Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Nyakó István képviselő úr, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzeti erőforrás miniszternek: "Törvénytelen közvélemény-kutatás, Kubatov-lista vagy szemfényvesztés?" címmel. Nyakó István képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr!

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Igen rövid kérdés lesz. A kormány közpénzen szociális konzultációt kezdett a 16 éven felüli, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokkal. Félretéve most a kérdések tartalmára vonatkozó kifogásainkat, arra várok választ az államtitkár úrtól, hogy milyen törvényi alapja van annak, hogy a kérdőívek kiküldéséhez a megkérdezett személyek név- és lakcímadatát használják fel. Kérdezem az államtitkár urat, jelölje meg, melyik az a törvény, amely lehetővé teszi bármely kormányzati szerv számára, hogy a kormány kíváncsiságát kielégítendő, kezelhesse a magyar állampolgárok személyes adatait.

Megállapíthatjuk, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LVI. törvény a nyilvántartás adatainak ilyen célú felhasználására nem ad felhatalmazást. Nem alkalmazható véleményünk szerint erre az eljárásra a kutatási és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény, legalábbis a közvélemény-kutatásokra vonatkozó szabályai.

A szociális konzultációval összefüggő feladatok ellátásáról szóló 1137/2011. (V. 6.) kormányhatározat szerint a kormány a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát bízta meg a kérdőívek kiküldésével és a kapcsolattartással is. Tekintve, hogy állításuk szerint közjogi következménye van eljárásuknak, hiszen állításuk szerint ezen válaszok alapján alakítják majd a törvényeket, kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hol az a törvény, amellyel kijelölték az adatkezelőt. Hol van az állampolgárok hozzájárulása, hogy kezelhetik adataikat? S ha ezek nincsenek meg, akkor ön minek nevezné azt az eljárást, ha nem a személyes adatokkal való visszaélésnek?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Réthelyi Miklós miniszter úr helyett Halász János államtitkár úr adja meg a választ. Államtitkár úr, parancsoljon!

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön állításaival ellentétben a szociális konzultáció során a konzultációval érintett személyek személyes adatainak kezelését törvényi rendelkezés alapozza meg. Nyugodjon meg, képviselő úr, a szociális konzultáció során is betartjuk a törvényeket.

Képviselő Úr! A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (2) és (3) bekezdése rendelkezik erről a kérdéskörről, amikor a csoportos adatszolgáltatásról, a polgárok szélesebb körének adatait érintően a központi szervtől igényelhető kérdésekről ír a (2) bekezdés, a (3) pedig az adatszolgáltatásról, egész pontosan arról, hogy adatszolgáltatás helyett a kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartás illetékes szerve az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg, majd az a) és b) pontban tovább bontja a törvény ezt a kérdéskört. Az érintett törvényi rendelkezés alapján tehát bárki, magánszemély, közjogi tisztséget betöltő személy vagy állami szerv kezdeményezheti a központi szerv, azaz a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, ahogyan ön is említette, azon eljárását, hogy kapcsolatfelvétel céljából az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg.

A szociális konzultációt, ahogyan ezt hallhatta is, bejelentés történt, Orbán Viktor miniszterelnök úr mint kezdeményező kezdeményezésére a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala bonyolítja le, amely feladatra a KEKKH-t a szociális konzultációval összefüggő feladatok ellátásáról szóló 1137/2011. számú kormányhatározat 1. pontja jelöli ki. A kérdőívek kiküldése tehát törvényben szabályozott körülmények között zajlik, annak során a címzettek adatait nem ismerheti meg olyan szerv, amelynek erre törvényben meghatározott, egyértelmű jogosultsága nincsen.

Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)