Felszólalás adatai

KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament ebben a négyéves ciklusban ma ülésezik utoljára, és talán nem haszontalan egy kicsit visszatekinteni erre az elmúlt négy évre bizonyos szempontból, és persze beszélni arról, hogy mi lehetséges a következő négy évet illetően.

Ami a ciklust illeti, annak elejéről már ma esett szó, visszaállítottuk a heti ülésezést, megalakulhattak a vizsgálóbizottságok; bár hozzáteszem, hogy nem a vizsgálóbizottság intézményének hibája, de ezt az intézményt is sikerült a politikusoknak lejáratniuk. Sok törvényt fogadtunk el, és így tovább, és így tovább.

Ugyanakkor azonban, tisztelt képviselőtársaim, ha azt a kérdést tesszük fel, hogy vajon az elmúlt négy évben akár a politika, akár a parlament tekintélye növekedett-e a választópolgárok szemében, sajnos erre a kérdésre nagy valószínűséggel - a közvélemény-kutatások ezt támasztják alá - nemmel kell válaszolnunk. Ennek egy nagyon egyszerű oka van, és ez az ok nem abban rejlik, hogy a parlamentben viták vannak, vagy hogy adott esetben a parlamentben kemény viták vannak, merthogy, tisztelt képviselőtársaim, erre való; a parlamentben keményen kell vitatkozni, hiszen itt különböző szemléletű választópolgárokat képviselő különböző pártok foglalnak helyet, akiknek a különböző ügyekben eltérő elképzeléseik vannak, és ezeket az elképzeléseiket ütköztetik, mert mindegyikük a saját választóit képviseli, és az ő nevükben szólal meg a parlamentben.

Másrészt vannak, akik kormányoznak, és vannak, akik ellenzékbe kerültek, és akik ellenzékben vannak, azoknak egy parlamentben az a feladatuk, hogy ellenőrizzék a kormányt, és alternatívát nyújtsanak a választópolgárok felé. Ez is teljesen rendben van.

A parlament iránti bizalom csökkenésének van azonban, tisztelt képviselőtársaim, egy nagyon egyszerű és sajnos az elmúlt parlamenti ciklusokban egyre inkább erősödő oka, ez pedig az, hogy itt nem egymás érveivel vitatkozunk, nem egymás érveit akarják nagyon sokan megsemmisíteni, hanem egész egyszerűen a másikat, egész egyszerűen a vitapartnert. Ilyen típusúak a bekiabálások, ilyen típusúak időnként a különböző felszólalások is, és ez az valójában, ami az embereket idegesíti.

Ez az elmúlt négy év sajnos egy ilyen következménnyel járt, bár hozzáteszem rögtön, hogy természetesen voltak az elmúlt négy évben olyan döntések, amelyek tényleg előrevittek egy-egy ügyet, vagy akár előrevitték az országot is. Ha csak a Szabad Demokraták Szövetsége szempontjából nézem, akkor mi ennek tekintjük a programunkban korábban szereplő sorkötelezettség eltörlését, a diplomás-minimálbér bevezetését, az adócsökkentést - nem olyan mértékben, ahogy szerettük volna, de ez mégiscsak volt -, a tisztább, átláthatóbb, ellenőrizhetőbb közigazgatást, és megjegyzem, hogy a kudarcokról is beszéljek, kudarcnak tekintjük azt, hogy az egészségügyet nem sikerült más pályára állítani.

Ugyanakkor másrészt kampányban vagyunk, és előtte vagyunk egy újabb négyéves parlamenti ciklusnak, ahol, tisztelt képviselőtársaim, merem állítani, ez így nem folytatódhat tovább. Nem folytatódhat tovább, mert az országnak az az érdeke, hogy bizonyos kérdésekben előre tudjunk lépni: egészségügy, a gazdaság versenyképessége, kisebb, hatékonyabb állam, és egyáltalán mindenütt magasabb színvonalú szolgáltatások nyújtása az embereknek.

Minderre azért van szükség, mert azt szeretnénk, ha mindenki előbbre lépne életszínvonalában is; nem felelőtlen, betarthatatlan ígéretekkel, hanem komoly viták után megszületett megoldásokkal, programokkal, amelyekben adott esetben a politika keresi a közösen vállalható megoldásokat is. Igazán ez lenne a következő négyéves kormányzati ciklus feladata, csak ehhez az kellene, hogy ma reális helyzetértékelés alapján reális programokat kínáljunk, és ennek alapján kérjük a választópolgárok felelős döntését.

(14.10)

Végül, tisztelt képviselőtársaim: én politikusként az elmúlt, lassan 16 évben arra törekedtem, hogy lehetőleg olyanokat mondjak, amiket komolyan is gondolok, és amiket megvalósíthatónak is tartok.

Most engedjék meg, hogy kivételt tegyek: jó volt önökkel, hiányozni fognak.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Derültség és taps a kormányzó pártok padsoraiból.)