Felszólalás adatai

LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Azt, hogy milyen veszély fenyegeti a József Attila-szobrot, már tudjuk. Ismerjük a veszélyt előidéző országgyűlési határozati javaslat meglehetősen képtelen indoklását is. Az azt mondja, hogy a Kossuth térből közjogi főteret, az államiság folyamatosságának központját kell csinálni, és ott ezek szerint nem fér el József Attila.

(16.20)

Ha feltételezem, hogy a közjogi főtér fogalmának van bármi értelme - mint ahogy természetesen nincsen -, akkor még inkább helye volna itt József Attila szobrának, hiszen ahogy eddig is, most is számtalan figyelmeztetése van a magyar közélet szereplői, a parlamenti képviselők számára.

Azon gondolkodtam, hogy melyik ilyen figyelmeztetés zavarhat. Zavar az az ismert sor, hogy "Én nem ilyennek képzeltem a rendet."? Nagyon egybecseng talán a nem tetszik a rendszer dallamával? Vagy zavar a kérdés? "...s mért nem a munkás védelmére / gyámolítják a gyáripart." - zavar ez most, hogy munkatörvénykönyvet tárgyalunk? Megérteném.

Vagy az a javaslata zavar, hogy a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében kell megtárgyalni bajainkat? Zavarhat az érdekegyeztetés szétzilálásakor. Vagy zavarhat a kevésbé ismert, de nagyon szép két sor: "Néhány éjjelre, padra, kőre / adjatok immár fekhelyet." Zavarhatja azokat, akik a legbátrabban most a hajléktalanok ellen indítottak csatát.

Vagy zavar az, hogy látni kell a szobor képében fehérek közt egy európait? Zavarhat most, amikor Európa szitokszóvá vált, és amikor a házelnök úr a maga igazán keresetlen és egyedi stílusával idiótáknak bélyegzi az Európai Bíróság tagjait.

Vagy zavar az, hogy "Aki szegény, az a legszegényebb"? Mert olyan törvényekről tárgyalunk, amik a szegénytől már nemcsak javakat és jussokat, hanem a jövőt is elveszik? Államtitkár úr, bízom benne, hogy ön nem azok közé tartozik, akiket ez zavar.

Kérdezem: hogyan védi meg József Attila szobrát? Köszönöm figyelmét. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A válaszra megadom a szót Halász János államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Én önnel ellentétben nem szoboráthelyezésekről szeretnék beszélni, hanem a kérdésről általában is.

Megítélésem szerint ugyanis ebben a kérdésben az a fontos, hogy egy ország, jelen esetben Magyarország milyen jövőt szeretne magának, és erről a jövőről milyen hagyomány alapján alkot képet. Arra helyzeném a hangsúlyt, hogy az elmúlt évszázadok történeti örökségéből mit és kit, illetve kiket tart példamutatónak az állam. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a kérdést - és meggyőződésem szerint ebből kell -, akkor világossá válhat az ön számára is, hogy nem József Attila személyéről, alkotói nagyságának megítéléséről van szó ebben a kérdésben; még ha ön erre is próbálja kihegyezni a dolgot, és erre akar rávilágítani és csak ezt akarja látni ebben a kérdésben.

Minden vitán felül áll az, hogy József Attila a legnagyobbak közül való, ezért óvnám önt, önöket attól, hogy József Attila szobrát vagy személyét politikai célra akarják felhasználni. Remélem, nem teszik ezt. Erre már felhasználták azok - az önök elődei -, akik felállították a szobrot. Ezért kérem önt, önöket hogy ezt most ne tegyék.

Egy országgyűlési határozati javaslatról van szó, amit képviselő asszony is volt kedves említeni. De ha megengedi, én pontosan idéznék ennek az indoklásából, az indítvány indoklásából. "Az Országház közjogi funkciói mellett a benne megtestesülő felbecsülhetetlen képzőművészeti értéknek is köszönhetően turisztikai célpont is, amely több százezer érdeklődőt vonz bel- és külföldről egyaránt. Az Országház előteréül szolgáló Kossuth tér maga is visel közjogi funkciókat, és osztozik az Országgyűlés épületének turisztikai szerepében. A jelen tanúsága szerint azonban e funkciókeveredésből fakadó elvárásoknak jelen állapotában sem a tér, sem az Országház nem képes a XXI. századnak megfelelő színvonalon eleget tenni. Kívánatos tehát, hogy a következő Országgyűlést már egy olyan épület fogadja, amely nem csupán külsőleg, de belül is megújul, és amelyhez az előtte fekvő tér is méltó módon illeszkedik."

Ez szerepel a javaslatban. Én igazából arra lennék kíváncsi, képviselő asszony, hogy mit gondol erről. Mondja már el nekem! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megadom a szót viszonválaszra Lendvai Ildikó képviselő asszonynak. Parancsoljon, képviselő asszony!

LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Én egyetértek azzal, hogy méltó módon kell festenie a Kossuth térnek - de ki az, aki szerint József Attila nem méltó a Kossuth térhez? Ezek szerint valamilyen okból ha nem is ön, de önök mégiscsak azok.

Engedje meg, hogy megint József Attilát idézzek, aki, akárhova hurcolják a szobrát, József Attila marad. Nem sérti meg államtitkár urat, ha azt a sorát idézem: "Tejfoggal kőbe mért haraptál?" A kő, József Attila szobrának köve erősebb lesz a gondolatai miatt és nem a szobor minősége miatt, mint az ön érvei. József Attila azt is írta - igaz, a nőkkel kapcsolatban: "Vigyázz, belőled is lehet / N. Pálné, X. Tamásné." Hadd ne nőnemben mondjam!

Belőlünk, politikusokból lehet és többségükben lesz is névtelen N. Pál vagy N. Pálné. József Attila maradni fog! Ha nem itt, a Kossuth téren, de igenis méltó helyen, a nemzet történetében, ha tetszik ez önöknek, ha nem.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban. - Novák Előd: Miért maradt ki a nem, nem, soha? Ki cenzúrázta?)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megkérem képviselőtársaimat, hogy majd amikor lesz lehetőség, két percre jelentkezzenek be, és akkor majd adok nekik szót. Most viszonválaszra Halász János államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Örülök, hogy József Attilát idéz. Nekem is kedvenc költőm. Van is első kiadású József Attila-kötetem, hozok jövő héten önnek. Az még olyan, ami akkor megjelent, ahogy azt ő írta. (Derültség és taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban.)

De képviselő asszony, én azért úgy látom, hogy nem akar érdemben foglalkozni ezzel a javaslattal. Mondta, hogy van javaslat, de ennek az indoklását én folytatom. Miről szól még ez? Azt mondja az indítvány: az 1956-os tragikus sortűz áldozatai emlékének megörökítése és a téren jelenleg álló képzőművészeti alkotások méltó elhelyezése mellett visszaállítható a tér képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapota.

Azaz nem szoboreltávolításról rendelkezik az indítvány, képviselő asszony, hanem a tér minden szempontból való alkalmassá tételéről. Talán önöknek, szocialistáknak is érdemes volna arra fókuszálni, hogy végre méltó emlékmű álljon a Kossuth téren az 1956. októberi sortűz áldozatainak tiszteletére.

Képviselő Asszony! Szobrokat kellene állítani és méltóbbá tenni ezt a teret. Erről szól ez az ügy. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Gőgös Zoltán: Miért kell elvinni?)

Felszólalások:   133-140   141-148   149-152      Ülésnap adatai