Készült: 2024.04.28.06:28:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

272. ülésnap (2013.04.29.), 297. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:30


Felszólalások:  Előző  297  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném leszögezni, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom minden olyan ésszerű módosítást támogat, amely az eljárás gyorsabb befejezéséhez hozzájárul. Mindamellett így ennek a törvényjavaslatnak is vagy módosító javaslatnak a tárgysorozatba-vételét támogattuk a bizottsági ülésen, hiszen minden, ami jó irányba visz, támogatandó, függetlenül attól, hogy azt ki nyújtja be.

Mindamellett természetesen én sem állom meg szó nélkül, hogy meg ne jegyezzem, hogy számunkra is érthetetlen, amit már az előttem felszólaló két ellenzéki képviselő elmondott, mégpedig ennek a kivételes sürgőssége és az az eljárásmenet, amit itt már többen hangsúlyoztak és kifogásoltak, amely számunkra sem annyira érthető.

A törvényjavaslat indoklása egyértelműen azzal indokolja ennek a benyújtását - olvasom szó szerint -, hogy "az eljárás ésszerű időben történő befejezéséhez fűződő alapvető érdekek védelmét" szolgálja ez a módosítás, a feleknek ezt az érdekét szolgálja.

(20.40)

Ha mindezzel ez így van, akkor azzal egyet is tudnánk érteni, azonban azt látni kell, hogy ezek a módosítások alapvetően nem olyan jellegűek, amelyek a perek nagy számára kiterjednének, és valóban elősegítenék a perek gyorsabb befejezését. Ha megnézzük egyenként, és tényleg a politikai vetületét nézzük ezeknek és nem azokat az egyes magánérdekeket vagy vélt magánérdekeket, amelyek itt elhangzottak, hanem a valós érdekeket nézzük, illetve azokat a jogi okokat, amelyek miatt ez a törvénymódosítás bevezetésre kerülne, akkor azt kell látnunk, hogy rögtön ennek az első része a beavatkozásokkal a beavatkozók jogorvoslati jogára vonatkozik. Alapvetően, amikor egy jogorvoslati jogot szűkítünk, az már eleve megkérdőjelezi azoknak a jogállamisággal való összefüggését, mindamellett, hogy ezt le kell szögeznünk, és nyilvánvalóan mindenki számára egyértelmű, hogy akkor, amikor egy jogorvoslati jogot megszüntetünk vagy nem engedélyezünk, az nyilván gyorsítani fogja az eljárást, hiszen annyival is hamarabb fog befejeződni, de nem biztos, hogy ezzel már ugyanannyit nyerünk, mint amennyit vesztünk, hiszen a jogállamiság mérlegének az egyik serpenyőjéből fogunk ezzel elvenni.

A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításával kapcsolatosan valóban van egy új értelmező rész, amely a munkáltató helytállási kötelezettségére vonatkozik, ami a korábbi Pp.-ben nem szerepelt. Ez álláspontom szerint egyébként a korábbi szövegből is ugyanígy volt kikövetkeztethető. Ezzel ez a szövegrész ezt egyértelműsíti, de azt gondolom, ez sem olyan tényező, amely meggyorsítaná a polgári peres eljárásokat.

A bírák tanúkénti meghallgatásával kapcsolatos szabályozás nyilván fontos, azonban ez sem olyan jellegű módosítás, amely szükségessé tenné ezt a sürgős eljárást, másrészt pedig szintén nem fogja meggyorsítani az eljárásokat, különös tekintettel, hogyha azt nézzük, amikor a bírák tanúkénti meghallgatása van, szerintem ezerből vagy tízezerből egy ilyen ügy van, tehát nem egy általános szabály.

Ami már leginkább alkalmazható, általános és az ügyek nagy számát érinti, az a 8. §-ban szereplő kiegészítése a Pp. 271. § (2) bekezdésének. A (2) bekezdés eredeti első fordulata érintetlen marad, és kiegészítésre kerül, ez azonban mindamellett, hogy adott esetben ennek a tartalmi bevezetésével egyetértünk, azonban ez éppen nem az ügyek gyorsítását fogja jelenteni, hanem éppen az ügyek elhúzódását, hiszen a Kúria ügyszáma fog megnövekedni azzal, hogy megnyitja, továbbnyitja a lehetőséget, hogy mikor lehet a Kúriához fordulni rendkívüli jogorvoslattal. Mindamellett azzal nyilván egyet lehet érteni, hogy ezekkel egészüljön ki, itt értem ezalatt az ingatlanra vonatkozó jogviszonyból eredő pereket, valamint a megállapítási pereket, amelyeket itt nevesít ennek a törvénynek a 8. §-a. Ami korábban is elhangzott, az utolsó része pedig ennek a törvényjavaslatnak a hatályba léptető rendelkezések. Azért ezen is érdemes elgondolkodni, hogyan és mikor fog hatályba lépni, hiszen leginkább az a tiszta és a jogállamiság eszmeiségének megfelelő, amikor az azt követően indult ügyekre fogjuk alkalmazni, amikor hozunk egy törvénymódosítást. Jelen esetben pedig úgy tűnik ezekből, hogy a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, illetve a beavatkozások esetében már a következő beavatkozásokra kell alkalmazni. Ez is elgondolkodtató, hogy megfelel-e a jogállamiság kialakult eszmerendszerének, illetve a jogérzékünknek.

Mindamellett nagyon jó lenne, ha olyanfajta módosítás született volna, amely az indokolásnak megfelel, azaz valóban az ésszerű és időben történő ügybefejezéshez járulna hozzá. Álláspontunk szerint annyira nem pici, a jogterület kicsi szegmensét érintő változásokról van szó, amelyeknek nagyon nehéz megítélni, hogy lehet-e, ha szakmailag nézzük, politikai következménye bárkire is nézve. Azt gondoljuk, szakmai jellegű a módosítás. Ennek az időszerűsége és ennek a sürgőssége az, ami jelen pillanatban megkérdőjelezhető.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  297  Következő    Ülésnap adatai