Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER MÁRTA, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Egészen elképesztő, hogy úgy szeretnék megint növelni papíron a honvédség létszámát, tehát magyarul az engedélyezett létszámkeretet körülbelül 6500 fővel, hogy a jelenlegi létszám sincsen megfelelően feltöltve. Szeretném én is felhívni arra a figyelmüket, amire Varga-Damm Andrea képviselőtársam is már figyelmeztette önöket és kérte, én is kérem önöket, hogy a 2016-os rendeletet, kormányhatározatot is legyenek kedvesek akkor hatályon kívül helyezni. Ez egy technikai kérdés egyébként, de az igaz, hogy a jogbiztonsághoz hozzájárul, hogy amennyiben születik egy új határozat (Kósa Lajos: Már hatályon kívül van helyezve. Nincs hatályban.  Az elnök csenget.), akkor a korábbi, a 2013-as is legyen hatályon kívül helyezve természetesen, viszont ehhez kapcsolódóan a 2016-os hatályba léptető rendelkezései is.Ami a létszámemelést illeti, azt kell mondjuk, hogy sajnos attól több katonánk nem lesz, hogy az engedélyezett létszámkeretet újra megemelik, hiszen most sem 100 százalékban feltöltött a jelenlegi állomány. Tehát látszik, ahhoz, hogy több fiatal érezze azt, hogy szeretné a hazát szolgálni, szeretne a Magyar Honvédség állományába tartozni, ahhoz nem elegendő az, hogy papíron létszámot emelnek. Ahhoz az kell, hogy perspektívát lehessen kínálni ezeknek a fiataloknak, aminek természetesen része az, hogy versenyképes illetményekben részesülnek, része az, hogy van egy valós megbecsülési rendszer, része az, hogy modern technikai eszközökkel tudnak dolgozni, mint ahogy, úgy gondolom, az is, hogy egy új típusú, társadalmilag igazságos, korkedvezményes nyugdíjrendszer kerüljön kidolgozásra.

Jelen pillanatban, ha csak papíron emelkedik a honvédség létszáma, akkor mondhatjuk azt, hogy nem is a létszámot, hanem a létszámhiányt emelik, hiszen így akár a 15 ezer főt is elérheti a létszámhiány, hiszen ahogy Harangozó képviselőtársam említette, Benkő Tibor saját maga vallotta be az 5500 fős létszámhiányt, és azóta szakértői számítások szerint ez a 8 ezer főt is elérheti. Sajnos a helyzet az elmúlt időszakban nagyon súlyos volt, amiből nagyon nehezen kezd a Magyar Honvédség kilábalni, hiszen volt olyan, hogy a GDP-nek mindössze a 0,76 százaléka volt a védelmi költségvetés. Emellé adódik az óriási létszámhiány, és az, hogy számtalan képesség leépült, és jelen pillanatban is látszik, hogy sokkal nehezebb egy bizonyos katonai képességet újra helyreállítani, újra létrehozni, amikor az már megszűnt. Ez mind anyagi ráfordításokat tekintve is óriási nagyságrend, illetve az adott állományt is természetesen újra ki kell képezni.

Látszik, hogy az illetményalap még a mai napig nem éri el a 60 ezer forintot, ami véleményünk szerint minimálisan szükséges lenne ahhoz, hogy növekedjen a Magyar Honvédség megtartó ereje. Sajnos a drasztikus létszámhiány miatt most már évente 10-12 millió túlóráról beszélünk, ez túlszolgálat és túlmunka, amit a Magyar Honvédség állománya teljesít. És engedjék meg, hogy itt a Ház falai között is ismét köszönetet mondjak a Magyar Honvédség állományának, a katonáknak és a honvédségi dolgozóknak is azért az elhivatott szolgálatért, amit a Magyar Honvédség állományában végeznek.

Látszik, hogy az önkéntes tartalékos rendszert, illetve az úgynevezett önkéntes területvédelmi tartalékos rendszert, amiről most még mindig nem tudjuk, hogy két külön rendszer vagy pedig ugyanannak a rendszernek a két ága, hogy ezt föl tudtáke tölteni, miért nem tudták feltölteni, és miért akarnak ilyen drasztikus számokat meghatározni a tartalékos rendszerrel kapcsolatban. Világosan látszik, hogy eddig az a pár ezer fő, aki önkéntes tartalékosként szolgált, ők nem mások, mint azok a volt szolgálati nyugdíjasok, akik most már szolgálati járandóságban részesülnek. Az ő járandóságukat, amennyiben nem jelentkeznek önkéntes tartalékosnak, 15 százalékos levonás sújtja, tehát nagyon sokan vállaltak közülük önkéntes tartalékos szolgálatot, így adódhatott, hogy körülbelül 4000-4500 fő, akik szolgálnak a tartalékos rendszerben.

Viszont úgy néz ki, hogy ez nem elegendő a kormánynak, és valamiért ezt 20 ezer főre szeretné duzzasztani. Világosan látszik, hogy a mostani létszámkeret-emelés hatására a létszámarányok érdemben nem változnak, tehát még mindig óriási vízfejről beszélhetünk, nagyon-nagyon sok vezető van a Magyar Honvédségben, és a végrehajtó állományban, a legénységi állományban adódnak óriási létszámhiányok, de az is igaz, hogy a tiszti állományt is ez sújtja sajnos.

Olyan fontos kérdésekről is kellene beszélni itt az Országgyűlésben és a Honvédelmi és rendészeti bizottságban is, mint például az összhaderőnemi parancsnokság és a vezérkar struktúráinak az átalakítása, esetleges összevonása, amiről lehetett bár olvasni a hírekben. Sajnos ezt megint csak a hírekből tudhatjuk, és a Honvédelmi bizottság tagjai erről egyelőre semmilyen tájékoztatást nem kaptak, úgyhogy itt, ebben a vitában is szeretném kezdeményezni mind államtitkár úrnál, mind pedig a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnökénél, hogy ez kerüljön feltétlenül napirendre.

(17.10)

Ha a tartalékos állományról beszélünk, pontosan hallottuk, hogy a miniszterelnök 20 ezer fős tartalékos állomány felépítését tűzte ki célul. Végtelenül pazarló dolog tud lenni egy ilyen, úgynevezett párhuzamos haderő létrehozása. Hiszen az világosan látszik, hogy a professzionális haderő állománya sincs feltöltve, tehát jelen pillanatban is körülbelül 8000 fős létszámhiányról beszélhetünk.

A XXI. századi kihívásokra a választ nem egy tartalékos rendszer, nem egy 20 ezer fős területvédelmi tartalékos rendszer adja meg, hanem egy nagyon jól képzett és jól feltöltött professzionális állomány mind hivatásosokkal, mind pedig szerződéses katonák munkájával. Természetesen minél fejlettebb kibervédelmi képességekkel is törekedve arra, hogy olyan speciális tudást tudjon az állomány magáénak, be tudja építeni a kiváló missziós tapasztalatokat, amellyel igenis a Magyar Honvédség egy rugalmas és modern haderővé tud válni.

Világosan látszik, hogy 20 ezer fő tartalékossal nem növekednek a Magyar Honvédség katonai képességei. Sajnos mondhatjuk, hogy úgy meg pláne nem, hogy világosan látszik, a közszolgákat próbálják bekényszeríteni ebbe a tartalékos rendszerbe. Hogy most az önkéntes tartalékos vagy a területvédelmi tartalékos rendszerbe, azt gondolom, ez egyelőre nem világos. Írásbeli kérdéssel fordultam a minisztériumhoz ez ügyben, hogy igaz-e, hogy az elbocsátás előtt álló közszolgálati dolgozóknak, illetve minisztériumi dolgozóknak igenis be kell lépniük a tartalékos rendszerbe ahhoz, hogy később valamilyen átképzést kapjanak, vagy más munkahelyet biztosítsanak számukra.

Amennyiben önök felállítanak 20 ezer fő tartalékot, akkor ez elképesztő módon vonja el az erőforrásokat, a pénzt a professzionális állománytól. Pontosan tudják önök is, államtitkár úr és a bizottság elnöke is, hogy bár történt egyenruha-vásárlás a Magyar Honvédségben, de a mai napig azt kell mondanunk, hogy a gyakorlók sajnos leszakadnak a katonákról, a mai napig nincs nagyon sok katonának bakancsa, és a mai napig nincsenek feltöltve a ruházati boltok. Pontosan ezért úgy gondolom, hogy nem egy 20 ezer fős tartalékos állomány részére kell ezt biztosítani és egy ilyen állományt létrehozni, hanem a Magyar Honvédség jelenleg szolgálatot teljesítő katonáit és honvédségi dolgozóit kell tudni megfelelően ellátni.

Nagyon úgy néz ki, hogy csak a statisztikát szeretnék növelni. Ez viszont önmagában nem más, mint látványpékség, miközben a Magyar Honvédség jelentős fejlesztésekre szorul. Itt szeretném kiemelni, hogy ezeket a fejlesztéseket transzparens módon kell megtenni, mert valami hiába minősül honvédelmi beszerzésnek, ettől függetlenül is a Honvédelmi bizottságot kötelesek erről tájékoztatni, részletes tájékoztatást adni erről, és természetesen nem civil eszközökre rányomni azt a bélyeget, hogy katonai eszközök, csak azért, hogy ne lehessen kideríteni, pontosan mennyibe kerülnek.

Ha pedig tartalékos rendszerről beszélünk, akkor a mi elképzeléseink szerint a jelenlegi haderő méretéhez kapcsolódóan egy 5-6 ezer fős önkéntes tartalékos állományra lenne szükség, olyan állományra, ahol speciális tudással rendelkeznek az abban részt vevők, olyan állományra, akiket nem bekényszerítettek egy rendszerbe, hanem önkéntesen vállalják ezt a fajta szolgálatot, és természetesen biztosítani számukra a munkáltatói kedvezményeket, a munkáltatóknak a kompenzálását és megfelelő rendelkezésre állási díjakat.

Tehát alapvetően a honvédségnek ezt a fajta létszámkeret-emelését, amit önök ideterjesztettek, mi nem tudjuk támogatni. Nem old ez meg semmit, ez csak statisztikázás, ilyenformán pazarlás. Ráadásul folyamatosan arra az úgynevezett „Zrínyi 2026” programra hivatkozik, amit egyébként a mai napig nem tudtak senkinek megmutatni, nincs egy megfelelően kidolgozott haderőfejlesztési terv, amely zászlóalj szinttől folyamatosan bemutatná a fejlesztéseket, és megfelelő szakmaiságon nyugodna.

Nagyon fontos még, hogy a védelmi költségvetés mielőbb a GDP 2 százalékára emelkedjen. Az LMP-nek volt konkrét ilyen határozati javaslata, amely 2022-re biztosítaná, hogy elérjük ezt a mértéket. Ezt a továbbiakban is fenntartjuk, be fogjuk nyújtani, hiszen a jelenlegi emelkedés mértékével nem lehet elérni ezt a 2 százalékot. Pedig ilyenformán a honvédség történelmi feladatok és lehetőségek előtt áll, hiszen a magyar kormánynak teljesíteni kell ezt a 2 százalékot. Ez viszont igenis történelmi lehetőséget biztosítana a honvédség fejlesztésére, természetesen nem a haverok zsebének megtömésével, mert minden egyes adófizetői forintnak, amit az állampolgárok a védelemre szánnak, a Magyar Honvédségnél van a helye.

Az állomány megbecsüléséhez elengedhetetlen a túlszolgálat, a túlóra megoldása, hiszen a jelenleg hatályos törvény szerint 2019. január 1-jétől a készenléti őr- és ügyeletszolgálatban megszűnne a túlóra pénzbeni kifizethetőségének lehetősége. Nyújtottunk be mi is törvényjavaslatot arra nézve, hogy mind a Magyar Honvédség állománya, mind pedig a rendvédelmi szervek állománya számára továbbra is kifizethető legyen pénzben a túlóra. Nagyon örülök annak, hogy a Honvédelmi bizottságban lesz lehetőségünk arról beszélni, hogy hogyan találjunk ebben egy konszenzusos megoldást. Nagyon sürgető ennek a megoldása. Meg kell akadályozni azt, hogy mind a Magyar Honvédség állományából, mind pedig a rendvédelmi szervek állományából tömegesen menjenek el kiválóan szolgáló emberek azért, mert megszűnik ez a lehetőség, és így ellhetetlenül a szolgálat.

Úgyhogy nagyon számítok arra, hogy tudunk erről beszélni. Ezúton is kérem államtitkár urat, valamint a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnökét, Kósa urat is, hogy járjanak közbe annak érdekében, hogy mielőbb tudjunk módosítani a jelenlegi törvényen. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.)