig is büszkék voltak városukra, ezzel együtt is jelentős kihívásokkal kellett megküzdeniük az elmúlt években, évtizedekben.

Jelenleg a legnagyobb probléma a munkanélküliség. Ezért fontos, hogy Nagykanizsa is része lett a „Modern városok” programnak. A megállapodás szerint a megtelt 150 hektáros ipari parkon kívül egy körülbelül 500 hektáros újabb ipari parkra számíthatnak az itt élők. Ugyanis az itteni, országos átlag feletti munkanélküliséget többek között az okozza, hogy elfogytak az ipari fejlesztési célokra rendelkezésre bocsátható ingatlanok.

Nagykanizsának azonban van egy gazdasági programja, amely biztosíték lehet arra, hogy az itteni ipari parkban a beruházások meg fognak valósulni, nem fog az üresen állni. A továbbiakban a várost délről elkerülő útra, és az M70-es út kétszer kétsávosra bővítésére is számíthatnak a helyiek. Az M70-es bővítése reményeink szerint már 2018-ra elkészül. Ezek a fejlesztési elképzelések is mutatják, miért különösen fontos, hogy Nagykanizsa is része lett a „Modern városok” programnak. Továbbá ennek a programnak a keretében egy 3 ezer ember befogadására alkalmas multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok épül, illetve egy 50 méteres fedett uszodát is kaphat a város.

A fejlesztések azonban nem ma kezdődtek. 2010 és ’14 között 15,6 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett a városba, ezen belül 4 milliárd forintból újítottuk fel a Kanizsai Dorottya Kórházat, amely ennek a fejlesztésnek köszönhetően nemcsak a megye, hanem az egész ország egyik legjobb kórháza lett.

Tisztelt Ház! Nagykanizsa gazdaságának fejlesztésével nemcsak Nagykanizsa lakói számára kell új munkahelyeket teremteni, hanem a környékbeli településeken, sőt a megyehatárokon túl élőknek is. A fejlesztésekkel a fő cél az, hogy használjuk Nagykanizsa országos jelentőségű gazdaságfejlesztési lehetőségeit, kedvező adottságait, és egy virágzó ipari, kereskedelmi és kulturális központ legyen Magyarország délnyugati kapujában.

Ezért kérdezem miniszter urat, véleménye szerint miként segíti Nagykanizsa és térsége fejlődését a „Modern városok” programja. Köszönöm megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 182 2015.06.30. 5:58  165-182

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megköszönni a véleményeket, a kritikákat, annak ellenére, hogy természetesen azokkal nem értünk egyet, és az aggodalmakban nem osztozunk. Ezzel a nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló javaslattal kapcsolatban engedjék meg, hogy most előterjesztőként foglaljam össze, hogy milyen módosító javaslatok érkeztek, és mi erről az előterjesztői álláspont.

A törvényjavaslatra azért volt szükség, mert az Akkreditáló Testület működésével kapcsolatban számos kifogás, panasz érkezett a vállalkozói szférából azzal, hogy túl lassúnak és drágának tartották az eljárásokat. Az összegző javaslat bemutatása előtt, amelyet az előterjesztők támogatnak, azonban hadd jegyezzem meg, hogy a bizottsági jelentés alapján a javaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésének, tehát megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi és európai uniós jognak és megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek; efelől tehát nyugodtak lehetünk.

A törvényjavaslathoz eredetileg Bánki Erik képviselőtársam nyújtott be módosító indítványt, ezt a Gazdasági bizottság T/5142/3. indítványa kiegészítette, majd a Törvényalkotási bizottság T/5142/6. összegző módosító indítványa további fontos szakaszokat illesztett a törvényjavaslathoz. A javaslat véleményem szerint egy fontos, bürokráciacsökkentő lépés, amely biztosítja, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testület felszámolása kiszámítható környezetben és eljárásrendben tudjon lefolyni; ez talán válasz a kétségekre.

Ennek érdekében az összegző indítvány rögzíti azokat az eljárási szabályokat és határidőket, amelyek az akkreditálás gyorsabb és folyamatos ellátását garantálják. Jogtechnikailag az összegző javaslat ezt úgy végzi el, hogy a Bánki Erik, valamint a Gazdasági bizottság által benyújtott módosító indítványokban foglaltakat tovább pontosítja, a felhatalmazó rendelkezést és a jogharmonizációs záradékot módosítja, valamint a hatályba léptető rendelkezés kiigazítását végzi el. A javaslat tartalmában definiálja az akkreditálást és a megfelelőségi értékelést, pontosan meghatározza az akkreditáló szerv feladatait, leírja az akkreditálási eljárás lépéseit és rögzíti elveit, amelyek közül a pártatlanságot és a gyors, egyszerű eljárás alapelvét emelném ki. Ezek voltak azok az elvek, amelyek az eddigi működés során sajnálatos módon nem valósultak meg sokak véleménye szerint, ezért van szükség az akkreditálás rendszerének átalakítására.

A javaslat részletezi továbbá az akkreditált szervezet és természetes személy felügyeleti vizsgálatának részletszabályait, a külföldi akkreditált státus elismerésének szabályait, valamint az akkreditált és természetes személyek nyilvántartását. A módosító javaslat rögzíti, hogy a törvényjavaslat néhány rendelkezés kivételével, ahol biztosítani kell az átmenetet, a kihirdetést követő napon hatályba lép. Ezen a ponton szeretném jelezni, hogy az akkreditálás folyamatossága nem kerül veszélybe, ugyanis az összegző javaslat alapján a törvényben szerepelni fog, hogy 2016. január 1-jétől az új akkreditáló szerv veszi át az Akkreditáló Testület tevékenységét. Az összegző javaslat elvégzi az uniós jogharmonizációval kapcsolatos feladatokat is.

Összegzésképpen hadd mondjam el, hogy a módosító javaslatok meghatározó része az eljárási jogfolytonosság kérdését is rendezi. A törvényjavaslatnak köszönhetően az akkreditációs eljárások Magyarországon lényegesen olcsóbbak és gyorsabbak lesznek, mint ahogy államtitkár úr ezt említette is. Az igazgatási szolgáltatási díjak az esetek jelentős részében törlésre kerülnek, például a változás­bejelentéshez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak köre fog jelentős mértékben szűkülni, ezek meg is fognak szűnni. Erre azért van szükség, mert például a jelenlegi jogszabály szerint még akkor is igazgatási szolgáltatási díjat, súlyos tízezreket kellett fizetni, ha egy akkreditált tevékenységet végző szervezet személyzetében változás történt. Az éves felülvizsgálati díj is meg fog szűnni, ami több tízezer forintjába került a cégeknek és szintén egy értelmetlen teher volt.

Az eljárási idő több hónappal, akár fél évvel is rövidebb lesz, mint korábban. Az eddigi joggyakorlat számos magyar vállalkozás működését és nemzetközi versenyképességét veszélyeztette, mert veszélybe került az akkreditációjuk, és emiatt a nemzetközi piaci pozíciójuk is megrendült. Az egyik legnagyobb nemzetközi akkreditációval foglalkozó laboratórium ‑ és itt válaszolok is Józsa István felvetésére; talán ez a lassú építkezés őszerinte jó, miszerintünk nem (Dr. Józsa István: Pont fordítva!) ‑, a minősítő szervezet hazai akkreditációja meglepő módon 2013. december óta nem tudott befejeződni, mert a jelenlegi jogi szabályozási körülmények közepette, illetve a jelenlegi Akkreditációs Testület működési hatékonytalansága következtében az akkreditációját nem tudták máig lezárni. Egyértelmű, hogy tűrhetetlen állapotok alakultak ki ezen a területen, amin a magyar gazdaság versenyképességének javítása és a magyar vállalkozók elvárásainak való megfelelés érdekében feltétlenül módosítani és javítani szükséges.

A fentiekre tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 4 2015.10.26. 5:28  1-4

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A nemzetközi migráció egyre fontosabb témakör nemcsak Magyarországon, hanem a többi újonnan csatlakozott ország, közép- és kelet-európai tagállam számára. (Moraj a Jobbik soraiban. ‑ Novák Előd: Az egy másik papír!) Érdemes megnézni, hogy milyen eszköze és lehetősége van a mindenkori kormányzatnak a beavatkozásra, és mi az, ami európai uniós viszonylatban tendenciának tekinthető.

A tendencia, hogy a felzárkózó országok esetében nő a migrációs hajlandóság, ami a kevésbé fejlett régi tagországok munkavállalóit is érinti. (Novák Előd: Ez egy másik válasz!) Magyarország egyébként egyáltalán nem áll rosszul ebben az összehasonlításban, és a régióban a magyarországi elvándorlás volt a legkisebb ütemű az elmúlt tíz évben. Miközben Romániában 10 százalék, Lengyelországban pedig 6 százalék körül mozog a migrációs ráta, azaz a kivándorlók munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya, addig nálunk ez 2 százalék. Ez azt jelzi, hogy Magyarországról mentek el legkevesebben az elmúlt időszakban külföldre dolgozni. Mindeközben természetesen le kell szögezni azt, hogy senki sem kényszerült elhagyni az országot. A kormány a külföldön történő munkavégzést lehetőségnek tekinti.

Munkaerőpiaci feszültség akkor alakul ki, ha a migráció egyirányú, és nem térnek vissza a külföldi munkát vállalók. A 2013-as gazdasági fordulat és a munkaerő iránti kereslet növekedésének hatására a Magyarországra visszatérők száma is emelkedett, de az egyenleg egyelőre kétségtelenül negatív, amelyen változtatni szükséges. Az elvándorlás ugyanakkor nem általánosságban probléma, hanem vannak bizonyos jól ismert szakmák, szakmacsoportok, ahol valóban komoly feszültségek alakulhatnak ki, az egyes szakterületeket érintő megoldást kell ezért találni. Ilyen például az egészségügyi, az informatikai vagy pedig a mérnöki foglalkozások.

A nemzetközi migráció fő iránya valószínűleg mindaddig így marad, amíg nagyok lesznek a jövedelmi különbségek, az új tagországok munkaerőpiaca ugyanis egyelőre nem tud versenyezni a nyugat-európai bérekkel. Miközben az európai uniós velünk együtt csatlakozott országok közötti bérszínvonal-különbség 10-15 százalék körül mozog, addig a fejlett országokhoz képest ennél két-háromszoros, sőt négyszeres különbség is előfordul. Ezért rendkívül fontos a bérfelzárkózás, ami egyértelműen csökkenti a migrációs hajlandóságot, és ösztönzi a hazatérést.

A kormány sokat tett azért, hogy ez a hazatérés-ösztönzés meglegyen, illetve az itthon tartás lehetősége minél szélesebb körben elterjedt legyen. A szociális partnerekkel egyeztetve öt év alatt 73 ezer forintról 105 ezer forintra, tehát 43 százalékkal emelte a minimálbért, 89 500 forintról 122 ezer forintra, tehát 36 százalékkal a garantált bérminimumot. Emiatt a nettó minimálbér emelkedése, családi adókedvezményt érvényesítő munkavállalók esetében 2011-2015 között folyamatosan és jelentősen, gyerekszámtól függően 15-48 százalékkal nőtt. A minimálbér családi adókedvezmény nélküli nettó reálértéke az adórendszer átalakítását követően 2013-tól emelkedik, a 2013-2015 közötti három évben összesen mintegy 11 százalékkal.

(11.10)

A családi kedvezmény nélkül számolva a reálkeresetek 5,2 százalékkal emelkedtek, különösen jelentős volt a növekedés a többgyermekes családokban, mivel két eltartott gyermek mellett 16 százalékos, míg három- vagy többgyermekes családban 37 százalékos volt a reálnövekedés.

2015-ben várhatóan tovább növekednek az átlagkeresetek, tehát a mutatók, a számok jók, ez a bizonyos olló remélhetőleg nem fog tovább növekedni. A közszférában a költségvetési egyensúly megteremtését követően 2013-tól folyamatos a reálkeresetek növekedése, 2013-2014-ben két év alatt összesen 12 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek a közfoglalkoztatás nélkül.

Tudjuk, hogy a fiatalok körében a legnagyobb az elvándorlási hajlandóság, ezért nagyon fontosak a fiatalok foglalkoztatását elősegítő támogatások. Szeretném elmondani, hogy már 2012-ben bevezettük az „Első munkahely” garanciaprogramot, majd 2013-tól a munkahelyvédelmi akcióterv egyik kiemelt csoportját is a fiatalok képezik. Az akcióterv keretében jelenleg 150 ezer 25 év alatti fiatal foglalkoztatási támogatása valósul meg, nem véletlen, hogy a 30 százalék feletti ifjúsági munkanélküliségi ráta jelentős mértékben 20 százalék alá csökkent. További jelentős foglalkoztatásnövekedést várunk az ifjúsági garanciaprogramtól.

Végül szeretném felhívni a figyelmét arra is, hogy az EU-csatlakozás óta ez a kormány dolgozott ki először programot a külföldön dolgozó fiatalok hazatérésének elősegítésére 100 millió forintos keretösszeggel. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A kormány a külföldi munkavállalást tehát nem másként, hanem esélyként kezeli, és mindent megtesz annak érdekében, hogy azok a programok, azok az elképzelések, amelyeket önök, ön megfogalmazott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), előbb-utóbb bevezetésre kerüljenek és megvizsgáljuk azt, hogy milyen lehetőségek vannak egyéb területen is az itthon maradás segítésének érdekében. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 128 2015.10.26. 2:09  125-132

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Két területen szeretnék pozitív folyamatokról beszámolni önnek. Az egyik terület a foglalkoztatottsági számok alakulása, a másik pedig a bérnövekedés, reálbér-növekedés, amivel kapcsolatban ön már számokat, adatokat mondott. De először nézzük a foglalkoztatási adatokat, mert azok legalább annyira fontosak azon a területen, amelyet ön megemlített felszólalásában és kérdésében.

A KSH jelentése szerint 2015 nyarán a foglalkoztatottak létszáma már 4 millió 251 ezer fő volt, a rendszerváltozás óta nem mértek ilyen magas foglalkoztatottságot Magyarországon. Csak az idén 134 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, azaz 3,2 százalékkal növekedett az előző évhez képest, az előző év azonos időszakához képest. Az elmúlt öt évet is nézzük meg! A foglalkozatási ráta 54,6 százalékról 64,5 százalékra javult, ami csaknem 10 százalékpontos növekedésnek felelt meg.

Néhány kiegészítést szeretnék tenni azokhoz az adatokhoz, amelyet ön az előbb a bér-, reálbér-növekedés kapcsán már elmondott. A bérek tekintetében is kedvező folyamatokról lehet beszámolni, immár több éve, több mint két éve hónapról hónapra töretlenül növekszik a bér, a reálbér a nemzetgazdaságban. Az elmúlt nyolc hónapban nemzetgazdasági szinten 4 százalékkal növekedett. Az augusztusi adatok még ennél is imponálóbb képet tárnak elénk, hiszen az utolsó nyári hónapban 5,4 százalékkal nőtt a bérek vásárlóértéke nemzetgazdasági szinten, a gyorsulás egyértelműen a közszférában növekvő bérkifizetéseknek köszönhető, de mellette a versenyszférában egész évben egyenletesen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) 3,5-4 százalék között mozgott a reálbérek emelkedése. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 132 2015.10.26. 1:08  125-132

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Nem volt idő a két percben arra, hogy a jövőről is beszéljek. Természetesen a foglalkoztatási adatok tekintetében is pozitív előrejelzést tudok mondani, legfőképpen azért, mert olyan programok indulnak, amelyek segítségével pontosan a közfoglalkoztatottak közül a versenypiacon való elhelyezkedést próbáljuk segíteni különböző támogatásokkal.

De a reálbér-emelkedés, béremelkedés kapcsán tette fel a kérdését, szeretnék néhány gondolatot mondani. A továbbra is alacsony infláció mellett arra számítunk, hogy a vállalkozói szférában az év végéig folytatódnak az eddigi tendenciák, tehát a 3,5-4 százalékos béremelkedések folytatódnak, tehát megvalósul az a 3 és 4 százalék közötti reálbér-növekedés. A közszférában pedig az első félévinél magasabb emelkedést prognosztizálhatunk az év hátralévő részében, hiszen a júliusban hatályba léptetett béremelések hatása a következő hónapokban fog érvényesülni, úgyhogy remélhetőleg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) mindenki érzi ezt majd a pénztárcája növekedésében. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 122 2015.11.02. 4:13  119-125

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnos azt kell mondanom, hogy a tények cáfolják azt, amit ön állításként megfogalmazott vagy éppen kérdésében próbált megfogalmazni állításként. Legtöbbször ön a KSH adataival vitatkozik akkor, amikor interpellációt vagy kérdést fogalmaz meg. Ugyan­is azzal kapcsolatban, amit például a munkahelyteremtésről, a foglalkoztatásról mondott, a tényadatok szerint 4 millió 265 ezer embernek van munkája Magyarországon, ez KSH-adat, képviselő úr. Ez 555 ezer fős növekedést jelent a 2010-es kormányváltás óta.

Még egy nagyon fontos szám, mert azt állította ön, hogy a versenyszférában nem nőtt a foglalkoztatottak száma. Ezzel ellentétben el lehet mondani azt, hogy a növekedésben döntően a versenyszférában létrejött munkahelyek voltak a meghatározók, ahol, szeretném hangsúlyozottan mondani, 332 ezerrel nőtt a létszám azzal szemben, amit ön itt az előbb állított. A foglalkoztatásban természetesen van egy szerkezetváltás, egyes ágazatokban többen, más ágazatokban kevesebben dolgoznak, de még egyszer szeretném ismételni: összességében soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatás a rendszerváltoztatás óta, mint napjainkban.

Szeretném önt emlékeztetni arra, hogy a pénzügyi válság előtti években 4-5 százalékos gazdasági növekedés mellett nem jöttek létre új munkahelyek Magyarországon, mert önök annak idején magas szinten tartották a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és járulékterheket, ezért a cégek nem bővítették a foglalkoztatotti létszámot. Ezzel szemben a munkahelyvédelmi akció keretében a kormány, a Fidesz-KDNP-kormány jelentős mértékben csökkentette a leghátrányosabb munkaerőpiaci helyzetű rétegek alkalmazási költségét. 2013-tól ’15 augusztusáig a versenyszférában több mint 310 milliárd forint munkahelyvédelmi kedvezményt vettek igénybe a munkáltatók. Ez a támogatási forma jelenleg már több mint 870 ezer munkavállaló foglalkoztatását segíti elő. Tehát ellentétben azzal, amit ön mondott, nincs tömeges munkahelymegszűnés sem Magyar­országon.

A kereskedelemmel kapcsolatban pedig elmondható, hogy a kiskereskedelmi forgalom 2013 júliusa óta folyamatosan növekszik, az augusztusi adatok szerint a forgalom volumene 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez a vegyes kiskereskedelemben 3,7 százalékos növekedést jelentett, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,6 százalékos növekedést jelentett, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,4 százalékos emelkedést jelentett az értékesítés területén. Tehát nem volt igazuk azoknak, így önnek sincs igaza, akik azzal riogattak, hogy tömeges elbocsátások lesznek a kiskereskedelemben, mert a forgalom növekedésével egyenesen arányban nőtt a foglalkoztatottak aránya.

A kiskereskedelem legalább ötfős vállalkozásainál ugyanis az alkalmazásban állók száma idén az első hét hónapban 187 ezer fő volt, ami 4 ezer fővel magasabb az előző év azonos időszakához viszonyítva. Miközben tehát a fogyasztói árak alacsonyak, a reálbérek növekednek, így az emberek többet költenek, nagyobb szükség van a kereskedelemben dolgozók munkájára is. A kormány munkájának is köszönhetően elindult egy olyan pályázati program, amelynek keretében több mint 100 milliárd forint áll rendelkezésre az álláskeresők foglalkoztatási támogatására. A szakképzett munkaerő fontosságára a kereskedelemben reagálva az Auchan Magyarország Kft. októbertől átfogó bérfejlesztési programot fogalmazott meg, felismerve azt, hogy a munkavállalók megtartásához elengedhetetlen a fizetések emelése.

Ezért várakozásunk szerint mind a kiskereskedelmi forgalom, mind a bérezés, mind a foglalkoztatók létszáma növekedni fog az elkövetkezendő időszakban. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 54 2015.11.16. 3:54  51-57

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Szerintem félretájékoztatták önt, mert a tárgyalások megindultak, hiszen a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának tagjai 2014. december 29-én egy megállapodás keretében vállalták, hogy 2015 februárjában a tárgyalásokat megkezdik három kiemelt témában.

Ezek közül szeretném azt idézni, amit ön is megemlített. Ezen témák egyike a különösen nagy mértékű fizikai vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javítása, figyelembe véve a korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetését is.

Szeretném tájékoztatni önt és az Országgyűlést is, ahogy említettem, hogy az ön állításával szemben a VKF keretein belül megalakult háromoldalú munkabizottságban a kormányzat, a munkaadók és a munkavállalók képviselői elkezdték ezt a munkát, és több alkalommal össze is ültek, tisztelt képviselő asszony.

Tehát félretájékoztatták önt az érdemi egyeztetések elmaradásáról, hiszen a fokozott egészségkárosodási kockázatok kezelését vizsgáló munkabizottság több bizottsági ülésen foglalkozott ezzel a témával. Sőt, a tárgyalásuk végén még egy dokumentum is született, egy összegzés is született, egy jelentésben foglalták össze a témában tett megállapításokat.

A megállapodásban foglaltak biztosításához szükségszerű volt azonban, hogy a bizottság munkája mellett ne kezdődjenek párhuzamosan zajló tárgyalások, az egyeztetések mederben tartásához elengedhetetlen volt annak szem előtt tartása, hogy a témakör megvitatásának fóruma a VKF illetékes munkabizottsága volt.

Ebből következően minden, e témában érkező egyeztetési kezdeményezést érintően tájékoztattuk a szakszervezeteket, hogy vegyék föl a kapcsolatot a VKF adott oldalának képviselőivel. Ez történt egyébként az ön által is említett mozdonyvezetők szakszervezetének tárgyalási kezdeményezése kapcsán is. Én beszélgettem velük, folytattam egy beszélgetést a képviselőjükkel, aki ezt el is ismerte. Tájékoztatásukat követően a munkabizottsági ülésen a szakszervezetek delegáltjai között a mozdonyvezetők szakszervezetének képviselője is részt vett.

Mindezek alapján úgy tekintettük, hogy az alelnöki képviselettel elfogadták a VKF-egyeztetésen való részvételt, és aktív szerepet vállaltak a munkavállalói oldal törekvéseinek elérésében.

Szeretném még elmondani azt is, hogy a szakbizottsági munka során több nyitott kérdés maradt a munkavállalói és munkáltatói oldal tagjai között, ezért a VKF monitoringbizottságának tagjai abban állapodtak meg, hogy e tárgykörben fennmaradt nézetkülönbségek áthidalása érdekében e keretek között tovább folytatjuk az egyeztetést. Ugyanis alapvető cél az egészséges és biztonságos munkahelyek létrehozása és működtetése.

El kell érni, hogy ne lépjen fel olyan károsító tényező a munkahelyen, ami veszélyeztetné a munkavállaló egészségét, illetve a munkavégző képességét. Ez a munka folytatódni fog. Jelenleg más témát tárgyal a VKF, de megállapodtunk abban, hogy a következő időszakban ez is napirendre fog kerülni. Tehát a kormány nyitott a felvetésekre.

(15.20)

Fontosnak tartjuk azonban, hogy ne csak olyan javaslatok valósuljanak meg, amelyeket a munkavállalók és a munkáltatók… ‑ pontosabban: olyanok valósuljanak meg, amelyeket a munkáltatók és a munkavállalók képviselői egyaránt támogatni tudnak, ehhez azonban a VKF keretein belül elkezdett egyeztetések ‑ mármint ahogy említettem - tovább­folytatása szükséges. Ez a munka folyamatban van. Meg fognak történni ezek a tárgyalások, úgyhogy kérem válaszom elfogadását. Köszönöm a figyelmét. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 92 2015.11.16. 4:20  87-95

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Éntőlem nem fogja a skandalum szót hallani semmire sem, de azért szeretném felhívni a figyelmét, ön most ezt úgy mondta, mintha ön lenne egy propagandista, és valamiféle olyanfajta propagandát próbál közvetíteni, ami az emberek kedvét veszi el, mert mindannak, amit ön mondott, majdnem hogy az ellenkezője igaz. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.)

Elkerülte valószínűleg a képviselő asszony figyelmét az, hogy a magyar gazdaság teljesítménye fokozatosan javul, a foglalkoztatottak száma nő, a reálbér növekszik, a minimálbér növekszik. Így azt lehet mondani, hogy a foglalkoztatás tartós növekedéséről beszélhetünk. És szeretném kiemelni, hogy nem a közfoglalkoztatásról beszélünk és nem is azokról, akik más munkahelyen, külföldi munkahelyen dolgoznak, hanem azokról, akik a versenyszférában helyezkedtek el, ugyanis a 2010-es kormányváltás óta több mint 330 ezerrel, pontosan 332 ezerrel dolgoznak többen magyarországi munkahelyen a versenyszférában.

Ez természetesen együtt jár azzal is, hogy szűkül a rendelkezésre álló munkaerő-tartalék, és a vállalkozások nehezebben találnak rendelkezésre álló megfelelő munkaerőt, olyat, amilyet ők akarnak.

(16.10)

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyengébb szakmai tudással rendelkező, kevesebb munkatapasztalattal rendelkező álláskeresők azok, akik nehezebben találnak munkát a versenyszférában, mert azt kell mondani, sajnos nem kapkodnak értük a munkaadók. Őszintén kell beszélni arról is, hogy a munkaerőhiány mértékére vonatkozó állítások rendkívül eltúlzottak, amit ön mondott, valószínű, a hazai sajtó egy részéből szedte ezeket az adatokat.

Az állami foglalkoztatási szolgálatra a társas vállalkozásoknak átlagosan csak mintegy másfél százaléka jelent be havonta munkaerőigényt, a KSH adatai szerint pedig a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál kevesebb mint 30 ezer betöltetlen pozíció volt 2015 második negyedévében. Valljuk be, hogy a közel 4,3 millió foglalkoztatotthoz képest ez nem egy hatalmas szám. Azt gondolom, hogy képviselő asszonynak komolyan át kellene gondolnia a véleményét, amikor egyedül a kormányt teszi felelőssé a hazai bérek színvonala miatt. Világosan kell látni ugyanis, hogy a munkavállalók többsége bérének a foglalkoztatók a meghatározói, ebben a kormánynak közvetlen szerepe nincs. Ebben a szektorban a béreket a munkaerőpiac kereslet-kínálati viszonyai, a vállalkozások költségviselő képessége, továbbá a munkavállalók és a munkaadók alkuja határozza meg.

A versenyszféra bérei természetesen kiemelten fontosak a kormány számára is, ezért teremtünk fórumot arra, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal meg tudjon egyezni például a minimálbér mértékében is. E tárgyalások szereplői nyilván fontos feladatuknak tartják, hogy a sok tekintetben változó munkaerőpiaci körülményekre, az egyes területeken megjelenő munkaerőhiány orvoslására is keressék a választ, és ezt így is teszik.

A kormány érdekelt abban is, hogy a minimálbér tovább növekedjen. Félrevezetőnek tartom azonban, hogy képviselő asszony a magyar nettó minimálbér elmaradásáról beszélt. Egyrészt reális összehasonlítást csak vásárlóerő-paritáson lehet végezni, amelyik azt mutatja egyébként, hogy a középmezőnyben vagyunk Európában, legfőképpen a közép-európai államok között. Másrészt nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az egykulcsos adórendszer a családi adókedvezményen keresztül figyelembe veszi az eltartottak számát is, ennek eredményeképpen a gyermekeket nevelő családok munkavállalóként alig fizetnek adót, vagyis kézhez vett bére gyakran egy munkavállalónak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) majdnem megegyezik a bruttó bérével. 2010-2014 között átlagosan 10 százalékkal nőttek a reálbérek (Az elnök jelzi az időkeret leteltét.), úgyhogy azok a gondolatok, amiket képviselő asszony itt megosztott velünk, nem állják meg a valóság próbáját. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 37 2015.11.17. 0:09  34-43

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Mindössze annyit szeretnék mondani, hogy a kormány természetesen támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 125 2015.11.30. 4:15  122-128

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ha lehet, akkor miután nem az interpellációjának teljes szövegét ismertette meg az Országgyűléssel, szeretnék egy mondatot kiegészíteni, amit ön írt az interpellációjában. Két országot említett, Horvátországot és Bulgáriát, ahol rosszabb a mutató, mint nálunk, de az interpellációban egy kicsit bővebben mondta, hogy Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban sem jobb a helyzet, mint nálunk. Ezt azért mondom, mert ön is elismerte burkoltan, hogy az elmúlt időszakban komoly eredményt sikerült elérni a fiatalok foglalkoztatása terén Magyarországon. De hogy ez így van, ahogy ezt burkoltan ön is elismerte, szeretnék néhány számot mondani, és elmondani néhány olyan eszközt, aminek a segítségével, többek között ezeknek a segítségével sikerült ezt elérni.

Nézzük az adatokat! 2012 és 2015 harmadik negyedéve között több mint 69 ezerrel nőtt a 15-24 éves foglalkoztatott fiatalok száma Magyarországon. Ennek eredményeképpen a foglalkoztatási ráta 19,2 százalékról 26,7 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az ifjúsági munkanélküliségi ráta 29,1 százalékról 16,7 százalékra esett vissza. Ilyen mértékű foglalkoztatottsági növekedésre a válság előtt nem volt példa. Emellett 2014-ben az inaktív 25 év alatti fiatalok mindössze 2,3 százaléka jelölte meg inaktivitásuk okaként munkahely elérhetetlenségét.

Nézzük meg, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a nem tanuló és nem dolgozó fiatalok, akiknek a számát körülbelül 26 ezerrel csökkentettük 2013 és 2014 között, lehetőséghez jussanak. Az egyik ilyen eszköz a munkahelyvédelmi akció. 2014 minden hónapjában 130-150 ezer fiatal foglalkoztatását segítette a jelentős uniós és hazai támogatással indított, fiatalok munkatapasztalat-szerzését elősegítő képzés; a vállalkozóvá válást támogató programok pedig nagyságrendileg több tízmilliárd forintból valósultak meg 2011-től.

A nem tanuló, nem dolgozó fiatalok számának további csökkentése érdekében a 2014-20 között rendelkezésre álló uniós forrásokból 200 milliárd forint felhasználásával a fiatalok elhelyezkedését segítő programcsomagot valósítunk meg „Ifjúsági garancia” cím alatt. A magyar „Ifjúsági garancia” már idén év elejétől garantált segítséget jelent a tartósan álláskereső 25 év alatti fiataloknak.

2014-20 között a programcsomag keretében összesen legalább 180 ezer 25 év alatti fiatalnak nyújtunk segítséget elhelyezkedéshez vagy elhelyezkedésüket segítő képzettség megszerzéséhez, vagy éppen gyakornoki elhelyezkedést, illetve vállalkozóvá válást ösztönző programok indításával.

A fiatalok munkaerőpiacra való belépését segíti elő továbbá a duális képzés ‑ amit ön is említett ‑ elterjesztését szolgáló intézkedések a szakképzés és a felsőoktatás területén.

A kormány a 2016-17-es tanévben tovább bővíti a hiányszakmák betöltését szolgáló ösztöndíjat, valamint a hallgatói kompetenciák az ipar számára releváns fejlesztése érdekében 2015-ben a felsőoktatási intézményekben ‑ 19 ilyen intézményben ‑ indult el a duális képzés.

A lemorzsolódást csökkentő, az iskolai átmeneteket elősegítő programok csak 2015 folyamán legalább 16 ezer diákot segítettek, az uniós finanszírozású, végzettség nélküli iskolaelhagyást csökkentő programok viszont sok ezer tanulót fognak segíteni 2016-ban.

Úgyhogy ezen adatok és szándékok ismertetése után, kérem, hogy fogadja el válaszomat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 193 2015.11.30. 2:18  188-197

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdést, hisz egy olyan kérdést fogalmazott meg és olyan kérdéskörben fogalmazta meg a gondolatait, amelyek kapcsán a turizmus világa nagyon sokat gondolkodott az elmúlt időszakban.

Való igaz, hogy a migrációs krízis tetőpontján, szeptemberben sokan jósolták azt, hogy a beutazó turizmusunk drasztikusan vissza fog esni. Leginkább attól lehetett tartani, hogy a nemzetközi médiában megjelent egyoldalú, a magyarországi helyzetet néha félelmetes képekkel lefestő tudósítások miatt elbizonytalanodnak a hazánkba készülő utazók. De az adatok azt mutatják, hogy nem így történt.

Mind a turisztikai szakma, mind pedig az ágazat államigazgatási irányítása megfelelően, higgadtan, de a helyzetet nem elbagatellizálva kezelte ezt a kérdést. Minden lehetséges fórumon és csatornán elmondtuk a fontos küldő piacainknak, hogy Magyarország teljesen biztonságos úti cél; nálunk senkinek sem kell sem a személyes, sem a vagyontárgyainak a biztonságát féltenie. Ebből is látszik, hogy az elmúlt hónapok kormányzati politikája migránsügyben jó volt, eredményes volt. És az is látszik, hogy az EU ezt egyre jobban, egyre határozottabban kezdi elismerni.

Ezenkívül annak a véleményünknek is hangot adtunk, hogy a migránsválságtól azért sem kell nagyon félteni a turizmust, mert az utazók döntő többsége nem a médiumokra figyel, hanem a saját tapasztalataira vagy az ismerősei tapasztalataira hallgatva dönti el úti céljait. A személyes utazói élmények pedig továbbra is egyöntetűen pozitívak Magyarországgal kapcsolatban.

Ezt bizonyítja néhány adat, amit szeretnék önnek mondani. Ha az év végéig nem történik nagy trendfordulat, akkor jó esély van arra, hogy idén a szálláshelyek vendégeinek száma meghaladja a 10 millió főt, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma a 25 milliót, a szálláshelyek összes bevétele pedig a 350 milliárd forintot. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Azaz úgy, ahogy ön a kérdésében megfogalmazta, ezek alapján a magyar turizmus ismét rekordévet zárhat.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 197 2015.11.30. 1:09  188-197

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden néhány számot, néhány adatot szeretnék mondani annak alátámasztására, amit megfogalmaztam az első két percben.

Néhány küldő ország vendégéjszakáinak a növekedését szeretném százalékosan mondani. Az Egyesült Királyságból például a vendégéjszakák száma 23 százaléknál magasabb értékben növekedett. Csehországból is közel 10 százalékkal többen jöttek és töltöttek itt vendégéjszakákat. Az USA-ból több mint 15 százalékkal növekedett a vendégéjszakák száma, de növekedett Hollandia, Románia, Lengyelország és Olaszország tekintetében is.

Tehát azt lehet mondani, hogy komoly növekmény van. És Budapestre célzott, de természetesen a vidék is kivette a részét ebből a növekményből, de azt kell mondani, hogy a főváros talán a legjobban. Egy nagyon érzékletes (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) adatot szeretnék mondani: a fővárosi szálláskihasználtság szep­temberben 90 százalékos volt. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 213 2015.11.30. 2:10  208-217

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértek azzal, amit mondott: az ország jövője múlik a fiatalokon és a fiatalok képzésén. Említett egy olyan programot, amit én is megemlítettem volna, és lehet, hogy egy-két mondattal még kiegészítem azt, amit ön mondott róla. De néhány olyan programot szeretnék ismertetni, amelyek ugyancsak a fiatalok munkahelyen való megmaradását vagy munkahelyi elhelyezkedését segítik, ugyanis a fiatalok foglalkoztatásának növelése, munkaerőpiacra való belépése, belépésének megkönnyítése deklaráltan a kormány egyik legfontosabb feladata.

(A jegyzői székben Gúr Nándort
Hiszékeny Dezső váltja fel.)

Egy ilyen program a most már három éve futó munkahelyvédelmi akcióterv ‑ pontosabban akció, hisz már nem terv, hanem működik ‑, amely az idén szeptemberben 164 ezer fiatal foglalkoztatását segítette. Ez egy jelentős uniós és hazai támogatással indított, a fiatalok munkatapasztalat-szerzését elősegítő képzési, vállalkozóvá válást támogató program. Nagyságrendileg körülbelül 50 milliárd forintot áldozott az állam erre a programra 2011-től. Ennek eredményeképpen több mint 71 ezerrel nőtt a 15-24 éves foglalkoztatott fiatalok száma. Ez azt jelenti, hogy 16,7 százalékra csökkentette a munkanélküliségi mutatójukat, a foglalkoztatási rátájuk pedig 26,7 százalékra emelkedett.

Egy másik ilyen program az ifjúsági garancia, amely idén az év elejétől garantált segítséget jelent a tartós álláskereső 25 év alatti fiatalok számára. 2014-20 között körülbelül 200 milliárd forintot fog fordítani a kormányzat ennek a támogatására, és 180 ezer 25 év alatti fiatalnak fogunk e program segítségével támogatást nyújtani. Az egy percben majd folytatom a továbbiakkal.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 217 2015.11.30. 1:05  208-217

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Folytatnám akkor: GINOP és VEKOP programok segítségével a fiatalok azonnali elhelyezkedéséhez nyújtunk olyanfajta támogatást, hogy piacképes szakképesítést tudnak e programok segítségével megszerezni. A Foglalkoztatási Szolgálat munkájának eredményeképpen közel 20 ezer fiatal állt munkába vagy kezdte meg a képzését november végéig. Tehát ezek is futó programok.

És még egy programra szeretném fölhívni a figyelmet, kiemelve azt, amit ön is említett már a vállalkozóvá válás segítésén túl, hogy egy gyakornoki program is indul, amelynek keretében 15 milliárd forint felhasználásával támogatjuk az olyan kkv-kat, amelyek közép- vagy felsőfokú szakképesítéssel rendelkező, nem dolgozó és nem tanuló fiatalok foglalkoztatását vállalják. A felsorolt programok a 2014-2020 közötti időszakban folyamatosan elérhetők lesznek, és segítséget jelentenek majd az arra igényt tartó fiatalok számára. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 12 2015.12.01. 5:25  9-12

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány ismeri a problémát és a helyzet súlyosságával is tisztában van. Bizonyára emlékszik arra, hogy tavaly év végén, decemberben volt egy parlamenti vitanap, amelyik ezzel a kérdéssel foglalkozott. (Farkas Gergely: Mi kezdeményeztük.) S azt kell mondani megállapításként, sajnos az volt a vége ennek a vitanapnak, hogy bár az ellenzéki pártok a problémát felvetik és elmondják az ezzel kapcsolatos véleményüket, de rövid távú megoldást igazából ők sem tudnak javasolni, ugyanis nehéz ezt úgy megtenni, hogy a gazdaság fejlesztése nélkül, a foglalkoztatás emelése nélkül komoly eredményeket lehetne elérni.

De azért azt meg kell állapítani, hogy nemcsak a kifelé irányuló migráció van jelen ma Magyarországon, hanem visszafelé is jönnek a külföldön munkát vállaló dolgozók. Igaz, hogy jelen pillanatban, ma még az mondható, hogy a külföldi munkavállalás nagyobb mértékű, erőteljesebb, mint a hazajövetelük. De hogy mit tettünk ennek érdekében és a környező országokkal összehasonlítva milyen helyzet van ma Magyarországon, e tekintetben szeretnék néhány gondolatot mondani önnek reagálásképpen a felvetésére.

(9.30)

Ha a környező országokat nézzük, és kettőt mondanék, Lengyelországot és Romániát példaként, akkor Magyarországon jobb a helyzet. Ugyanis Romániában 10 százalék, Lengyelországban 6 százalék körüli a migrációs ráta, azaz a kivándorlóknak a munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya ennyi; nálunk ez körülbelül 2 százalék. Ez azt jelzi, hogy Magyarországról mennek el jelen pillanatban a legkevesebben, az elmúlt időszakban Magyarországról mentek el legkevesebben külföldre dolgozni. Azt le kell szögezni, hogy nem kényszerül senki sem külföldi munkavállalásra Magyarországon, ezt mindenki saját elhatározásából teszi meg. Természetesen ez nem örömteli mondat, amit most mondtam.

De mit tesz a kormány annak érdekében, hogy minél kevesebben válasszák a külföldi munkavállalást? Szeretnék néhány gondolatot mondani. Például az elmúlt időszakban több olyan programot sikerült bevezetni, több olyan program fut, aminek segítségével a munkáltatók több pénzt tudnak adni, és a munkavállalók több fizetést tudnak kapni az elvégzett munkáért. Ezért egy egyszerű példát szeretnék bemutatni, ami követhető és egységes lehet. A kormány a szociális partnerekkel egyeztetve az elmúlt öt évben 73 500 forintról 105 ezer forintra, tehát 43 százalékkal emelte a minimálbért, 89 500 forintról 122 ezer forintra, tehát 36 százalékkal a garantált bérminimumot. Emiatt a nettó minimálbér reálértéke a családi kedvezményt érvényesítő munkavállalók esetében 2011 és 2015 között folyamatosan és jelentős mértékben nőtt.

El kell mondani, hogy annak érdekében, hogy minél több fizetést vigyenek haza, és minél kevesebben legyenek érdekeltek emiatt a külföldi munkavállalásban, komoly intézkedéseket hozott a kormányzat. 2013-ban elfogadásra került a pedagógus-életpályamodell, amely öt éven keresztül folyamatos béremelést biztosít a köznevelésben részt vevő oktatók, pedagógusok számára. Az idén július 1-jétől átlagosan 30 százalékkal emeltük, a következő négy évben pedig további 20 százalékkal növeljük a rendvédelmi dolgozók és katonák bérét, szintén egy életpálya keretében. 2016 júliusában terveink szerint elindíthatjuk a kormánytisztviselői életpályát, és a szociális ágazatban dolgozók életpályarendszerén is dolgozunk, valamint az egészségügyben két ütemben átlagosan 27 százalékkal növeltük a szakdolgozók és az orvosok keresetét.

Azt is meg kell említenünk, hogy az elvándorlás tekintetében a legérintettebb a fiatalok korosztálya, amit ön is említett. Ennek a korosztálynak az itt-tartásáért is megteszünk mindent. Egy ilyen programot hadd említsek önnek. Erről szólt például a „Gyere haza, fiatal” program, amelynek célja most első körben az Angliában dolgozó magyar fiatalok hazatérését segítette.

Vagy említhetjük a munkavédelmi akciótervet, ahol a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatásához a munkaadók jelentős támogatást kaptak. Vagy éppen a 25 év alatti fiataloknak a vállalkozóvá válását is segíti ez program. És még lehetne két-három olyan programot említeni, amelyek segítségével a fiatalok itthon tartását próbálja a kormányzat a munkaadókkal együtt elérni.

Kérem azt, hogy ezt vegye figyelembe, és a következő megnyilvánulásokban ne ijesztegesse a magyar fiatalokat, a magyar munkavállalókat, hanem támogassa az itthon maradásukat. Köszönöm figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 74 2015.12.07. 2:23  71-74

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Nem tudom, hogy amikor a statisztikát nézte, átgondolta-e, kikről beszél, kiket emel ki a statisztikából. Ők azok többségükben, akik már hosszú idő óta munkanélküliek voltak. Ők korábban gyakran a munka világától távol kerültek, sokszor jövedelemmel nem rendelkeztek, vagy ha igen, akkor a foglalkoztatást helyettesítő támogatás alacsony összegével voltak kénytelenek beérni. Ha gyereket neveltek, akkor még nehezebb helyzetbe kerültek. Hol szerepeltek 2010 előtt ők ebben a statisztikában? Erről nem beszélt, képviselő asszony. A munkavállalók között biztosan nem, hiszen munkanélküliek, illetve segélyezettek voltak ebben az időben.

A kormány kiemelt célja ‑ és ebben ma sincs változás ‑, hogy ezeknek az embereknek a helyzetén javítani kell, javítani akarunk, mégpedig azzal, hogy munkához juttatjuk őket. Ennek egyik eszköze a közfoglalkoztatás. Foglalkoztatáspolitikánk a munkaerőpiacon leginkább hátrányos helyzetű rétegeket is megcélozza, és őket támogatja ezen intézkedések keretein belül. Ezzel éppen azoknak a rétegeknek tudunk nagyobb segítséget, nagyobb támogatást nyújtani, az elhelyezkedésükhöz is, akik iránt a munkáltatók csak mérsékelt érdeklődést tanúsítanak. Az egyre kevesebb segélyen élő és a korábban segélyezett tömegek a közfoglalkoztatásnak is köszönhetően tehát immár dolgozók lettek. A dolgozók körében nagyobb statisztikai arányt tesznek ki az alacsonyabb iskolai végzettségű, alacsonyabb jövedelmű munkavállalók. Ezért tud kiemelve az összefüggéseiből olyan statisztikai adatokat idézni, mint amiket a kérdésében tett.

Szeretném hozzátenni, a KSH kiadványában az is szerepel, hogy az egy főre jutó éves nettó jövedelem 4,8 százalékkal haladta meg az előző évit. Ez azt jelenti, hogy jelentős mértékben, közel 5 százalékkal emelkedtek a reálbérek. Nem ilyen mértékben, de a közfoglalkoztatottak körében is emelkedtek a reálbérek. Ezt szeretném a figyelmébe ajánlani, amikor kiemel statisztikai adatokat, és nem összefüggésében nézi azokat. Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 78 2015.12.07. 2:28  75-78

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését. Megpróbálok minél több kérdésére kielégítő választ adni, viszont a két perc nem biztos, hogy elég annak a felsorolására, mi mindent tettünk annak érdekében, hogy jó minőségű szaktudással rendelkező emberek jó minőségű munkahelyen tudjanak elhelyezkedni. Szó sincs arról, hogy a kormány az alacsony presztízsű munkahelyeket kívánja tömegesen Magyarországra telepíteni. Hosszasan lehetne sorolni azokat a Magyarországon működő és a legfejlettebb technológiákat alkalmazó nemzetközi nagyvállalatokat és közepes vállalatokat, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá a magyar munkaerő szakmai tudásának és felkészültségének javításához.

Ami a tankötelezettség korhatárát illeti: ez az Európai Unió legtöbb tagállamában Magyarországhoz hasonlóan 16 év, viszont ön is tudja, hogy a köznevelésről szóló törvény legutóbbi módosítása 25 éves korig hosszabbította meg a nappali rendszerű is­kolai oktatásban történő részvétel lehetőségét, pél­dául a szakképesítés, a szakmunkás-bizonyítvány meg­szerzését is. A szakképzési rendszer területén is jelentős változások történtek a közelmúltban, amely­nek célja a szakképzés színvonalának emelése, megfelelő számú jól képzett, széles körű alapismeretekkel bíró szakember képzése. Emellett a mostani tanévtől az állam már a második szakképesítés megszerzését is támogatja, a következő tanévtől pedig a szak­gimnáziumokban tanulók az érettségi mellett egy, a munkaerőpiacon jól használható, értékes szakképesítést is szerezhetnek.

Ezenkívül szeretném elmondani azt is, hogy nagyon komoly pénzbeli támogatást, pályázati pénzeket ad a kormányzat a kis- és közepes vállalkozóknak ahhoz, hogy a termeléskapacitásukat bővíteni tudják, ehhez viszont jó minőségű szakembereket keresnek, amit a szakképző rendszerből tudunk biztosítani szá­mukra. Összességében, hogy ne fussak ki nagyon a két percből, azt mondhatom, hogy különböző jogcímeken a kis- és közepes vállalkozások több mint 200 milliárd forintot tudnak majd felhasználni ilyen jellegű fejlesztésekre. Ebbe természetesen nem értem bele a következő időszakban a kutatás-fejlesztésre fordítható közel 700 milliárd forintos pénzügyi cikluson belüli összeget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 22 2015.12.14. 5:22  19-22

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Talán fölfoghatjuk a hozzászólását egy politikusi túlzásoktól hemzsegő gondolatsornak vagy éppen egy költői túlzástól hemzsegő gondolatsornak. Hiszen azokat az ügyeket, amiket itt fölhozott, nem tudom, honnét szedte. Statisztikai adatok bizonyítják az ellenkezőjét annak, amit ön mond. Néhány adattal, néhány ténnyel szeretném cáfolni azokat a gondolatokat, amiket ön itt elmondott. Hiszen gyászos képet festett a magyar fiatalok helyzetéről Magyar­országon és az ő jövőjükről. Ellenben elhallgatják minden egyes ilyen felszólalás alkalmával azt, hogy a magyar gazdasági és foglalkoztatási statisztikai adatok pont az ellenkezőjét mutatják annak, amit önök mondanak.

Pedig van mit elmondani, pozitívat is elmondani ezekről. A magyar kormány gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek eredményességét ugyanis, ahogy mondtam, a statisztikai adatok bizonyítják. Negyedik hónapja meghaladja a négymillió főt a foglalkoztatottak száma Magyarországon. A gazdaság tartós növekedési pályára állt, és ezt az is bizonyítja, hogy folyamatosan növekszik a gazdaság, de hogy a bér oldaláról is megnézzük azt, amit ön többször itt elmondott, akkor 2010 és ’14 között a reálbérek 10,8 százalékkal nőttek a családi adókedvezmény hatását is figyelembe véve. Ezen belül az átlagosnál jóval nagyobb mértékben gyarapodott a nagycsaládosok bérének vásárlóereje. Az idén az első 9 hónapban a reálbér 4,2 százalékkal nőtt, tehát ez cáfolat arra, amit ön mondott.

A munkahelyek számának növekedése határozottan javítja a fiatalok itthoni elhelyezkedését is. Több alkalommal már itt napirend előtti felszólalásban vagy éppen azonnali kérdésben, interpellációban kellett elmondanom azt, de megismétlem itt, amit most mondani fogok, szeretném fölsorolni mindazokat a lépéseket, amiket a kormány tesz annak érdekében, hogy a fiatalok minél nagyobb arányban legyenek foglalkoztatva. És ezeknek megvan az eredménye, hiszen Magyarországon a foglalkoztatási rátájuk 17,6 százalékról 26,7 százalékra emelkedett, ha a 2010 és 2015 közötti adatokat nézzük. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 28,2 százalékról 16,7 százalékra esett vissza. Tehát nem igaz az, hogy a fiatalok nem találnak maguknak munkát, mert találnak, és egyre nagyobb a foglalkoztatási arányuk. Ilyen magas foglalkoztatási arányra ugyanis, amit az előbb mondtam, nem volt a válság előtt sem példa.

A kormány továbbra is megtesz mindent annak érdekében, hogy a fiatalok minél nagyobb számban találjanak munkát Magyarországon maguknak. Két tervet, két megvalósult akciót szeretnék önnek mondani ezzel kapcsolatban. A munkahelyvédelmi akció keretén belül 2014-ben az év minden hónapjában körül­belül 150 ezer fiatal kapott segítséget, és a mun­kahelyvédelmi akció segítségével sikerült a munkahelyüket megtartani. A program nagyságrendje pedig 50 milliárd forintos volt, ami 2011-től számítandó. A nem tanuló és nem dolgozó fiatalok számának további csökkentése érdekében 2014 és 2020 között rendelkezésre áll körülbelül 200 milliárd forint, ami ugyancsak arra használható fel, hogy ezek a fiatalok, akik nem dolgoznak éppen, nem tanulnak, munkát találjanak maguknak. Ennek keretében legalább 180 ezer fiatalnak tudunk segítséget nyújtani, vagy úgy, hogy képzést kapnak, vagy pedig az elhelyezkedésüket fogjuk segíteni.

A fiatalok munkaerőpiacra való belépését segíti továbbá elő a duális képzés elterjesztése, hogy munkahelyi körülmények között tanulják meg a szakmát, s minél könnyebben tudjanak ezzel elhelyezkedni. Sőt, hozzá kell tenni, hogy a második szakma megszerzése is ingyenes lesz, ez megint a szakképzettség kiterjesztését és a szakképzett munkaerő hiányát próbálja ellensúlyozni. Emellett a duális képzésben részt vevő vállalatok száma is növekszik, hogy minél jobb legyen a szakmunkásképzés, minél alaposabb legyen. 2014-ben több mint 31 milliárd forintot fordítottunk erre. Mindezeken túl azon is dolgozik a kormányzat, hogy minél kevesebben essenek ki a képzésből. Ezért az iskolaelhagyási program keretén belül is körülbelül 7 ezer tanulót fogunk támogatni 2016-tól.

Ezek a programok mind azt segítik, hogy a fiatalok minél könnyebben, minél hatékonyabban tudjanak elhelyezkedni a magyar munkaerőpiacon. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
128 42 2016.02.16. 2:35  41-50

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! 2015 novemberében egyezményt kötöttünk az Iráni Iszlám Köztársasággal a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről. A meg­állapodás a miniszterelnöki határozatban kapott felhatalmazás alapján lefolytatott egyeztetések és a kormány döntését követően került aláírásra Teheránban.

A megállapodás alkalmazása kizárja a magánszemélyek, illetve a vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását, meghatározva, hogy az egyes jövedelemfajták, illetve vagyontípusok tekintetében melyik szerződő államnak milyen körben van adóztatási joga. A megállapodás a szerződő felek illetékes hatóságai számára lehetőséget ad az adóügyi információcserére, továbbá arra is, hogy bármelyik szerződő fél egyeztető eljárást kezdeményezzen a megállapodásban foglaltaknak megfelelő végrehajtás érdekében.

A magyar-iráni adóegyezmény tartalmilag kiegyensúlyozottan igazodik a partnerállamok gazdasági érdekeihez, a jövedelem és a vagyon adóztatásának rendezését tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD-modellegyezményben és annak kommentárjában elfogadott elveknek és szabályoknak. Emellett összhangban van az általunk eddig megkötött más, kétoldalú adóegyezményekkel, jól szolgálja a kétoldalú kapcsolatok fejlődését és a befektetők érdekeit.

Az adóegyezmény létrehozásának szükségességét alátámasztja, hogy Irán gazdasági nyitását követően a megállapodás révén a régiónkból például Ausztriához, Szlovéniához, Horvátországhoz, Csehországhoz vagy Szlovákiához hasonlóan Magyar­ország is rendelkezni fog az üzleti kapcsolatok fejlesztéséhez nélkülözhetetlen, az adóztatási kérdéseket rendező nemzetközi szerződéssel, ami az ország versenyképességének megőrzését is szolgálja. Ahhoz, hogy a napirenden szereplő nemzetközi szerződés a belső jog részévé váljon, szükséges kötelező hatályának elismerése és jogszabályban való kihirdetése. Tekintettel arra, hogy az adóegyezmény kizárólagos törvényhozási tárgyat érint, kihirdetésére csak törvényben kerülhet sor.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni majd szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
128 50 2016.02.16. 6:58  41-50

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindössze szeretném megköszönni a hozzászólásokban megfogalmazott gondolatokat, támogató mondatokat, támogató javaslatokat. Még egyszer szeretném megkérni önöket, hogy majd a szavazás során, úgy, ahogy elhangzottak itt a vezérszónoklatokban és a hozzászólások során, támogassák szavazataikkal a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
128 52 2016.02.16. 5:05  51-90

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kormányhatározatban döntött arról, hogy támogatja a Magyar Olimpiai Bizottság és a Fővárosi Önkormányzat 2024. évi XXXIII. olimpiai játékok, valamint a XVII. paralimpiai játékok Budapesten történő megrendezésére vonatkozó pályázatát. Az olimpia egy olyan jelentős, a társadalom egésze számára kiemelt fontossággal bíró esemény, amely már a pályázat során is kiemelt társadalmi-gazdasági szerepvállalási igénnyel bír. Erre tekintettel meg kell teremteni annak feltételeit, hogy az olimpiai pályázat megírására elegendő forrás álljon a pályázat megírásáért felelős nonprofit gazdasági társaság részére.

Mindezek tükrében az önök előtt fekvő törvényjavaslat egy új adóösztönző rendszer, konkrétabban egy új társaságiadó-kedvezmény bevezetésére tesz javaslatot, ami lehetőséget teremt arra, hogy a gazdasági társaságok üzleti eredményükből támogatást nyújthassanak a Budapest Főváros Önkormányzata és a MOB által alapított, zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság részére a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. paralimpiai játékok budapesti rendezése érekében benyújtandó pályázat költségeinek fedezésére.

E rendszer bevezetése révén, hasonlatosan az adószabályok meglévő logikája mentén már működő más kedvezményrendszerekhez, a támogatási hajlandósággal egyébként rendelkező adózók is érdekeltté válnak a forrásbiztosításban. Az új támogatási rendszerben a társaságiadó-alanyok az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaság számára az olimpiai pályázat lebonyolításával összefüggésben felmerülő költségek támogatására adhatnak visszafizetési kötelezettség nélküli támogatást, juttatást. E támogatásért cserébe a támogató adózók a már sikeresen működő sport-, illetve kulturális támogatások nyújtásához hasonlóan adókedvezményre lesznek jogosultak.

Az adókedvezmény az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaság által kiállított támogatási igazolás alapján vehető igénybe, amelynek kiállítási módjáról a törvényjavaslat sporttörvényre vonatkozó fejezete rendelkezik. A javaslat szerint az adókedvezmény, hasonlóan a hatályos szabályok szerinti sport és kultúra támogatásának adókedvezményeihez, a támogatás adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás naptári évét követő 6. naptári évben lezáruló adóév adójából érvényesíthető.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A javaslat sporttörvényre vonatkozó módosítása a társasági adó rendszerében bevezetésre kerülő, olimpiai pályázat támogatása adókedvezményéhez kapcsolódó támogatási igazolás kiállításának feltételeit és eljárásrendjét szabályozza. A javaslat szerint a támogatás fogadására jogosult olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős társaság a felek között létrejött támogatási megállapodás alapján állítja ki a támogatási igazolást. A támogatási igazolás tartalmazza az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát és a támogatás összegét.

Az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős társaság a törvényi feltételek fennállása esetén a tá­mogatási megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül állítja ki a támogatási igazolást. A támogatási igazolás az állami adóhatóság egyidejű értesítése mellett visszavonásra kerül, ha a támogató a támogatási szerződésben foglaltakat nem teljesíti. A javas­lat az átláthatóság biztosítása érdekében kimond­ja, hogy a társasági adókedvezménnyel csak azok az adózók élhetnek, akik a támogatási megállapo­dás megkötésekor köztartozásmentes adózónak minősülnek.

A sporttörvény módosítására vonatkozó javaslat meghatározza az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős társaság által gyűjthető forrás összegét. A javaslat szerint az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős társaság által kiállított támogatási igazolások 2016-ra és ’17-re vonatkozóan együttesen számított értéke nem haladhatja meg a 19 milliárd forintnak megfelelő értéket. A javaslat biztosítja, hogy az olimpiai pályázat lebonyolítására biztosított támogatói források mindenképpen az olimpiai célkitűzésekkel összefüggésben hasznosuljanak.

A javaslat kimondja, hogy az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaságnak a 2017. december 31-ig fel nem használt támogatást a központi költségvetés számára kell visszautalnia 2018. január 31-ig. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a javaslat az adózókat érdekeltté teszi, és olyan társadalmi-gazdasági összefogásra sarkall, amely nagymértékben hozzájárulhat az olimpiai pályázat sikeréhez, végeredményben ahhoz, hogy Magyarország olimpiát rendezhessen. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
128 90 2016.02.16. 6:32  51-90

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Furcsán éreztem magam, mert nem akarnék számokkal példálózni és belebonyolódni úgy, ahogy Gúr Nándor megtette ezt a hozzászólásában, de nagyon nagy arányban nem a törvényjavaslatról volt szó a vita során, hanem mindenről. Talán az is oka, hogy a szünet utáni első vitanapon vagyunk, és az elmúlt jó pár hét, ami mögöttünk van, nem adott lehetőséget az ellenzéki képviselőknek arra, hogy kibeszéljék magukat, és megtalálták az első adandó alkalmat arra, hogy nem a témával kapcsolatos, hanem a saját gondolataik során magukban feltolult gondolatokat közöljék velünk.

Ha megengedik, akkor én tényszerűen olyan felvetésekre szeretnék válaszolni, amelyek elhangzottak, és a tao felhasználásának módjával vagy azzal kapcsolatban feltett kérdéseket válaszoljam meg. Hadd mondjam azt - még mielőtt itt elkezdeném a hozzászólásomat részletesebben kifejteni -, hogy az a dicshimnusz vagy az a győzelmi induló, amit a Sport XXI kapcsán hallottunk, azért természetesen eredményezett olyanokat is, létrehozott olyan létesítményeket, amelyek esetében, ha a fenntartó önkormányzatot nem segíti ki az Orbán-kormány a hitelkonszolidációval, az önkormányzati konszolidációval, akkor lehet, hogy az a bizonyos önkormányzat csődöt jelentett volna, mert egyébként minden ígéret ellenére szinte teljes egészében az önkormányzat terhe lett azoknak a tornatermeknek a felépítése, amelyek megvalósultak ezen elképzelés során.

(Gelencsér Attilát a jegyzői székben
Móring József Attila váltja fel.)

És akkor visszatérve magára a törvénytervezetre és a reagálásra, ahogy a felszólalásukban többen is említették, a kormány a korábbiakban már döntött a Magyar Olimpiai Bizottság és a Fővárosi Önkormányzat támogatásáról az olimpiai és paralimpiai játékok budapesti megrendezésére irányuló pályázat kapcsán. A kormányzati céllal összhangban a társaságiadó-alanyok támogatása, ahogy arra a törvényjavaslat is utal, az olimpiai pályázat lebonyolításával összefüggésben felmerülő költségek finanszírozását szolgálja a befizetések mértékétől függően, részben vagy akár egészben csökkentve a szükséges központi költségvetési forrásokat. Talán Szilágyi képviselőtársam egyik kérdésére, felvetésére ez is válasz.

(13.20)

A törvényjavaslatban megfogalmazott támogatás lehetősége csak a törvénymódosítás hatálybalépését követően elérhető, viszont a pályázattal kapcsolatban már a taopályázat-támogatások rendelkezésre állását megelőzően is keletkeztek kiadások, mivel ezeket szükséges finanszírozni, ezért az 1036/2016. kormányhatározattal biztosított támogatás szintén az 1962/2015-ös kormányhatározatban foglaltak végrehajtásához járul hozzá. Tehát van pénz, ehhez járul hozzá lehetőségként, ha a mostani törvénymódosítás elfogadásra kerül.

A törvényjavaslat révén a pályázat professzionális megírásának feltételei teremtődnek meg. Ennek legfőbb eszköze a taotörvény jövőbeni kedvezménye, amely működési logikája a már meglévő kedvezményekhez képest újdonságokat nem tartalmaz. Reagálva még egyszer az elhangzott megjegyzésekre, hozzáteszem, hogy az új rendszer nem jelent forráselvonást sem a látvány-csapatsportoktól, sem az előadó-művészeti szervezetek, sem a filmalkotások támogatásától. Ennek oka, hogy a nyújtható támogatások kizárólag az adófizetői hajlandóságon múlnak.

Az adókedvezmény kapcsán kiemelném, hogy annak mértéke korlátozott, a számított adó 70 százalékáig érvényesíthető, az elérhető adóelőny mértéke 2,5, illetve 4,75 százalék, tehát az elérhető adóelőny korlátozott mértékű. Ne felejtsük el, hogy mindezen adóelőny révén az elmúlt időszakban munkahelyek jöttek létre, beruházások valósultak meg, javultak az utánpótlás-nevelés feltételei, és megnövekedett az aktív sportolók száma. Tehát összességében közép- és hosszú távon ezen ráfordítások megtérülnek majd mind nemzetgazdasági, mind társadalmi szinten. Biztosan vagyunk benne, hogy a meglevő szabályozási környezet, a támogatás adózási vonatkozása tekintetében megfelelő mértékű átláthatóságot, ellenőrzöttséget biztosít, ez pedig azt is jelenti, hogy az olimpiai pályázatokhoz kapcsolódóan is e feltételek lesznek irányadóak.

Az átláthatóság érdekében a törvényjavaslat rögzíti, hogy az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit társaság köteles, mint ahogy ezt már mondtam, a 2017. decemberig fel nem használt támogatást a központi költségvetés részére visszautalni 2018. január 31-éig. Tételesen mondom, hogy hova és hogyan történik mindez: ezt az összeget az 42-es, a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 4-es egyéb költségvetési bevételi cím és 1-es vegyes bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton belül kell elszámolni.

Szintén e körben említhető, hogy a T/8840. számú törvényjavaslat szerint az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit társaság által kiállított támogatási igazolások 2016-ra és ’17-re vonatkozóan együttesen számított értéke nem haladhatja meg a 19 milliárd forintnak megfelelő értéket. Ez biztosítja, hogy ez az értékhatár betartható legyen.

Annak örülök, hogy a felszólalók többsége támogatja az olimpiai pályázat sikerre jutását. Arra kérném, hogy a kétségek megfogalmazása ellenére, ha egyszer a Jobbik például támogatja az olimpia megrendezését, ne legyen akadálya az igen gomb megnyomásának e törvényjavaslat módosításakor a képviselőcsoport tagjai számára, hisz eddig is átlátható volt a taorendszer, eddig is a nemzetgazdaság és a sportolni vágyó fiatalok érdekét szolgálta. Ez pedig az olimpia megvalósulása esetén ugyanezt teszi. Kérem az önök támogatását is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 164 2016.02.29. 1:42  161-168

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisz­tériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy, ahogy ön mondta, a kiskereskedelem kiemel­kedően jó teljesítményt mutat a 2015. évben. Nem­zet­közi összehasonlításban a magyar kiskeres­ke­del­mi forgalom volumenjének növekedése december­ben éves alapon az ötödik leggyorsabb volt az Euró­pai Unióban. A kiskereskedelmi forgalmi adatok megerősítik, hogy a háztartások vásárlási kedve visszatért, hiszen jövedelmi kilátásaikat sokkal pozi­tívabbnak látják. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy tovább javult és így közel kétéves csúcsra emelkedett a fogyasztói bizalom januárban. A lakosság vásárló­erejét támogatja egyrészt az alacsony infláció, a növekvő keresetek és az élénkülő foglalkoztatás. A magyar fogyasztók sokkal kedvezőbbnek ítélik meg a személyes pénzügyi helyzetüket, a munkahelyi kilátásokat és saját vásárlási hajlandóságukat, mint egy évvel korábban.

2016-ban a kiskereskedelmi forgalom további növe­kedése várható, amelyet a devizahitelek rende­zé­sén túlmenően a további emelkedő reáljö­vedel­mek, a rekordméretű foglalkoztatás, illetve olyan in­téz­kedések, mint a kétgyermekesek családi adóked­vez­ményének megemelése, egyes állami közszol­gáltatások díjának, valamint bizonyos illetékeknek a mérséklése vagy eltörlése, illetve a személyi jöve­delemadó egy százalékpontos csökkenése is támogat.

Így kérdésére röviden a válasz az, hogy 2016-ban továbbra is folytatódhat a kiskereskedelem bővü­lése. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 168 2016.02.29. 1:07  161-168

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Egy számot szeretnék mondani: az elmúlt egy évben közel kétezer fővel vagy több mint kétezer fővel nőtt a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma, tehát az az aggodalom, ami a vasárnapi pihenőnap bevezetése előtt megfogalmazódott sokak szájából, az nem lett igaz, nem valósult meg. Érdekünk egyébként az, hogy senki se ügyeskedjen, és ne abból próbáljon megélni, főként az üzleti világban.

Azt szeretnénk, ha a közteherviselésből mindenki egyenes arányban venné ki a részét, és ez igaz a kereskedelemben dolgozókra is, a kereskedelemmel foglalkozó vállalatokra is, ugyanis nehezen hihető, hogy egy bővülő forgalom mellett, bővülő létszámok mellett veszteségesen működjenek nagy cégek. Tehát nekünk az az érdekünk, hogy ezek a cégek nyereségesen működjenek, nekik pedig az az érdekük, hogy bővülő kereskedelem mellett ezt a könyvelésükbe is így tudják be. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 285 2016.02.29. 5:53  263-285

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán nem is kéne reagálnom az ellenzéki fölvetésekre, hisz Gelencsér Attila képviselőtársam szinte mindegyikre megválaszolt, de mégiscsak egy-két mondatot hadd mondjak.

Egy dologban Szilágyi Györggyel egyetértek, hogy egy olimpia eredményességét nem akkor kell nézni csak, amikor megnézzük azt, hogy egy forint befektetett pénzből mennyi jön vissza, hanem összességében, hosszú távon, hogy mit hoz az országnak éveken keresztül, ezt kell nézni. És ha így nézné ön is egy-egy olimpia megrendezését, akkor lehet, hogy másképp ítélné meg ezt a dolgot.

De talán azért nem érdemes részletesen reagálni minden kérdésre, mert itt nem a benyújtott törvény módosításáról volt szó, hanem ellenzéki megnyilvánulásokról, érzelmi megnyilvánulásokról többségében. Talán Schiffer Andrásnak egy Gelencsér Attila által mondott mondatra való bekiabálása volt a legjellemzőbb szerintem ebben a vitában, mikor Gelencsér Attila képviselőtársam azt mondta, hogy bármit csinálnánk, bárhogy módosítanánk ezt a törvénytervezetet, ezt a módosítást, semmiképpen sem felelne meg az ellenzéki képviselőknek, akkor azt mondta, ha jól idézem, ha jól emlékszem rá, amit Schiffer András mondott, nem is akarják ezt, hogy megfeleljen bármi is az ő igényeiknek. Szerintem ez a kákán is csomót keresés, tehát nem az a lényeg, hogy egy törvénytervezet megfelelő módon elfogadásra kerüljön, nem az az érdekes, hogy egy törvénytervezet azt a célt szolgálja, amit célként kitűztek, hanem az a lényeg őnekik - mármint az ellenzéki képviselőtársaimnak -, hogy mindenbe bele tudjanak kötni.

Szilágyi Györgynek azért szeretném válaszolni, hogy a taón keresztüli támogatás indoka az, hogy az adózói támogatások, a befizetések mértékétől függően részben vagy egészben csökkenthetik a szükséges közvetlen állami forrásokat, központi költségvetési forrásokat, egy segítség tulajdonképpen ez a lehetőség.

Fodor Gábor elment, ezért őneki majd a válaszommal egészében szeretnék egy helyen válaszolni az átláthatóság kapcsán.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a pályázat lebonyolítását, támogatási kereteit tartalmazza, bevezetve a magyar társasági adózásban már működő adóösztönző eszköz új formáját, illetve a sporttörvény tekintetében lefektetve a támogatási rendszer eljárási részletszabályait. A javaslat tárgyát képező társaságiadó-kedvezmény érdekeltté teszi a piaci szereplőket abban, hogy üzleti eredményességükből támogatást nyújtsanak az olimpiai pályázat költségeire a pályázatot készítő társaság részére.

Az olimpia és a paralimpia kiemelt fontosságú, társadalmi, gazdasági szempontból is kitüntetett szereppel bíró esemény. A javaslat révén Magyarország Kormánya biztosítani kívánja azokat a feltételeket, amelyek sikerre vihetik a pályázatot, ennek pedig előfeltétele a források rendelkezésre állása. Nem elhanyagolható szempont, hogy az adózói támogatások a befizetések mértékétől függően részben vagy akár egészben csökkenthetik - ahogy már az előbb is említettem - a szükséges, közvetlen központi költségvetési forrásokat.

A javaslat az új adókedvezmény tekintetében is előírja az átláthatóság feltételének teljesítését, tehát egy előírás van erre, talán ez válasz Fodor Gábor felvetésére. Ebből az okból került előírásra az a korlát, amely meghatározza az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős társaság által összegyűjthető forrás maximális összegét. Szilágyi képviselőtársamnak mondom, hogy bent van a törvénytervezetben vagy a módosításban, hogy 2016-ra és 2017-re vonatkozóan együttesen számított értéke nem haladhatja meg a 19 milliárd forintnak megfelelő értéket, tehát ennyi. Utána, hogyha nem használják föl 2017. december 31-ig, be kell fizetni a költségvetésbe azt a forrást, amit nem használtak föl.

A törvényjavaslat vonatkozásában a módosító javaslat érdemi változást nem hozott, elsősorban jogtechnikai kérdések kerültek rendezésre; a TAB módosító javaslata kapcsán mondom ezt. E körben említhető ugyanakkor annak a rendelkezésnek a bevezetése, mely kimondja, hogy a szóban forgó támogatás nem minősül költségvetési támogatásnak. Ennek oka, hogy a támogató adózó nem az államháztartás részét képező szerv, ezért az államháztartásról szóló törvény rendelkezései eleve nem alkalmazhatók ebben az esetben, e módosítás tehát érdemi változást nem jelent. E kapcsán vádaskodtak szocialista képviselők itt és említettek síbolást meg lopást. Ennek azért van valami diszkrét bája, amikor szocialista képviselők beszélnek lopásról és síbolásról, főként a 2002-2010 közötti kormányzásuk tapasztalatait figyelembe véve. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat szerinti módosítás legfőbb célja a technikai feltételek megteremtésével annak az össznemzeti, társadalmi, gazdasági összefogásnak az előidézése, amely elérhető közelségbe hozhatja a magyarság egésze számára minden bizonnyal maradandó élményt jelentő olimpia- és paralimpiarendezést, ennek első lépése pedig egy olyan professzionális pályázati anyag benyújtása, amely sikere révén mindez valósággá válhat. Reményeink szerint a hazai társaságiadó-alanyok támogatásuk révén segíteni fognak mindebben, és egy olyan sikeres olimpiát rendezhetünk majd, amit aztán majd nyugdíjas korában, ha számolgat, Ikotity képviselőtársam, akkor úgy tudja kiszámítani, hogy megtérült az országnak összességében nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 4 2016.03.07. 5:17  1-4

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az első felvetésre meg is adta a választ, amikor azt mondta, hogy cégvezetőknek, intézményvezetőknek versenyképes jövedelmet kell biztosítani. Amikor szükség volt arra, hogy a kormány ezeknek az embereknek a vezetői tisztségekhez járó fizetéseit csökkentse, akkor megtette a lépést és csökkentette. Abban az esetben, amikor szükség volt arra, hogy ehhez a felelősségteljes munkához megfelelő, versenyképes bért kelljen biztosítani, ezeket a lépéseket is megtette. Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy felelősségteljes munkát felelősségteljes bérért lehet elvárni. Ennek az érdekében tette az elmúlt években azokat az intézkedéseket, hozza azokat az intézkedéseket a kormány, amelyek egyébként a társadalom egészében béremelést jelenthettek és jelentenek is, hisz ha azt mondjuk, hogy 2010-től 2015-ig több mint 10 százalékkal növekedett a reálbér Magyarországon, akkor ezt a számot, ezt az adatot ön is nagyon jól tudja, hiszen a Parlament falai között is már többször elhangzott. (Dr. Szél Bernadett: Az állami vezetőké nőtt!)

De nézzük meg, hogy mi történt az elmúlt egy-két évben, azóta, miután a gazdaság helyzete stabilizálódott, és meg lehet engedni azt, hogy béremelkedések jöjjenek a magyar gazdaság teljesítőképességéből eredően a különböző területekre. A peda­gó­guséletpálya-modell kidolgozásával, -élet­pá­lya bevezetésével a pedagógusok egy jelentős és folyamatos béremelkedést és béremelést tudhatnak maguk mögött, és tudhatnak napjainkban is. Az egyenruhások ugyancsak jelentős béremelést kaptak, kapnak folyamatosan. Az egészségügyben történtek olyan intézkedések, amelyek béremelkedést jelentettek, és a szociális területen is most már közel egy éve bérkiegészítésképpen a szociális területen dolgozók kapnak fizetéskiegészítést (Dr. Szél Bernadett: Akkor miért tüntetnek?), amely majd várhatóan 2017-től egy életpályamodell segítségével ki is fog teljesedni, és ez a béremelés folyamatos lesz.

De hogy összehasonlítsuk a különböző, bennünket körülvevő országok fizetésével, jövedelmi viszonyaival a sajátjainkat, néhány adatot szeretnék önnek mondani, hisz azt lehet mondani, hogy a régió országaihoz képest semmivel sem vagyunk rosszabb helyzetben (Moraj az LMP soraiban.). Sőt, azt lehet mondani, hogy az a folyamat, amely elindult 2010-ben, valamekkora dinamizmust mutat, talán a cseh bérekhez képest nem, de a lengyel és a szlovák bérekhez képest ez igaz. Ugyanis az Eurostat adatai szerint a 2004-es csatlakozásunk óta a magyar átlagbért az uniós átlag 26 százalékáról 29-30 százalékra sikerült emelni (Moraj az LMP soraiból.), természetesen ezt euróban számolva, és ahogy mondtam, talán Csehország az, amely ennél jobb dinamikát és mutatót tudhat magáénak, ugyanis ők 34 százalékos arányt tudnak felmutatni.

(11.10)

Emellett érdemes azt megmutatni, hogy a vá­sárlóerő hogy alakult, hiszen ez a paritás a fontosabb mutató. Ez is jelentős mértékben növekedett, ugyanis jelen pillanatban, ha a németországi vásárlóerő-paritáshoz hasonlítjuk a miénket, akkor 40-41 százalékot tudhatunk magunkénak. Ez azt jelenti, hogy itt is egy folyamatos növekedést tudhatunk. Ahogyan ön mondta, többek között annak köszönhető ez, hogy a minimálbér és a bérminimum jelentősen emelkedett 2010 óta mind bruttó, mind nettó összegre vetítve, és ez természetesen magával hozta azt is, hogy a bruttó és nettó bérek a gazdaság különböző ágazataiban is jelentősen növekedtek. Ez folyamatosan ‑ most már közel három éve ‑ reálbér-emelkedést jelent. Legutoljára például 5,7 százalékkal növekedett mind a minimálbér, mind pedig a bérminimum, és éppen az elmúlt hetekben tudtuk bejelenteni azt az elmúlt évek adatai alapján, hogy a nettó reálbér-emelkedés 4,2-4,3 százalékos volt 2015-ben.

Tehát láthatja azt, képviselő asszony, hogy amikor a gazdaság teljesítőképessége megengedi, abban az esetben a kormány és a gazdaság is lép, és lehetőség szerint emeli a béreket, legfőképpen a reálbéreket, hiszen a kormány azzal tud ehhez a reálbér-emelkedéshez hozzájárulni, hogy 2015-ről 2016-ra 1 százalékponttal csökkentette a személyi jövedelemadót ‑ ez is hozzájárult ahhoz a bizonyos 4,3 százalékos reálbér-emelkedéshez, amit az előbb említettem.

Úgyhogy nem hiszem, hogy kritizálni kellene (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és nem teljesíthető elvárásokat kellene megfogalmazni, hanem azt a bizonyos, a gazdaság erejéhez képest történő előrelépést kellene értékelni önnek is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 56 2016.03.07. 2:13  53-56

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Sajnos, azt kell mondanom, hogy nem tájékozódott megfelelőképpen, hiszen ez a pályázat, amit ön fölemlített és ez a leendő munka egy hosszú folyamatnak egy részeleme, egy része lesz (Dr. Harangozó Tamás: Melyik része?), ugyanis a munkaerőpiac igényeit kiszolgálni képes szakképzés megteremtése a kormány feladata. A magyar gazdaság teljesítménye akkor javítható, ha megfelelő számú és színvonalú szakmai tudással rendelkező munkaerő kerül ki a piacra. Fontos kiemelni emellett, hogy a szak- és felnőttképzés történeti előzményének kutatása egyre hangsúlyozottabbá válik Európában, abban az Európában, amire önök is sokszor példaként tekintenek.

A magyarországi kutatások, az eddigi kutatások jelentős része az elmúlt évtizedben leginkább a szabályozásban bekövetkezett változások vizsgálatára fókuszált, jellemzően nem a szak- és felnőttképzés történetisége állt a középpontban. E hiány pótlására ‑ és kérném, hogy most figyeljen, mert azért mondtam, ha figyelmesebben olvasta volna az anyagot, akkor tudta volna, hogy egy része egy hosszabb folyamatnak ez a munka ‑ került megindításra 2014 januárjától az a kutatási program, amely a szakképzés, a felnőttképzés és a foglalkoztathatóság, illetve a munkaerőpiac összefüggéseinek vizsgálatára irányul, amelynek egy részét képezi ezen szakmai területek történeti korszakokon átívelő vizsgálata. Az új eredmények közép- és hosszú távon hozzájárulhatnak a szakképzés vonzóvá tételéhez és a duális képzés kiterjesztéséhez is természetesen.

És akkor nagyon fontos, hiszen kérdése volt az is, hogy kik használják ezt a pénzt és hogyan: a szóban forgó kutatási programban elsősorban fiatal kutatók vesznek részt, amely reményeink szerint a szakterület múltjának mélyebb megértésén kívül hozzájárul az ő szakmai fejlődésükhöz is. A pályázók közül 16 kutató fog részesülni meghatározott időszakra bruttó 500 ezer forint kutatói támogatásban.

Tehát nem egy összegben kerül kifizetésre a 8 millió forint, hanem ebből jó néhány fiatal kutató tud eredményes és hatékony munkát végezni. Köszönöm szépen figyelmét. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 88 2016.03.07. 2:14  85-88

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnos, másodszor kell mondanom önöknek, az önök frakciója egyik tagjának, vagy ön a második, akinek el kell mondanom, hogy nem tájékozódott megfelelőképpen. Ha tájékozódott volna, akkor ezeket a kérdéseket valószínűleg nem teszi föl. Hiszen az elmúlt időszakban számtalan olyan lépés történt, amelyek annak érdekében kerültek bevezetésre, hogy az ön által is szorgalmazott szakképzés jobb legyen, minőségibb munkaerő kerüljön ki a munkaerőpiacra, és minél több olyan fiatal hagyja el az iskola padját, vagy éppen felnőttképzésből a felnőtt, aki a napi munka­erőpiaci igényeknek meg tud felelni. (Gúr Nándor folyamatosan közbeszól.)

Erre a válasz, amit ön kérdésként feltett, az hogy megfelelően növekednek a bérek, folyamatosan növekszik a reálbér is Magyarországon. 2010 és 2015 között, ha a családi adókedvezményt is beszámítjuk, 15 százalékkal növekedtek a reálbérek. Ezt bizonyára ön is tudta volna, ha utánanézett volna. Ezenkívül természetesen a szakképzést is átalakítottuk; ha tájékozódott volna, akkor tudta volna, hogy 2015-től egy új szakképzési modell került bevezetésre, amelyik pontosan azokat a célokat tűzte ki maga elé, amit ön is az előbb itt kérdésként megfogalmazott.

A kormány célja a felsőoktatási képzések és a gazdasági igények közötti összhang további erősítése, a képzési tartalmak megfelelő fejlesztése. 2015-ben a felsőoktatásban is bevezetésre került ‑ nem csak középfokon ‑ a duális képzés elérhetősége. 2016-ban az oktatók-kutatók garantált életminimuma emelésre került, és folyamatosan az oktatás fejlesztése történik. A felnőttképzésben is a második szakma ingyenes lehet, 25 évre terjesztettük ki az első szakma megszerzésének lehetőségét.

És számtalan olyan intézkedést lehetne említeni, tudnék elmondani, ami az ön figyelmét talán szándékosan elkerülte. De ajánlom továbbra is a figyelmébe a tájékozódást, hogy minden olyan kérdést, amit az előbb feltett, előre megkaphatott volna válaszként, ha utánanézett volna a meglévő anyagokban. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 136 2016.03.21. 1:58  133-140

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Az idézett OKÉT-ülésen én vettem részt, és azt kértem az ottani felszólalótól, aki hasonló mondatot és gondolatot fogalmazott meg, hogy legyen szíves, mondjon konkrét példákat, mert általában hangoznak el ezek a vádak, de még konkrét példákat senki sem mondott.

Én volt önkormányzati vezetőként is kíváncsi lennék arra, hogy melyik önkormányzati vezető mint foglalkoztató, munkaadó meri megkockáztatni azt, hogy törvényellenesen tesz valamit.

Úgyhogy, amikor ilyen gondolatokat fogalmaz meg, és próbál sejtetni valamiféle visszásságot, akkor kérem, támassza is alá konkrét tényekkel ezt, ugyanis a közfoglalkoztatás - ahogy ön is nagyon jól tudja - a hosszabb ideje elhelyezkedni nem tudó emberek érdekében született meg, és többségükben alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek ezek az emberek, tehát nemhogy nehézséget okoz nekik az elhelyezkedés, hanem egyszerűen létfontosságú, hogy közfoglalkoztatásban el tudjanak helyezkedni.

Szeretnék utalni arra, hogy azért is kérném a konkrét példákat, mert a közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi. CVI. törvény 1. § (2) bekezdése e) pontja alapján közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely a kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt.

Ez már az elejétől fogva így volt, ezért tartom furcsának, hogy ön így próbál vádaskodni, így próbál olyan gondolatokat megfogalmazni, ami valamiféle visszásságot sejtet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 140 2016.03.21. 0:54  133-140

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Asszony! Természetesen senki nem tagadja, hogy visszaélések történhetnek egy 200 ezer fős foglalkoztatotti körben. De ha jól számolom, az a 3 ezer fő az összes közfoglalkoztatott körülbelül 1,5 százaléka. Intézkedések a Belügyminisztérium részéről biztosan történtek, tehát megpróbáljuk elkerülni azokat a visszásságokat, amelyek fölmerülhetnek, vagy amit ön próbált idézni, de hogy 3 ezerről hirtelen 45 ezerre ugrik a szám, ezt bizonyítani kell. Ezért mondom, hogy konkrét számokat és konkrét példákat kell bemutatni abban az esetben, ha egy általános jelenségként próbálja ezt ön föltüntetni.

Úgyhogy arra kérem, hogy ne próbálja a közfoglalkoztatást - amely körülbelül 200 ezer embernek átmeneti munkalehetőséget ad - lejáratni a társadalom előtt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 114 2016.03.29. 3:43  111-116

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Bizonyára elkerülte a figyelmét, míg a kérdéseit fogalmazta meg, hogy nem Magyarország Kormánya határozza meg a minimálbért. A kormány eddig is tartózkodott és a jövőben is tartózkodni fog attól, hogy egy oldalon állapítsa meg a fizethető legkisebb bér összegét. Messzemenően figyelembe veszi mindig a szociális partnerek véleményét. Ennek megfelelően kormányra kerülésünk óta a minimálbért a szakszervezetekkel és munkaadókkal történő egyeztetés ered­ményeképpen, legtöbbször teljes konszenzus alapján emeltük meg minden évben. Így lehet beszámolni arról, hogy a 2010. évi 73 500 forintról mára 111 ezer forintra nőtt a minimálbér összege. Ahogy ön is mondta, ez egy 51 százalékos emelés, a fejlett országokat tömörítő OECD-tagállamok közül a legmagasabb mértékűnek tekinthető.

Képviselő úr valószínűleg egy nemrég megjelent cikkből idézte kifogásait a magyar minimálbérrel kapcsolatban, annak nettó értékének elmaradását a visegrádi országokhoz képest. Most tekintsünk el attól az egyébként nagyon fontos körülménytől, hogy a bérek nemzetközi összehasonlítását nem a valutapiaci árfolyamok alkalmazásával, hanem a nemzeti valuták vásárlóerő-paritásának a figyelembevételével érdemes elvégezni, és ebben a helyzetben sokkal jobban állunk, mint ahogy ön ezt felvázolta.

Ezért aztán a visegrádi államokkal való összevetés is csalóka akkor, ha csak az általános adózási feltételekkel számolunk. Hazánkban ugyanis az egykulcsos adózás jelentős családi adókedvezménnyel együtt került bevezetésre, és kérném, ezt figyelje: az eltartott gyermekek után érvényesíthető kedvezmény több lépésben még bővítésre is került, így a 2016. évi 73 815 forintos nettó minimálbér családi kedvezmény nélkül értendő csak, ami egy gyermek nevelése esetén már 10 ezer forinttal, két gyermek esetén 25 ezer forinttal növekszik havonta. A három- vagy többgyermekes munkavállaló pedig gyakorlatilag levonások nélkül kézhez kapja csaknem teljes összegében a bruttó 111 ezer forintos minimálbért.

(16.00)

Tehát ezt már össze lehet hasonlítani, és talán itt különbözik a felsorolt országok és Magyarország családpolitikája, adópolitikája is a többiekétől.

Amennyiben a 2010-től bekövetkezett változásokat nézzük, akkor a nettó minimálbér családi kedvezmények nélkül 22,5 százalékkal emelkedett hat év alatt, de a családi kedvezmény következtében az egygyermekes munkavállalóknál a nettó gyarapodás 39 százalékos, a kétgyermekeseknél 64 százalékos, a háromgyerekeseknél pedig 79 százalékos. Ha figyelembe vesszük, hogy ezen időszak alatt a fogyasztói árak mindössze 13 százalékkal növekedtek, ebből 2016-ra 1,6 százalékkal számolunk, akkor láthatjuk, hogy a minimálbér reálértékében is igen komoly növekedés következett be 2010 óta. Egyébként javaslom önnek, hogy 2002 és 2010 közötti hasonló adatokat hasonlítsa össze, számítsa össze, és ebben az esetben szerintem érdekes megállapításokra tud jutni.

Összefoglalva: a kormány a szociális partnerekkel egyeztetve eddig is érdemben emelte a minimálbért, és erre törekszik a jövőben is. Természetesen a gazdasági feltételek és a gazdaság fejlesztése segítségével teszi mindezt. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 36 2016.04.11. 3:11  31-39

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! 2011 és ’14 között több mint 41 milliárd forint keretösszeg felhasználásával 3700 kis- és közepes vállalkozó részesült munkahelyteremtő beruházási támogatásban. A rendszerváltás óta ekkora keretösszegből ennyi kkv nem kapott még vissza nem térítendő támogatást. A támogatott vállalkozások túlnyomó többsége hátrányos helyzetű térségben, jelentős számú új munkahely létesítésével, álláskeresők alkalmazásával valósította meg a beruházást. A támogatással több mint 45 ezer munkahely megőrzéséhez is hozzájárultunk.

Hogy konkrétan a kérdésére válaszoljak, amit ön már említett is egyébként, amit már a 2016. március 7-i írásbeli válaszomban megválaszoltunk, tájékoztatom a képviselő asszonyt, hogy a Háda Kft. az NGM által 2014-ben kiírt munkahelyteremtő pályázatra nem nyújtott be támogatási igényt. Fontos hangsúlyozni, hogy a Háda Kft. és a Maxx Pont Kft. tulajdonosi köre nem egyezik meg, nem kapcsolt vállalkozásokról van szó, tehát a támogatási javaslat elkészítésekor a két vállalkozás létszámát nem kellett összeszámítani.

(14.20)

A Maxx Pont Kft. 2014-ben pályázatot nyújtott be a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatható kkv-k munkahelyteremtő támogatására a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjához. A nemzetgazdasági miniszter dön­té­se alapján a kft. a beruházás megvalósítá­sára 338 249 929 forint támogatásban részesült.

A Maxx Pont Kft. vállalta, hogy a már meglevő két fő munkavállalói létszámához 155 főt felvesz és tel­jes munkaidőben két évig foglalkoztatja, a 155 fő­ből 100 főt álláskeresők közül alkalmaz. A kft. beruhá­zása a hatósági szerződésben foglaltak szerint meg­valósult. A 2015. április 10-ei helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyve megállapította, hogy a kft. a hatósági szerződésben megjelölt 2+155 főre vonatkozó fog­lalkoztatási kötelezettségének eleget tett, a ténylegesen felvett munkavállalói többletlétszám 169 fő volt.

A munkahelyteremtő támogatás foglalkoztatási kötelezettségének teljesítéséről szóló 2016. február 24-ei beszámoló szerint a kft. az első évre vonatkozóan foglalkoztatási kötelezettségét teljesítette. A tényleges munkavállalói létszám 179 fő volt a beszámoló készítésekor. A hatósági szerződés szerint a beruházásra, foglalkoztatásra és működtetésre vonatkozó kötelezettségek teljesültek, szabálytalanságot az ellenőrzésért felelős megyei kormányhivatal nem állapított meg, ezért a támogatás visszakövetelése nem indokolt.

A teljes foglalkoztatási kötelezettség lejárta, 2017. január 7. után a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a teljes kétéves foglalkoztatási kötelezettség teljesítéséről helyszíni ellenőrzéssel fog meggyőződni. Megköszönöm, ha elfogadja válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 54 2016.04.11. 4:10  51-57

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, abban egyetérthetünk és egyetért velem, hogy az elmúlt öt évben a munkaerőpiacon jelentős változások következtek be a foglalkoztatás területén, ami jó eredménynek mondható, hisz 2010-hez viszonyítva 2015. év végi eredményeket, mutatókat azt láthatjuk, hogy körülbelül 6 százalékponttal csökkent a munkanélküliség, és körülbelül 10 százalékponttal nőtt a foglalkoztatás, ez pedig azt jelenti, hogy a gazdaság fejlődik, és igényli a jó szaktudással rendelkező szakembereket.

Éppen ezért már régóta azon gondolkoztunk, azon törte a kormány a fejét, és azon dolgozott, hogy hogyan lehet a munkaerőpiacot ezzel a jó szaktudással, minőségi szaktudással rendelkező szakembergárdával ellátni. Ez egy óriási kihívás, nemcsak a szakképzés területén, hanem ‑ ön említette ‑ a felnőttképzés területén is. Ezt a kihívást 2010 óta folyamatosan kiemelt figyelemmel kíséri a kormány, és az elmúlt évek, ahogy említettem, eredményei azt mutatják, hogy jól kezelte a helyzetet, és jó irányba mennek a dolgok. Ennek egyik mérföldköve volt „A szakképzés a gazdaság szolgálatában” című, a kormány 1040/2015-ös kormányhatározatában elfogadott koncepció, amit a kormany.hu-n ön is bármikor megtekinthet, hisz 2015 márciusa óta fent van, ott elérhető és olvasható.

A koncepció fő célkitűzései a következők: a gazdasági igények kiszolgálása, a duális képzés erősítése, a szervezett szakképzés vonzerejének, presztízsének növelése, a szakképzési rendszer fejlesztése. A kormányhatározat alapján 2015 első félévében benyújtásra kerültek a parlamentnek a szükséges törvénymódosítások. A Nemzetgazdasági Minisztérium több száz szakképző iskola fenntartását vette át az elmúlt év nyarán, tehát 2015-ben, 44 darab új szakképzési centrum alakult, bevezetésre került a második szakképesítés ingyenes megszerzésének lehetősége ‑ talán válasz arra, amit ön mondott, kérdésként megfogalmazott, hogy hogyan lesznek majd szakemberek ‑, és a duális szakképzést erősítő kamarai garanciavállalás rendszere, a kamarával együttműködve határozzuk meg a szakképzés irányát.

A hivatkozott módosítási irányok mentén folytatódik tovább a munka 2016-ban, amelynek a jelzett törvénymódosításokon alapuló várható lépéseiről az elmúlt közel egy év szinte minden szakképzési vonatkozású rendezvényén szó esett. Így tehát, ahogy interpellációjában a tisztelt képviselő úr is jelezte, a 2016-17-es tanévtől, tehát 2016 szeptemberétől a régi szakképző intézet, a szakmunkásképző intézet szakközépiskolává alakul át, és a szakközépiskolák szakgimnáziummá alakulnak át, ahol mindenki számára nyitott az érettségi mellett a szakma megszerzése is.

Ehhez is igazodóan 2016-ban megújult, módosult az Országos Képzési Jegyzék, és folyamatban van az új képzésekhez igazodó szakmai dokumentumok kidolgozása. Szintén folyamatban van a lemorzsolódó fiatalok számára a szakmaszerzés lehetőségét nyújtó szakképzési Híd-programok kidolgozása is. 2016-tól 20-ra emelkedik az iskolai rendszerű szak­képzésben ösztöndíjra jogosító hiány-szak­képe­sítések száma a jelenlegi 12-ről, és az ösztöndíjrendszer is megújul.

Új támogatási lehetőségek kerültek bevezetésre a szakképzési hozzájárulási rendszerben, a gyakorlati képzésben közreműködő gazdálkodó szervezetek számára, és felnőttképzésbe is több mint 15 ezren jelentkeztek. Tehát a felnőttképzés is jelentős mértékben megindult. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Még tudnám sorolni, de az idő lejárt, ezért köszönöm a figyelmét, és remélem, válaszomat elfogadja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 84 2016.04.11. 4:34  81-87

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Az önök szemléletmódjával és az ön szemléletmódjával is az a legnagyobb baj énszerintem, hogy nagyon egy oldalról értelmezi a valóságot. Így történt ez most is, amikor ön a vándorlás egyenlegének csak az egyik oldaláról beszél, nevezetesen arról, hogy hányan hagyták el az elmúlt évben Magyarországot; arról nem, hogy körülbelül ugyanilyen nagyságrendű volt a visszaáramlás, a hazajövetel is. Kétségtelen tény, hogy a KSH adminisztratív adatai szerint nagyságrendileg mintegy 1500 fővel nőtt az elmenők száma 2015-ben, viszont a be- és visszaáramlás ennél gyorsabb ütemben, mintegy 3500 fővel növekedett. Ez az ön állításával szemben azt jelenti, hogy nem nőtt az agyelszívás, ahogy ön ezt értelmezte és jellemezte, hanem épp ellenkezőleg: csökkent a kivándorlás üteme a korábbi évekhez képest; elsősorban azért, mert többen jöttek haza.

Fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra is, hogy a KSH forgalmi rendszere szerint az országból elmenők között szerepelnek azok is, akik csak ideiglenesen mennek külföldre, szó sincs tehát arról, amit ön mondott és amit sugallni próbál, hogy ezek az emberek úgymond végleg elszakadnak az országtól és a magyar gazdaságtól.

(15.30)

A munkaerő nemzetközi mozgása egyáltalán nem sajátosan magyar jelenség, bármennyire is próbálja ezt beállítani, hanem gyakorlatilag az egész világra kiterjedő folyamat, nemcsak az Unión belül mozog a munkaerő délről északra, keletről nyugatra, hanem az Európán kívüli országokból is folyamatosan áramlik a képzett munkaerő egy része a világ fejlettebb térségei felé.

Szeretném újra megismételni, mert többször elhangzott az én számból és a Parlament falai között, hogy a régióból a magyarországi elvándorlás a legkisebb ütemű az elmúlt évtizedben: miközben Romániából 10 százalék, Lengyelországból pedig 6 százalék ez a migrációs ráta, addig nálunk körülbelül 2-3 százalék körüli. A nemzetközi összehasonlítás is azt jelzi, hogy Magyarországról mentek eddig a legkevesebben az elmúlt időszakban külföldre dolgozni az Unióhoz újonnan csatlakozott országok közül. Tehát önnek túlzott az aggodalma, és azt hiszem, hogy inkább sugallja ezt, mint tényként állítja.

Ez a migrációs nyomás csökkenthető a gazdasági növekedés élénkítésével, amit önök is tapasztalhatnak, bár ön ezt néhányszor már próbálta tagadni, például a bérfelzárkóztatás elősegítésével. A magyarországi munkahelyeken megkereshető bérek vásárló­ereje folyamatosan növekszik, ami elősegíti a kedvező fordulatot, mármint a migrációs fordulatot a trend irányának a megváltoztatása tekintetében. 2015-ben a magyar fizetések átlagos vásárlóereje a 2010-eshez képest 15 százalékkal volt magasabb, ezt is tényként kell megállapítani. Különösen a többgyermekes munkavállalók helyzete javult az elmúlt öt évben, ott 30-40 százalékos volt a reálbérnövekmény.

Szeretném még egy adatra felhívni a figyelmet, ha elkerülte volna a figyelmét: idén januárban a reálkeresetek 6,4 százalékkal múlták felül az egy évvel ezelőtti szintet. Ilyen dinamikus növekedésre több mint egy évtizede nem volt példa. Tehát ez azt jelenti, hogy megteszünk mindent annak érdekében… (Bangóné Borbély Ildikó: Tehettek!) ‑ igen, képvi­selő asszony ‑, hogy itt tartsuk a munkavállalókat Magyarországon, és a fiatalokat, akiket ön említett. Van egy ifjúsági garanciaprogram, amely kimondottan a fiatalok Magyarországon való elhelyezkedését és itteni munkahelyének megtartását segíti a munkahelyvédelmi akció segítségével együtt. Az eddigi intézkedések eredményességét a statisztikai adatok messze túlmenően alátámasztják (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), a 15 és 24 éves foglalkoztatottak száma növekedett, a munkanélküliségi rátájuk csökkent. Ezeket mind a KSH adatai között megtalálhatja.

Ezek, tehát a gazdasági növekedés ösztönözése, a bérfelzárkóztatás elősegítése, a szakképzés erősítése azok az eszközök, amelyek segítségével el tudjuk érni, hogy ez a dinamika, mármint a kiáramlás dinamikája csökkenjen, a visszaáramlásé viszont növekedjen. Kérem, hogy a válaszomat (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.) ezek után szíveskedjen elfogadni. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 4 2016.04.18. 4:10  1-4

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Próbáltam megérteni, de azt hiszem, értem is, hogy miért ez a felháborodás vagy ez a kapkodás az önök részéről, meg a másra mutogatás az önök részéről: mert elrontottak valamit, és most meg kell keresni a hibást, vagy próbálják megkeresni a hibást.

Nemcsak ezt kéne itt elmondani, hanem azt kéne elmondani, hogy hány családot hoztak nehéz helyzetbe ezzel, hány család nőtagja, édesanya kénytelen dolgozni majd vasárnap azért, mert kinyitnak a boltok (Dr. Harangozó Tamás: Ki nyújtotta be?), hány család nem tud elmenni nyugodtan kirándulni azért, mert önök ezt kikövetelték (Lukács Zoltán: A férfiak is dolgoznak! ‑ Dr. Varga László: Orvost!), az önök szándéka szerint alakult a helyzet, és természetesen nemcsak családanyákról van szó, hanem férfiakról is szó van, akik a kiskereskedelemben fognak dolgozni.

De hogy legyünk tényszerűek: szándékuknak ‑ hangsúlyozom, szándékuknak ‑ megfelelően a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés lehetőségének a korábbi keretek közé történő visszaállításával párhuzamosan a vasárnapi pótlék mértéke tekintetében is az eredeti állapot jött vissza úgy, ahogy önök ezt akarták (Heringes Anita és Bangóné Borbély Ildikó többször közbeszól.), tehát a 2015. március 14-ei helyzet. Önök ekkor akarták ezt, ez lett a helyzet! Megszűnt ugyanis az a különleges helyzet… ‑ hallgassanak végig, képviselőtársaim, hogy okuljanak belőle (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), és ne csúsztassanak, amikor fölszólalnak! (Lukács Zoltán: Ne hazudj! ‑ Dr. Harangozó Tamás: Objektíve hazudik, államtitkár úr! ‑ Dr. Varga László: Szégyelljétek magatokat mindannyian!)

Megszűnt ugyanis az a különleges helyzet, hogy az érintett üzleteket vasárnap zárva kell tartani, és csak kivételesen, évente legföljebb öt vasárnapon nyithattak ki. Ezzel együtt megszűnt az a kettősség, ami egy évig fennállt, nevezetesen, hogy ahol korlátoztuk a nyitvatartást, ott 100 százalékos, míg ahol a vasárnapi nyitvatartás nem került korlátozásra, ott 50 százalékos volt a vasárnapi pótlék, egyébként, mint az önök idejében is.

És ha annyira harciasan ki akartak volna állni a vasárnapi bérpótlék mellett, miért nem tették ezt 2010-ig? Hisz 2010-ig ez volt a helyzet. Most könnyebb kiabálni és az embereket félrevezetni, mellébeszélni az önök részéről. (Lukács Zoltán és Heringes Anita közbeszól.)

(11.10)

Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról (Lukács Zoltán: Régebben mamutokat ettek az emberek!), hogy a benzinkutaknál, a piacokon, a várótermekben működő üzletek eladói vagy például a virágüzletek dolgozói az elmúlt év folyamán is 50 százalékos, tehát nem 100 százalékos bérpótlékot kaptak.

Látnunk kell, hogy a vasárnapi munkavégzés korlátozására vonatkozó kormányzati elképzelések gazdasági oldalról teljesültek, azért erről is kell beszélni. A KSH adatai szerint, miközben növekedett a kereskedelemben foglalkoztatottak száma 2015-ben, eközben a vasárnap rendszeresen dolgozók száma, hála istennek, csökkent. Ez azt jelenti, hogy 38 százalékról 20 százalékra csökkent a számuk, hozzátéve, hogy amellett, hogy vasárnap nem tartottak a kiskereskedelmi egységek nyitva, még a kereskedelmi forgalom is növekedett, tehát semmi nem valósult meg abból, amit önök megfogalmaztak megint csak azzal a szándékkal valószínűleg, hogy félrevezessék az embereket. (Lukács Zoltán: Akkor minek szavaztátok meg?)

Az üzletek újbóli kinyitása lehetőséget teremt arra, hogy a vasárnapi pótlék mértéke átgondolásra kerüljön. Ahogy azt az elmúlt napokban már jó néhányszor világossá tettük, a kormány nyitott az egyeztetésre, de nem önökkel, hanem azokkal, akik érdekvédelmi szervezetként a kiskereskedelemben, kereskedelemben dolgozókat képviselik, és az ezekkel a képviseleti szervekkel történő egyeztetés után lehet egyéb lépésekről beszélni.

Ez a párbeszéd valószínűleg meg is fog kezdődni még a héten, hiszen a versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának monitoring­bi­zott­sága összehívásra kerül, ahol valószínűsíthetően ez is téma lesz, nem beszélve arról, hogy április végén, május elején maga a VFK, tehát a munkavállalói, a munkaadói oldal és a kormányzati oldal állandó tanácskozó testülete is valószínűsíthetően össze fog ülni, az ülés időpontjának az egyeztetése folyamatban van. (Lukács Zoltán: Tűkön ülünk!) Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 50-52 2016.04.18. 2:24  47-52

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ha egy baráti beszélgetésen hangzott volna el az a fölvetés, amit itt kérdésként ön megfogalmazott, akkor a barátainak azt ajánlottam volna, hogy lapozzák fel újra azt a történelemkönyvet, amelyik a ’49 és ’53 közötti időszakról szól, és próbálják értelmezni az ott leírtakat, mert amit ön elmond, az nem a valóságnak megfelelő. (Zaj az LMP soraiban.)

Először is tisztázzuk, hogy mi a szakképzés célja, milyen célt tűztünk ki akkor, amikor a szakképzést megpróbáltuk megújítani. A szakképzés elsődleges célja, hogy a munkaerőpiaci igényekkel összehangolt képzési struktúra kialakuljon, tehát fontos, hogy a képzések támogathatóságának mértéke a gazdasági igényeknek, a képzők által kínált képzések a munkaerőpiac relevanciájának függvényében kerüljenek kialakításra. Tehát az igényeknek megfelelő képzés alakuljon ki. (Közbeszólások az LMP soraiból.)Ha végighallgatnak, akkor valószínű, hogy meg fogják érteni, amit akarok és szeretnék mondani. (Dr. Szél Bernadett: Még van egy perc.) Szükséges a figye­lem, az látszik a kérdés feltevéséből, hisz nem értik a ’49 és ’53 közötti időszakot, azt a kérdésből lehet látni.

Tehát, hogy mi is a helyzet a magániskolákkal, az alapítványi iskolákkal. Bár a szakképzés megvaló­sí­tása, ahogy mondtam már, elsősorban az állam fela­data és felelőssége, a nem állami fenntartású szak­képző iskolák számára csupán egy lehetőségként áll fenn az, hogy önkéntes alapon egy, a Nem­zet­gaz­dasági Minisztérium fenntartásában levő, térségileg és a szakmai struktúrát tekintve is közel álló szak­kép­zési centrumhoz csatlakozzon. Szeretném hang­súlyozni, ez egy lehetőség, nem kényszer. A szak­kép­zési centrumhoz való csatlakozás azaz csak egy lehe­tőség, arra semmilyen jogi kényszer nem áll fönn, nem került semmilyen deklaratív felhívásra vagy jogi kényszerlépésre sor, a nem állami fenntartású szak­képző iskoláknak vagyontárgyaikat csatlakozás ese­tén nem kell beadniuk. A nem állami szakképző in­téz­mények csatlakozása az azokban már korábban kialakult oktatási, tanulási és munkaszervezési eljá­rások, valamint szervezeti kultúra figyelem­bevé­telével zajlik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

A vagyonfelhalmozás helyett tehát paradigma­váltásra van szükség, hogy a középpontban mindenki részéről (Az elnök folyamatosan csenget.), a diákok, az intézmények zavartalan működése, azaz a felelős gondoskodás…

ELNÖK: Köszönöm.

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisz­téri­umi államtitkár: …és gondolkodás (Az elnök is­mét csenget.) kell hogy álljon. (Taps a kor­mány­pártok soraiban. ‑ Dr. Ikotity István közbeszólása.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 16 2016.04.25. 4:43  13-16

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Nagyon köszönöm a felszólalását, mert az ön felszólalása egy olyan problémára irányítja a figyelmet, amelyik megoldásra vár, és megvan az a fórum, megvan az a tanácskozó testület, amelyiknek ezzel foglalkozni kell, és a lehetőség szerinti legjobb megoldást kell majd javasolnia a kormánynak vagy éppen az Országgyűlésnek.

De még mielőtt megmondanám azt, hogy melyik is ez a fórum, és mit tett eddig, az elmúlt napokban, szeretném, hogyha áttekintenénk azt, hogy mi történt az elmúlt egy évben, mióta a szabad vasárnap bevezetésre került, és milyen hatása van ennek a megváltozott helyzetnek, amikor újra nyitva lehetnek vasárnap az üzletek; és milyen feladatokat kell megoldani annak érdekében, hogy minél zökkenő­men­tesebben térjünk vissza egy több mint egy évvel ezelőtti állapothoz.

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés lehetőségének a korábbi keretek közé történő visszaállításával párhuzamosan a vasárnapi pótlék mértéke tekintetében is az eredeti, a 2015. március 14-ei állapot rekonstruálására került sor, tehát nem történt más, annyi történt, hogy visszaállt az a helyzet, ahonnan a szabad vasárnap bevezetése kapcsán elindultunk.

Megszűnt ugyanis az a különleges helyzet, hogy az érintett üzleteket vasárnap zárva kellett tartani, és csak kivételesen, évente legfeljebb öt vasárnap nyithattak ki. Ezzel együtt megszűnt az a kettősség is, ami egy évig fennállt, nevezetesen, hogy ahol korlátozott volt a nyitvatartás, ott 100 százalékos, míg ahol a vasárnapi nyitvatartás nem került korlátozásra, ott 50 százalékos volt a vasárnapi pótlék.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a benzinkutaknál, a piacokon és a várótermekben működő üzletek eladói vagy például a virágüzletek dolgozói az elmúlt egy év folyamán is 50 százalékos, tehát nem 100 százalékos vasárnapi pótlékra voltak jogosultak.

Látnunk kell, hogy a vasárnapi munkavégzés korlátozására vonatkozó kormányzati elképzelések gazdasági oldalról viszont teljesültek. A KSH adatai szerint ugyanis miközben növekedett a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma 2015-ben, eközben a vasárnap rendszeresen vagy alkalmanként dolgozók száma 65 ezerrel csökkent, és az arányuk ennek következtében 38 százalékról 20 százalékra mérséklődött, tehát gyakorlatilag megfeleződött. Úgy látszik továbbá, hogy a többi ágazatban is kevesebben dolgoztak tavaly vasárnapokon, hiszen nemzetgazdasági szinten tavaly 110 ezer fővel csökkent a vasárnapi munkát végzők száma, amiből, ahogy említettem az előbb, 65 ezer következett be a kiskereskedelemben.

Az üzletek újbóli kinyitása lehetőséget teremt arra, hogy a vasárnapi pótlék mértéke átgondolásra kerüljön. Amint, ahogy az elmúlt napokban már jó néhányszor világossá tettük, a kormány nyitott az egyeztetésre a vasárnapi bérpótlékok kérdéséről, az érdekképviseleti szervezetekkel ‑ hangsúlyozom: az érdek­képviseleti szervezetekkel ‑, tehát a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel, ez a párbeszéd, azt lehet mondani, hogy elkezdődött, hiszen a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának monitoringbizottságában az első ilyen jellegű napirend megtárgyalásra került. Az első felvetések elhangzottak, az első ötletelések, javaslatok elhangzottak, és már vitát is folytattunk erről.

Tehát azt lehet mondani, hogy ezen a fórumon, a monitoringbizottság keretein belül, áttekintésre ke­rülhet a vasárnapi munkavégzésért járó pótlék kér­dése, nemcsak a kiskereskedelemben, hanem akkor ki kell terjeszteni a többi nemzetgazdasági ága­zatra is. Elindult ez a munka, és várhatóan folytató­dik, valószínű, hogy nem egy, hanem több fordulóban, hiszen ahogy ön is a felszólalásában említette, vita van és vita lesz e tekintetben, de természetesen egy jó vita, egy tartalmas vita végén a megoldást biz­tosan meg fogjuk találni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 90 2016.04.25. 4:19  87-93

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A vasárnapi munkavégzés többnyire a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatások teljesítését, illetve a gazdaság működőképességének biztosítását szolgálja. A munka törvénykönyve ennek érdekében szabályozza, hogy vasárnap mely esetekben lehet munkát végezni, és a munka végzéséért milyen díjazás jár.

A garanciák érvényesülése érdekében azonban vasárnap csak olyan tevékenység keretében foglalkoztathatók rendes munkaidőben a munkavállalók, amelyek végzése vagy közérdeket szolgál, vagy a munkáltató rendeltetésszerű működése szempontjából objektíve szükséges. Ez a rendező elv egységesen érvényesül a szabályozásban, azaz egyes munkavál­lalói csoportok között nincsen különbségtétel a törvényben.

Meg kell jegyezni, hogy az elmúlt négy év vizsgálata alapján a vasárnap foglalkoztatottak száma a nemzetgazdaságban folyamatosan, trendszerűen csök­ken, ahogy az egy napirend előtti felvetés kapcsán el is hangzott. Ezen túlmenően a munkaügyi ellenőrzés kiemelten, folyamatosan figyelemmel kíséri azokat az ágazatokat, szektorokat, ahol az ellenőrzési tapasztalatok alapján gyakoribbak a jogsértések. Az interpelláció tárgyához kapcsolódóan a gép- és feldolgozóiparban, illetve a kereskedelemben, ahol a több műszakos, munkaidőkeretben történő foglalkoztatás a legjellemzőbb, az ellenőrzések az összes ellenőrzött munkáltató közel harmadát, pontosan 31,5 százalékát, az összes foglalkoztatott 42,5 százalékát érintették.

A magyar szabályozás a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésről a kiskereskedelemben és annak ellentételezéséről nem tér el az európai uniós trendektől. Az Európai Unió tagállamainak jelentős részében engedélyezett a vasárnapi nyitvatartás, például Lengyelországban, Svédországban vagy Szlovákiában, a másik részénél a vasárnapi nyitvatartás rugalmas korlátozása érvényesül, ilyen például az Egyesült Királyság vagy Franciaország, Görögország, Németország. A vasárnapi nyitvatartás szigorúbb korlátozása kismértékben jellemző az Európai Unióban, egyet tudnék megemlíteni példaként, Ausztriát.

A magyar szabályozás szerint az 50 százalékos vasárnapi bérpótlék mind a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatónál, mind a több műszakos tevékenység esetén biztosított, tehát kapnak ellentételezést azok a munkavállalók, akik vasárnap, hétvégén dolgoznak.

Megjegyzem továbbá, hogy az interpellációban foglalt adat nagyságát az országot elhagyó munkaerőről semmi sem támasztja alá. Szeretném pontosítani, és sokszor elhangzott már itt a parlamentben, hogy az Egyesült Királyságban a brit statisztikai hivatal 2014-es adatai szerint körülbelül 55 ezer Magyarországon született személy dolgozik. Ez valamivel növekedett az elmúlt évben természetesen, ezt ön is gondolja, és akár viszonválaszában fel is hányhatja ezt, de nem olyan nagyságrendű az a szám, mint amit ön megemlített. A német szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint Németországban a magyar munkavállalók száma 2015 szeptemberében 83 ezer fő körül volt. Az osztrák minisztérium által közzétett adatok alapján ez Ausztriában 73 ezer fő, de 60-70 százalékuk napi ingázással jár munkába, tehát nem életvitelszerűen tartózkodik Ausztriában.

És meg kell mondani, ki kell emelni azt is, hogy az elmúlt időszakban a kint dolgozó magyar állampolgárok visszaáramlása jelentős mértékben, trendszerűen megnőtt. Egyébként, ha a külföldről hazatérő munkavállalókról beszélünk, sok esetben tapasztalhatjuk azt, hogy ott aztán tényleg csúcsra járatják a külföldön így-úgy foglalkoztatott munkavállalók munkaidejét. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Kérem, tájékozódjon e tekintetben is.

Azt hiszem, minden kérdésére válaszoltam, úgyhogy kérem önt (Az elnök ismét csenget.), fogadja el válaszomat. Egyébként megtisztelő figyelmüket köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 96 2016.04.25. 4:00  93-99

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Abban egyetérthetünk, hogy a változó világ változó elvárásaihoz kell igazítani a szakképzést, és pontosan ezt tesszük. Sajnálom, hogy nem tanulmányozták megfelelő módon, hogy hogyan alakul át a szakképzés, hisz minden egyes pontja, minden egyes változás abba az irányba mutat, hogy a munkaerőpiac által kívánt jól képzett, a szakmáját jól gyakorló és mélyen ismerő szakemberek kerüljenek ki a munkaerő világába, a munkaerőpiacra.

(15.50)

Ennek érdekében a magyar kormány 2010 óta folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a szakképzés területére, és az elmúlt években jelentős, láthatóan eredményes tevékenységet végzett a szakképzési rendszer átalakításában.

Az elmúlt évben a kormány által elfogadott, „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióban megfogalmazottak alapján megtörtént törvénymódosítások irányai mentén már az elmúlt időszakban is jelentős lépések történtek. Ennek keretében, mint azt az interpellációjában a képviselő úr jelezte, és jól, a 2016-2017-es tanévtől, pontosan 2016 szeptemberétől, az új képzési struktúra részeként felmenő rendszerben elindulnak a szakgimnáziumi képzések. A szeptembertől bekövetkező változás nem egyszerűen névváltozást jelent, hanem a képzési szerkezet átalakítását is, amely a XXI. századhoz szükséges készségek, kompetenciák fejlesztését és a nagyon-nagyon fontos informatikai és nyelvtanulási igények kielégítését szolgálják.

A szakgimnáziumi képzésben tervezett új közismereti képzési struktúra a korábbiaknál több lehetőséget biztosít a nyelvi, a pénzügyi-vállalkozói és informatikai ismeretek, valamint a szakmai többlettudás megszerzésére, hiszen az átalakulás eredményeként a szakgimnáziumban tanulmányaikat megkezdők az érettségi keretében már szakképesítést is szereznek majd. A jelzett változás azonban nem érinti a kötelező érettségi vizsgatantárgyak órakereteit, szeretném hangsúlyozni, amelyek így változatlanok maradnak, továbbá az új kerettantervi tervezet azt is biztosítja, hogy a gimnáziumi képzésben tanulóknak egy, a választott szakirányhoz kapcsolódó természettudományos tantárgy esetén akár emelt szinten is az érettségire történő felkészülése biztosított lesz. Ez a képzési szerkezet a szakgimnázium alapcéljaihoz igazodóan az érettségire épülő technikus szakképesítés megszerzéséhez és a szakirányú felsőoktatási továbblépéshez is segítséget nyújt, tehát nem igaz az, hogy zárt ez a rendszer, tovább lehet tanulni a felsőoktatásban is. Ez a rendszer segíti ezt, de nem teszi lehetetlenné más irányú továbbtanulási pályák elérését sem.

A szakgimnáziumi tanuló az érettségit követően, a gimnáziumban végzett társához hasonlóan, bármelyik ágazatban továbbtanulhat a szakképzésben, és két év alatt bármelyik iskolai rendszerben oktatott szakképesítést szerezhet. Tehát ha nem a szakgimnáziumi tananyag alapján szerzett szakképesítésének megfelelő szakmát akar szerezni, akkor két évet kell tanulni. Ha egyébként a szakgimnáziumban szerzett szaktudását akarja kamatoztatni, akkor egy év képzéssel már megszerezheti a szakmáját, és technikusi végzettséget is szerezhet.

A felsőoktatás irányába továbblépni nem kívánó szakgimnáziumi tanuló tehát ötéves képzést követően két szakképesítéssel, technikusi végzettséggel és az érettségi keretében megszerzett szakképesítéssel, a gyakorlatorientált tudást biztosító duális képzés nyújtotta előnyökkel, valamint a megemelt nyelvi óráink biztosította stabilabb nyelvtudással széles körű, megalapozott, a XXI. században szükséges tudással léphet ki a piacra. Azt hiszem, az az aggodalom, az az aggódás, amit ön megfogalmazott az interpellációban, nem állja meg a helyét, ezért kérem, hogy a válaszomat fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 34 2016.04.27. 6:03  31-46

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány hosszú évek óta következetesen törekszik olyan megoldások keresésére és bevezetésére, amelyek a fiatalok munka világába való bevezetését, a könnyebb munkába lépését szolgálják. A nemzetközi értelemben egyedinek tekinthető, Magyarországon már több évtizede működő iskolaszövetkezeti forma működésének újraszabályozására is azért került sor az elmúlt években, hogy új megközelítésben kínáljon megoldást a fiatalok munkanélküliségére.

Az iskolaszövetkezeti szolgáltatásnyújtás egy olyan üzleti alapú megoldás, ami a piac igényeire és a fiatalok öngondoskodására építve már a diákévek alatt, az oktatási rendszer kiegészítéseként vezeti be a fiatalokat a munka világába.

A kormányzati törekvések eredményeként a hazai iskolaszövetkezetek nagysága és gazdasági szerepe ma már példaértékű. Működésük nemcsak a diákok számra hasznos, hanem az állam, az oktatás és a közreműködő foglalkoztató cégek számára is előnyös. Az iskolaszövetkezetben végzett munka a diákok számára nemcsak jövedelemkiegészítést jelent, hanem lehetőséget arra ‑ ahogy már elhangzott -, hogy széles körű szakmai tapasztalatot szerezzenek már a tanulmányaik befejezését megelőzően is, a diákévek alatt kialakított kapcsolatrendszert, illetve a megszerzett referenciákat a maguk javára tudják hasznosítani a későbbiekben a munkaerőpiacon.

Ma már kimutatható, hogy az iskolaszövetkezetek végzett tagjai körében az országos átlaghoz képest alacsonyabb a munkanélküliség, és a végzett fiatalok számottevő százaléka ott dolgozik, ahol iskolaszövetkezeti tagként munkát vállalt.

(11.50)

Az előzőekben elmondott eredmények nem jelentik és nem is jelenthetik azt, hogy ne hasznosítsuk azokat a gyakorlati tapasztalatokat, amelyek az iskolaszövetkezetek működése során felmerülnek, vagy hogy ne keressünk olyan megoldásokat, amelyekkel a bennük levő lehetőségek jobban kihasználhatók, valamint a rájuk vonatkozó jogi szabályozás észsze­rűbbé tehető. Az előttünk levő törvényjavaslat benyújtására is e célból kerül sor.

A teljesség igénye nélkül a törvényjavaslatnak csupán néhány olyan rendelkezéséhez szólnék hozzá, amelyek megítélésem szerint leginkább szolgálják az előzőekben elmondottakat. A benyújtott törvényjavaslatot egészében véve az a törekvés jellemzi, hogy az iskolaszövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás egyaránt összhangban legyen a szövetkezeti alapelvekkel, a szövetkezeti értékekkel és az iskolaszövetkezetek rendeltetésével. A hatályos szabályozásban az iskolaszövetkezetekre vonatkozó vegyes szabályozás érvényesül.

Az iskolaszövetkezetekre mint szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseket egyrészt a polgári törvénykönyv, valamint a szövetkezeti törvény tartalmazza. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos hallgató, tanuló tagjának személyes közreműködése viszont a munka törvénykönyvében szabályozott, úgy­nevezett atipikus munkaviszonynak minősül. Ez a rendszer bizonyos fokú széttagoltságot eredményez, amely a jogalkalmazásban is gondot jelent. A benyújtott törvényjavaslat egyrészt változtat ezen a széttagoltságon, másrészt az iskolaszövetkezet tagjának személyes közreműködése tekintetében nagyobb mozgási lehetőséget teremt.

A törvényjavaslat egységesen a szövetkezetekről szóló törvényben foglalja össze az iskolaszövetkezetre vonatkozó fontosabb rendelkezéseket, egyidejűleg hatályon kívül helyezi a munka törvénykönyvének az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszonyra vonatkozó fejezetét. A szabályozást kiegészíti az iskolaszövetkezet és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás szabályaival. Erre a tagsági megállapodásra a polgári törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. Ez a megoldás azt jelenti, hogy a tanuló vagy hallgató tagnak a külső szolgáltatás nyújtásában való közreműködése nem a munkajog, hanem a pol­gári jog által szabályozott, a megbízási jogviszony­ra épül, amely jobban szolgálja a feladatok ellá­tását. Ezáltal a munkavégzésnek és szakmai tapasztalatszerzésnek az eddigieknél rugalmasabb formája jön létre. Ez az iskolaszövetkezeteken keresztül dinamikusabb munkavállalási gyakorlat alkalmazását segíti elő. A nem külső szolgáltatásra irányuló személyes közreműködés ugyanis akár munkaviszony, akár megbízási jogviszony keretében is ellátható. A javaslat ugyanakkor a feladatteljesítéshez kapcsolódó alapvető garanciákat is meghatároz, mint például a maximális munkaidő, a minimális pihenőidő, illetve a díjazás minimális összege.

A javaslat áttekinthetően foglalja össze az iskolaszövetkezet speciális tagsági szabályait, illetve a közhasznú tevékenységből eredő sajátos rendelkezéseket. Ennek keretében az éves nettó árbevétel tagok közötti felosztását a személyes közreműködésük arányában írja elő. Az iskolaszövetkezetek oktatási és képzési céljainak megvalósítását szolgálja a javaslat azzal, hogy oktatási és képzési célt szolgáló közösségi alap létrehozását rendeli el. Az alap fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak tekinthető, és oktatási és képzési célra használható csak fel.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, a benyújtott javaslat szervesen illik abba a folyamatba, amely az elmúlt évek jogalkotási kormányzati lépéseivel indult, és amely az iskolaszövetkezetek piacképességének növelését, működésük javítását eredményezi. Ezért abban az esetben, ha egyetértenek a javaslattal, kérem önöket, hogy szavazatukkal támogassák azt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 76 2016.05.02. 2:06  73-76

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Véleményem szerint is fontos a földrajz tantárgy, de kizárólagos letéteményesként emlegetni talán túlzás. Az is fontos, hogy a fiatalokban a világ változásaira nyitott, azok iránt érdeklődő, a környezetével harmóniában élő hozzáállás kialakítása az alapfokú oktatáson, az alapműveltség megszerzésén keresztül alapozódjon meg, amelyik a középfokú oktatás különböző útjain és különböző szintjein menjen és erősödjön tovább.

A 2016 szeptemberétől bevezetésre kerülő szakgimnáziumi rendszer a szélesebb ismeretkört magába foglaló tartalommal magasabb óraszámban megvalósuló szakmai képzés, valamint a nyelvi és informatikai órák megemelkedett száma mellett a jelenlegi órakeret változatlanul hagyásával biztosítja az általános műveltséget tükröző kötelező érettségi vizsgatárgyak vizsgáira történő felkészülést. Emellett azonban korlátozottabb lehetőség nyílik a további közismereti tárgyak oktatására. A túlterheltséget meg önök kritizálták, amikor több órában akartunk tanítani bizonyos tárgyakat.

A természettudományos tantárgyak, ismeretek szakgimnáziumi oktatásának a tanulók céljait legjobban szolgáló lehetőségei még egyeztetés alatt állnak, tehát nem kéne kijelenteni, hogy valami már megtörtént és eldöntött tény, hanem még kialakítás alatt állnak, végleges döntés még nem született. A közismereti óraszámok arányának előzőekben vázolt változása minden szakgimnáziumot érint, ugyanakkor e változás nem befolyásolja számottevően az érintett pedagógusok sorsát. Az új intézményi képzési struktúrában számos lehetőség nyílik a további foglalkoztatásukra a szakmai tantárgyak oktatásában, a szakközépiskolában folyó kétéves érettségire felkészítő képzésben, a szakképzési centrumokon belül másik iskolában, egy másik szakképzési centrumban vagy az Állami Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyéb iskolákban.

Köszönöm figyelmét, köszönöm mindannyiuk figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 4 2016.05.09. 5:12  1-4

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy kormányunk kormány­ra lépésre óta legfőbb céljának tekinti azt, hogy a tisztességes munkát és a növekvő fizetések lehetősé­gét biztosítsuk az emberek számára. Jó lett volna, ha ezt az érzelmektől túlfűtött felszólalását elsősorban a szocialistákhoz intézi a tekintetben, hogy megnézzük azt, hogy honnét indultunk 2010-ben. (Dr. Szél Bernadett: De nem ők vannak hatalmon! ‑ Derültség az MSZP és az LMP padsoraiban.) 2010-ben, bizonyára ön is tudja, ha olvasott akkor újságot vagy éppen a szakirodalmat nézte, vagy éppen az aktuális politikai és gazdasági helyzetet figyelem­be vette, hogy egy csődközeli állapotban levő or­szá­got vettünk át, ahonnét kellett nagyon komoly lé­pé­seket tenni annak érdekében, hogy egyáltalán a gaz­daság kilábaljon a gödörből, hogy egyáltalán a gaz­daság elinduljon a fejlődés útján, és ha a gazdaság elindult a fejlődés útján, akkor lehetőségek szerint egy-egy lépést előre téve, az emberek is többet ke­ressenek, többet tudjanak hazavinni munkájuk után.

Nézzük meg, hogy egyébként mit tettünk ennek érdekében, mert úgy látszik, önök ezzel nincsenek tisztában. Nézzük meg azt, hogy mi történt az elmúlt időszakban. Nézzük először a minimálbért! A kormány a szociális partnerekkel egyeztetve 2010-ről 2016-ra 73 500 forintról 111 ezer forintra emelte a minimálbért (Dr. Schiffer András: És az adóteher?), tehát 51 százalékkal emelte meg. És ha megnézzük azt, miután gondolom, frakcióvezető tisztában van azzal, mi az, hogy reálérték és nominálérték, ezért szeretném elmondani, hogy ez a minimálbér közel 20 százalékkal, valamivel több mint 19 százalékkal növekedett a minimálbér esetében. Az az adat, amit képviselő asszony elmondott, nem biztos, hogy abban a formájában igaz, ahogy ön elmondta (Dr. Szél Bernadett: De igaz, kiszámoltuk.), ugyanis az elmúlt időszakban vásárlóerő-paritáson is jelentős mértékben tudtunk javítani például a csehekkel szemben. Lehet, hogy jobb lenne, ha utánanézne ennek is.

De nézzünk egy másik adatot! A nettó minimálbér hogyan emelkedett azon családok esetében, ahol kisgyermekek vannak? A kétgyermekes, háromgyermekes családok esetében 24-60 százalékkal növekedett a nettó értéke, reálértéke a minimálbérnek. De ne csak a minimálbérről beszéljünk, beszéljünk általában a bérről! A KSH adatai szerint 2010-2015 között a reálbérek több mint 15 százalékkal, pontosan 15,4 százalékkal emelkedtek, ami nagyjából kétszerese a GDP-növekedésnek. Ez azt jelenti, hogy a kétgyermekes családok esetében például 20 százalékkal vagy valamivel több mint 20 százalékkal nőtt, a három- vagy többgyermekeseké pedig 42,6 százalékkal nőtt, tehát a reálbérek ennyivel növekedtek az elmúlt időszakban. (Dr. Schiffer András: Áfa?) És nézzük a legutolsó időszakot! A legutóbb közzétett februári béradatok a munkavállalók szempontjából ugyancsak nagyon kedvező számokat és adatokat mutatnak. Nemzetgazdasági szinten a bruttó átlagkeresetek az év első két hónapjában 5,9 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 7,5 százalékkal, a reálkeresetek pedig 6,9 százalékkal múlták felül az egy évvel ezelőtti szinteket. (Dr. Schiffer András: Nem erről beszéltek.)

Itt a bekiabálók áfát kértek számon és egyéb adókat kértek számon. Bizonyára, ha figyeltek volna, tudták volna, hogy csökkent a személyi jövedelemadó 2015-2016-ra 1 százalékkal, és jelentős mértékben csökkentettük jó néhány árucikk, főként élelmiszer tekintetében az áfát is. Tehát mindent ‑ to­vább­ra is hangsúlyozom ‑ megtettünk annak érdekében, hogy a reálbérek többet érjenek, többet tudjanak vásárolni a hazavitt bérükből az emberek, mint előtte, nemcsak fizetésemelésekkel, hanem adócsökkentésekkel is megtettük ezeket. A gyarapodó reálkeresetek és a növekvő foglalkoztatás elősegíti a belföldi kereslet emelkedését, ami ugyancsak hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez, ami az elmúlt évek­ben ugyancsak folyamatos volt. Nézzük meg azt, hogy mi történt a versenyszférában és mi történt a közszférában! A közszférában folyamatosan megint csak a gazdaság lehetőségeihez képest emelkedtek a bérek lépésről lépésre. (Dr. Schiffer András: Kié?) El lehet ezt mondani a pedagógusok esetében, el lehet mondani a rendvédelmi dolgozók vagy éppen más egyenruhás szolgálatot teljesítők esetében, a szociális területen dolgozók tekintetében történtek már lépések, és életpályamodell kidolgozása van folyamatban a felsőoktatásban, és az egészségügyben is történtek olyan jellegű előrelépések, amelyek a béremelkedést és a reálbér-emelkedést szolgálják.

Úgyhogy arra kérem képviselő asszonyt, hogy figyelmesebben olvassa az adatokat, és ebben az esetben rájön és látja azt, hogy az elmúlt időszakban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a kormányzat és a parlament mennyit tett azért, hogy ne csak nominálisan növekedjenek a bérek, hanem reálértékben is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 58 2016.05.09. 4:04  55-61

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Hogy ki mit hozott Magyarországnak vagy Magyarországra, arról lehetne beszélni. Az a furcsa, hogy ezt ön meri felvetni, ismerve a 2008-as intézkedéseiket és a 2010-es állapotot, amikor csődközeli állapotban hagytak itt egy országot a következő kormány számára, hogy oldja meg a problémát. De hál’ istennek el lehet mondani, hogy a lehetőségekhez képest megoldotta, és nagyon jól oldotta meg a problémákat, amiket önök hagytak itt nekünk.

Átlagról beszél és átlagszámításról. Azt kell mondani, képviselő úr, hogy sajnos nem először jár téves úton, amikor a megyei átlagbérek alakulása kapcsán von le következtetéseket az egyenlő bérezés elvének érvényesítését illetően. Azt kell mondani, hogy szomorú, de fel kell világosítani önt arról, hogy mi is az egyenlő bánásmód. Hadd idézzek a munka törvénykönyvéből és az egyenlő bánásmódról szóló törvényből, ugyanis ez megfelelően szabályozza az egyenlő bánásmód követelményét, ahogy annak megsértése esetén a jogorvoslati lehetőséget is biztosítja. Úgy szól, hogy a munka egyenlő értékének megállapítása során a munka törvénykönyve szerint különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget és a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni.

Mindezek alapján tehát az egyenlő munkáért egyenlő bér elve még azt sem jelenti, hogy konkrét körülményektől függetlenül azonos bért kell fizetni az ország bármelyik részén, például a statisztikai besorolás szerint azonos foglalkozású munkavállalók számára. Az egyenlő bánásmód elve és követelménye ugyanis azt mondja, hogy egy konkrét munkahelyen nem lehet különbséget tenni az azonos munkát végzők és azonos teljesítményt nyújtók között a bérek tekintetében.

Ehhez képest a megyei szintű átlagbéradatok egy rendkívül heterogén összetételű munkaerő-állomány béreinek átlagolásával keletkeznek, tehát ön szakmai hibát követ el, amikor ezeket próbálja példaként összehasonlítani egymással.

De hogy konkrét dolgot is mondjak: például az, amit ön állít, hogy a megyék közötti bérkülönbségek növekedtek volna, nem igaz. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például az elsődleges munkaerőpiacon a bruttó és nettó átlagkeresetek 2015-ben 4,2 százalékkal emelkedtek, ami hasonló a nemzetgazdasági szinten megvalósult növekedéshez. De nézzünk egy másik példát! Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,4 százalékos, tehát az országos átlagot meghaladó volt az átlagos keresetnövekedés a piaci szektorban. A bérek vásárlóértéke is ehhez hasonló mértékben növekedett, de ezt már többször megbeszéltük itt a Parlament falai között is.

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a béreket mindig a munkáltató határozza meg, illetve biztosítja a cég gazdasági lehetőségei és adott esetben a szakszervezetekkel való alkufolyamat függvényében. Kormányra kerülésünk, 2010 óta a minimálbér reálértéke hat év alatt a családi adókedvezmények nélkül közel 10 százalékkal, a gyermekes munkavállalók esetében pedig gyermekszámtól függően 22-53 százalékkal emelkedett. Csak az idén 6 százalékot meghaladó mértékben erősödik a minimálbér vásárlóereje, ha már átlagokról beszélünk, amit ön idehozott az interpellációjában. Erre 2002 óta nem volt példa, például az önök nyolc éve alatt 2002 és 2010 között.

Emlékeztetni szeretném arra is képviselő urat, hogy az önök nyolcéves kormányzása alatt nem tudták növelni a minimálbér vásárlóerejét, és elvették a gyermekek után járó adókedvezményt is. Énszerintem ezek figyelembevételével kellene most bármiféle elvárást megfogalmazniuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 318 2016.05.09. 0:58  315-324

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden szeretném indokolni, hogy a kormány miért támogatja az összegző módosító indítványt. Tulajdonképpen azért, mert ez a törvényjavaslat egy újabb lépés azon törekvésében a kormánynak, hogy a hazai iskolaszövetkezetek nagysága és gazdasági szerepe kellően kifejezésre juthasson, az iskolaszövetkezet működése ugyanis nemcsak a diákok számára hasznos, hanem az állam, az oktatás és az egész piac számára is, és az iskolaszövetkezeti szolgáltatás nyújtása egy olyan üzleti alapú megoldás, ami a piac igényeire és a fiatalok öngondoskodására építve már a diákévek alatt biztosítja a munkatapasztalatok szerzését a munka világában.

Éppen ezért a kormány támogatja az összegző módosító indítványt, ahogy már az előbb is jeleztem. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 4 2016.05.17. 5:25  1-4

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nehéz helyzetben vagyok, mert összekevert itt mindent, egymáshoz nem illő dolgokat hozott elő napirend előtti felszólalásában, bár a kérdése, vagy amely téma köré próbálta a gondolatait fűzni, úgy szólt, hogy kit szolgál a szakképzés átala­kítása.

Ettől függetlenül néhány felvetésre mindenképpen az elején szeretnék reagálni, és sajnálatomat kifejezni a tekintetben, hogy nem figyelnek oda egyébként nyilatkozatokra, újságcikkekre vagy éppen a múlt héten a parlamentben elhangzott válaszomra, reagálásomra, amikor elmondtam, hogy a szakképzés átalakítása milyen formában fog megvalósulni, és abban teljesen megcáfoltam azokat a felvetéseket, amiket ön felvetett; mintha nem is hallotta volna, vagy rosszabb, nem is akarja meghallani azt, hogy hogyan képzeljük el a szakképzés átalakítását. De néhány szót természetesen erről is mindenképpen szeretnék szólni.

De kérdésként ‑ tudom, hogy nem nekem a tisztem most kérdést föltenni, inkább egy költői kérdésként ‑ megfogalmazom azt: beszéltek önök kis- és közepes vállalkozókkal? Beszéltek olyan emberekkel, akik jó minőségű szakmunkástudást tudnak magukénak, és szeretnének ilyen szakmunkásokat alkalmazni? (Ikotity István közbeszól.) Milyen gondokkal küzdenek ők? Hogyan kerülnek ki ma az iskolapadból szakmunkás-bizonyítvánnyal a fiatalok? Mennyit kell még utána tanítaniuk őket arra, hogy egyébként az ő elvárásaiknak megfelelő módon tudják a munkát elvégezni? Valószínű, hogy ha ővelük beszéltek volna, ilyen emberekkel beszélnének nap mint nap, akkor ezeket a felvetéseket, ezeket a kérdéseket nem fogalmazzák meg, hanem annak drukkolnak, hogy minél előbb hatékonyan be tudjuk vezetni a szakképzés jelenlegi formáját, pontosabban, ami majd 2016. szeptember 1-jével fog elindulni. Mert a gazdaság igényli a jól képzett szakembereket, a gazdaság érdekeit szolgálja a szakképzés átalakítása, az ott megfogalmazott igényeket próbáljuk kielégíteni, és nem azt, amit ön próbál sugallni, hogy szakképzetlen embereket próbáljunk beterelni a munkahelyekre, hanem pontosan ez a gazdaság igényli a jól képzett, informatikai tudással, bizonyos nyelvi képzettséggel rendelkező szakembereket, akik a szakmájuk mesterei. Még egyszer hangsúlyozom: foglalkoztatókkal, munkaadókkal próbáljanak beszélni, és meg fogják érteni az ő gondjaikat, és megtudják akkor, hogy a szakképzést miért alakítjuk a jelenlegi formájában át (Dr. Schiffer András közbeszól.), mert a gazdaság megteremtésében nélkülözhetetlen szerepük van a megfelelően képzett szakembereknek.

Nézzük meg, hogy a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepció, amelyet a múlt évben fogadott el a kormány, miről is szól.

A koncepció fő célkitűzései a következők. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Első: a gazdasági igények kiszolgálása, a jelenleginél több szakmunkás és technikus képzése, a duális képzés erősítése, ami azt jelenti, hogy gyakorlatorientált tudás szerzése, a lemorzsolódás csökkentése a valós körülmények közötti gyakorlati képzés segítségével. Aztán: a szer­ve­zett szakképzés vonzerejének, presztízsének növe­lé­se; a jövőben több tanuló válassza a szakképzést; a szak­képzési rendszer fejlesztése, a képzés minő­sé­gé­nek, hatékonyságának, eredményességének a ja­ví­tása.

(11.10)

Így, ahogy már említettem, 2016. szeptember 1‑jé­től a 2016-17-es tanévben e koncepció mentén in­dul el majd a szakképesítés úgy, hogy egyéb­ként ‑ annak ellenére, hogy önök próbálják sugallni azt, hogy a szakgimnáziumokból nincs tovább út ‑ minden lehetősége megvan a továbbtanulásra az oda­járó gyerekeknek. Hisz azon túl, hogy az érettségi tárgyakat ugyanolyan óraszámban fogják tanulni, mint a gimnáziumban, az egyéb közismereti tár­gya­kat, amelyeket ön fölsorolt, például választhatják fő tantárgyként, kiegészítő tantárgyként, amit teljes óraszámban fognak tanulni, aztán mellé még egyet, amelyet csökkentett óraszámban; és várhatóan, bár még nincs döntés, lesz egy olyan tantárgy, amelyik egy természettudományos alapismeretet ad, amit a frakcióvezető úr itt közbekiabál most már folya­ma­to­san, például a földrajzi alapismeretek, a földrajz kap­csán megszerezhető ismeretek alapjai is bent lesz­nek. Tehát megint nem igaz az, amit önök mon­danak.

Így tulajdonképpen a szakgimnáziumból egye­nes útja van mindenkinek a felsőoktatásba. Ter­mé­sze­tesen az a tervünk, hogy ha valaki szakirányba akar továbbtanulni, akkor a szakirányú tovább­ta­nu­lá­sát egy pluszponttal vagy valamilyen ked­vez­ménnyel, vagy valami pluszlehetőséggel próbáljuk támogatni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tehát könnyebben fog bekerülni a szakirányú felsőoktatási intézménybe.

Még hosszasan lehetne beszélni, de nagyon szí­ve­sen tájékoztatom képviselő urat a részletekről, hogy a következő hetekben ne tegyen föl újabb kér­dé­seket ezen a területen. Remélhetőleg akkor, ha egy személyes beszélgetésre hajlandó, meg fogja érteni, hogy mit szeretnénk csinálni a következő idő­szak­ban. Köszönöm szépen. Köszönöm a türelmét, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 18 2016.05.25. 8:37  17-38

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk levő törvényjavaslat több törvény módosítását tartalmazza. A módosításokra két okból van szükség: egyrészt egyes európai uniós irányelveknek való megfelelés, másrészt a javaslatban szereplő törvények gyakorlati alkalmazásából fakadó szakmai indokok okán.

Az Európai Unió a kiküldetési irányelvben szabályozza azokat a követelményeket, amelyeknek a vál­lalkozásoknak meg kell felelnie más tagállamban való szolgáltatás nyújtása esetén. A kiküldetési irányelv szerint a kiküldöttek számára is meg kell adni a szolgáltatást fogadó ország, azaz a munkavégzés helye szerinti tagállam által biztosított munkafeltételek egy részét, így többek között a minimális munkabérre és a maximális munkaidőre vonatkozó rendelkezések betartását, továbbá a munkahelyi egészség és biztonság szabályait.

(10.10)

A kiküldetési irányelv végrehajtását elősegítő posting végrehajtási irányelv is a kiküldetési helyzetben foglalkoztatott munkavállalók védelmét szolgálja, valamint a gazdasági szereplők számára tisztességes versenyfeltételeket is biztosít az egységes belső piacon.

Az esetleges visszaélések elkerülése érdekében az irányelvet átültető országoknak bejelentési rendszert kell kialakítani. Ez megkönnyíti a kiküldött munkavállalókkal kapcsolatos ellenőrzést. Az irányelv tartalmazza a kiküldött munkavállalók hatósági ellenőrzésének elemeit, továbbá a jogellenes helyzetek megszüntetése érdekében alkalmazandó szank­ciókat.

Az irányelvek és a magyar szabályozás közötti összhang érdekében a javaslat kiterjeszti a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény hatályát, ami a jövőben kiterjed arra a külföldi munkáltatóra, aki határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót küld Magyarországra.

Egyes szabályok vonatkozásában ki fog terjedni a törvény hatálya a munka törvénykönyve hatálya alá nem tartozó munkáltatókra is. Ezek olyan szabályok, amelyek a nemzetközi magánjog szerint imperatívak, valamint olyan rendelkezések, amelyektől a munka törvénykönyve szabályai alapján megállapodás útján nem lehet eltérni.

A javaslat az irányelv szerinti illetékes hatóságként a munkaügyi hatóságot jelöli ki. Az irányelv végrehajtása érdekében kiegészíti az ellenőrzési törvényt a kiküldött munkavállaló magyarországi munkavégzésének ellenőrzésére, a bírság kiszabásának feltételeire, a munkaügyi hatóság és az érintett Európai Gazdasági Térség tagállamának illetékes hatósága közötti együttműködésre, továbbá a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó szabályokkal. Ez utóbbi szabályozás az irányelvek követelményeinek való megfelelés hatékony nyomon követését szolgálja.

Az európai üzemi tanács létrehozásáról szóló törvény módosítására szintén egy európai uniós irányelvnek való megfelelés céljából van szükség. A javaslat elfogadása esetén e törvény hatálya a jövőben ki fog terjedni a tengeri kereskedelmi hajón foglalkoztatott munkavállalóra is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánynak a jogszabályok előkészítésével kapcsolatos feladatai teljesítése mellett nyomon kell követnie azok gyakorlati alkalmazását, és hasznosítania kell az így szerzett tapasztalatokat. A kormány a munkavédelmi törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló törvény módosítását ebből a megfontolásból javasolja.

A munkavédelmi törvény módosítását egyrészt szakmai indokok, valamint a polgári törvénykönyvvel és a munka törvénykönyvével való összhang megteremtése tette szükségessé. Ebben a megvilágításban a szakmai indokok azt jelentik, hogy a szabályok módosítása közvetlenül és közvetetten is a munkavédelmi helyzet javítását és ezzel a munkavállalók védelmét szolgálja. A nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló éves jelentés megjelentetési határidejének előírása biztosítja, hogy a következő naptári évre szóló munkavédelmi irányelvek kidolgozása már az így szerzett gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével történjen.

Az eddigieknél magasabb szintű védelmet teremt a munkavállaló számára a törvény egyéni védőeszközökre vonatkozó szabályának módosítása. Ez ugyanis a hatályos szabályozással szemben nem csupán az egyéni védőeszköz használatát, hanem annak rendeltetésszerű használatát is megköveteli.

A módosítás értelmében a foglalkozás-egész­ségügyi orvos, döntésétől függően, közreműködhet a munkabaleset kivizsgálásában. Súlyos munkabaleset esetén azonban ez nem a döntésétől függ, hanem a törvény kötelezi erre.

A tervezett módosítás azt a már eddig is sok helyen alkalmazott, jól működő gyakorlatot tükrözi, amely szerint valamennyi munkabaleset kivizsgálását munkavédelmi szakember végezze. A szakemberek által kivizsgált munkabalesetekből levont tanulságok szakmailag alátámasztják azokat a megelőző intézkedéseket, amelyek révén csökkenthető a munkabalesetek száma. Ez gazdasági kérdés is, hiszen becslések szerint a munkabalesetek össztársadalmi szintű költségei éves szinten százmilliárdos nagyságrendűek.

A munkavállalói érdekképviseletet erősíti az a rendelkezés, amely az eddigi 50 fő helyett a legalább 20 főt foglalkoztató munkáltatónál írja elő a munkavédelmi képviselő választásának megszervezését. Egy nemzetközi tanulmány szerint számos európai országban választanak kisebb munkavállalói létszám esetén munkavédelmi képviselőket. A szabályozás a munkavédelmi képviselő tevékenységének objektivitását is biztosítja, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó személy ugyanis nem lehet munkavédelmi feladatokat ellátó munkavállaló. A módosítás orvosolja továbbá azt a problémát is, hogy eddig csak a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén volt kötelező a képviselő-választás megtartása. Például a jogszabály előírása olyan jelentős létszámot foglalkoztató és veszélyes ágazatra nem vonatkozott, mint az egészségügy.

A javaslat ‑ hasonlóan a bányafelügyeletre vonatkozó szabályozáshoz ‑ a munkavállalói mulasztás szankcionálását is lehetővé teszi. Ez remélhetően jelentős visszatartó erőt jelent majd a munkavállalói szabályszegésekkel szemben. A közigazgatási bírság alkalmazásának lehetőségétől a munkavállalói szabályszegések számának, ezáltal a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések számának csökkenését várjuk. Természetesen a munkáltató objektív felelőssége változatlanul fennmarad.

A javaslat az egységes és könnyebb jogalkalmazás érdekében összhangot teremt a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény besorolási rendszere és a megváltozott képzési fogalomrendszer között.

A Bérgarancia Alapról szóló törvénynek a módosítással érintett, jelenleg hatályos rendelkezése a gyakorlatban problémát okozott. Ennek okát a bérgarancia-támogatás kifizetésére vonatkozó szabályok közelmúltbéli változása kapcsán felmerült értelmezési problémáknál kell keresnünk. A módosítással egyértelművé válik a támogatás visszafizetésének ese­dékessége. Az új szabályozás ezt a támogatást meg­állapító határozat jogerőre emelkedéséhez köti.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény javaslat szerinti módosítása pontosító jellegű.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom abban, hogy a felsoroltak alapján, és elolvasva a törvényjavaslatot, önök egyetértenek a kormánnyal, és majd szavazatukkal támogatják a módosításokat, annak szükségessége elismerésével egyetemben. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 38 2016.05.25. 3:05  17-38

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót, mert szeretném a felszólalásokban elhangzott félreértéseket tisztázni, másrészt pedig szeretném megköszönni a vezérszónokok és a felszólalók gondolatait. Azt lehet mondani, hogy a felszólalások többsége a támogatásról szólt. Ez még akkor is igaz, ha az MSZP vezérszónoka a végén bejelentette, hogy ők tartózkodni fognak a szavazásnál. Ettől függetlenül a felszólalásában egy pont kivételével végig támogatta a megfogalmazott módosítási javaslatokat.

Tényleg egy jogharmonizációról van szó, illetve emellett és ennek az eszköznek a felhasználásával ar­ról szól a törvényjavaslat, hogy hogyan lehet egyér­tel­műbbé tenni bizonyos pontokat, hogyan lehet al­kal­mazhatóbbá tenni a jogszabályt. Azt a félreértést szeretném tisztázni, amelyik mind az MSZP, mind a Jobbik vezérszónokának a felszólalásában elhangzott, és ez a munkavédelmi jelentés, összegzés vagy annak az esetleges elhagyási lehetősége. Ezt szeretném tisztázni és fel is olvasni, mert szerintem a kollégák nem olvasták el megfelelő módon a módosító javaslatot. Így szól ez a passzus, amelyik a munkavédelmi jelentésről szól.

(11.00)

A 6. §-ban az e) pont: a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése, a megállapítások jelentésben történő összegzése, a munkavédelmi információs rendszer kialakítása és működtetése. Tehát ez a munkavédelmi irányítás keretében állami feladat. Folytatódik egy másik bekezdésben: a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló jelentést ‑ tehát nem összegzést, a jelentést ‑ a foglal­koz­tatáspolitikáért felelős miniszter a tárgyévet követő év szeptember 30-ig teszi közzé.

Tehát téves az a gondolat vagy az a sugallat, hogy esetleg azt meg lehet tenni, hogy nem fog megjelenni az éves jelentés. Sőt, azt kell mondani, hogy a szeptember 30-ai dátum kikötésével, tehát egy dátum meghatározásával még azt is előírja a törvény, hogy ha elfogadja a parlament, hogy meddig kell megtenni abból a célból többek között, hogy a következő évi tervet megfelelő módon ki lehessen tűzni, megfelelő módon meg lehessen fogalmazni.

Azt hiszem, nem feladatom, hogy a jobbikos vezérszónok hozzászólásának második részében egyébként a kampányízű gondolatokra reagáljak, nem idetartoztak, nem közvetlenül ehhez a jogszabály-módosításhoz tartoztak, úgyhogy ehhez nem is kívánnék hozzászólni. Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm mindenkinek a figyelmét. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 8 2016.06.06. 5:20  5-8

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő asszony, nagyon szomorúan hallgattam önt, mert nem tudtam eldönteni, hogy most tájékozatlanságból mondja azokat a mondatokat, és közli velünk azokat a gondolatokat, amelyeket mond, vagy pedig szándékosan; szerintem mind a kettő probléma. Ha szándékosan, akkor azért, mert amivel ön megvádolt az előbb bennünket, pontosan azt teszi: félrevezeti az önt hallgatókat, becsapja azokat az embereket, akik az ön szavára esetleg figyelnek, mert pont az ellenkezője történt az elmúlt években, mint amit ön mondott.

Szeretnénk néhány tényadatot mondani ezzel kapcsolatban, bár szerintem körülbelül harmadszor-negyedszer ismétlem el ezeket a mondatokat, amelyeket most mondani fogok, de úgy látszik, nincs hatással az ön kérdésfeltevésére, az ön fogalmazására, az ön gondolatmenetére.

Az a kérdés ön szerint, hogy az utolsó kapcsolja‑e le a villanyt vagy sem. Szeretném önnek elmondani, hogy 2010 után közel 600 ezerrel többen dolgoznak a mai nap, mint 2010-ben, tehát folyamatosan, évről évre növekedett azoknak a száma, akik a munkaerőpiacon megtalálták a számításukat.

Ikotity képviselőtársam cinikusan mosolyog, akkor szeretném őneki elmondani, nem tudom, hányadszor, hogy egyébként a versenyszféra szívta fel ezeket az embereket (Ikotity István közbeszólása.), ezt a szakembergárdát, pontosabban ennek a nagy részét, mert közel 370 ezer ember ebből a durván 600 ezres tömegből a versenyszférában ‑ nem is az elsődleges munkaerőpiacon mindössze, hanem a versenyszférában (Dr. Szél Bernadett közbeszólása.) ‑ tudott elhelyezkedni. Itt az egyik cáfolat az önök gondolatmenetével vagy éppen a cinikus mosolyával kapcsolatban.

Egyébként így van, és én azt mondom, hogy bizonyos szempontból talán még egy kicsit örülni is kellene annak, hogy ez a helyzet előállt, hogy a munkaerőigény, a munkaerőhiány és a munkanélküliség egy időben van jelen Magyarországon. Ezelőtt pár évvel még az volt a gond, hogy mekkora a munkanélküliség.

(13.20)

Innen jutottunk el oda, hogy a gazdaság fejlődésének, a gazdaság növekedésének hatására és a kormányzati intézkedések segítségével most már azon kell gondolkozni, hogy a fellépő munkaerőhiányt hogyan tudjuk pótolni, milyen eszközöket kell használnunk ennek érdekében. Ugyanis globális munkaerőhiányról nem beszélhetünk, nincs erről szó. Bizonyos szakmákban, bizonyos földrajzi területeken jöhet szóba esetlegesen átmenetileg munkaerőhiány. Egyébként ahol ez felmerül, ott cégekkel vagyunk kapcsolatban, cégekkel vannak a képző intézmények kapcsolatban ‑ legyen akár egy állami képzőintézmény a centrum, vagy pedig felnőttképző intézmények ‑, hogy ezt a problémát meg tudjuk oldani.

Nézzük meg, mit tettünk annak érdekében, hogy a megfelelő szakembergárda folyamatosan rendelkezésre álljon! Néhány dolgot szeretnék felsorolni. A szakképzést a piaci igényeknek megfelelően alakítottuk át és alakítjuk át folyamatosan. Ha véletlenül nem hinnék el ezt, akkor mondom például, hogy az egyik legfőbb együttműködő partnerünk ebben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Remélem, azt nem vonják kétségbe, hogy a magyar munkaerőpiacot, a magyar gazdaság igényeit ők ismerik. Ebben a bizonyos képzési átalakításban és a képzés folyamatában felmerülő munkában például ők segítik a mindennapi tevékenységünket, a mindennapi munkánkat.

Konkrétan például hogyan tudjuk biztosítani majd a későbbiekben és folyamatában is a felmerülő munkaerőigényt? A közfoglalkoztatásból minél több embert próbálunk átterelni az elsődleges munkaerőpiacra. Azt is már mondtam többször, hogy arányaiban itt is elindult egy felfelé mutató irány. Ez azt jelenti, hogy a pár évvel ezelőtti 7 százalékos aránnyal szemben ma 13-14 százalékban a közfoglalkoztatásban foglalkoztatottak át tudnak lépni az elsődleges munkaerőpiacra, és olyan programokat hirdettünk meg és fogunk meghirdetni, amelyek ezen emberek képzésének a segítségével ugyancsak az ő elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket segítik. Például az egyik ilyen program a „Közfoglalkoztatásból a versenyszférába” nevű program, amelyre 3 milliárd forint áll rendelkezésre, és nemcsak képzésben, hanem anyagilag is támogatjuk azt, hogy valaki a közfoglalkoztatásból menjen el minél előbb az elsődleges munkaerőpiacra. De ugyanez igaz a rugalmas foglalkoztatás terén is. Itt is pályázatot írtunk ki annak érdekében, hogy minél többen éljenek ezzel a lehetőséggel.

És a bérek, amit mondott: 2010 óta 13-14 százalékkal nőttek a reálbérek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Csak az elmúlt évben ennek az évnek az elejére több mint 7 százalékkal, 7,7 százalékkal növekedtek a reálbérek. Ne mondja azt, hogy nem történt semmi sem az elmúlt időszakban a munkaerőpiacon felmerülő munkaerőhiány pótlására és az ebből adódó problémák megoldására! Köszönöm szépen a figyelmüket. Elnézést kérek, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 48-50 2016.06.06. 4:27  45-54

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Az első kérdésére nem tudnám a választ megadni, mivel nem ehhez a csoportosuláshoz tartozom, de a többire, a másik kérdésre szeretnék minél alaposabb választ adni.

A fiatalok foglalkoztatásának növelése, a munkaerőpiacra történő első belépés megkönnyítése a kormánynak egy elsődleges feladata, és szeretnék néhány olyan programot, néhány olyan intézkedést ismertetni önnel, amelyik segítségével kérdésére mindenképpen egy alapos választ kívánok adni. Az első ilyen intézkedés a munkahelyvédelmi akcióprogram keretén belül valósult meg: idén márciusban 162 ezer fiatal foglalkoztatását segítette ez a program, a jelentős uniós és hazai támogatással indított fiatalok munkatapasztalat-szerzését elősegítő képzési, vállalkozóvá válást támogató programok pedig nagyságrendileg 50 milliárd forintból valósulnak meg 2011-től.

Tehát egy folyamatról van szó. Ezek eredmé­nyeképpen folyamatosan emelkedik a fiatalok foglalkoztatása, 2016. február-áprilisban 291 ezerre nőtt a 15-24 éves korúak foglalkoztatotti száma. Ez azt jelenti, hogy 14,2 százalékra csökkent ennek a korosztálynak a munkanélkülisége, és a foglalkoztatási rátájuk 27 százalékra emelkedett. A munkanélküliségi mutató 2010-ben ebben a korosztályban még közel 30 százalékos volt, tehát innen csökkent 14 százalékra, a foglalkoztatási rátájuk pedig 20 százalék alatti volt, innen növekedett 27 százalékos arányra.

(14.40)

Egy másik nagyon fontos intézkedési csomag az „ifjúsági garancia”, amely segítségével 2014-2020 között legalább 180 ezer 25 év alatti fiatalnak nyújtunk segítséget az elhelyezkedéshez vagy az elhelyezkedésüket segítő képzettség megszerzéséhez aktív munkaerőpiaci programok segítségével. Már január óta folyamatosan segítjük a fiatalokat azonnali elhelyezkedéshez, illetve piacképes szakképesítés megszerzéséhez az aktív munkaerőpiaci programokkal. Az ezt biztosító projektek révén összesen 40 milliárd forint felhasználásával legalább 40 ezer fiatalt segítünk ki a munkanélküliségből az ifjúsági garanciával 2017 végéig.

E program keretén belül útjára indítottuk a vállalkozni vágyó fiatalokat támogató projektet. Ez a program 25 év alatti fiatalokat segít vállalkozóvá válni, vagy ha felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, akkor 30 éves korukig vehetik igénybe ezt a lehetőséget. A képzést sikeresen befejező és elfogadott üzleti tervvel rendelkező fiatalok ezt követően, egy első szakaszt követően, amikor megtanulják a vállalkozói lét összes információja kapcsán lehetőséget adó, nyújtó információkat, vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak 3 millió forint erejéig. Ezzel körülbelül 1300 fiatalnak adunk lehetőséget arra, hogy vállalkozóvá válhassanak. Szintén az ifjúsági garancia keretében egy gyakornoki programot indítunk el, aminek a segítségével már szakképesítéssel rendelkező fiatalok elhelyezkedését segítjük kis- és középvállalkozásoknál.

Utoljára szeretném megemlíteni egy most in­duló programnak a lényegét, ez a nyári diákprogram, amelyik 1,9 milliárd forintos keretösszeggel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) önkormányzatoknak és önkormányzati cégeknek segít abban lehetőséget nyújtani a fiatalok számára, hogy nyári időszakban két hónap hosszan diákmunka segítségével megismerkedjenek a munka világával. Tehát számtalan olyan program van, aminek a segítségével…

ELNÖK: Önnek négy perce volt!

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: …köszönöm, elnézést ‑ …se­gít­ségével belekóstolhatnak a munka világába. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 6 2016.06.08. 0:43  1-36

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azért kértem szót, mert szeretném tájékoztatni az Országgyűlést, hogy a kormány áttekintette az Állami Számvevőszék beszámolóját, és azzal összefüggésben észrevételt nem kíván tenni. Egyben azt is szeretném megköszönni az Állami Számvevőszék dolgozóinak, amit az elmúlt évben munkájuk során végeztek, elvégeztek.

Elnök úrnak szeretném megköszönni a beszámolót is és az Állami Számvevőszéknek, minden dolgozójának a következő évben nagyon jó munkát kívánok, és nagyon sok eredményt kívánok a továbbiakban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 75 2016.06.13. 2:10  72-75

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Annak már örülök, hogy sok kérdés feltevése után és sok válasz meghallgatása után elismeri ön is, hogy nem eltűnnek a természettudományos tárgyak, hanem az oktatásuk másfajta módon történik meg. Ez egy óriási előrelépés (Dr. Rétvári Bence jelzésére:), de azt Rétvári államtitkár úr fejingatásából látom, hogy őt azért nem pontosan idézte, úgyhogy ez még egy következő időszak lesz, amikor sikerül pontosan idézni bizonyos kormányzati szereplők megfogalmazásában megjelenő gondolatot.

Ezért szeretném megerősíteni azokat a gondolatokat, azokat a mondatokat, amelyeket már több alkalommal elmondtam önnek, hogy a szakközépiskolába - szeptembertől már szakgimnáziumnak nevezzük őket - jelentkező tanulók azért választják ezt a képzési formát, mert számukra fontos, hogy az érettségi mellett biztos pályát ígérő szakképesítést is szerezzenek.

Az általános iskolában megszerzett alapműveltségre épülő új szakgimnáziumi képzés szerkezete jól idomul e célkitűzésekhez, hiszen a technikusi szakképesítés megszerzéséhez, illetve a szakirányú felsőoktatásba való továbblépéshez nyújt elsősorban segítséget, miközben már az érettségi keretében is lehetőséget biztosít a szakmaszerzésre, ami jelenleg még nem így van. Emellett továbbra is biztosítja a kötelező érettségi vizsgatárgyakra való felkészülést.

Az új tervezet, a kerettantervek is megtekinthetők egyébként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján, és rugalmas lehetőséget kínálnak a természettudományos tantárgyak esetén is, ezt szeretném hangsúlyozni. Tehát rugalmas lehetőséget kínál arra, hogy a természettudományos tantárgyak tanulása, oktatása is megvalósulhasson.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A szakgimnáziumból kilépő fiatalok szakmai tudásukat közvetlenül és azonnal kamatoztathatják majd a gazdaság bármely szereplőinél, vagy továbbtanulhatnak a felsőoktatásban, így nem zárt az út előttük. Éppen ezért indokolt, hogy a szakgimnáziumok rendszerét már az idén szeptembertől, úgy, ahogy ezt előzetesen beterveztük, bevezethessük és az oktatást így elindíthassuk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 169 2016.06.13. 2:03  164-173

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisz­tériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Azért szeretném elmondani önnek, hogy ebben az évben 48 ezer munkaadó ad dolgozóinak, több mint kétmillió felhasználónak valamiféle cafetérián belüli juttatást, a SZÉP-kártya és az Erzsébet-kártya tekin­te­tében mondom ezt, és 2017-től történik egy vál­to­zás, aminek, ön is tudja nagyon jól, az az oka, hogy át kellett gondolni, hogy a cafetéria keretén belül adott juttatásokat hogyan lehet a legegyszerűbb módon eljuttatni - úgy, hogy optimálisan tudják felhasználni azt a munkavállalók - a munka­vállalók­hoz.

Azt hiszem, hogy az a megoldás, amelyet elfo­ga­dott a parlament, erre jó, hisz 100 ezer forint kész­pénz­ben juttatást kaphatnak egyrészt a dolgozók, nagyon kedvezményes adófeltétellel úgy, hogy ők nem adóznak, hanem a munkaadókat, a foglal­koz­tatókat terheli mindössze egy nagyon kedvezményes adókulcs, és miután felnőttnek tekinti a magyar kormány a magyar dolgozókat, ezért ők eldönthetik azt, hogy azokat a kedvezményes lehetőségeket igény­be veszik és arra fordítják ezt a 100 ezer forin­tot, amelyet eddig a cafetéria keretén belül tudtak megoldani.

Másrészről természetesen megmarad a SZÉP-kártya, mint ahogy ön is tudja ezt, és a továbbiakban is felhasználhatják a SZÉP-kártyára utalt pénz­összeget a SZÉP-kártya adta lehetőségekre, adott kereteken belül. Így tulajdonképpen 100 ezer és 100 ezer forint a SZÉP-kártyára adható és a készpénzben kapható, kedvezményes adózással kapható cafetéria összege úgy, hogy egyébként a közszféra alkal­mazot­tain túl a magánszféra dolgozóinál ez 350 ezer forint­nyi keretösszegre bővítve mutatkozik és ad lehető­séget a dolgozóknak a kedvezményes pénzösszegek elköltésére. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 173 2016.06.13. 1:02  164-173

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági mi­nisz­tériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Szeretném megismételni azt, hogy ez nem bérjellegű juttatás, és azzal, hogy készpénzt kapnak a dolgozók egy 100 ezer forintos ke­retösszeg erejéig, nem azt jelenti, hogy bérként gondol erre a kormányzat, hanem a cafetériát egy készpénzben való juttatásként gondoltuk, hogy felnőttként kezelve a munkavállalókat, ők dönt­hes­sék el, hogy például önkéntes nyugdíjpénztárra vagy éppen egészségbiztosításra költik-e, vagy másra, olyan jellegű dolgokra költik, amelyekre nekik szük­ségük van.

Egyébként azt viszont szeretném elmondani, hogy az ön által felsorolt lehetőségek, amiket vá­laszthattak eddig is, lehetőségként a továbbiakban is ott lesznek a kezükben, választhatják ezeket, csak egy másfajta kedvezményes adókulccsal fog ez történni, de lehetőségként megvan a továbbiakban is ez a számukra, mint egy választás lehetősége. Kö­szönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 18 2016.09.12. 5:21  15-18

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Sok csapongás volt az ön kérdésében, de lehet, azzal kezdeném, amilyen címet is adott az ön kérdésének, hogy hova tűntek a magyar dolgozók, aztán utána szeretnék néhány súlyos mondatára, súlyos felvetésére reagálni.

(14.50)

Hogy hova tűntek a magyar munkavállalók, a magyar dolgozók? Dolgoznak, ugyanis, ahogy már itt hallhatta miniszterelnök úr felszólalásában is, jelentős mértékben növekedett Magyarországon a foglalkoztatottak száma, több mint 600 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, amely létszám nagy részét a versenyszféra vette föl, a versenyszférában dolgoznak a magyar munkavállalók tömegei. Több mint 400 ezren tudtak elhelyezkedni a magyar kis, közepes vagy éppen nagyobb cégeknél. Tehát a magyar dolgozók, a magyar munkavállalók elsősorban a magyar munkaerőpiacon tudtak elhelyezkedni.

Természetesen - ennek nem örülünk - dolgoznak külföldön is, körülbelül 100-120 ezer nyilvántartott külföldön dolgozó, hosszabb-rövidebb ideig külföldön dolgozó emberről tudunk, amely szám úgy jött össze, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után megduplázódott; körülbelül a 2010 utáni időszakban, tehát körülbelül a fele ennek a létszámnak 2010-ig jött össze, majd utána körülbelül 60-70 ezer ember vállalt - mondom: hosszabb-rövidebb ideig - külföldön munkát. És hogy súlyos - azt mondta - a magyar munkaerőhelyzet Magyarországon, a munkaerőpiacon nagyon-nagyon sokan kínálnak üres álláshelyet, keresik a dolgozót, ez annak köszönhető, hogy hirtelen nőtt meg a foglalkoztatás, aminek örülni kell, és természetesen erre reagálni kell mind a szakképzésnek, mind a felnőttképzésnek vagy éppen a felnőttoktatásnak, amire van gyakorlat, és van olyan foglalkoztatáspolitikai eszköz, aminek a segítségével tudjuk tovább fokozni az üres álláshelyek betöltését, megtalálni azokat a munkavállalókat, akik majd ezekre a munkahelyekre tudnak belépni.

És a súlyos mondat: azt mondta ön, hogy Varga Mihály nyilatkozta azt, hogy külföldről vendégmunkásokat kell behozni. Hát, örülnék neki, ha ezt a mondatot ön meg tudná mutatni, hol és mikor hangzott el Varga miniszter úr szájából. Ő soha nem mondott ilyet. Ebből látszik, hogy önök, amikor egy-egy parlamenti fölszólalásra készülnek, innen-onnan szedett információkat, lehet, hogy ellenőrizetlen információkat mondanak el tényként, vagy az még rosszabb, hogy elferdítik a tényeket. (Dr. Rétvári Bence: Így van.) Ugyanis szeretném emlékeztetni arra, hogy született egy javaslat, egy dokumentáció, egy értekezés, egy levél, amelyet Varga miniszter úrnak írt a Magyar Gyáriparosok Országos Szövet­sége, amelyikben azt javasolta, hogy meg kellene fontolni: hiányszakmákban esetleg külföldről be­hozni olyan munkavállalókat, akik hajlandók ezek­ben a szakmákban Magyarországon dolgozni. Erre mind Lázár miniszter úr, mind Varga Mihály miniszter úr azt válaszolta, hogy nekünk elsősorban a magyar munkavállalókra kell gondolnunk, őket kell segítenünk munkához, nekik kell biztosítani a lehetőséget, minden csak ez után jöhet. Tehát nem kellene a szezont a fazonnal, képviselő asszony, keverni, mert az, amit ön mondott, az nem állja meg a valóság próbáját, nem mondott ön igazat. Ilyen egyszerű erre a válasz. (Dr. Szél Bernadett: Hát, a Fidesznek mindig igaza van.)

Járulékcsökkentésről is esett szó. Igen, a kor­mány vizsgálja annak lehetőségét, hogyan lehet ezzel az eszközzel segíteni a munkavállalás ösztön­zé­sét, hogyan lehet a terheket a munkaadókról és a mun­kavállalókról levenni, de ez nem máról hol­nap­ra, egyik pillanatról a másikra megvalósítható fo­lya­mat, hisz komoly, súlyos következményei lehetnek egy meggondolatlan lépésnek. Emlékezzen vissza arra, hogy a 2002-es kormányváltás után Medgyessy Péter kormánya hirtelen hozott egy döntést, aminek nem volt meg a fedezete. Ez azt jelenti, hogy éves ezermilliárd forintos terhet rakott egyetlenegy dön­téssel az akkori kormányzat a magyar költségvetésre. (Dr. Szél Bernadett: Ezért kell járulékot csök­ken­teni.) Tehát nagyon könnyű felelőtlen nyilat­ko­zatokat és kijelentéseket tenni ellenzéki oldalról, de a kormányzatnak viszont felelős döntéseket kell hozni minden magyar állampolgár érdekében, ezt pedig nem lehet úgy megtenni, ahogy önök itt sokszor javaslatokkal teszik.

Egyébként a reálbérek emelkednek - javaslom, nézzen utána a számoknak -, folyamatosan, még ott is, amit ön vagy önök kritikaként fogalmaztak meg; a legalacsonyabb béreknél, a minimálbér közelében is nettó jövedelememelkedés, nettó béremelkedés van az elmúlt hat évben. (Dr. Szél Bernadett közbe­szólása.)

Arra kérem önöket, hogy megfontoltabban és alaposabb utánanézéssel kritizálják a kormányzat foglalkoztatáspolitikai munkáját. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 74 2016.09.12. 4:32  71-77

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Néhány dolgot szeretnék csak mondani, mert nem biztos, hogy mindent sikerül felsorolni, hogy mit tett a kormányzat az elmúlt hat évben annak érdekében, hogy a vidéki, a fővárostól eltérő módon lehetőséget kapó térségekben hogyan tudtuk alakítani a foglalkoztatást pozitív irányba, s hogy a vásárlóerő éppen ezekben a térségekben hogyan növekedett. Egy olyan kérdést feszeget, egy olyan kérdést tett fel, és egy olyan területen tett fel kérdéseket, ami már régóta itt van a parlament padsorai között. Sokszor elhangzott kérdésként és sokszor válaszoltunk rá a tekintetben is, hogy melyek azok a tények, amik a pozitív irányba való elmozdulást segítik.

Egy nagyon mélyen gyökerező problémáról van szó, hisz ha visszamennénk a negyven évvel ezelőtti idő­szakra, azt látnánk, hogy ugyanezek a problémák, ugyanezek a különbségek merültek fel és elmondhatók voltak. Sajnos, azt kell mondani, hogy hordozzuk ezt a problémahalmazt magunkkal, és az elmúlt hat év­ben ezt a problémahalmazt, ezt a nehéz helyzetet próbáltuk megoldani. Például azzal, hogy 2014-ben le­ha­tároltunk kedvezményezett járásokat, amelyek tár­sa­dalmi-gaz­dasági felzárkóztatást célzó kedvezményekben részesülhettek, például az uniós források oda­ítélésénél többletpontot kaptak kimondottan a gaz­daságfejlesztés, a foglalkoztatás növelése érdekében.

Ezzel összefüggésben alakítottunk ki szabad vállalkozási zónákat, amelyek területén a kis- és közepes vállalkozások adókedvezményben részesültek. Ha megnézi az adatokat - amiket nem szeretnék most tényszerűen felsorolni -, látná azt, hogy hány munkahely létesült ezekben a térségekben, mennyi új foglalkoztatás jött létre. Egy adatot mindenképpen szeretnék mondani, mert itt elsősorban a kkv-szek­tor, a legnagyobb foglalkoztató szektor érintett: 2013-2014-ben 685 kkv-szektorba tartozó vállalkozás közel 10 milliárd forint kedvezményben és munkahelyteremtő támogatásban részesült, amelyik csak egyes, az ön által is említett térségekben 4 ezer új munkahely létrehozását segítette. Ezeknek a kedvezményeknek a segítségével pontosan azok a régiók tudnak egy jelentősebb fejlődést felmutatni, amelyeket ön példaként hozott, például az észak-ma­gyar­országi régió egy főre jutó GDP-je az ön által elmondottakkal ellenében az országos átlagot meghaladó ütemben növekedett.

Az elért eredményeket jól mutatja a 2010-es kormányváltás óta megvalósult 13 százalékpontos foglalkoztatásnövekedés. Ez azt jelenti, hogy 54-55 százalékról 67 százalékra növekedett a foglalkoztatottak száma, és ez hatványozottan igaz azokra a térségekre, amelyeket kiemelt. Például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 22 százalékponttal, Borsodban pedig 17 százalékponttal növekedett a foglalkoztatás.

(16.40)

De hogy a bérekről is beszéljünk: a bértömeg és a kiskereskedelmi forgalom azt mutatja, hogy nemcsak a foglalkoztatás, hanem a bérek is fejlődtek. 2010-2015 között az északi és keleti térségekben található megyékben elérte a 31 százalékos átlagot a vásárlóérték-növekedés a bértömeg tekintetében, ha a bértömeget vesszük alapul. Békésben például 41 százalékos volt ez a növekmény, megint hangsúlyozom, bértömegnövekményként.

De hogy ne csak a bértömegről beszéljünk, hanem a reálbér alakulásáról is: ön is tudja, hogy 7,5 százalékkal növekedtek a bérek. Az országos reálbér-emelkedés 8 százalék körüli volt abban az esetben, ha levesszük ebből a közfoglalkoztatotti béreket. Egy példát megint csak Szabolcs-Szatmár megyéből szeretnék felhozni arra, hogy nemhogy leszakad, hanem felzárkózik ez a térség (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.): 9,2 százalékkal emelkedett a reálbér ebben a térségben egy év alatt.

Elnézést kérek, elnök úr, köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 116 2016.09.12. 4:02  113-119

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését, köszönöm szépen, hogy interpellált ebben az ügyben, mert így a tájékozatlanságát sikerül egy kicsit mérsékelni, hisz olyan valótlanságokat állapított meg mondataiban, amelyek nem állják ki a valóság próbáját. (Tukacs István: El kell menni az iskolákba! Ennyi az egész!)

Néhány gondolattal szeretném felvilágosítani önt arról, hogyan alakult át a szakképzés szeptember 1-jétől, és remélem, hogy a későbbiekben jobban utánanézve a dolgoknak teszi fel legközelebb a kérdéseit.

(17.40)

Onnét kell kiindulnunk, hogy a munkaerőpiacnak, a cégeknek nagyon komoly igénye volt a szakképzett munkaerőre, és szinte kérték a szakképző rendszer átalakítását. Biztos, hogy hallottak már és hallott ön is a duális rendszerben történő szakképzésről, ez is az egyik eleme ennek a képzési rendszernek. Ezt az igényt kielégítve és elég hosszasan előkészítve indult el új formában a szakképzés és a szakképzési intézmények.

És akkor néhány konkrét dolgot: szakgimnázium és szakképző intézmények, amelyek most már szakközépiskolák lesznek. A szakgimnáziumok közismereti és szakképzési kerettantervek felkészülést segítő munkaanyagai már július elejétől megismerhetők voltak, nyilvánosan hozzáférhettek a tanárok. Az iskolák ez alapján összeállíthatták az új tanév órarendjeit, és a szaktanárok elkezdhették a felkészülést. A kerettantervek munkaanyagai a nyár folyamán további pontosításokon estek át a véglegesítés érdekében, de ez már szinte teljes egészében július végén fent volt a tanárok számára elérhető formában a honlapokon.

Mindemellett ismertté vált, és ezért kellett a bevezetőmben azt mondani, talán a tájékozatlanság miatt fogalmazott néhány gondolatot meg az is, hogy a változás nem érinti a szakgimnáziumokban tanult kötelező közismereti érettségi vizsgatantárgyak órakereteit és tartalmukat sem, így azok a korábbiakkal azonosak lesznek, ugyanazt fogják tanulni a diákok. A szakiskolákból átalakult szakközépiskolákban pedig a korábbi képzési tartalomnak és órakeretnek megfelelően folyik a szakképzés. Ezen iskolatípus lényeges újdonsága, ellentétben azzal, amit ön próbált sugallni, a szakképzési szakasz befejezését követően közvetlen továbblépés lehetősége az érettségire felkészítő képzésben, tehát érettségit tud letenni, aki ebbe az iskolába lép be, az érettségivel tudja befejezni a tanulmányait. Ezzel tulajdonképpen a szakképzés mint zsákutca megszűnt, nincs az a zsákutca, amit sokszor emlegettünk azok számára, akik szakképző iskolába, egy hároméves képzésbe léptek be.

A fentiekre tekintettel elmondható az is, hogy a rendelkezésre álló tankönyvek mind a szakközépiskolai képzésben, mind a szakgimnáziumban folyó képzés érettségi vizsgára felkészítő szakaszában, továbbá az érettségit követő szakképzési évfolyamokon is a korábbi évekhez hasonlóan tudják biztosítani a tankönyvigényt, emellett a tananyagokat máshonnét is meg lehet szerezni természetesen.

El kell ismerni, hogy a szűk határidők minden érintettől megfeszített munkát kívántak, de a sürgető gazdasági igények miatt ezt a lépést végre kellett hajtani annak érdekében, hogy az ütemezett szakképzési fejlesztések mielőbb folyamatosan bővülő tartalmas és színvonalas képzési lehetőséget nyújthassanak a szakképzésbe bekapcsolódó fiatalok vagy szakképzésbe visszatérő felnőttek számára.

Abban bízom, hogy még csak véletlenül sem fog megvalósulni az, amit ön felvázolt itt, ugyanis ennek jelei a szakképzés indításakor nem voltak meg, csak néhány újsághír próbálta azt sugallni, hogy veszélyben van a szakképzés indítása. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 44 2016.09.19. 2:12  41-44

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mikor a válaszon gondolkoztam, mit is adjak válaszképpen, vitatkoztam saját magammal, hogy meg kell-e tenni azt a mondatmegfogalmazást, amelyet most megteszek vagy sem, mert akár kérdésként vissza is kérdezhetnék: ha ennyire vehemensen kérdez, ilyen kérdéseket tesz fel (Gőgös Zoltán: Visszakérdezni nem lehet! Válaszolni kell!), akkor vajon mit tettek azoknak az embereknek az érdekében, akiknek a jövedelme alacsony volt, akik a munkájukat veszítették el, akiknek a bérkülönbség tekintetében ugyanilyen aránnyal kellett megküzdeni?

De nem az én tisztem most a kérdést feltenni, ezért válaszolni szeretnék mindenképpen önnek. Például azt, hogy amikor önök átadták a kormányrudat, közel 3 millió 800 ezren dolgoztak Magyarországon, most közel 4 millió 400 ezren, úgy, hogy az elmúlt három évben folyamatosan nőttek a reálbérek, míg az önök idején - 2008-2009 idején - csökkentek a reálbérek nem kis mértékben.

Visszatérve a válaszadásra, szeretnék konkrétan válaszolni, például azt, hogy a megyék közti bérkülönbség, igen, létezik, ez egy tény. Ebben önnek igaza van, de az elmúlt időszakban pont az ön által említett megyékben, Szabolcs-Szatmár-Beregben, Borsod-Abaúj-Zemplénben az átlagbérek emelkedése nagyobb ütemű volt, mint az nemzetgazdasági szinten történt. Arra is felhívnám a figyelmet, hogy a béreket a munkáltató állapítja meg, a kormány a minimálbér és a szakképzettek garantált bérminimumának a megállapításával tud foglalkozni. Azt szeretném elmondani, hogy az egyenlő bánásmód követelménye azt jelenti, hogy egy konkrét munkahelyen nem lehet különbséget tenni az azonos munkát végzők és - tessék hallgatni - az azonos teljesítményt nyújtók közötti bérek tekintetében. Ehhez képest a megyei szintű átlagbéradatok egy rendkívül heterogén összetételű munkaerő-állomány bérének átlagolásával keletkeznek. Ezért nem valós az, amit ön mond. Nem mond igazat egyszerűen, képviselő úr, bármennyire is bólogat. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Gúr Nándor: Egyes! Üljél le! - Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 78 2016.09.19. 2:11  75-78

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném leszögezni, a kormány érdekelt abban, hogy a Dunaferrnél megmaradjanak a munkahelyek és a Dunaferr továbbra is működjön. Azt mondhatom, az elmúlt időszakban minden intézkedést megtett és most is megtesz annak érdekében, hogy ez így folytatódjék, hogy a Dunaferr a továbbiakban is munkát tudjon adni és munkát tudjon végezni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az OFA közreműködésével működtetett munkaerőpiaci program keretében 2017 végéig biztosítja a támogatást és az együttműködést a foglalkoztatási kérdésekben, tehát ez jelenthet valami garanciát az ön számára is, hogy az előbb elhangzott mondat komoly valóságtartalommal rendelkezik. Egyébként szeretném megjegyezni, a térség mindamellett, hogy a Dunaferr nehézségekkel küszködött az elmúlt években, jelentős eredményeket tud fölmutatni a foglalkoztatás területén, hisz a munkanélküliségi mutatója a 2010-es 8 százalékról 2016-ra 4 százalékra csökkent.

A Dunaferr finanszírozását sajnos az ukrajnai konfliktus is hátrányosan érintette, és a cég versenyképessége folyamatosan csökkent. Szijjártó Péter miniszter úr 2016. július 25-én találkozott Szergej Gorkovval, a Vnyesekonombank újonnan kinevezett elnökével. A tárgyalás során a miniszter úr elmondta, hogy Magyarország érdekelt a Dunaferr továbbfejlődésében és a munkavállalók munkahelyének megmentésében. Felvetette, hogy a magyar kormányzat kész lenne beszállni a vállalatba, ami segíthetné a Dunaferr pénzügyi és gazdasági helyzetének normalizálását. Ezzel szeretném igazolni az első mondatomat, hogy érdekelt a kormány abban, hogy a Dunaferr fennmaradjon.

A tulajdonosok jelezték, hogy a cégcsoporton belül a Dunaferr helyzete a jobbak közé tartozik, így mindenképpen érdekeltek a magyarországi vasmű fejlesztésében. Ennek jó példája az új vaskohó júliusi átadása, ami komoly minőségi fejlődést eredményez a Dunaferr számára. Remélem, hogy ezek az érvek, ezek a tények meg­erősítik önt abban, hogy a kormány mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a Dunaferr folytathassa a munkát. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 146 2016.09.19. 2:18  143-150

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ha röviden akarnék válaszolni a kérdésére, akkor azt kell mondani, hogy úgy néz ki, bevált. Bevált maga az iskolaszövetkezeti rendszer és a módosítások, amelyek a tavaszi vita után történtek, a parlamenti vita után történtek meg, ezt erősítik, ezt bizonyítják.

(14.00)

Ha szabad, akkor néhány gondolatot szeretnék mondani arról, hogy milyen változtatások következtek be és ennek milyen eredménye várható. Legfőképpen és a legfontosabb az, hogy azok, akik passzív jogviszonnyal rendelkeztek felsőoktatási intézményben, eddig nem végezhettek iskolaszövetkezetben mun­kát, a változtatás után most már megtehetik, tehát nem esnek ki a munka világából. Egy régi problémát oldottunk meg ezzel, hisz elsődleges célja és feladata az iskolaszövetkezeteknek az, hogy azokat a diákokat, azokat a fiatalokat, akik nappali tagozatos tanulmányaik mellett dolgozni akarnak, bevezesse a munka világába, így tulajdonképpen egy könnyebb átmenetet tudjanak a tanulás világából a munka világába való átmenetben részükre biztosítani.

Egy másik változtatás, ami nagyon fontos volt, az, hogy gyakorlati helyként az iskolaszövetkezetben végzett munka során elvégzett munka nem számíthatott be a diákok tanulmányaiba. Most ez a változtatás ezt a lehetőséget biztosítja. Tehát ha megfelelő he­lyen végzi az iskolaszövetkezeti munkát a diák, eb­ben az esetben gyakorlatnak el tudja számolni, gyakorlatként az iskola elismeri. A módosításokra azért is volt szükség, mert az Európai Unió több eset­ben nem értette, hogy mi is ez az unikális szövetkezeti forma, és meg kell magyarázni, meg kellett magyarázni nekik néhány módosítással is. (Az elnök a csen­gő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Remélhetőleg a következő időszakban, miután bizonyíték van erre, ezt meg fogják érteni, és már jobban, pozitívabb módon állnak hozzá az iskolaszövetkezetekhez. A viszonválaszban folytatom majd. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 150 2016.09.19. 1:27  143-150

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselő úr, számmal is szeretném bizonyítani azt, hogy jelentős eredménye van a diákok foglalkoztatásának abban az eredményben, amit a fiatalok munkanélkülisége vagy foglalkoztatása terén sikerült elérni, hisz 2010, amikor közel 30 százalékos volt a munkanélkülisége csak a fiataloknak, a 25 év alatti fiataloknak, ezt sikerült többek között ennek az iskolaszövetkezeti mozgalomnak is köszönhetően 13 százalékra leszorítani, és a foglalkoztatásuk pedig fordított arányban növekedett, jelentős mértékben nőtt a fiatalok, a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatása. Így, ahogy már elhangzott, közel 120-130 ezer fiatal diák tud az iskolaszövetkezeti rendszerben dolgozni, és úgy néz ki, hogy az Európai Unióval való vitában, érvelésekben Lengyelországtól például komoly segítséget tudunk kapni.

Az pedig, amit említett a visszaélésekkel gyanús esetek kapcsán, miután nem tartozik hozzánk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mindenképpen az lenne a jó, ha a konkrét jogeljárás során majd azok a bírósági intézkedések megtörténnek vagy ítéletek megtörténnek, amelyek a ténymegállapítás után esetlegesen szükségesek. Remélhetőleg az iskolaszövetkezeti rendszer tisztulni fog, és tisztán fog a továbbiakban is működni, úgy, ahogy eddig is nagyrészt működött. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 8 2016.09.26. 5:06  5-8

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Nem tudom, hányadszor próbálja körüljárni ezeket a kérdéseket, amelyeket felhozott, nem kevés csúsztatással, folyamatosan összekeverve sok mindent egy ötperces hozzászólásban munkaerőhiányról, külföldi munkavállalókról, foglalkoztatáspolitikáról, kkv-król, multinacionális cégekről. De hogy az eredeti szándékának megfelelő kérdésre megadjam a választ, néhány gondolatot szeretnék önnel megosztani.

Szeretném felhívni a figyelmét: örvendetes az, hogy a gazdasági fordulatot követően a versenyszektor munkaerő-keresletének élénkülésével értelemszerűen nőtt a munkaerőigény, és átmenetileg néhány helyen akár még munkaerőhiány is lépett fel. A versenyszektorban 2016 második negyedévében kö­zel 40 ezer üres pozíciót kínáltak a legalább öt főt fog­lalkoztató vállalkozások. A kereslet élénkülése, ahogy említettem, nem egyenlő azonban a munkaerőhiánnyal, tartós hiányról csak akkor beszélhetünk, ha hosszú időn keresztül nem találnak adott állásra megfelelő szakembert a cégek. Ez eddig, hál’ istennek, teljes mértékűen nem mondható, nincs ilyen probléma ma Magyarországon.

Meg kell jegyezni, elmondom önnek, amit már sokszor mondtam, cáfolva azt, amit ön itt felhozott, hogy a foglalkoztatottak száma az elmúlt hat évben, tehát a 2010-es kormányváltás óta közel 660 ezerrel növekedett. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliség legalább ebben az arányban csökkent. Ez 250 ezer fővel csökkent, ami azt jelenti, hogy 5 százalékra esett vissza.

Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy a foglalkoztatásban az egyik legfőbb probléma most az, hogy az a kompetencia, az a képesítés, amivel a belépők vagy a belépést megtenni szándékozók rendelkeznek, nem föltétlen felel meg annak, amit a munkaadók elvárnak tőle, tehát képezni kell őket hosszabb-rövidebb ideig. Többek között a szakképzési rendszerünket is azért alakítjuk át, mert a munkaerőpiaci igényeknek, a korszerű szaktudásnak és az ottani elvárásoknak próbálunk ezzel eleget tenni. A fentebb említett két folyamat eredményeként a kereslet és a kínálat között egyrészt területi, másrészt szakmaszerkezeti egyensúlytalanságok alakultak ki, és ahogy mondtam, ennek ellenére teljes munkaerőhiányról nem beszélhetünk.

A kormány határozott és kezdettől fogva hangoztatott álláspontja az, hogy a magyarországi üres álláshelyeket elsősorban magyar állampolgárokkal kell betölteni. Ezt itt, a Parlament falai között több alkalommal önnek is elmondtam. Nem egy alkalommal, hanem több alkalommal is elmondtuk. Ez azt jelenti, hogy az EU-n kívülről érkező munkavállalók csak akkor jogosultak Magyarországon munkát végezni, ha az üres álláshelyeket magyar munkavállalókkal nem tudjuk időlegesen, rövidebb vagy hosszabb ideig betölteni. Tartózkodási engedélyt, amely egyben munkavállalásra is jogosít, kizárólag munkaerőhiány esetén és határozott - hangsúlyozom: határozott - időre kaphatnak harmadik országból érkező munkavállalók Magyarországon. Ha nem hiszi, képviselő asszony, mert állandóan ingatja a fejét, nézzen már utána, hogy miről szól a jogszabály, amely ezt szabályozza. Utána kéne nézni! Az engedélykiadás szigorú feltétele, hogy adott munkapozícióra sem magyar, sem uniós állampolgárt nem tud a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat felvenni. Hangsúlyozandó, hogy a külföldiek magyarországi munkavállalása nem korlátlan, sem időben, sem munkakörben, sem egyéb feltételeket tekintve. Ezt is szeretném hangsúlyozni.

Arra, hogy ez a folyamat nem most alakult ki, hadd mondjak egy számot önnek: 2004-ben mintegy 65 ezer munkavállalási engedélyt adott ki Magyarország harmadik országok állampolgárainak. Tehát 65 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki. Ez a tavalyi évben 5 ezer volt, és az idei évben is körülbelül e körül a szám körül jár az a mennyiségű munkavállalási engedély, amit kiadtunk, annak ellenére, hogy az a kvótaszám, hogy mennyit lehetne kiadni, évek óta meghatározott: 49 ezer. Ezért mondom, hogy nem kell csúsztatni, mert azok a számok és azok a vészjósló jóslatok, amiket ön itt folyamatosan, szinte hétről hétre megfogalmaz a parlamentben, nem jöttek be, és nem is fognak bejönni a szabályozás okán.

Tehát senkinek nem kell aggódnia Magyarországon a magyar munkavállalók körében, hogy bármiféle harmadik országbeli szakember foglalkoztatása okán el fogja veszíteni a munkahelyét. Sőt, várjuk vissza azokat is, akik külföldön szerencsét próbáltak, kipróbálták magukat. Jelentem, hogy az ő visszatérésük is egyre nagyobb mértékű, egyre többen jönnek vissza Magyarországra dolgozni azok közül, akik átmenetileg máshol vállaltak munkát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 72 2016.09.26. 3:50  69-75

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném emlékeztetni önt, hogy a rendszerváltás óta soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatottság és ilyen alacsony a munkanélküliség Magyarországon, mint most. Pontosan ezekkel az adatokkal, illetve ezzel a mondattal tudom cáfolni mindazt, amiket ön az előbb az interpellációjában mint hátrányokat fölsorolt, hisz ha azok működtek volna hátrányként, abban az esetben a foglalkoztatás, vagy egyéb, a foglalkoztatással kapcsolatos terület hátrányt szenvedett volna, vagy éppen a mutatói romlottak volna.

2010-2016 között az Európai Unió országai közül Magyarországon nőtt a 16-64 éves népesség gazdasági aktivitása a leggyorsabb ütemben, de a foglalkoztatás növekedését tekintve is az első négy ország között vagyunk, miközben kilenc tagállamban csökkent a foglalkoztatottak száma 2010 óta. Magyarországon, ahogy ön is tudja, 5 százalékos a munkanélküliségi ráta, amely az ötödik legalacsonyabb az Európai Unióban.

A munka törvénykönyve megalkotásakor a kormány fő célja a foglalkoztatás növelése volt a rugalmasság, és hangsúlyozom, a biztonság megfelelő egyensúlyának megteremtésével. Ez utóbbi szempontokat a törvény kellően érvényre juttatja azáltal, hogy kötelező erejű törvényi rendelkezéseket rögzít a munkavállalók garanciális érdekei védelme céljából, amitől eltérni tilos. Másodikként szeretném megemlíteni, hogy a nemzetközi munkajogi normákkal és az európai uniós joggal összhangban engedi az eltérést a felek megállapodásával vagy kollektív szerződésben, tehát megállapodás keretein belül.

A képviselő úr által megjelölt tárgykörben is - mint például a munkaidő és a pihenőidő - túlnyomórészt kógens rendelkezések érvényesülnek. A munkaidő megszervezése tárgyában alkalmazandó főbb rendelkezésektől nem vagy csak a munkavállaló javára lehet eltérni.

A munkajogi szabályozás nem vetette vissza a vállalati béreket sem, ellenkezőleg, a szektor a bruttó béreket a 2013-2015. évi átlagban 3-4 százalékkal, az idén pedig már 5-6 százalékkal növelte. A nulla közeli infláció és az adócsökkentés hatására a reálbérek is fokozatosan és folyamatosan, jelentős mértékben emelkednek a versenyszférában. A szakképzett munkaerő iránti fokozódó igény előrevetíti - ahogy már folyamatosan kézzelfoghatóan is megjelenik -, hogy a bérek növekedése a jövőben is folytatódni fog.

Az érdekképviseleti szervezetek működésével kapcsolatos jogsértések tárgyában szeretném megjegyezni, hogy azok vizsgálata 2012. január 1-jével kikerült a munkaügyi ellenőrzés hatásköréből, tekintve, hogy a munkáltatók és az érdekképviseletek közötti jogviták a hatósági szervezetrendszeren kívül véleményem szerint a munkaügyi bíróságon hatékonyabban rendezhetők.

Szeretném felhívni továbbá a képviselő úr figyelmét arra, hogy rendszeresen folynak konzultációk a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának keretében. A kormány ennek megfelelően széles körű konzultációt folytat a szociális partnerekkel a munkaerőpiaci aktuális kérdésekben, a munkaügyi tárgyú jogszabályokat illetően. Ez a tárgyalás most is folytatódik, éppen a jövő héten lesz egy ülése. Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy a munka törvénykönyvének a munkavállalók érdekeit, illetve az érdekképviseletek jogait erősítő módosítása jelen pillanatban nem indokolt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 140 2016.09.26. 4:12  137-143

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Nem szeretnék abban a stílusban és hangnemben válaszolni önnek, amivel itt befejezte az interpellációját. Azért érdekesnek tartom, hogy egy vidéki képviselő asszony Budapesttel példálózik, mintha csak Budapesten lennének álláshelyek, vagy az álláskeresők mindegyike Budapestre akarna elhelyezkedni. Vidéken is van élet, képviselő asszony (Bangóné Borbély Ildikó: Gyere már le vidékre!), és vidéken is keresik a munkaerőt, vidéken is el lehet helyezkedni, és talán még az élet is olcsóbb. Ahogy a számok bizonyítják, kár, hogy nem figyelt a napirend előtti hozzászólásokra, a számok is bizonyítják: az elmúlt években jelentős eredményt sikerült elérni a foglalkoztatásban. (Folyamatos zaj.)

De ön elsősorban a fiatalok foglalkoztatásával foglalkozott. (Bangóné Borbély Ildikó: Hol vannak ezek a fiatalok, államtitkár úr?) Hadd mondjak néhány olyan számot, amit, úgy látszik, nem vett fi­gyelembe, vagy elkerülte a figyelmét, amikor az interpellációjára készült. Néhány statisztikai adat tehát. 2010-ben, amikor önöktől átvettük a kormányzást, a 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási aránya 17,7 százalék volt, amíg jelenleg - tessék figyelni! - 27,4 százalékos, ami igen jelentős, 10 százalékpontnyi javulást jelent. Ha a következő korcsoportot nézzük, a 25-29 év közöttieket, ott is rendkívül dinamikus ez a növekedés, hisz 64,1 százalékról 75,1 százalékra növekedett ez az arány, tehát ennyivel többen dolgoznak ebben a korosztályban. Ha jól számolom, de cáfoljon meg, ha nem, ez 11 százalékpontnyi növekedést jelent.

Tehát komoly eredménynek tartjuk, hogy ezek a magyar fiatalok, akik ezt az aránynövekedést mutatják, mind itt, Magyarországon helyezkedtek el. Úgy látszik, hogy ön annak drukkolt volna, ha nem itt találják meg a munkahelyüket. Azt hiszem, ezek a számok önmagukért beszélnek, de nem véletlenül alakultak így, hanem azoknak az új intézkedéseknek és programoknak az eredményeképpen, amit 2010-től (Bangóné Borbély Ildikó: Gyere el!) folyamatosan vezettünk be. Ezek közül néhányat hadd említsek meg, amit jó lenne, ha figyelnének (Dr. Szakács László: Gyere el egy piacra, és megnyugtathatod őket!), lapoznák ennek tartalmát és a hatásait is figyelnék.

Például az „Első munkahely” garanciaprogramot elindítottuk 2012-ben. 2013-tól jelentős járulékkedvezménnyel segítjük a fiatalok hazai foglalkoztatását a munkahelyvédelmi akció keretén belül. Ezenkívül az ifjúsági garanciaprogram keretén belül 180 ezer fiatal munkába való bevonását (Bangóné Borbély Ildikó: Minimálbér, ugye!), vagy a munkaerőpiaci elhelyezkedését segítjük. Tehát egy csomó olyan intézkedés született (Gúr Nándor: Egymillió új munkahely van a gazdaságban, ugye!), amelyet ön, talán nem véletlenül, kifelejtett a felszólalásából.

Azt mondja ön, hogy az átlagbérekből nem lehet megélni. Szeretném tájékoztatni arról, hogy a nettó átlagbér reálértéke 2010-2015 között valamivel több mint 15 százalékkal növekedett, és nem számoltuk ehhez még a tavalyi és az idei év közötti 7,5 százalékos reálbér-emelkedést, ami azt jelenti, hogy körülbelül 22-23 százalékkal emelkedett 2010 óta a reálbér. Úgy látszik, ezt is elfelejtették. (Gúr Nándor: Hülyeségeket beszélsz!)

Ezek után, amit az előbb felsoroltam, felvetődik a kérdés, tisztelt képviselő asszony: hogyan lehetett Magyarországon az átlagbérből megélni akkor, amikor önök voltak kormányon, amikor a reálbér onnét emelkedett idáig. (Folyamatos nagy zaj az MSZP padsoraiból. - Bangóné Borbély Ildikó: Elmúlt hat év!) Akkor miért nem tették fel a saját kormányuknak ezeket a kérdéseket (Dr. Szakács László: Hat éve vagytok kormányon!), és miért nem intézkedtek annak érdekében (Folyamatos nagy zaj. - Az elnök csenget.), hogy ez így alakuljon? (Bangóné Borbély Ildikó: Elmúlt hat év! - Dr. Rétvári Bence: A tandíjjal segítettetek volna! A tandíj nagy segítség lett volna!) Tehát a reálbér jelentős mértékben emelkedett és folyamatosan emelkedni fog. (Dr. Harangozó Tamás: Nyugodjon meg, államtitkár úr, minden rendben!) Úgy látszik, hogy azért kiabálnak, mert a tények zavarják önöket. (Dr. Varga László közbeszólása.)

Én azt szeretném, hogyha a tények vizsgálatával és megállapításával nem vitatkozva szólnának legközelebb a foglalkoztatáshoz, a bérek emelkedéséhez. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és remélem, elfogadja ezek után a válaszomat. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben
Hegedűs Lorántné váltja fel.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 20 2016.09.27. 4:50  17-20

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány egyik kiemelt célja a foglalkoztatás bővítése, ezért messzemenően elkötelezett a munkahelyek szá­má­nak növelésében, illetve, ahogy ön is a Dunaferr kapcsán felemlítette, megtartásuk elősegítésében, ha erre gazdasági és gazdálkodási szempontok figyelembevételével reális lehetőség van, és így ok is van rá.

A lehetséges intézkedések közül, figyelembe véve a gazdasági szempontokat, elsőként indokolt kiemelni azokat a munkahelymegőrző támogatásokat, amelyek a vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának megtartása, a csoportos létszámcsökkentések megelőzése, a meglévő munkahelyek megtartásának elősegítése érdekében állnak rendelkezésre.

(8.50)

A munkahelymegőrző támogatás mértéke a felmondással érintett munkavállaló munkabére és a kapcsolódó szociális hozzájárulási adó együttes összegének 25-től 90 százalékáig terjedő mértékben állapítható meg.

A támogatás egyik nagyon fontos feltételét szeretném kiemelni: a munkaadónak vállalni kell a munkavállalónak a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, valamint azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását. Emellett a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat széles tárházat biztosít mindazoknak a támogatásoknak és szolgáltatásoknak, amelyek az álláskeresők mielőbbi újrafoglalkoztatásának elősegítésére irányulnak abban az esetben, ha véletlenül változtatni kell a munkahelyükön.

Az elmondottak alapján is nyilvánvaló, hogy a kormány minden egyes munkahelyet értéknek tekint, és érdekelt a megmentésükben, így a Dunaferr esetében is ez állt fenn, és ezért tart az a folyamat, ami 2013 óta az ön által is említett módon történik, hisz a Dunaferr befektetői 2004-ben még azt vállalták, hogy öt évre továbbfoglalkoztatják az ott dolgozó embereket, 2013-ban viszont gondok jelentkeztek, és úgy, ahogy ön is említette, felvetődött az, hogy több száz, összességében ezer fölötti létszámot is el akartak küldeni a cégtől.

Az NGM, a Nemzetgazdasági Minisztérium éppen ezért munkacsoportot hozott létre a helyzet megoldása érdekében, és a tárgyalások eredményeképpen ezt a létszámot sikerült 400 főre csökkenteni. A munkahelyek megőrzése, a foglalkoztatás stabilitásának biztosítása érdekében az NGM munka­erő­piaci programot működtetett és működtet, amely az akkori tárgyalások eredményeképpen 2017. december 31-ig biztosítja az emberek továbbfoglalkoztatását a munkahelyek védelme érdekében.

A kormány többször jelezte időközben, a tárgyalások során, az elmúlt időszakban, hogy érdekelt a Dunaferr megmentésében, ezért tárgyalásokat kezdett a gazdasági társaság visszavásárlásáról is, azonban a tulajdonosok ezelől elzárkóztak. A cég vezetése jelezte a kormány felé, hogy az eladás helyett a társaság hosszú távú működtetésében, stabil működtetésében érdekelt. Lehet látni, hogy a tárgyalások régóta tartanak, úgyhogy dőreség lenne azt gondolni, hogy egy-két nap alatt lehet ezt megoldani, hisz a jelen események is abba az irányba mutatnak, hogy hosszú távon érdekelt az állam is a Dunaferr további működtetésében.

Tehát akkor, amikor a kormány felismerte a problémát, újra tárgyalásokat kezdett, és jelezte 2016 elején, hogy hajlandó részt venni, részt vásárolni a vállalatban, ami segítené a Dunaferr pénzügyi helyzetének és gazdasági helyzetének normalizálását. A tulajdonosok ezúttal sem zárkóztak el ettől a tárgyalástól, viszont jelezték, hogy ez most véleményük szerint nincs napirenden, ugyanis egy hosszú távú fejlesztési programba kezdenek bele, a holding őszi igazgatótanácsi ülésén az ISD-csoport fejlesztésére kívánnak egy koncepciót elfogadni. Jelezték, hogy a cégcsoporton belül a Dunaferr helyzete a jobbak közé tartozik, így mindenképpen érdekeltek a Vasmű magyarországi fejlesztésében. Ennek jó példája az új vaskohó júliusi átadása, ami komoly minőségi fejlődést eredményezett a Dunaferr számára. Azt hiszem, hogy az elmúlt időszak történései, az a folyamat, amelyet mind a képviselő úr, mind pedig én hozzászólásomban elmondtam, azt bizonyítja, hogy a kormányzat eltökélt abban, hogy a Dunaferr hosszú távon tudjon működni, és biztos munkahelyet biztosítson azoknak a munkavállalóknak, akik a Dunaferr berkein, keretein belül, a cégen belül dolgoznak.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 98 2016.10.03. 2:08  95-98

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Nem akarnék belemenni egy számokat felhozó vitába, egy számháborúba önnel, de valószínű, hogy az egész kérdésfelvetés olyan valóságtartalommal rendel­kezik, és a számok is olyan valóságtartalommal rendelkeznek, amit ön itt előhozott, mint ahogy idézte a múlt héten elhangzott válaszaimat, hiszen nem utasítottam el, válaszoltam, csak a válasz önnek nem tetszett, mert nem volt kedvező az a jó néhány adat és szám, amit önnek felhoztam. És éppen azért, mert nem akarok belemenni, hogy megcáfoljam itt két-három alkalommal elmondott gondolatait, én szeret­ném felidézni azt, hogy a kormányzatunknak az emberek attól függetlenül fontosak, hogy a fővárosban élnek, ott akarnak elhelyezkedni, vagy pedig vidéken élnek és ott akarnak munkát találni maguknak.

Szeretném emlékeztetni önt arra, hogy az elmúlt hat évben 680 ezerrel növeltük a munkahelyek számát, míg az önök idejében a foglalkoztatottak száma csökkent. És szeretném arra is felhívni a figyelmét, hogy a mostanában létesülő öt munkahelyből négy munkahely vidéken létesül, tehát vidéken is lehet találni munkahelyet. Én azért próbáltam felhívni a figyelmét arra, hogy nemcsak Budapesttel kell példálózni, hanem a vidéket is figyelembe kell venni, és azzal is példálózni kell, mert ott is van munkahely, ott is el tudnak helyezkedni a fiatalok.

(13.50)

És hogyan növekedtek a bérek? Míg az önök idejében, ha jól emlékszem, ha nem jól emlékszem, akkor figyelmeztessen, a 2008-as válság után a nyugdíjasoktól, a közalkalmazottaktól önök elvettek egy 13. havi bért vagy éppen nyugdíjat (Dr. Harangozó Tamás: A minimálbért megadóztatják!), addig nálunk az elmúlt időszakban körülbelül 20 százalékkal emelkedtek a reálbérek, tehát egy olyan jellegű béremelés történik és van folyamatban, amit önök nem tudtak produkálni. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Erre szeretném felhívni a figyelmét, és arra, hogy folyamatosan nő a foglalkoztatás, és várhatóan a reálbérek is emelkednek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 114 2016.10.03. 2:11  111-114

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Az ország egyes régiói és megyéi közötti területi különbségek mérséklése évtizedek óta - szeretném még egyszer megismételni: évtizedek óta - a gazdaság és a foglalkoztatáspolitika legnagyobb kihívása. Tehát nem most keletkezett ez a probléma, hanem régóta kihívással teli ez a probléma. A tartósan fennálló területi különbségeket egyetlen kormányzati ciklus alatt még annak ellenére sem lehet felszámolni, hogy kormányunk számos intézkedést tett az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy ezek a hátrányos helyzetben levő térségek felzárkózzanak mind foglalkoztatáspolitika tekintetében, mind a gazdaság tekintetében.

A magyar gazdaság 2013-ban növekedési pályára állt. A területi különbségek mérséklése szempontjából rendkívül előremutató, hogy a gazdasági növekedés az ország egész területére kiterjed, tehát az ország elmaradottabb térségeire is. Ez azt jelenti, hogy a közhiedelemmel ellentétben - és amit ön mondott, azzal is ellentétben - nemcsak a közfoglalkoztatás teremtett új munkahelyeket a megyében, akár Szabolcs-Szatmárban, hanem a gazdaság természetes munkahelyteremtő képessége is javult. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a megyében, tehát Szabolcs-Szatmár megyében 2010 óta 40 ezer új munkahely fele a versenyszektorban jött létre. A bérek is változtak és emelkedő pályán vannak, hiszen 2016 első felében a megyében a reálkeresetek 5 százalékponttal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A közfoglalkoztatás hatásától szűrt adatok szerint pedig, vagyis az elsődleges munkaerőpiacon, a versenyszférában még ennél is lényegesen nagyobb, 9,2 százalékos reálkereset-növekedés következett be az idei év első felében Szabolcs megyében. Ez a megyék közül a második legnagyobb emelkedés, és ez igaz egyébként Észak-Magyar­or­szág­ra és Északkelet-Magyarországra is.

Ebből látszik, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az eddig hátrányos helyzetűnek tekintett megyékben is a felzárkóztatás elinduljon, és ha elindult, akkor folytatódjék. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 126 2016.10.03. 2:14  123-126

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány elkötelezett egy olyan szakképzési rendszer kialakítása mellett, amely a gazdaság igényeire alapoz. A minőségi szakképzés megteremtése és fenntartása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a források hatékony felhasználására is, a rendelkezésre álló állami képzési kapacitások kihasználására, a párhuzamos képzési ágak kialakulásának elkerülésére.

Ezen elvek megvalósulásának egyik eszköze az úgy­nevezett szakmaszerkezeti döntés rendszere, amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságon keresztül a munkaerőpiaci igények figyelembevételével érvényesíti a gazdaság elvárásait az állam által támogatott képzés körében, tehát van egy jelentős konzultáció, szakmai megbeszélés, szakmai egyeztetés.

E bizottság a szakképzésről szóló törvény keretei között működve, a helyi szakképzésfejlesztési koncepció mentén az érintett megye, régió gazdasági igényeinek, a munkaerőpiaci keresletek adatainak, valamint a korábbi időszak beiskolázási adatainak figyelembevételével minden év március végéig írásos javaslatot tesz a szakképzési szükségletekre. Az előzetes létszámadatok alapján a 2016-17-es tanévre a beiskolázottak aránya jelentős az állami szakképző intézményekben, megközelíti a 70 százalékot. Elsősorban a külső képzők bevonása ott jelenhet meg, ahol az állam csak részben vagy nem tudja a feladatát teljes mértékben ellátni.

Emellett lényeges szempont az is, hogy a képzési rendszernek biztonságot kell nyújtania a szakképzésben tanuló fiatalok számára. Ez azt jelenti, hogy olyan szakmákat kell tanítani, amelyek megtanulása után biztosan el tudnak helyezkedni, és biztos helyet tudnak találni a munkaerőpiacon maguknak. Ezt is figyelembe veszik a szakmaszerkezeti döntések meghozatala előtt.

Tehát a kormány célja az, hogy egy stabil, jól működő és költséghatékony szakképzési rendszer működjön, és emiatt vannak ezek az előzetes egyeztetések utáni döntések, amelyeket az előbb én felsoroltam.

Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 64 2016.10.10. 4:13  61-67

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány elkötelezett egy olyan, a gazdaság igényeire alapozó szakképzési rendszer kialakítása mellett, amely a szakképzési tanulmányok befejezését követően széles körű munkalehetőséget, és mellette megélhetést is biztosít a szakképzett munkaerőnek.

Még mielőtt kérdéseire és felvetéseire reagálnék és válaszolnék, szeretném leszögezni, hogy a nem végleges beiskolázási adatok cáfolják azt, amit ön elmondott, mert összességében körülbelül 70 százalékra telítődött fel a szakképzés a kapacitások arányait figyelembe véve. Természetesen ebbe bele kell érteni azt is, hogy azok az intézkedések, amelyek a szakképzésbe való bevonzását segítik a fiataloknak vagy éppen már a második szakmát is elsajátítani akaró, szakképzettséggel rendelkező embereknek, segítik a szakképzési intézményekbe való beiratkozásukat; és a második szakképzés ingyenes lesz, és megemeltük az első szakképzési szakma megszerzésének lehetőségét 21-ről 25 évre. Ez azt jelenti, hogy egyre többen tudnak a szakképzésben részt venni, valamint a technikusi képzést is korszerűsítettük.

(14.50)

Ezen túl az ösztöndíjrendszer is jelentős mértékben megújult. S ez mindjárt a kérdésére választ is ad, hogy olyan jelentős mértékben bővítettük a hiányszakmákban az ösztöndíj megszerzésének, hozzájutásának a lehetőségét, ami reményeink szerint a következő időszakban jelentős létszámban fogja vonzani a diákokat a szakképző intézményekbe. Ez azt jelenti, hogy az idei tanévtől bevezetett új Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíjrendszer már jelentősen több, megyénként 20-20 hiányszakmában nyújt támogatást. Hangsúlyozom, megyénként fogják tehát meghatározni azt az húsz hiány-szakképesítést, amely biztosítja a hiány-szakképesítés területén tanuló diákoknak az ösztöndíjat, amelynek mértéke az érettségire épülő hiány-szakképesítések esetén akár az 50 ezer forint/hó ösztöndíjat is elérheti. Így a következő években várhatóan 30-35 ezerre emelkedhet a szakképzési ösztöndíjjal támogatott tanulók száma. Ennek eredményeképpen reméljük, hogy az az 5 százalékos, pontosabban 5 százalék alatti munkanélküliségi mutató, ami jelen pillanatban érvényes, a későbbiekben tovább fog csökkenni.

Azt mondta, hogy a közismereti tárgyak vagy éppen a természettudományos tárgyak képzése alacsony, és ez nehezíti a továbbtanulás lehetőségét a szakképzésben tanulók számára. Szeretném felhívni a figyelmét, az átalakítás során pontosan figyeltünk arra, hogy ne egy zsákutca legyen azon fiatalok számára a szakképző intézményben való tanulás, akik ide jelentkeznek, ugyanis mindegyik intézménytípusból biztosított a továbbtanulás lehetősége. Azt ugyanis elfelejtettem mondani, hogy a szakgimnáziumokban az érettségi tantárgyakat teljes óraszámban tanulják a diákok, a szakképző iskolában viszont, miután megszerezte a szakmunkás-bizonyítványát há­roméves tanulmány során, ahol természetesen dön­tően elsősorban a szakmát, illetve a szakmához kapcsolódó ismereteket tanítják meg neki, tovább tanulhat, és két év továbbtanulás esetén érettségit is szerezhet, ami ugyancsak biztosítja neki a magasabb iskolatípusban való tanulás lehetőségét. Ez tehát cáfolja azt, amit ön a felszólalásában elmondott.

Még a külföldi munkavállalókkal kapcsolatos felvetést vagy kérdést szeretném megválaszolni. A 2000-es évek közepén körülbelül 65 ezer harmadik országbeli munkavállaló dolgozott Magyarországon. 2010-ben 11 300-an dolgoztak itt harmadik országbeliként, most pedig 5 ezren dolgoznak ilyenek. Tehát nem időszerű annak a kérdésnek a felvetése, amit ön elmondott az interpellációjában. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 138 2016.10.10. 1:45  135-142

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Olyan kérdést tett föl, amely elvi kérdés, hogy hogyan lehet finanszírozni iskolákat, olyan iskolákat, amelyek finanszírozása részben állami, részben pedig önkormányzati finanszírozásból áll; hisz tudjuk nagyon jól, hogy bizonyos településeken, bizonyos iskolatípusok esetében a működtetéssel kapcsolatos költségeket eddig az önkormányzatok biztosították úgy, hogy közben egy bizonyos részét a fenntartásnak az állam vállalta át.

Attól a pillanattól kezdve, amikor az állam átvette a működtetési és a fenntartási feladatokat az önkormányzatoktól, úgy gondolom - és azt hiszem, hogy sokan gondoljuk így -, hogy attól a pillanattól kezdve nemcsak a működtetés lehetőségét és a működtetéssel járó mindennapi feladatokat vette át, hanem át kell venni azokat a működtetéssel járó költségeket is, amelyeket eddig az önkormányzatoknak azért adott az állami, hogy abból a pénzből finanszírozza a működtetés feladatait.

Tehát nem elvett az önkormányzatoktól, hanem a működtetés feladataival járó költségeket nem adja a későbbiekben meg normatívaként vagy egyéb módon az önkormányzatoknak. Ez nem azt jelenti, hogy az önkormányzatok ettől kevesebb pénzhez fognak jutni, hanem bizonyos feladatokkal járó, feladatok ellátásával járó költségeket az állam közvetlenül az iskolákra, az iskolafenntartásra fogja használni, nem az önkormányzaton keresztül, hanem közvetlenül fogja ezt a feladatot ellátni.

Ez a magyarázata annak, amit ön egyébként közvetetten máshogy értelmezett. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 142 2016.10.10. 1:03  135-142

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Nem szeretnék számháborúba belemenni (Hegedűs Lorántné: A törvényben ez van benne.), nem szeretnék belemenni számháborúba a viszonválasz kapcsán, azt azért volt önkormányzati vezetőként szeretném elmondani, hogy nincs önnek igaza. Ez nem egészen így van, főként azóta, mióta a feladatokat megosztották, az önkormányzatoknak egyre kevesebb pénzt kellett ebbe beletenni, sőt azt lehet mondani, hogy szinte normatívákon keresztül szinte teljes egészében az állam átvállalta a fenntartási és a működtetési költségeket az önkormányzatoktól. Lehet, hogy néhol voltak kivételek, nagyobb és közepes méretű önkormányzatnál biztos, hogy nem volt ilyen, vagy önkéntesen vállalták azok az önkormányzatok, amelyek azért, hogy kényelmesebben, jobb körülmények között tudják oktatni a diákokat adott településen, pluszpénzzel járultak hozzá a fenntartáshoz és a működtetéshez.

Ez a magyarázata ennek, amit egyébként ön szerintem rosszul értelmezett a költségvetési törvényből. Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)