Felszólalás adatai

TÓTH SÁNDOR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslatot 15 kormánypárti igen és 13 ellenzéki nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta.

A bizottsági ülésen vita bontakozott ki a törvény hatásaival kapcsolatban, és arról, hogy szükség volt-e új törvényt alkotni. A jelenlegi szabályozás szerint az 1991. évi LXXVIII., a fogyasztói adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény szabályozza a fogyasztói árkiegészítést, de az uniós csatlakozás miatt a fogyasztási adó a következő évben megszűnik, és a fogyasztói árkiegészítés rendszerében is bizonyos változások fognak bekövetkezni. Tehát jogtechnikailag és a jogszabályok több mint 50 százalékának megváltozása miatt mindenképpen indokoltnak tartjuk, hogy új törvényt kellett alkotni.

Az alapelvek gyakorlatilag a jelenlegi jogszabályra épülnek. Az új törvénynél a konstrukcióbeli változás annyit jelent, hogy egyrészt a helyi tömegközlekedésben a fix összegű fogyasztói árkiegészítés kerül bevezetésre az eddigi százalékossal szemben. Ez az önkormányzatiság elvének erősítését is szolgálja. Ettől kezdve a pénzügyminiszternek nem lesz vétójoga az ármegállapításban, gyakorlatilag az önkormányzatok önállóan gyakorolhatják az árhatósági hatáskört.

Az eddigi árkiegészítéshez képest a leglényegesebb elem az, hogy a helyi tömegközlekedésben a javasolt fogyasztói árkiegészítéssel megszűnik az ár és a támogatás direkt kapcsolata, így az államháztartás részéről a kiadás sokkal kiszámíthatóbb, az önkormányzatoknak pedig - mint említettem - nagyobb mozgásteret biztosít. Az önkormányzatoknál ez finanszírozási hátrányt nem jelent, mert az önkormányzat gyakorlatilag csak megállapítja a tarifát, más kötelezettsége nincs. Tehernövekedés a lakosságnál jelentkezik, mert amennyivel kisebb mértékű a támogatás, annyival többet kell a lakosnak fizetni. Ezt kicsit mi is nehezményezzük, de ha figyelembe vesszük, hogy még a csökkentett támogatás is nagyobb mértékű, mint az 1998 előtti támogatás, akkor ezt elfogadhatónak tartjuk.

Az áremelkedés mértéke átlagosan 16,7 százalékos, a költségvetés számára pedig összességében 5,3 milliárd forintos megtakarítást jelent a kiadási oldalon. Természetesen ebben az árnövekedésben benne van már az is, hogy az általános forgalmi adó 12 százalékról 15 százalékra nő.

A javaslat biztosítja a fogyasztói árkiegészítés fizetését azokért a szolgáltatásokért, ahol az állam által biztosított utazási kedvezmények miatt a vállalkozások bevételkiesést szenvednek. A támogatás érintettje így csaknem valamennyi tömegközlekedési vállalkozás, nemzetközi utazás esetén azonban - mint ahogy eddig is - csak a hazai szakaszon igényelhető díjra jár a kiegészítő támogatás. Kedvezmény nem igényelhető üzletpolitikai célú engedményekre.

A javaslat szerint oktatási intézménynek csak saját tanulóik, hallgatóik részére, de az intézmény nevére történő jegy- és bérletváltások esetén jár a kiegészítés a szolgáltatóknak. Szeretném elmondani, fel kellene hívni az önkormányzatok figyelmét arra, hogy az iskola mellett lakó tanulók számára nem feltétlenül szükséges a bérletváltás. Más jogi személy, jogi személlyel nem rendelkező szervezetek vásárlásai után nem igényelhető ez a kiegészítés.

Egy másik kötelezettség, amit gyakorlatilag már elkezdtünk és folyamatosan hajtunk végre, hogy az uniós állampolgárokra is ki kell terjeszteni a kedvezményrendszert. Ebben gyakorlatilag csak a hatvanöt éven felüli állampolgárok vannak, mert a jelenlegi jogszabály ezt már az összes továbbira kiterjesztette.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)