Készült: 2024.04.26.04:47:17 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 94 2018.06.28. 12:11  1-134

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Mezőgazdasági bizottság tagjaként a költségvetési vitában annak az ágazatnak az érdekeit szeretném képviselni, amelynek köszönhetően Magyarországot Európa éléskamrájának tekinthetjük. Pontosabban annak tekinthetnénk, mert a mezőgazdaság művelői azt fogalmazták meg 2010 előtt, hogy az agráriumnak két ellensége van: az időjárás és a balliberális kormányok. A szocialista kormányok ugyanis olyan mértékű kárt okoztak a magyar gazdálkodóknak, hogy tevékenységüknek köszönhetően évtizedekre lemaradtunk a nyugat-európai gazdákhoz képest. Az Európai Unióhoz való csatlakozás idején, nagy lehetőségeket kihagyva, az akkori szocialista kormányok beérték annyival, hogy Bécsben is lehet cukrászdát nyitni, és továbbra is ehetünk mákos gubát. Éppen ezért nyolc éve, 2010-ben a polgári kormányunk alappillérei a következők voltak: munkahelyteremtés, adócsökkentés, a családok megélhetésének erősítése, Magyarország és a magyar emberek biztonságának erősítése, az energiaszektor állami, magyar tulajdonba vétele. Zárójelben jegyzem meg, hogy ha az SZDSZ-en vagy a szocialista kormányokon múlt volna, mára talán már az Országházat is külföldi tulajdonba privatizálták volna. Továbbá a magyar földek magyar gazdák kezében tartása, mert mindannyian tudjuk, hogy ha a szocialistákon múlott volna, a magyar termőföldek meghatározó része már külföldi, idegen tulajdonban lenne. A gazdaság fellendítése, a belső fogyasztás növelése volt az egyik legfontosabb cél.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hogyha megnézzük és összehasonlítjuk a kormány 2010-es, valamint 2018-as alappilléreit, megállapíthatjuk, hogy a most meghatározott célok összhangban vannak a nyolc évvel ezelőtti célokkal. Az építkezés tudatos, az intézkedések egymásra épülnek.

Az elmúlt nyolc év kormányzása sikeresen megalapozta azokat a költségvetési célokat, amelyeket most az Országgyűlés el fog fogadni reményeink szerint. Magyarország Kormányának jelenlegi alappillérei: a teljes foglalkoztatottság, az adók csökkentése, a családtámogatások bővítése, a családok segítése, Magyarország, a magyar emberek védelmének biztosítása, stabil és folyamatosan erősödő gazdaság.

(17.20)

Az elmúlt években, tekintettel a gazdaság erejére, folyamatosan csökkentettük az alapvető élelmiszerek áfáját. Így csökkent a hal, a baromfihús, a tojás, a friss tej áfája, valamint a sertéstőkehús áfája is 5 százalékra mérséklődött. Ma már elmondhatjuk ágazaton belül, hogy a zöldség-gyümölcs termelési volumenünk többéves átlagban 2,5 millió tonna. Az összes megtermelt áru piacra elkészített értéke meghaladja az 500 milliárd forintot. A kormány megteremtette kötelező érvényű elemként a tisztességtelen piaci magatartást tiltó törvényt. Ma már a magyar termelőkkel nem lehet polcpénzt fizettetni, és a magyar termelőket maximum 30 napon belül ki kell fizetni. A Nébih szigorú és folyamatos ellenőrzése kiemelt szintre növelte a tudatos, magyar termékeket vásárlók arányát. Ez a szemlélet volt az alapja a belső fogyasztás növekedésének.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetés záloga annak, hogy az eddig megkezdett, tisztességesen elvégzett munka nem fog kárba veszni. A jövő évi költségvetés záloga annak, hogy az ország területi és éghajlati adottságait észszerűen kihasználva, az agráriumot, a zöldség-gyümölcs ágazatot megfelelő támogatásokkal ellátva további határozott lépéseket tegyünk annak érdekében, hogy Magyarország valóban Európa éléskamrája lehessen. Meggyőződésem szerint minden adottságunkat és lehetőségünket figyelembe véve az agrártárca a támogatások vonatkozásában elment a falig.

A kertészet versenyképességének növelését szolgáló kormányzati intézkedések a következő időszakban az alábbiak lesznek: piacszervezés és ágazati önszabályozás elősegítése; piaci támogatások; tésztámogatások; iskolagyümölcs és -zöldség program, valamint eredetvédelem; jövedelempótló és beruházási támogatások; kockázatkezelési rendszer működtetése; kedvező hitelkonstrukciók kialakítása; munkaerőpiaci intézkedések; kutatás-fejlesztési intézményi kapacitások működtetése.

A felsorolásból szeretném kiemelni a zöldség-gyümölcs termelői szerveződéseket, a tészek támogatását, amelyre a 2019. évi költségvetésből 4 milliárd 216 millió forintot szán a kormány, valamint az Iskolagyümölcs-programot, amelynek támogatására változatlanul 2 milliárd 287 millió forint szerepel.

A nemzeti agrárkárenyhítés céljára a tervezett termelői befizetések mellé a befizetések összegével megegyezően 4,3 milliárd forintot tesz a költségvetés. Így összesen 8,6 milliárd forint fog a gazdák rendelkezésére állni.

Rendkívül fontos a termelők integrációja. Szeretném kiemelni, hogy a termelők integrációját az új kamarai rendszer minden téren segíti. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a kormány mindent megtesz, hogy stabilizálja a mezőgazdasági termelők helyzetét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, engedjék meg, hogy visszakanyarodjunk a földügyekre. Végigvittük a „magyar földet a magyar gazdáknak” programot. S tisztelt képviselőtársaim, emlékezzünk, mi volt 2010 előtt: minden településen elindult egy folyamat, a szocialista-balliberális kormányok magyar földet kiárusító programja. Több ezer hektáros területek kerültek osztrák, olasz, külföldi állampolgárok kezére.

A szocialisták a volt téeszelnököket támogatták és eltiporták a kisgazdaságokat. Emlékszünk és emlékezzünk, kedves Molnár Gyula képviselőtársam, aki most a költségvetésnek a legfőbb kritikusa, az agrárium területén emlékezzünk, Lajtos István hajdani téeszelnök, a szocialisták egyik kegyeltje mit mondott bele a kamerába, bele az emberek szemébe: hogy nagyon nem szereti, ha a politika beleszól a gazdaságba. Majd hozzátette, nehogy már a családi gazdálkodók járjanak jól. A nagyiváni téeszelnök, majd zöldbáró, majd a falu fura ura pár ezer forintért 2500 hektárt bérelt. A bérelt föld után összesen 370 millió állami támogatást kapott, azaz napi 1 millió forintot. Ez volt ám a szocialista földmutyi, kedves képviselőtársaim! Azonban mindez neki nem volt elég, teljesen törvénytelenül a Hortobágyi Nemzeti Parktól bérelt földet alhaszonbérbe adta a helyi gazdáknak, mert kevés volt neki a napi 1 millió forint állami támogatás, munka nélkül. Lajtos István azt nyilatkozta bele a kamerába, bele az emberek szemébe, hogy ne mondja meg a politika, ne mondja meg a kormány, a földtörvény, hogy mennyi állatot kell szerződés szerint tartani. Annak idején ők azt is megengedhették maguknak, hogy más legyen a papíron, és más legyen a valós állatlétszám. Láthattuk, őket védte és ezért támadták a szocialisták a földtörvényt.

És emlékezzünk, tisztelt képviselőtársaim, a magyar gazdák ellen összefogott a szocialisták mellett a komplett ellenzék. A jobbikosok elfoglalták az elnöki pulpitust, már akkor is bizonyítva, hogy pénzért és hatalomért mindenre képesek. Az LMP akkori agrárpolitikusa, Sallai Róbert Benedek trágyát borogatott az aszfaltra. Akkor ezt mi durvának értékeltük, de ma már örülünk, hogy nem verte meg a vallási felekezettől és politikától függetlenül szabályosan pályázó gazdákat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már az április 8-ai választás tanulsága, hogy az emberek megértették, hogy a magyar kormány a magyar gazdákat, a magyar embereket képviselte az elmúlt nyolc évben az ellenzékkel szemben.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vidékfejlesztési támogatások a fiatal gazdák támogatásának keretén belül több mint ezermilliárd forinttal segítette a gazdák felzárkóztatását. A korszerű mezőgazdasági intenzív technológia érdekében, kérem, engedjék meg, hogy szűkebb hazámból, a Jászságból hozzak egy friss példát. A tegnapi napon a jászsági főcsatorna-hálózat felújítására, mederkotrásra 1,6 milliárd fejlesztés indult, amelynek köszönhetően az árvizes területek is termelhetővé válnak, aszály esetén pedig adva lesz az öntözés lehetősége. És szeretném hozzáfűzni: ez a program ötvenéves lemaradással indul.

Tisztelt Képviselőtársaim! Akárcsak az agrárium, más ágazatok esetében is, a kertészetben is kulcsfontosságú az intenzív technológia, az öntözés lehetőségének biztosítása. Az előttünk álló időszakban a kormány célja megteremteni a hatékony mezőgazdasági öntözés feltételeit, növelni az öntözhető területek arányát. Ma mintegy 103 ezer hektáron öntözünk. Megközelítve 200 ezer hektár az a terület, ahol vízjogi engedéllyel rendelkező területeink vannak, és körülbelül 400-500 ezer hektár közé tehető az az igény a magyar gazdatársadalom részéről, ahol öntözni szeretnénk. Ennek érdekében fog hamarosan elkészülni egy átfogó terv a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztésével kapcsolatban, amelynek segítségével elérhetjük, hogy a fentiekben megfogalmazott öntözési céljaink valóra válnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Többször is hallhatták az elmúlt napokban, és biztos fogják is még hallani, jómagam is ezt szeretném megerősíteni, hogy a 2019. évi központi költségvetés a biztonságos növekedés költségvetése. Szeretném megerősíteni, mint minden magyar embernek, az agrárium számára sem kevésbé fontos és szerencsésebb három tényező létezhet, mint a biztonság, a növekedés, vagyis a biztonságos növekedés. Ezen gondolatok jegyében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a költségvetést fogadják el. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 98 2018.06.28. 0:58  1-134

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak azért bátorkodtam az előttem szóló után kétpercest nyomni, mert a Jobbik folyamatosan a fizetésekkel foglalkozik. Szeretném képviselő úrnak jelezni, hogy nézze meg, Novák Előd mit mond az önök fizetéséről. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Jaj, ne! Ne menjen már le ilyen szintre!) Értem, hogy a fizetésekről beszélnek, csak lássuk, hogy a saját fizetésükről beszélnek! Elmondta Novák Előd, az önök képviselőtársa őszintén, hogy hogy dőzsölnek a képviselői fizetésen túli juttatásokból, azon túl, hogy az emberektől koldulnak (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Önnek ő hiteles ember?), a képviselői mellé pluszfizetéseket ad a pártvezetés, azoknak, akik lojálisak a pártelnökhöz. Ezt Novák Előd mondta. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Elképesztő! Elképesztő! Novák Előd hiteles ember önnek?)Tisztelt Képviselőtársam! Tegyen különbséget, amikor fizetésekről beszél, hogy újra a saját fizetéséről beszél vagy a lakosságéról. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 78 2018.07.03. 7:06  73-99

PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ország, mely fekvésére, éghajlatára, termékére és nemzeti lelkére nézve, jó lovat nevelni. Magyarországnál különb nincs, és hogy csak magunkon áll ezen tárgyat oly virágzásba hozni, és valaha oly gyümölcsözésre vinni; hogy a világ minden vásárait lovainkkal elboríthassuk, és hogy a magyar ló mindenütt igazságos és megérdemlett elsőséget nyerjen.  fogalmazta meg Széchenyi István Lovakrul címmel 1828-ban.

(12.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2016. november 8-ai döntése értelmében vásárolta vissza a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-t, majd a korábban is állami tulajdonú Ménes Kft.-vel összevonva 2017. január 1-jével megalapította a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok Tangazdaság Zrt.-t. A cél az volt, hogy Európa legszínvonalasabb állami tulajdonú mezőgazdasági vállalkozása jöjjön létre a történelmileg nagy múltú ménesbirtok reorganizációjával. Jelenleg ez jó úton halad.

Az előttünk fekvő T/709. számú, állami vagyongazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat Mezőhegyes további fejlődését jelenti. A cég már az első évben is közel 1 milliárd forintos eredményt ért el, amelyet visszafordít fejlesztésekbe, így például gépbeszerzésekbe. A magyar állam 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza a céget, és idáig több mint 22 milliárd forintot fordítottak Mezőhegyes újjászervezésére. Ez nemcsak a település, hanem egész Békés megye számára nagy lehetőséget jelent, hiszen Mezőhegyes a megyére mint az ország egyik fontos gazdasági és munkaerőpiaci tartalékára tekint. A térség fejlődését az M5-ös autópálya és a békéscsabai reptér fejlesztése is segíti.

Mezőhegyes egy gazdasági reorganizációs program is, hiszen a tangazdaság, amely közel 450 embernek ad munkát, nemcsak a térség, hanem a határon túli szórványban élők számára is munkalehetőséget jelent. Mezőhegyes kitűzött célja, hogy az országos öntözésfejlesztések sorában is egy jelentős mintagazdaság legyen, akár Európa egyik legjobb mezőgazdasági vállalkozásává válhat.

Mezőhegyes újjászervezésében a tavalyi év egy igen eredményes alapozó évnek számított, hiszen a társaság vagyona 19,5 milliárd forinttal nőtt. A tavalyi növénytermesztésben jó eredménye volt a cégnek. Őszi búzából hektáronként 6,7 tonnát, repcéből 3 tonnát, hibridkukoricából minden idők legmagasabb, 3,7 tonnás termése volt, szójából 3,1, napraforgóból 3,45 tonnás átlagtermést értek el.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mintagazdaság egyedisége többek között, hogy elkezdtek cukorrépát termeszteni, amellyel minden idők legjobb cukortartalmú, hektáronként 65 tonnás termésátlagot értek el.

A fejlesztések során törekednek a legmodernebb technológiát bevezetni, amivel 2018-ban az ország számára példaértékű, precíz gazdaság alapjait teremtenék meg. Ez akár 20-30 százalékos hatékonyságjavulást is eredményezhet a jövőben.

2018 második felétől elindul egy húsmarhaprogram, és kidolgoznak egy ösztöndíjrendszert is, ugyanis az agrárium számára leginkább szükséges szakemberek képzésében látjuk a jövőt. Tavaly szeptember óta a zrt. működteti a Földművelési Minisztérium által átvett Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumot. A Mezőhegyes által létesítendő ipartelep összkapacitása 46 ezer tonna lesz, amely magában foglal egy szárító-, tisztító-, egy vetőmag-feldolgozó és egy takarmánygyártó üzemet. Holstein-fríz állományuk 1100 tejelő tehénből áll, melyek magas genetikai értéket képviselnek, és ezt egy embrióprogram révén szeretnék megőrizni. Közel 100 gidrán lovat telepítenek vissza az idén, a furioso-north start fajták visszavásárlására is sor fog kerülni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat az első részben úgy módosítja a nemzeti vagyonról szóló törvényt, hogy a kormány határozatban meghatározhat olyan személyt, aki az állam tulajdonában álló vagyonelemek tekintetében tulajdonosijogkör-gyakorlóként kijelölhető.

Ahogy azt az előterjesztő Győrffy Balázs képviselő úr is említette, a nemzeti vagyonról szóló törvény 7/A. § (1) bekezdése szerint jelenleg az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében tulajdonosijog-gyakorlók kizárólag a következők lehetnek: a) a miniszter, b) központi költségvetési szerv, c) az állam 100 százalékos tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, d) az állam és az állam 100 százalékos tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, együttesen 100 százalékos tulajdonban álló gazdasági társaság. A javaslat alapján ez egészül ki egy új tulajdonosijog-gyakorlási lehetőséggel: a kormány által egyedi határozatban meghatározott személlyel.

A javaslat második része a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvény technikai jellegű módosítása. A zárásban rendelkezik arról, hogy a javaslat 1. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdésének alapján sarkalatosnak minősül.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság az elmúlt másfél évben jelentős eredményeket ért el. Jó úton jár afelé, hogy Európa kiemelkedő, modern technológiájú mintagazdaságává és központjává váljon, szolgálva ezzel a térség emelkedését, helyi emberek és családok boldogulását. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, támogassák a törvényjavaslat elfogadását, támogassák a Ménesbirtok és Tangazdaság fejlődését.

Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 224 2018.07.16. 2:17  223-225

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Gazdasági bizottság július 10-ei ülésén az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat  HHSZ  44-45. §-a alapján lefolytatta a törvényjavaslat részletes vitáját. A bizottság a törvényjavaslatot megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a HHSZ 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. A bizottság nem nyújtott be részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot.709/2. számon a Jobbik egyéni módosító javaslatot nyújtott be, amelyet a Jobbik a Gazdasági bizottság ülésén nem terjesztett elő, és hozzá a képviseletet nem biztosította. A bizottság ezt a módosító javaslatot ezek alapján nem támogatta, hiszen gyakorlatilag az eredeti javaslat visszavonását eredményezte volna. Mindezek ellenére a Jobbik a 709/4. számon benyújtott irományában az egyéni módosító javaslatának fenntartását kérte. A Törvényalkotási bizottság ülésén az előterjesztő a HHSZ 46. § (1) bekezdésének c) pontja szerint járt el. Az előterjesztő nyilatkozatot nem tett, hiszen nem érkezett módosító javaslat a bizottsághoz.

A jelen törvényjavaslat első részében úgy módosítja a nemzeti vagyonról szóló törvényt, hogy a kormány határozatban meghatározhat olyan személyt, aki az állam tulajdonában álló vagyonelemek tekintetében tulajdonosijog-gyakorlóként kijelölhető. A javaslat második része a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvény technikai jellegű módosítása. A zárásban rendelkezik arról, hogy a javaslat 1. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. Ezen gondolatok jegyében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a javaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a szót, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 100 2018.09.18. 3:47  95-119

PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A H/893. számú, a földművesek emléknapjáról szóló határozati javaslat célja, hogy az Országgyűlés szeptember 17-ét, Nagyatádi Szabó István születésnapját a földművesek emléknapjává nyilvánítsa. A magyar földműves évszázadokon keresztül fenntartója és megtartója volt az országnak, verejtékes munkájával és a háborúban kiontott vérével kiszolgáltatottan is a haza szolgálatára állt. 1848 februárjában, majd áprilisában a jobbágyi kötöttségek túlnyomórészt eltörlésre kerültek. A magyar földműves elindulhatott a polgárosodás útján. Az alapvető termelőeszköz, a föld mérhetetlenül igazságtalanul oszlott meg. A magyar földműves, a magyar paraszt továbbra is a földért volt kénytelen küzdeni.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Erős elme, erős lélek, erős akarat, erről még hallani fogtok!  így szólt annak idején Tisza István Nagyatádi Szabó Istvánról. Ő volt az első országos magyarországi parasztpárt megalapítója, a demokratikus földreformprogram kidolgozója, 1910-ben az első paraszti származású képviselő a magyar parlament történetében. A forradalmak után, 1920-ban az ország legnépszerűbb politikusa és a legnépszerűbb párt, a Kisgazdapárt vezetője volt. A nevével fémjelzett Nagyatádi-féle földreform megvalósításáért az 1920-as években földművelési miniszterként folytatott hosszú küzdelmet. A földreformja a nagybirtokosok ellenállása miatt csak kis részben valósulhatott meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a törvényjavaslat indokolásában is olvashatják: Nagyatádi Szabó István, aki hatholdas kisparaszti családból származott, és csak 6 elemi osztályt tudott elvégezni, egész életének és politikai munkásságának középpontjába a termőföld igazságosabb elosztását helyezte. A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. évi XXXVI. törvénycikk, amelyért Nagyatádi oly sokat küzdött, csak enyhíteni tudta a földtulajdoni viszonyban fennálló aránytalanságokat és igazságtalanságokat.

Ez a földosztás, amely Nagyatádi Szabó István nevéhez kötődik, minden hibája és minden gyengesége ellenére reményt adott arra, hogy az igazságosabb földtulajdoni viszonyok elérhetőek legyenek. Nagyatádi Szabó István születésnapján, szeptember 17-én a földműves-társadalomról emlékezünk meg, amely a jó és a balsorsban egyaránt mindig készen állt a haza szolgálatára.

(13.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák a határozati javaslat elfogadását, amely méltó emléket kíván állítani a magyar földműveseknek, Nagyatádi Szabó Istvánnak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 122 2018.09.18. 4:41  119-128

PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja, hogy Magyarország csatlakozzon az EUROFISH szervezethez. Ez elősegíti, hogy a világszínvonalba emeljük hazánk édesvízi akvakultúrás haltermelését. Ahogy a miniszterhelyettes úr is mondta, az EUROFISH a közép- és kelet-európai halászat fejlesztéséért létrehozott nemzetközi szervezet, amely szorosan együttműködik az Európai Unióval és a FAO-val, vagyis az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetével.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk már az EUROFISH megalakulását eldöntő 2000. évi meghatalmazotti konferenciának résztvevője volt, ahol kinyilvánította a csatlakozási szándékát, azonban a csatlakozáshoz kapcsolódó ratifikálásra még akkor nem kerülhetett sor. Az EUROFISH a FAO egykori korábbi projektjéből fejlődött ki, eredetileg azzal a céllal, hogy szolgáltatásával segítse az EU-tagjelölt országokat az EU halászati követelményrendszerének átvételével. Később a szervezet mandátuma további feladatokkal is bővült, így jelenleg főként az információterjesztés, a tagországok gazdasági szereplőinek promóciója, az ágazati projekt támogatása terén nyújt legnagyobb segítséget a tagországoknak.

Az EUROFISH havonta megjelenő szakmai folyóirat, magazin, amelyben ismertetők, tájékoztatók, promóciós anyagok jelenhetnek meg a tagországok halgazdálkodásáról, ami segíthet abban is, hogy javítsuk a magyar halgazdálkodási ágazat európai láthatóságát, eljuttassunk számunkra fontos üzeneteket az európai szakmai közvéleményekhez, a konkrét események, hírek mellett 10-20 oldalas átfogó anyagok is megjelenhessenek az országok halgazdálkodásáról, amelyekben megszólaltatják az ágazat kormányzati és gazdasági szereplőit is. Ezekben az anyagokban nagy nemzetközi promóciós potenciál van, alkalmasak arra, hogy széles körben megismertessék a hazai halgazdálkodási ágazat sikereit, üzleti és befektetési lehetőségeit.

Az EUROFISH magazin és a szervezet honlapja segítheti a 2020 utáni halászati akvakultúra támogatása érdekében folytatott erőfeszítéseinket, fórumot biztosítva olyan közös állásfoglalások közzétételéhez, amelyek  például a nemrégiben magyar kezdeményezésre tíz ország által aláírt nyilatkozat  az édesvízi akvakultúra támogatásának fontosságáról szólnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az EUROFISH a tagállamok igényei szerint felkérésre további szolgáltatásokat is nyújt, piackutatásokat végez, konferenciákat, workshopokat, szemináriumokat és B2B-, business-to-business-találkozókat szervez, szakmai kiadványokat jelentet meg, valamint segíti a tagországokat a szakigazgatási, halgazdálkodási, akvakultúra-, kereskedelmi, marketing-, élelmiszer-biztonsági és -minőségügyi projektek előkészítésében, a rájuk vonatkozó információ terjesztésében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az EUROFISH sikere azt eredményezte, hogy az eredetileg közép- és kelet-európai fókuszú EUROFISH tagjainak száma az alapítás óta folyamatosan növekedett, és mára a nyugat-európai országokra is kiterjedt. A szervezetnek jelenleg 12 tagja van: Albánia, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Oroszország, Románia, Spanyolország, Törökország, amelyek között ott vannak az európai kontinens akvakultúrájában leginkább meghatározó tagállamok is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk csatlakozása jelentősen segítheti a hazai halgazdálkodási szakigazgatás európai érdekérvényesítő képességét, a hazai termelők láthatóságát, az ágazat számára előnyös projektekhez való hozzáférést, illetve a nemzetközi hálózatépítés lehetőségét. Ezen gondolatok jegyében kérem tisztelettel a képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslat elfogadását.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 132 2018.09.18. 4:30  129-137

PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A több évszázados emberi tevékenység által jelentős mértékben átalakított, az északi és a hegyvidéki tájak kivételével igen sűrűn lakott kontinensünkön a táj védelmét, fejlesztését az Európai Unió különböző szervezetei fontos feladatuknak tekintik. A gazdag európai tájörökség megőrzését szolgálja az Európai Tanács európai tájegyezménye. Az egyezményt 2000-ben fogadta el az Európai Tanács miniszteri bizottsága tíz ország részvételével. 2014-ben már 40 ország csatlakozott az egyezményhez. Hazánk 2005-ben írta alá az egyezményt, majd 2008-ban lépett az hatályba. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat célja: az európai tájegyezményt módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről és a Firenzében, 2000. október 20-án kelt európai tanácsi egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat annak érdekében került a tisztelt Ház elé, hogy az egyezmény területi hatályának kiterjesztéséhez, valamint a törvény hazai végrehajtásának felelősségi körében az oktatásért felelős miniszter nevesítéséhez hozzájáruljunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2007. évi CXI. törvény értelmében Magyarországon 2008. február 1-jén lépett hatályba az Európai Tanács európai tájegyezménye, amelynek végrehajtásáról a természetvédelemért felelős miniszter gondoskodik, a kulturális örökség védelméért felelős miniszterrel egyetértésben, továbbá a területfejlesztésért, a területrendezésért felelős miniszterrel együttműködve.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen törvénytervezet célja, hogy az Európai Tanács európai tájegyezményét módosító 2019-es számú jegyzőkönyvet kihirdesse, és ezáltal a jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerésére felhatalmazást adjon.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat tartalma, a törvénytervezetben foglalt jegyzőkönyv a részes felek, így Magyarország számára új kötelezettséget nem jelent, tartalmi módosítást nem vezet be. Az egyezmény területi hatályát terjeszti ki, megnyitva azt a nem európai államok részére az Európai Unió felé. Az alapegyezmény neve a következőre rövidül: az Európai Tanács tájegyezménye. A törvénytervezet tartalmazza a jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövegét és a hivatalos magyar nyelvű fordítását. A jegyzőkönyv hatálybalépése naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleménye állapítja meg. Az egyezmény 6. cikk b) pontjában foglaltak végrehajtása felelősségi körben az oktatásért felelős minisztert érinti. Ezért a törvénytervezet vonatkozó rendelkezésében az oktatásért felelős minisztert nevesíti. Ez a módosítás a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az alapegyezmény törvényben került kihirdetésre 2007-ben, ezért a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-ának bekezdése a) pontja alapján az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó szerződésnek minősül. Így annak kötelező hatályát is az Országgyűlésnek kell elismernie, és a kihirdetésre csak törvényben kerülhet sor.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek jegyében kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.(Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 50 2018.10.08. 2:18  49-52

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Jelen kérdésem alkalmával egy történelmi párhuzammal élve szeretném kérdésemet feltenni. 1702-ben a jászok sorsában kedvezőtlen változás történt: I. Lipót császár eladta a jászok, kunok lakta területet a német lovagrendnek. A jászok ezzel elvesztették szabadság- és pallosjogukat, azaz a saját független bíráskodásjogukat. Bizony akkor is volt úgy, hogy mások mondták meg, kivel, hogyan kell élni, mások bíráskodtak felettük. Ebbe azonban a jászok nem nyugodtak bele. 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat, régi kiváltságaikat.A szabadságnak azonban nagy ára volt. Az önmegváltás összege akkor 500 ezer rajnai forint volt, ami akkor felért Magyarország teljes költségvetésével. Bizony a jászok egyszer már elvesztették szabadság- és pallosjogukat. Olykor viszont ma is ezt tapasztaljuk. Mások akarják megmondani, hogy kivel éljünk, milyen hitet valljunk, és igen, ma is mások bíráskodnak felettünk. Mások akarják megmondani, hogy kik védjék, vagy éppen ne védjék Magyarország határait.

Úgy gondolom, a párhuzam minden hithű magyar számára érthető. Ha nem állunk a sarkunkra, elveszhetünk a történelem süllyesztőjében, ahogy nálunk sokkal nagyobb nemzetek is vesztek oda, mert nem volt elég hitük, bátorságuk kiállni önmagukért, hazájukért, a szabadságukért és a függetlenségükért. Ma is látom a szemem előtt egy kis erdélyi település szép székelykapuját, amelyre 2004. december 5-én, ahogyan a székelyek mondják, a szégyen napjának hajnalán egy öreg gazda azt véste a kapuba: „Látjátok, a mindenből is lehet semmi, és a semmiből is lehet minden.” Az öreg gazda szavaival élve (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) úgy gondolom, nem ismétlődhet meg még egyszer, hogy a mindenből semmi legyen.

A közelmúlt történéseinek ismeretében kérdezem államtitkár urat, hogy milyen tervei vannak a kormánynak a határvédelmet illetően. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 74 2018.11.05. 1:23  73-77

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány által jóváhagyott, összességében mintegy 6,1 milliárd forintos költséget jelentő beruházás értelmében a Jászságban régóta várt hiánypótló útfelújítások kezdődtek meg 2018 tavaszán. Örömmel mondhatom el, hogy megújult a Szolnok-Jászkisér összekötő út mintegy 7,5 kilométeres besenyszögi, továbbá a Szolnok-Tiszasüly összekötő út 5 kilométeres szakasza.Az említett útszakaszok helyenként rendkívül rossz állapotban voltak már, a kivitelezőknek egyes részeken gyakorlatilag teljesen új utat kellett építeni. A térségben élők már régóta várták az útfelújítások megkezdését. A megfelelő minőségű utak kialakítása kiemelten fontos ügy, ugyanis hiányuk a gazdasági szereplők és az ott élők mindennapi életére is jelentős kihatással van.

Kérdezem tisztelettel államtitkár urat, várható-e a Jászságban további útszakaszok felújítása, mely szakaszok érintettek, és mikor vehetik azt igénybe a jászsági lakosok. Várom megtisztelő válaszát, államtitkár úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 331 2018.11.12. 4:24  328-332

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló T/2164. számú törvényjavaslat egy olyan javaslat, amely évek óta húzódó, sokak részéről heves indulatokat kiváltó, érzékeny ügy végére tehet pontot.Kedves Képviselőtársaim! Kérem, engedjék meg, hogy e helyről is tiszteletünket és köszönetünket fejezzük ki az állatvédőknek, az állatorvosoknak, a tisztességes állattartóknak, akiket a szeretet, az együttérzés és a szenvedély vezérel. Lehet hobbi-, haszon- vagy tudományos célra tartott állat, minden jó szándékú embert a méltóság kell hogy vezéreljen. Látom magam előtt az öreg jász embert, aki, mikor leadta a húsfeldolgozónak a sertést, azt kérte, vigyázz rá, mert ez nem állat, hanem jószág. Az állatvédelem fontosságát meggyőződésem szerint nemcsak akkor kell képviselnünk, amikor elveszítünk egy-egy szívünkhöz nőtt házi kedvencet, mert akkor már késő.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen rendelet alapvető célja, ahogy államtitkár úr már régebben is ismertette, hogy a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 2010. szeptember 22. napján kiadott európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltak átültetésével kapcsolatban az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárást lezárja. Természetesen az elsődleges és a legfontosabb cél mindenkor minden állatvédelemmel kapcsolatos törvény esetében az állatok minél magasabb fokú védelme, legyen szó hobbi-, haszon- vagy tudományos célokra tartott állatokról.

A tudományos célra használt állatok is, mint minden élőlény, arra születtek, hogy az élet nekik járó örömeit élvezzék, és mások örömét, egészségét, olykor mások gyógyulását szolgálják. A törvényjavaslatban foglaltak egyértelműek. Magyarország állatvédelemmel kapcsolatos tagállami szabályozása meg kíván felelni a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló európai parlamenti, tanácsi irányelveknek. Megerősítve szeretném hangsúlyozni, hogy az európai parlamenti és tanácsi irányelveknek való megfeleléssel, a törvényjavaslatban szereplő szakaszok hatályba léptetésével a törvényi szabályozást nem betartó, nem jogkövető magatartást tanúsító tenyésztőkkel, beszállítókkal szemben is alkalmazhatóvá válnak a jogkövetkezmények.

Tisztelt Képviselőtársaim! Képviseljük a társadalom által elvárt, állatkínzókra vonatkozó büntetési tételek szigorítását is.

Mindezek mellett szükséges tisztáznunk, hogy a büntető törvénykönyvvel kapcsolatos módosítások valóban nem az állatvédelmi törvény módosításának kompetenciájába tartoznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elismerésemet szeretnék kifejezni annak a bírói gyakorlatnak, amelynek köszönhetően az elmúlt években a bejelentett állatkínzási ügyek kiemelt szankciókban részesültek. Minden jó szándékú ember számára fontos, hogy a hazai büntetési eljárásokban egyre nagyobb figyelmet kapjanak az állatkínzással kapcsolatos ügyek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek jegyében kérem tehát, támogassák az önök előtt fekvő T/2164. számú törvényjavaslat elfogadását, amelynek segítségével lezárulhat az ügyben az Európai Bizottság által Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 52 2018.12.03. 2:28  51-54

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Államtitkár Asszony! A közelmúltban a jászberényi tankerület számos oktatási intézményében került megrendezésre átadó ünnepség. Tapasztalhattuk, volt ok az örömre, ugyanis az EFOP 4.1.3.-17. számú, „Az állami fenntartású köznevelési intézmények tanulást segítő tereinek infrastrukturális fejlesztése” című pályázatnak köszönhetően mintegy 450 millió forint összértékben számos iskola újulhatott meg. Eddig az iskolafejlesztésben érintett települések a Jászságban Jászboldogháza, Jászárokszállás, Jászszentandrás, Jászkisér, valamint Jászberény.A felújított intézmények közül szeretném kiemelni most a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumot, ahol november 20-án tartottuk a fejlesztés ünnepélyes átadását. A „Negyedszázadnyi megújulás  a Lehel Vezér Gimnázium infrastrukturális fejlesztése” elnevezésű projekt 142,61 millió forint támogatási összegben részesült. A projekt keretén belül megvalósult a nevelési, oktatási tevékenység megvalósításához használt tantermek, oktatási termek és az az azok elérését szolgáló folyosók és közlekedők felújítása. Az energetikai korszerűsítésnek köszönhetően megújult az iskola két épületszárnyának villamos rendszere is. A projekt keretén belül a fizikai és kémiai oktatási eszközök, tantermi bútorok beszerzése is megtörtént.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton szeretném mind a jászságiak, mind jómagam köszönetét kifejezni a kormány felé, hiszen az elmúlt években látható és jelentős fejlesztések valósultak meg és fognak megvalósulni a kormány segítségével. Építettünk utakat, építettünk új csatornahálózatot, felújítottuk az ivóvízhálózat egy részét, fejlesztettük a jászberényi Szent Erzsébet Kórházat, teremtettünk számos munkahelyet, adtunk át sportcsarnokot, jégpályát. Tettük mindezt úgy, hogy átvállaltuk az önkormányzatok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) 2010 előtt felhalmozott hitelét.

Tudjuk, hogy minden fejlesztésben az a legértékesebb, ami a gyermekekről szól, ezért kérdezem tisztelettel államtitkár asszonyt, hogyan áll az EFOP 4.1.3. számú forrásainak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) felhasználása, és mekkora értékkel kezdődhetnek és fejeződhetnek be. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 218 2019.03.19. 4:58  215-228

PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosításáról, valamint a nemzeti földügyi központ létrehozásával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló T/5238. számú törvényjavaslat a gyümölcstermesztők körében rendkívül és régóta várt javaslatokat fogalmaz meg.Tisztelt Képviselőtársaim! Tény, hogy az európai uniós csatlakozásunk idején az akkori MSZP-SZDSZ-kormány fennhangon hirdette, hogy Magyarország Európa éléskamrája lehet. A jól hangzó szlogenek mellett azonban nemcsak hogy nem védték meg a magyar termelőket, hanem magukra hagyva őket, ránk szabadították a bizonytalan eredetű élelmiszereket, közöttük a zöldségeket, gyümölcsöket is. Szabályozások nélkül ránk szabadították a sok esetben külföldi tulajdonban lévő felvásárlókat és feldolgozókat, akiket csak az önös profitszerzés érdekelt, és mindezt tették a magyar termelők kárára. Tény, hogy így történt. Hagyták, hogy kedvezőtlen folyamatok indulhassanak meg, a magyar termelők pedig joggal várták és várják el, hogy a magyar kormány az ő érdeküket védje és szolgálja, ne pedig az idegen érdekeket.

Ennek az elvárásnak megfelelően született meg ez a törvényjavaslat. A kormány és az Agrárminisztérium, ahogyan eddig is tett, ahogyan azt megígérte, jelen törvényjavaslat elkészítésével most is tesz, és a jövőben is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a gazdák megfelelő felvásárlási árakat érhessenek el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország területi és éghajlati adottságainak köszönhetően bármely ország termelőivel felveszi a versenyt. A termékek minősége egyedülálló, kiváló, a termelők felkészültek és elkötelezettek. Azonban a mezőgazdaság művelésére, ezen belül a kertészetre kifejezetten igaz, hogy olyan ágazatról beszélünk, ami olyan, mint a háromlábú fejőszék. Az első láb a termelő, a második a tisztességes felvásárló és feldolgozó, a harmadik pedig az elégedett vevő. Ha bármelyik láb rövidebb, a fejőszék, a rendszer felborul.

(21.40)

Az elmúlt évek azt igazolták, hogy amíg a termelők a legnagyobb befektetéseket végezték, hiteleket, alkalmazottakat és járulékokat fizettek, imádkoztak az esőért, vagy éppen azért, hogy bárcsak már ne esne, amikor minden összejött, a felvásárlók  tisztelet a kivételnek  piaci hatalmukkal visszaélve, sajnos a termelőket taszították a szék rövidebb lábának a szerepébe.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja, hogy többé ne kerüljenek méltatlan helyzetbe a termelők a kirívóan alacsony felvásárlási árak miatt. Eddig a felvásárlóknak adatott meg, hogy azoktól vásároljanak, akik a legolcsóbban biztosították az árut, ezzel magukkal a termelőkkel nyomatták egyre mélyebb szintre az árakat. A törvényjavaslat elfogadásával a termelők végre megtapasztalhatják a piacgazdaság azon erényét, hogy azoknak adják el a terméküket, akik számukra a legkedvezőbb feltételeket biztosítják.

A törvényjavaslat másik módosító eleme a nemzeti földügyi központ létrehozásával kapcsolatos. A nemzeti földügyi központ létrehozása, ahogyan azt államtitkár úrtól is hallhattuk, lényegében a földügyi igazgatás munkájának hatékonyságnövelése, egy pozitív hatásokkal járó bürokráciacsökkentés valósulhat meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosítások, amint azt láthatjuk, vitán felül a magyar termelők érdekeit szolgálják. Igaz a mondás: valamit megtermelni és jól eladni annyi, mint egyszer vetni és kétszer aratni. A magyar gazdák megérdemlik, hogy ne csak vessenek, hanem arassanak is. Ezek jegyében kérem tisztelettel képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 72 2019.06.19. 11:18  1-117

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A Mezőgazdasági bizottság tagjaként, a Kertészeti albizottság elnökeként, mint az előző években is tettem, az ágazat érdekét képviselve annak helyzetével kapcsolatban szeretnék most felszólalni. A 2019. évi központi költségvetés általános vitájának alkalmával felszólalásom elején azt mondtam, hogy a mezőgazdaság művelői azt fogalmazták meg 2010 előtt, hogy az agráriumnak két ellensége van: az időjárás és a balliberális kormányok. Két oka van, hogy a tavalyi felszólalásomból idézek. Az egyik, hogy ez a mondás ma is helytálló, a helyzet e tekintetben semmit nem változott. Illetve a másik ok: egyvalami mégis változni látszik: úgy néz ki, hogy ezen díszes társasághoz azóta csatlakozott a Jobbik is.

Igen, tisztelt képviselőtársaim, az egykoron magát nemzetinek, jobboldalinak való párt csatlakozott azokhoz, akikről bizonyíthatóan tudjuk, hogy a magyar földet minden erejükkel igyekeztek kiárusítani a külföldi befektetőknek. Emlékezzünk csak, mikor a „magyar földet a magyar gazdáknak” programról szavaztunk, milyen botrányosan foglalták el az elnöki pulpitust. De az idő, mint mindig, igazol.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amint azt már hallhatták, a 2020-as költségvetési év a családok támogatásának az éve lesz. A családok támogatása rendkívül fontos, minden magyar közös érdeke, mert magyar családok nélkül nem lesz jövőnk.

Külön szeretném említeni a vidéken élő gazdálkodó családok támogatását. Ezen családok szerepe rendkívül fontos a magyar mezőgazdaságban. Fontos, hogy ezek a családok a szülőföldjükön maradva a földjük művelésével saját tisztességes megélhetésük biztosításán túl egészséges, friss termékkel tudják ellátni kapacitásuktól függően szűkebb vagy tágabb környezetüket.

Ezért a vidék vonzerejének erősítése, a területi egyenlőtlenségek csökkentése, a kistelepüléseken élő emberek életminőségének a javítása érdekében a „Magyar falu” program egyik elemeként folytatódik az 5 ezer fő alatti lakosságszámú kistelepülések megközelíthetőségének javítása, az ezen településeket érintő közutak és közlekedési célú létesítmények felújítása, valamint bevezetésre kerül a családok otthonteremtési kedvezménye, a falusi CSOK, melynek célja a preferált kistelepülések élhetőbbé tétele, a minőségi lakhatási feltételek megvalósulásának segítése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy költségvetés alappilléreként szükségszerűen azt mindig befolyásolják, meghatározzák a körülöttünk történő események, az ország határain belül és az ország határain kívül történő események egyaránt. Ezen történéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni, nem lehet nem tudomást venni róluk. Ez látható a 2020. évi költségvetést tekintve is. A magyar gazdaság folyamatosan pozitív, stabilan növekvő eredményeit ugyanis meg kell védenünk.

Kétségtelen, hogy további gyarapodásunk egyik feltétele a biztonság. Ezért a honvédelemmel és a közbiztonsággal kapcsolatos kiadásunkat növelni szükséges.

Mindezek mellett szeretném felhívni a figyelmet, hogy a 2020-as költségvetésben minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat, mint az idei évben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Agrárminisztérium fejezete, a 2020. évi költségvetési keretszáma jelentősen, több mint 12 milliárd forinttal növekedett a 2019. évi költségvetési keretszámhoz képest. A jövő évi költségvetés elfogadásával folytathatjuk az eddigiekben megkezdett utat, elfogadása esetén az eddig elvégzett, tisztességes munka nem fog kárba vészni.

A jövő évi költségvetés elfogadásával az agráriumot, így a zöldség-gyümölcs ágazatot megfelelő támogatásokkal ellátva további határozott lépéseket tehetünk a fokozatos növekedés irányába. Ha továbbra is megfelelő lépéseket teszünk, Magyarország valóban hamarosan Európa éléskamrája lehet.

A magyar mezőgazdaság kibocsátása tavaly 2720 milliárd forint volt. Nyolc év alatt folyó áron 61,3 százalékkal nőtt. A kertészeti ágazatok súlya meghatározó, kibocsátásuk tavaly 314 milliárd forint volt. Ez a magyar mezőgazdasági produktum 11,5 százaléka.

Tisztelt Képviselőtársaim! Általános célkitűzés a mezőgazdasági ágazat szervezettségének és önszabályozó képességének növelése annak érdekében, hogy az ellátási láncokban a viselt kockázatok, a megtermelt értékek arányosan oszoljanak meg. Igaz ez a kertészeti ágazatban is, ahol az integráció termelői összefogás révén tud megvalósulni. A globalizált piac ellátása érdekében az áruk koncentrációjára, az értékesítés szervezettségére van szükség, hogy a gazdálkodók magasabb jövedelmi szinten érhessék ezt el.

(17.10)

Az európai uniós modellnek megfelelően megalakult működő termelői csoportok közül összesen tíz tevékenykedik a kertészeti ágazatban, hét a szőlő-bor, egy-egy a faiskola, a kertészeti termékek és egy a zöldség-gyümölcs termékcsoportban. Ezek a termelői csoportok a vidékfejlesztési program keretében „A termelői csoportok és a szervezetek létrehozása” című jogcím keretében kapnak vagy kaptak működésükhöz az első öt évben átalányszerű támogatást. Emellett a csoportok és tagjaik több más jellegű támogatási intézkedés kedvezményezettjei között is megtalálhatók. A termelői csoportokra és egyéb, működtetésükre vonatkozó EU vidékfejlesztési politika keretében alkalmazott támogatási rendszerben 2020 után is fenn fog maradni. (Sic!) A szabályozás rugalmassága növekszik, ami lehetővé teszi, hogy a támogatási eszközöket és a támogatható együttműködések meghatározását a magyar igényeknek megfelelően lehessen kialakítani.

A zöldség-gyümölcs ágazatban a termelői szervezetek támogatása az európai uniós forrásokon keresztül történik, azonban a zöldség-gyümölcs ágazatban elismert termelői szervezetek számára az Agrárminisztériumban az európai uniós forrásokon túl további kiegészítő támogatásokat nyújt, amely célzottan a magyar zöldség-gyümölcs ágazat előtt álló kihívások kezelését célozza. Ennek keretében külön forrás kerül biztosításra a termékmarketing, valamint a képzési és szaktanácsadási tevékenység végrehajtására. A költségvetési javaslatban a források a korábbi éveknek megfelelő szinten maradnak. A támogatási feltételek és eljárások javítása növekedni fog a forrásfelhasználás hatékonysága érdekében.

További integrációt segítő pozitív megkülönböztetésben részesülnek a termelői szervezetek, a termelői csoportok. Ilyen mentesség például az is, hogy a termelői szervezet és tagjai közötti szállítást nem kell bejelenteni az EKÁER-ben, valamint az is, hogy a szervezet és tagjai között nem kell megkötni a kötelező feldolgozásra vonatkozó szerződéseket a tej, a meggy és az alma esetében. A mezőgazdaság versenyképessége és termelékenysége javításának meghatározó eszköze a magyar öntözési potenciál hatékonyabb kihasználása. Az ilyen irányú igények évek óta jellemző erősödésére tekintettel a kormány ösztönzi az öntözés gazdálkodásának elősegítését, a meglévő lehetőségeik jobb kihasználását, az öntözés fejlesztését, és ezért a kormány a termelők öntözési lehetőségeinek kiszélesedéséről döntött 2020 és 2030 között. Évente 17 milliárd forintot biztosít arra, hogy emelkedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága. A cél az öntözött területek legalább megkétszerezése.

Tisztelt Képviselőtársaim! A növekedést szemléltetve szeretnék kiemelni néhány példát az Agrárminisztérium költségvetéséből a megnövekedett támogatások közül. A 2019. évi támogatásokhoz képest a többlettámogatás mértékét, valamint két új előirányzat támogatását fogom ismertetni. A környezetvédelmi célelőirányzatok, a tanyafejlesztési program plusz 485,1 millió forint, a nemzeti öntözési központi támogatás mint új előirányzat plusz 300 millió forint, az öntözésfejlesztési feladatok támogatása mint új előirányzat plusz 5 milliárd 530 millió forint, az agrár-célelőirányzatok közül az agrárvállalkozások, a hitelgarancia rendszerének erősítése plusz 5 milliárd forint, a nemzeti támogatások, a méhészeti nemzeti program plusz 578 millió forint, iskolagyümölcs-program plusz 65,2 millió forint.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak után kérem önöket, hogy támogassák a 2020. évi költségvetést. Támogassák azért, hogy megvédhessük eddigi eredményeinket, és támogassák azért, hogy mind a mezőgazdaság területén, mind számos egyéb más területen még nem látott, történelmi jelentőségű fejlesztéseket valósíthassunk meg. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 50 2019.11.11. 1:15  49-52

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Október elején a Jászság fővárosában, Jászberényben új hatcsoportos, nyolc férőhelyes önkormányzati bölcsőde került átadásra. A jászladányi óvodában és bölcsődében szeptemberre 150 óvodai és 14 bölcsődei férőhelyet korszerűsítettek, valamint további 14 bölcsődei férőhelyet létesítettek. Ez utóbbi kettő új bölcsődei munkahelyet is eredményezett. Említést érdemel Jászfelsőszentgyörgy fejlesztése is, ugyanis az önkormányzat eredményesen pályázott új bölcsődei férőhelyek kialakítására, a községben hétcsoportos bölcsődét alakítanak ki új épület bővítésével.

(12.40)

Ahogy az országszerte tapasztalható, a kormány családtámogatási programja, amelybe beletartozik a bölcsődei férőhelyek bővítése is, működik. Országszerte egyre többen veszik igénybe valamelyik támogatást. Mindannyiunk közös érdeke, hogy gyermekeink megfelelő bölcsődei környezetben nevelkedhessenek. Ezért kérdezem tisztelettel az államtitkár urat, várhatóke további bölcsődei fejlesztések a Jászságban. Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)