Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a hozzászólását és mindazokat a szempontokat, amelyeket elmondott a hajléktalansággal kapcsolatban, a hajléktalan embereken való segítéssel kapcsolatban. Minden jóérzésű ember azt szeretné, ha nem lennének hajléktalanok, ha senki sem kerülne olyan helyzetbe, hogy ne legyen hol laknia, ne legyen ismerőse, egy barátja, bárki, akinél meg tudja húzni magát, ha valaki pedig mégis ilyen helyzetbe kerül, akkor minél hatékonyabb segítséget kapjon. A mi célunk ezeknek az embereknek a segítése, a visszasegítése a hétköznapi életbe, hogy tényleg tanuljanak, dolgozzanak és el tudják tartani önmagukat, segítsünk azon a lelki traumán, azon a fizikai betegségen, ami miatt ilyen nehéz és önerőből talán megoldhatatlannak tűnő helyzetbe is kerültek. Az elmúlt 28 esztendőben nagyon sokféle jogi szabályozás volt azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a hajléktalanon, hogyan lehet a hajléktalanságon segíteni. Ugyanakkor ez a 28 évnyi szabályozás nem volt sikeres, hiszen mindig láthattunk hajléktalanokat, volt egy időszak, amikor a számuk csökkent, de utána jött egy alkotmánybírósági döntés, és ismételten emelkedett az utcán lévő hajléktalanok száma. Ezért volt szükség egy jogszabály-módosításra, mert ha valaki tényleg szeretne ezeken az embereken segíteni, akkor nem védheti, nem óvhatja a mostani, fennálló állapotokat, mert a mostani, fennálló állapotok nem jók a hajléktalan emberek számára, és nem jók egyébként a többi ember számára sem, sem a hajléktalanok emberi méltósága szempontjából nem tartható, sem a közrend szempontja alapján nem tartható az az állapot, ami most van, azt védeni embertelenség, azt védeni nem humánus, nem empatikus a hajléktalanokkal szemben, hiszen láthatjuk, hogy utcákon, aluljárókban vagy az erdők szélén ott vannak a hajléktalanok méltatlan körülmények között. Ezért döntött úgy a kormány, hogy itt lép, segít ezeknek az embereknek.

Nem azzal volt eddig a probléma, hogy ne lett volna az elmúlt években is elegendő kapacitás a hajléktalanszállókon. A legnagyobb hidegben is, amikor a vörös kód kiadásra került, amikor tényleg a leginkább magas volt a hajléktalanszállóknak a kihasználtsága, akkor is voltak Magyarországon szabad kapacitások a hajléktalanszállókban. Olyan rendszert hoztunk létre, amelyben ráadásul a vörös kód kiadásakor sokkal több szálláshely nyílik meg a hajléktalanok számára, nemcsak azok az éjszakai menedékhelyek, az a 9800, ami most is rendelkezésre áll, nemcsak az a 1600 többlet, amely a téli időszakban megnyitható, hanem még azon kívül is minden szociális intézmény megnyílik ilyenkor a hajléktalanok előtt, ezen túlmenően pedig van a 7600 nappali melegedő, amely szintén az ő életüknek a megmentése célját szolgálja. De még amikor a leghidegebb volt, akkor sem voltak ezek telítve, tehát nem az volt a hiány, nem az volt a probléma, nem az volt az akadály a helyzet megoldására eddig sem, az elmúlt években sem, hogy ne lett volna elegendő kapacitás, hanem az, hogy a hajléktalanok sok esetben nem mentek be a hajléktalanszállókra.

Azt mindenki beláthatja szintén józan ész alapján, hogy másként nem lehet a hajléktalanságból kitörni, csak a hajléktalanszállókon keresztül. Aki nem megy be a hajléktalanszállóra, az hogyan fog pihenni, hogyan fogja a ruháit kitisztítani, hogyan fog megfürödni, hogyan fog nyugodt helyen enni, hogyan fog tudni továbbképzésen részt venni, hogyan fog tudni munkát vállalni, ha nem legalább egy hajléktalanszállóról jár munkába. A hajléktalanságból való kitörésnek az elkerülhetetlen útja a hajléktalanszálló. Nem lehet úgy kitörni a hajléktalanságból, hogy valaki ne lépne be először egy hajléktalanszállóra, és utána pedig menne tovább, vagy legalábbis nagyon kevés kivétellel ebben az esetben.

Ezért volt fontos a kormány számára, hogy minden lehetőséget megragadjon, és mindenkinek az összefogását összefogja október 15-étől, hogy jussanak el ezek a nehéz helyzetben lévő emberek a hajléktalanszállókra, és onnan tudjanak majd továbblépni. És ebben nemcsak a rendőrségen van felelősség, és nemcsak az ő közreműködésük fontos ebben, hanem a mentőszolgálat külön gondoskodó csoportot hozott létre, amelyik nem a sürgősségi mentésben, tehát nem életveszély esetén segít, hanem annak segít, aki valamilyen fizikai okból vagy fizikai betegségből kifolyólag nem tud bemenni a hajléktalanszállóra.

Ezért hoztunk létre egy tartalékalapot, ezért támogatjuk az állami, az egyházi, a civil karitatív szervezeteket, hajléktalanellátó szervezeteket, hogy ők is többletet kapjanak arra, hogy ezek az emberek bejussanak a hajléktalanszállóra, mert a bejutás, mármint a hajléktalanszállóra való bejutás az a küszöb, amivel ki lehet törni a hajléktalan élethelyzetből.

19 ezer szálláshelyünk van, 9 milliárd forintot költünk erre évről évre, 300 milliós tartalékalapot hoztunk létre, most már 24 órában, reggel 8-től délután 6-ig a nappali melegedők, délután 6-tól reggel 8-ig az éjszakai szálláshelyek rendelkezésre állnak. A rendőrségnek, különböző szociális, karitatív szervezeteknek megvannak a kellő felhatalmazásai ahhoz, hogy segítsenek az embereknek bejutni a hajléktalanszállóra és kitörni a hajléktalanságból.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)