Felszólalás adatai

Az általános vita során - elég figyelmesen végighallgattam - a Fidesz és a KDNP vezérszónoka nagyon szépen, logikusan felépítve elmondta azt, hogy a törvény miért jó, mi a lényege, és miért kérjük a támogatásukat. Az ellenzéki képviselőtársaim hozzászólásaiban is voltak olyan dolgok, amik megszívlelendők, amikre úgy gondolom, hogy oda kell figyelni, viszont én egy kicsit másik oldalról szeretném megvilágítani ezt az egészet.

Folytatnám ott talán, ahol Nagy Andor képviselőtársam, a bizottság többségi véleményének előadója befejezte, és nem kívánok semmilyen személyi asszókba belemenni esetleg, hiába fog úgy tűnni, de nem kívánok itt személyi csatározásokat.

Néhány szóval akkor, hogy miről is van szó. A szén-dioxid leválasztása és föld alatti tárolása vagy más néven CCS egy olyan technológia, amelyről a szakmai és szakpolitikai berkekben elég heves viták folynak. Kiderült, hogy ebben a témában nemcsak azok szeretnek állást foglalni, akik értenek hozzá, hanem azok is, akik azt sem tudják, hogy mi fán terem ez az egész eljárás.

Egy képviselőtársam a tegnapi bizottságon - és itt tényleg most már tudjuk, hogy ki volt - fittyet hányva az Európai Unió és a világ számos rangos kutatóintézetének véleményére, egyszerűen agyrémnek nevezte azt, hogy a parlamentben mi foglalkozunk ezzel a technológiával. (Dr. Józsa István: Itt is!)

Én ezzel szemben úgy gondolom, hogy az igazi agyrém az, amikor le akarnak söpörni az asztalról egy lehetséges megoldást Magyarország szénvagyonának környezetkímélő felhasználására. Nem kis tételről van szó, hiszen a hazai lignit- és szénvagyonunk 300 évre - ez becsült érték - lenne elegendő, viszont csak úgy hasznosíthatjuk, ha megfelelünk a jövő klímavédelmi követelményeinek.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mostani vita nem szól másról, mint hogy néhány ellenzéki képviselőtársam a botrányzöldek előítéleteire hivatkozva vennék el a magyar bányászattól az esetleges jövőképüket, és vennék el Magyarországtól azt az esélyt (Z. Kárpát Dániel: Jézus Mária!), hogy csökkentse a kiszolgáltatottságát. Bízva abban, hogy a képviselőtársaimnak csupán füst ment a szemébe, nem pedig tudatosan próbálnak lobbizni idegen energiaérdekek mentén, a következő pár percben összefoglalom, amit eddig a CCS-technológiáról tudunk.

A CCS-technológia három elemből áll. Ezek: a szén-dioxid leválasztása erőművek, ipari létesítmények füstáramából, a leválasztott gáz elszállítása a tárolási helyszínre, és végül a harmadik ciklus a szén-dioxid besajtolása olyan geológiai rétegekbe, ahol az tartósan megkötődik.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
elnökének jogkörében eljáró országgyűlési alelnök
foglalja el.)

Igen, tény, hogy még egy nagyon fiatal technológiáról van szó. Az is tény, hogy a technológia fejlesztése még csupán a demonstrációs fázisban van. Tekintve viszont, hogy a környezetvédelem és nemzetgazdaság szempontjából mekkora a tét, egyszerűen megengedhetetlen luxusnak tartom, hogy ideológiai alapon eldobjuk magunktól ezt az eszközt. Ennek a vitának ugyanis nem ideológiai alapon kellene folyni, hanem tudományos és gazdasági alapokon.

Azt állítják, hogy a szén-dioxid föld alatti raktározása nem járul hozzá a klímavédelmi törekvésekhez. Ehhez képest az összes mértékadó klímavédelmi szervezet azt hangsúlyozza, hogy a kibocsátáscsökkenés csak több technológia együttes és arányos alkalmazásával teljesíthető. Ahogy szükség van az életmódváltásra, energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra, úgy szükség van a CCS-re is, amely széles körű alkalmazása esetén negyedével csökkentené az emberiség üvegházgáz-kibocsátását.

Azt is állítják, hogy a szén-dioxid föld alatti raktározása több tízezer éven át jelenthet környezeti kockázatot. Ezzel szemben magyar és külföldi kutatók bebizonyították, hogy a technológia megfelelő alkalmazása esetén a szén-dioxid néhány évtized alatt olyan kötött formába kerül, ami a kémia és fizika törvényei szerint lehetetlenné teszi a gázszivárgást.

Azt állítják, hogy a szén-dioxid kiszivároghat a geológiai összletekből. Az aggodalom jogos lehet, elképzelhető, hogy nem várt geológiai események esetén a gáz 1-2 százaléka kiszivároghat. Ugyanakkor a jelenleg működő szénerőművek esetében ez a kibocsátás - ha úgy tetszik, a szivárgás - 100 százalékos, így klímavédelmi szempontokból a CCS alkalmazása csak jobb lehet.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Összességében tehát nem látok olyan indokot, ami miatt még a kísérletek lezárása előtt el kell vetnünk ezt a lehetőséget, egy lehetőséget, amely nélkül egy egész magyar iparág állhat le, ami nélkül ellehetetlenülne a magyar bányászat, ami nélkül Magyarország kiszolgáltatottsága tovább nőne, ami nélkül a klímaváltozás megfékezése teljesíthetetlen feladat lehet.

Igen, a kutatás szükséges, a gazdasági elemzések szükségesek, a szabályozás és a felelősség kérdéseinek tisztázása szükséges. Pontosan erről van szó, és nem másról szól ez a törvényjavaslat, amelyet most tárgyalunk, és amelyet kérem, hogy támogassanak. Az idő el fogja dönteni, hová fejlődik Európa, hazánk, és a megfelelő tapasztalatok után reményeink szerint bebizonyosodik, hogy helyes utat választottunk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)